Debreczeni Ujság, 1932. április (36. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-01 / 73. szám
Debrecen, 1932. DEBRECEN 5lítési ára egy hóra 2*40 P, Negyedévre 7 P Félévre 14 P Égess évre 26 P, Egyes szim ára hétköznap 10, vasárnap 20 fillér HHaaUPOKP Felelős szerkesztő vitéz KOLOSVÁRT-BORCSA MIHÁLY Szerkesztőség és nyomda József kir. nerceg utca lé Telefon 23—48. Kiadóhivatal Kossuth utca 3 szám Telefon: 21—41 mm Féláru jegyszelvény olvasóinknak az Apollóban A kormány több gazdasági tervet dolgozott ki a válság enyhítése érdekében Károlyi Gyula gróf miniszterelnök beszámolt az egységes pártban az egyhónapos parlamenti szünet alatt végzett munkáról Korányi Frigyes pénzügyminiszter nyilatkozatot tett a kamatláb csökkentésről Budapest, március 31. A keresztény kisgazda, földműves és polgári párt Pesthy Pál elnöklésével csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen a kormány tagjai közül Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Zsitvay Tibor, Kenéz Béla, Amikor egy hónappal ezelőtt — mondotta a miniszterelnök — elnapoltuk a Ház ülését, annak indokolásául azt hoztam fel elsősorban, hogy a kormánynak a költségvetés összeállításához időre van szüksége. A kormány ezt az időt elsősorban a költségvetés összeállítására használta fel és hogy ez nem volt könynyű feladat, azt nem szükséges bővebben megokolni. Azt hiszem, hogy a jövő hét folyamán a pénzügyminiszter a költségvetést a Ház elé terjesztheti s ezzel biztosítjuk azt is, hogy kellő időben törvényerőre emelhető legyen a költségvetés. Erre az időre azonban szüksége volt a kormánynak azért is, mert több igen nagyfontosságú gazdasági tervezetet kellett előkészíteni. Ezek között első helyen említem meg a mezőgazdaság megsegítését célzó tervezetet azután a földteherrendezésre vonatkozó javaslat tervezetét, amelyek már olyan stádiumban vannak, hogy a jövő héten végleges formát is ölthetnek. Ma a Házban az ellenzék felvetette azt a kérdést, vajon mit csinált a kormány ez alatt az egy hónap alatt. A kormánynak igenis szükséges volt erre az egy hónapra, hogy az ország érdekében teendő intézkedéseket előkészítse. Nyugodt lelkiismerettel állítom azt, hogy ez az idő nagyon rövid volt, úgyhogy csak megfeszílt munkával tudtuk az intézkedéseket kellő formába önteni. Remélem, hogy a jövő pártértekezleten ezeknek a tervezeteknek kész és végső alakját már be tdjuk mutatni és a párt tagjai hozzászólhatnak e nagyfontosságú kérdésekhez. A Ház munkarendjéről az elnök napirendi indítványa tulajdonképpen teljes felvilágosítást ad arravonatkozóan, hogy a költségvetési vita megkezdéséig milyen Pensum az, ami az országgyűlés képviselőházára vár. A költségvetés letárgyalása után elsősorban az összeférhetetlenségi törvénytárgyalását tartom kívánatosnak. Természetesen az összeférhetetlenségi javaslatnak törKorányi Frigyes, Karafiáth Jenő, Keresztes-Fischer Ferenc, Purgly Emil miniszterek és a párt tagjai közül igen sokan jelentek meg. A párt belső életét érintő ügyek elintézése után Károlyi miniszterelnök szólalt fel: vényerőre való emelése nincs naphoz kötve. Hogy ez a javaslat még a nyári szünet előtt tető alá kerüljön, ez mindannyiunk óhaja és azt hiszemi? bog, rj orrz igbtm is !.i’eegnyugvást f’og kelteni, míg a tárgyalásnak őszre való halasztását Jenkoványi Frigyes pénzügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hangoztatta, hogy a sok nyomorúságot ő fokozottabban látja, mint a képviselők, vagy magánemberek, mert az ország minden részéről hozzá érkeznek a panaszok. Nem igaz az, hogy a miniszterek nincsenek érintkezésben az élettel. Ő is látja a bajokat s ezeknek komolyságát. Kétségtelen, hogy a mai kamatterhek túlságosan magasak, azonban a kérdés nem az, hogy a kamatot egy vagy kétszázaikkal leszállítsák, mert sok emberen ez sem volna segítség. A magyar közvélemény, sajnos, még mindig nem értékelte teljesen a gazdasái válságot. Olyan lépésekben haladt előre eladósodásunk az utóbbi időben, ami megdöbbentő. Meg kell szűnnie annak a hitnek, hogy ha más pénzéből úgy gazdálkodjunk, hogyha sikerül akkor jó és ha nem, akkor legfeljebb nem fizetünk. Eladósodásunk egy része, denciózusan a kormány és kormánypárt ellen használnák ki. Felszólalások a kamatláb leszállítása érdekében Létay Ernő köszönettel vette tudomásul a párt nevében a miniszterelnök kijelentéseit. Ezután a kamatláb leszállításának kérdésével foglalkozott. Bírálta a Nemzeti Bank álláspontját és a kamatláb leszállítását sürgette. Tóth Pál hangoztatta, hogy az átmeneti nevézségekben rendkívüli eszközökre van szükség a kamatláb leszállítása terén is, mintegy négy milliárd pengő külföldi eredetű. A külföld természetesen Magyarországnak sem adott olcsóbb kölcsönt, mint általában a környező államoknak. Ezek a kamatok magasak és háromhónapos minisztersége alatt annak előkészítésén dolgozik, hogy a kamatokat leszállíthassa. Ez nagy munkát igényel. Hitelezőink különbözők, érzelmi momentumokkal nem lehet rájuk hatni és velük szemben bármikor a szerződésre és aláírásokra hivatkozhatnak. Igen nehéz meggyőzni őket arról, hogy a magas kamatok fizetése reánk nézve tarthatatlan állapotot jelent és hogy elégedjék meg a kamatok egy részével. Sikerült már őket bizonyos fokig belátásra bírni és reménye szerint rövid időn belül kedvező lesz e tárgyalásoknak az eredménye. A kölcsönök másik része a pénzintézetek betéteiből származik. Ezek egy részét a pénzpiac feszültsége óta a betevők kivonták és nekünk arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat ne folytatódjék, mert különben nehézségek állhatnak elő. A betétek kamatlába ma még meglehetősen magas, viszont ha nem engedjük a betevők ízlésének megfelelő lábat érvényben maradni, akkor megint csak az a veszély fenyeget, hogy felmondják betéteiket. Báró Korányi pénzügyminiszter beszéde további folyamán a kamatleszállítás kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy nem szabad egyedül az adósok szempontjából megítélni a pénzügyi helyzetet. A Nemzeti Bank bebizonyította, hogy neki is az a tendenciája, hogy a kamatlábat a lehetőség szerint gyors tempóban leszállítsa, hiszen 2 százalékról elég rövid idő alatt elérkeztünk 7 százalékra. Állandóan sürgeti a kamatláb leszállítását és azon lesz, hogy a Nemzeti Bank a kamatlábat is leszállíthassa, amennyire azt bank vezetősége lelkiismerete és felelősségérzete engedi. A kereskedelmi miniszter az eredményes árleszállításokról Kenéz Béla kereskedelmi miniszter beszámoltezután arról, hogy milyen eredményeket ért el az elmúlt négy hét alatt az árleszállítás kérdésében. Rámutatott arra, hogy a zsáknál 12, a pamutnál 16, az öszszes mezőgazdasági eszközöknél (ásó, lapát stb.) 10, a lenolajnál 21.4, a petróleumnál 24, a gázolajnál 13,4 százalék ármérséklést sikerült elérni. Kijelentette, hogy tovább halad a megkezdett után. Kérte a pártot, hogy ne kicsinyelje le ezen ismertetett eredményeket. 33 százalékos állandó menettérti jegykedvezményt ad a MÁV Marschall Ferenc örömmel vette tudomásul a miniszter beszámolóját. Reméli, hogy a kormány a cement, tégla és mész áránál is hasonló eredményre jut. Több felszólalás után Kenéz Béla kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy április 15-től minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gócponton 33 százalékos mérséklést tartalmazó vasúti menettérti jegyeket adnak ki. Az értekezlet után pártvacsora volt, amelyen felszólalás nem történt. Nagyfontosságú gazdasági tervezeteket készített a kormány az egyhónapos parlamenti szünet alatt A kamatterhek csökkentésén dolgozik állandóan a pénzügyminiszter Franciaország évi búzaszükségletének 60 százalékát Magyarországból fogja beszerezni Budapest, március 31. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, a Ház mai ülésén törvényjavaslatot nyújtott be, amely az ország törvényei közé iktatja a Franciaországgal 1925. október 15-én kötött és 1926. évi 5. t.-c.-be iktatott kereskedelmi egyezménynek, valamint az 1926. évi dec. 18-án kötött és az 1927. évi 16. t.-c.-be iktatott pótegyezménynek, illetőleg az 1929. dec. 21-én kötött és 1930. évi 21. t.-c.-be iktatott 2. pótegyezménynek kiegészítéseként 1931. szeptember 25-én aláírt megállapodást és a hozzá tartozó jegyzékváltásokat. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy a nemzetek szövetsége kezdeményezte genfi javaslatok nyomán a francia kormány is valamilyen formában előnyös elbánást fog nyújtani a közép- és keleteurópai államok gimája számára, ajánlatot tesz Magyarországnak arra, hogy a búzából való évi beviteli szükségletnek 10 százalékát Magyarországba kívánja fedeztetni olyanképen, hogy A lap ára 10 fillér