Déli Hírlap, 1932. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1932-02-01 / 26. szám
Aftfl 4 LEI BOKARESTBEN 5 LEI BÁNSÁGI HÉTFŐ, 1932 FEBRUÁR 1. FŐSZERKESZTŐ: MAGYAR NAPILAP TIMISOARA—TEMESVÁR, TiK. ÉVF. 26. SZ. I VUCHETICH ENDRE D« fi Van az úgy néha, hogy az örökkévalóságot építő idő múlásában hirtelen visszalendül a fejlődés kereke és az élet, egyes vonatkozásaiban szinte atavisztikusnak mondható törvényszerűséggel, a múltnak már feledésbe merült jellegzetességeit ölti fel. Nem ötletszerű a visszafejlődésnek ez a hirtelen felbukkanása a és a történelemnek visszanyúlás a múltba, hanem mindenkoron reakciója olyan történéseknek, melyek kizökkentenek népeket és nemzeteket, országokat és egész világrészeket a rendes kerékvágásból. A múltnak ez a visszaidézése a jelenbe rendszerint nem cél, hanem eszköz valamely magasabbrendű vagy szükségszerű cél elérésére. Ezt tapasztalhatta a világ Indiában, amikor a hinduk az angol gépinvázió ellen a gépipari termékek bojkottjának proklamálásával a háziszövés kötelező elsőrendűségét hirdették. A technika modern vívmányaival szemben az évszázadok előtti lassú szövőszéki munka megváltó erejét hangoztatták. Ez megállítása, sőt visszalendítése a fejlődés kerekének, amelynek szolgálatában az emberiség állítólag áll. Hisz a fejlődésnek célja az emberi életlehetőségek megkönnyítése, a harc nehézségei alól való felszabadítása, az életörömök lehető biztosítása minél több ember számára. A fejlődés rohamossága azonban sokszor rácáfol az elméletre. A gépek — hogy ennél a példánál maradjunk — mindig több és több emberi munkát tettek feleslegessé, amiből az következik logikusan, hogy egyes emberre kevesebb jut az elvégzendő munkából és így kevesebb robotolással legalább is ugyanaz az életstandard biztosítható az egyesnek. A valóságban azonban nem így van, mert a gépek hirtelenül túlhajtott alkalmazása megteremtette a munkanélküliek régióit és azok életfentartási lehetőségét ásta alá. Ezzel válságba jutott a termelés is, mert a tömegek kényszerű kikapcsolódása a fogyasztásból viszont létrehozta a látszólagos túltermelést. A háború utáni viszonyok is nagyban hozzájárultak ezen paradokisz gazdasági helyzet kialakításához, hogy komoly közgazdászok is sürgetik a gépi erő korlátozását és LEBOVITS uriszabó cég Jenőherceg-tér (Agrárpalota) az eddig 2200 Leiért készített öltöny fajon árait a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően 1400 Leire leszállította Ádáz harc dúl a japán és kínai csapatok között és már eddig sokezer ember életét vesztette A Reuter-iroda nankingi jelentése szerint Shanghai körül és Sapei kínai negyedben egész éjszaka szakadatlanul folyt a harc. A Nankingból útnak indított kínai csapatok már megérkeztek a helyszinére és egészen új fordulatot adtak a helyzetnek. A kínaiak hajnalban erősen ágyúzták a japánok állásait, mire a japánok visszavonultak. Később azonban annál erősebben viszonozták a tüzelést. Az eddigi harcokban több ezer kínai férfi, asszony és gyermek vesztette életét. Sapei kínai városrészben kétszáz ház már teljesen elhamvadt. A nemzetközi telepről az égő városrész valóságos lángtengernek látszik. A gépfegyverek és az ágyuk tüzelése egy percre sem szünetel. Mikor a külföldi laptudósítók autón bementek a kínai városrészbe, a kínai katonák golyózáporral fogadták az autót úgy, hogy annak vissza kellett fordulni. Senki nem sebesült meg. A japánok szétlőtték a Shanghai előtti vasútvonalat és a vasúti hidat, hogy a kínaiak csapatszállítását megakadályozzák. A kínaiak viszont lelőttek két japán repülőgépet és elfoglaltak négy japán tankot. Nankingban a kínai végrehajtó bizottság elnökévé és egyben pénzügyminiszterré a japán gyűlöletéről ismert Song tábornokot választották meg. Tincsan kínai tábornok Karbin parancsnoka, kijelentette, hogy hajlandó az oroszokkal együttműködni a japán előnyomulás megakadályozására, emberi munkaerővel való pótlását, így teremtve munkaalkalmat és ezzel megélhetési lehetőséget. Az ok vonja maga után az okozatot, mely viszont újabb okot szül. A mult századokba való visszanyúlás nem elégszik meg egyetlen esettel. A gazdasági fejtetőreállítottság a jobbágyság egyik legsúlyosabb terhét idézi vissza a mai életbe. Valamennyi államban az a tendencia nyilvánul meg, Japán és Oroszország között a viszony feszültté vált, mivel az oroszok nem hajlandók a keletkínai vasúton japán csapatokat szállítani. A japán kormány szemére veti szovjetnek, hogy annak idején minden nehézség nélkül szállított kínai csapatokat. A moszkvai japán követ megjelent az orosz külügyi hivatalban és tiltakozott ez ellen. Végre hosszas tárgyalások után és miután Japán kötelezte magát, hogy a keletkínai vasúttársaságot kár nem éri és a szállítási díjtételeket megkapja, a szovjet beleegyezett a japán csapatoknak a keletkínai vasútvonalon való szállításába. Shanghaiban a polgári rend is felborulóban van. A kínai csapatok nem kapták meg a zsoldjukat és azért lázadásra készülnek. A kínaiak húszezer főnyi sereget hoztak Shanghaiba. Csang Kai-Csek kínai tábornok csapatai tegnap reggel négy órakor heves ellentámadásba mentek át és erősen szorongatták a japánokat. Csang Kai-Csek tiltakozást jelentett be az ellen, hogy Japán a nemzetközi területet a Shanghai elleni harcok bázisáva használja. Amennyiben a japánok ezen a taktikán nem változtatnak, úgy Csang Kaj-Csek bombázni fogja a nemzetközi terület japán részét. Tegnap délelőtt újabb nagyobb kínai csapatok érkeztek Shanghai elé Valószínű, hogy a japánok egy időre felhagynak a szárazföldi harcokkal, azonban ehelyett a kikötőben levő hadihajóikról annál hevesebben bombázzák majd a várost, hogy a külföldi munkásokat eltávolítsák. Mindenütt megvan az idegenek részére a munkavállalási tilalom és legutóbb Franciaországból utasították ki ezrével a romániai munkásokat, Amerikából pedig most távolítják el őket százezerszámra. Vajjon mi más az, mint a jobbágyok földhözkötöttsége ? Különösen az, ha tekintetbe vesszük, hogy a kényszer hatása alatt ugyanezt teszik meg ugyan |sas A shanghaii kikötőbe két japán repülőgéphajó érkezett, amelyeken kilencven repülőgép van, Anglia és Amerika jegyzéket intézett Japánhoz a shanghai nyek miatt. A kormány azt eseméválaszolta, hogy az összetűzéseket Kína kezdte. Az amerikai alattvalók esetleges védelmére húsz amerikai torpedóromboló Shanghaiba indult. A francia sajtó feltűnően enyhén ítéli meg a shanghai eseményeket és éppenséggel nem ítéli el az eseményekért Japánt. Ennek oka az, hogy a leszerelési konferencián Franciaország és Japán teljesen egyező állásponton lesznek. Franciaország ugyanis éppen olyan militarista álláspontot hirdet, mint Japán és éppen ezért nem kifogásolja most a francia sajtó Japán eljárását, hogy a leszerelési konferencián a maga nézetei számára Japán támogatását biztosítsa. Cseng-Ksi-Cs^k tábornok a kínai néphez távirati felhívást intézett. Többek között ezeket mondja : — Minél tovább tűrünk, annál jobban nő Japán elbizakodottsága Japán lábbal tiporja Kína jogait és szuverenitását. Kína létérdeke kívánja, hogy karunkat felemeljük és lecsapjunk vele azokra, akik ránk törnek. A japánok megsértettek minket, visszaéltek megszorult helyzetünkkel. De most már kiáltsuk nekik oda, hogy tovább nem tűrjük ezt! Kína parlamentje, a kucsinteng, hozzájárult e hadüzenethez, azon országhatárokon belül az egyes városok is. Gépek lehető kikapcsolása ... Munkaerő röghözkötöttsége . . . Van az úgy néha, hogy az örökkévalóságot épitő idő múlásában hirtelen visszalendül a fejlődés kereke. Helyes ez? Nem és ezerszer nem. Más az orvossága ennek a bajnak és ezt a rébuszt is meg fogja oldani a jövő, az élet, mely telve van paradokszonokkal.