Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
Mérik a zajszintet A Diósgyőri Gépgyárban az elmúlt évben több millió forintos beruházással csökkentették a legzajosabb munkahelyeken a zajszintet. Az ott dolgozók számára füldugókat és fülvédőket szereztek be, ezzel védve őket a halláskárosodástól. A gépgyár e zajos egységeiben most ismét felmérés készül a zajszintről. Amennyiben az A- és az E-egységben a felmérések negatív eredményt mutatnak, úgy a legzajosabb gépek cseréjére tesznek majd intézkedéseket. Hotel Huszárvár A hazaiak és a külföldiek is kezdik megismerni Szerencs új szállodáját, a Hotel Huszárvárt. Ebben segítségükre van a Borsod Tourist napokban megjelent színes, leporelló kiadványa is. Ez a kis ismertető egyben bemutatja azt a környezetet is, amelyben a szállót építették. Megkezdődött a munka Építik Gömöri felüljárót a Amióta hírt adtunk a Gömöri felüljáró építéséről, olvasóink gyakran érdeklődnek: mikor kezdődik a munka, s hogyan épül majd fel a közlekedési gondokat enyhítő felüljáró? A kérdésre a kivitelező, a Közlekedési Építő Vállalat építésvezetőjétől, Lipcsei Ferenctől kértünk választ. A Posta már korábban megkezdte a kábelátépítési és telepítési munkálatokat. A KÉV miskolci építésvezetősége éppen tegnap kezdte el a beruházás egyik fontos részének, az Állomás utca— Szeles utca közötti összekötő útnak építését. (Itt zajlik majd a forgalom a Zsolcai kapu lezárása után a Gömöri pályaudvarhoz, s az áruraktárakhoz.) Gondot okoz, hogy ezen a szakszon egy lakóépületet le kell bontani, kerítést kell áthelyezni, egy vízmedencét és egy virágházat kell megszüntetni. A földmunkához hozzáláttak dolgozóink, s igyekszünk a 115,49 méteres útszakaszt minél előbb elkészíteni. Az összekötő út elkészülte után kezdődik majd a Gömöri felüljáró építésének II. szakasza. Az I. ütemben ugyanis az ÉMÁSZ és a TIGÁZ is elvégzi a szükséges csatornázási és mélyépítési munkálatokat. A II. ütemben már maga a műtárgy épül. Ekkor zárják majd le az utat a Kun Béla utcától a Vásártér utcáig. A műtárgy a tervezők elképzelése szerint úgy épül, hogy a 221,90 méter hosszúságú felüljáró rész lábakon áll majd, míg a Kun Béla, illetőleg a Baross Gábor utca felől a hídfeljáró rész feltöltéses módszerrel épül. A munkálatok idején a Kun Béla utcától a Búza térig egyirányú lesz a közlekedés, ugyanis ezt a szakaszt is érinti a felüljáró építése. Végül a III. ütemben kerül majd sor a Búza téri aluljárórendszer megépítésére és az Ady-híd forgalmi rendjének szabályozására. (tóth) Kényszercserére nem kerülhet sor Jogszabályok a társbérletek ellen Budapesten és vidéki városainkban több tízezerre tehető a társbérletek száma. Fontos lakáspolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a meglevő társbérleteket fokozatosan fölszámolják és megakadályozzák újabb társbérletek létrejöttét — hangsúlyozzák az Igazságügyi Minisztérium illetékesei. E célt is szolgálják lakásügyi jogszabályaink: rendelkezésük értelmében tanácsi bérlakást társbérletesíteni — vagyis a főbérleti jellegű lakást két vagy több személy között megosztva kiutalni —, illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad. Ez a tilalom a bérlő kérelmére indult eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bérlőtársak sem kérhetik a társbérletté alakítást. Gazdasági ösztönzéssel korábban a jogszabály lehetővé tette a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakásrész igénybevételét társbérlet céljára. A most érvényben levő lakásügyi jogszabályok erre nem nyújtanak módot. Ha tehát a lakás — például családtagok halála vagy elköltözése folytán — meghaladja a bérlő lakásigényének a mértékét, adminisztratív intézkedésre (igénybevételre, kényszercserére) nem kerülhet sor. Ennek helyébe a gazdasági ösztönzés lépett, ugyanis a négy évvel ezelőtt — 1971 júliusában — bevezetett magasabb lakbér készteti a bérlőket arra, hogy indokolatlanul nagy lakásukat kisebbre cseréljék. Ugyanígy ösztönzi a bérlőket az is, hogy lakáscsere esetén a lakbér-hozzájárulási összeg nem változik, tehát a bérlő továbbra is korábbi nagy lakása után kapja a lakbér-hozzájárulást. Az igény felső határa A megüresedett társbérleti lakásrész kiutalásánál elsődleges szabály, hogy a lakásban lakó többi társbérlő lakásigényét kell kielégíteni, mégpedig a lakásigény felső határának a figyelembevételével. Ilyenkor az alsó és a felső határ között nincs helye mérlegelésnek. Ha tehát a tanácsi bérlakásban valamelyik társbérleti lakásrész megüresedett és a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének a felső határát nem haladja meg: a lakásügyi hatóság — kérelemre — köteles a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő részére kiutalni. Hármas, illetőleg négyes társbérletnél előfordulhat, hogy több visszamaradt lakásbérlő tart igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre. Ilyenkor a lakásügyi hatóság a körülmények mérlegelése alapján dönti el, hogy a megüresedett lakásrészt melyik kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbérleti lakásrész két- vagy több szobás, arra is lehetőség van, hogy azt a lakásügyi hatóság több kérelmező között megossza. Anna-bál az Annában A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezi a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az Annabált. Ezúttal (július 24-én) az Anna-szálló éttermében szórakozhatnak majd a bálozók. A műsorról fővárosi vendégművészek gondoskodnak. Karda Beáta és Putnoki Gabi táncdalénekesek mellett a Fővárosi Operettszínház két énekese, Puskás Sándor és Páldi Eszter lép fel. Vendégünk lesz Hacsek és Sajó, azaz Kibédy Ervin és Hlatky László. A műsort Csengeri Judit konferálja, zongorán Gyarmati István kísér. Talpalávalóról a Mammond Kvartett gondoskodik. Szocialista brigád kitüntetése A Városi Távközlési Üzem szakszervezeti bizottsága ma délelőtt fél 10-kor SZOT- kitüntetést adott át a Déri Miksas szocialista brigádnak kiemelkedő munkájáért. 4 test „lövése és más érdekességek . Csaknem ezer doktori értekezést tanulmányozott át dr. Réti Endre orvostörténész. Kutatómunkájával — a zömmel még a medicina őskorában, 1772 és 1848 között íródott avató értekezésekből — a hazai gyógyítótudomány számos, eddig kevésbé ismert mozzanatát tárta fel. A régi tanulmányokból kiderült, hogy a gyógyászatunkat forradalmasító mikroszkópot Mandl Lajos, a párizsi egyetem tanára hozta be hazánkba. A hőmérőzés néhány évvel a szabadságharc előtt kezdett kórházi gyakorlattá válni. MIVEL FOGLALKOZTAK A SZIGORLÓK? Az egykori doktoranduszok írásai szerint a lázat sokáig önálló betegségnek tekintették, a test „lövésének” fogták fel. A szigorlók tudományáguk csaknem valamennyi területét feldolgozták: a sebészet problémái, a gyógytorna, az úszás, a lelencgyerekek nevelése egyaránt szerepelnek választott témáik között. Még a francia földről átszármaztatott kopogtatásról és hallgatózásról is születtek értekezések: az egyik az Akadémia későbbi literátor-főtitkára, a fiatal éveiben medikus Toldy- Schedel Ferenc tollából. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a magyar orvosi kart Van Swieten holland orvos, Mária Terézia birodalmi főorvosa alapította. A DOKTORI CÍM ÉS A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS Az 1635-ben létesült nagyszombati egyetemen az orvosi fakultás azonban csak 1770-ben kezdett működni: előtte hazánkban nem lehetett orvosi diplomát szerezni. Az osztrák—magyar monarchia területén viszont olyan szokás volt érvényben, hogy az a hallgató, aki a szeplőtelen fogantatásra nem esküdött és azt védeni nem volt hajlandó, doktori címet és oktatási jogot nem kaphatott, csak orvosi gyakorlatra jogosító bizonyítványt. Ennek folytán nem katolikus vallásúak törvényesen nem gyógyíthattak. E kor becses dokumentációs emlékeként őrzik Ugróczy Mihály soproni nemes felségfolyamodványát, amelyben eredménytelenül kéri maga és hitsorsosai számára az orvosi diploma megadását. AZ ELSŐ FÜRDŐORVOS A nagyszombati egyetem ezirányú maradiságát — Réti doktor kutatásai szerint — Oesterricher József óbudai születésű zsidó hallgató törte át, aki II. József pesti látogatása alkalmával a császár elé lépett és az utcán kérvényt nyújtott át neki, így lett belőle Balatonfüred első fürdőorvosa. A disszertációírások évekig szüneteltek: II. József a „disputatiok’-at feleslegesnek tartotta, s avatási értekezés helyett gyakorlati orvosi tevékenységre kötelezte az orvosjelölteket. Ennek következtében 1816-ig hazánkban nem készült doktori munka. OLÁH BÉLA Szerszámok: lepkeháló, kémcső, nagyító • Tudós diákok a Bükkben Leendő erdészmérnökök, geológusok, vegyészek, vizesek, biológusok és orvosok a lakói a tegnap megnyílt látókői kolóniának. A kis települést egymás közt szellemi építőtábornak nevezik a fiatalok. A titulus arra utal, hogy nem csákánnyal és lapáttal dolgoznak, hanem lepkehálóval, nagyítóval, levegőösszetételvizsgálóval, kémcsővel. ,„A Bükk-fennsíkon védelem alá helyezendő 40 ezer hektárnyi összefüggő erdős fennsík, Magyarország egyetlen ilyen jellegű magas platója. A terület nagy része még érintetlen, beépítetlen, könnyen védhető térség, csak kisebb részén folyik erdőgazdálkodás. Ez a nemzeti park két-három éven belül kialakítható. A Bükk-fennsík hazánkban a maga nemében páratlan tájképi és geológiai értékű.” Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke írta ezt egyik tanulmányában.) Második alkalommal szervezték meg a Bükkben a tudományos diákköri tábort. A több mint kéthetes munkának több haszna van. Diplomatervek, dolgozatok születnek majd a megfigyelésekből, az önálló kutatás alapcsírái hajthatnak itt ki. A fiatalok segítenek feltérképezni azokat a páratlan értékeket, amelyeket hazánkban egyedül a Bükk vallhat magáénak. Már felkerült rovargyűjtő tárlójára a meglehetősen ritka havasi cincér és a bajuszos Máté Zoltán harmadéves erdőmérnökhallgató unikumszámba menő növényi társulásokat is megfigyelt. Mindezek önmagukban is bizonyítják, hogy a kormány helyesen döntött, amikor 1026/1971-es rendeletében kimondta, hogy a Bükköt védett körzetté kell alakítani. („Az UNESCO egy új, hosszú távú tudományos programot indított el „Az ember és a bioszféra” vizsgálatára. E nemzetközi kutatási program tárgya: alapvető adatokat szolgáltatni azok számára, akiknek döntéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megváltoztassák bolygónkon a növényi, állati és emberi élet elpusztításához vezető veszedelmes irányvonalat. A világ legtöbb vidékén komoly károk estek a növényzetben és a talajban.” Az Óvjuk meg bolygónkat című UNESCO-kiadványból idéztünk. Marosvölgyi Béla, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem adjunktusa a táborparancsnok. Májkonzervet eszik ebédre. A kiürült pléhdoboz a szemetesárokba vándorol. A természetvédelmi tábor lakói még a cigarettacsikket is ide dobják, hogy aztán naponta újabb réteg földdel borítsák be. A tábornak egyébként testes akcióprogramja van. Szeremlei Szabolcs készítette a dokumentumot, amelyben egyebek között szó van a Mária-forrás közelében levő Szamentu-barlang feltárásáról is. Az ország egyik leghatalmasabb barlangterme található itt, amelynek klímája az előzetes vizsgálatok szerint jó hatással van a különböző légzőszervi megbetegedésekre. Szeremlei Szabolcs megállapítása az is, hogy a kőbányászat már eddig is nagy károkat okozott a különböző szurdokokban. Megváltoztatta a Barátvölgy, Hór-völgy és Mészvölgy szél# képét. A lillafüredi Palotaszálló építésénél sem vették túlzottan figyelembe a táj megóvásának szempontait, mert odébb helyezték a vízesést. A több mint félszáz diák kutatási programját neves szakemberek segítik. Március óta minden tudományág képviselői konzultáltak a szakma legkiválóbb hazai ismerőivel. A soproni, bajai, miskolci, debreceni, székesfehérvári, budapesti egyetemisták azért vertek sátrat a Bükkben, hogy megfigyeléseikkel segítsék az ország legszebb hegységének megóvását. (erdős) Ritka lepkepéldányok (Kerényi László felvételei) íf: Beöltözik a barlangász Javuló munkavédelem Évről évre javulnak az LKM munkavédelmi mutatói — ezt állapította meg a KGM és Vasas Szakszervezet. A kohászatiak az országos átlagnál kedvezőbb mutatókat mondhatnak magukénak. Az LKM szakemberei azonban nem elégszenek meg a jelenlegi eredménnyel sem. A veszélyforrások mind nagyobb számban való feltárását és felszámolását tűzték ki célul, s még hatékonyabbá teszik a munkavédelmi oktatást. Véradókat jutalmaznak Ebben az esztendőben is megtartják a kohászat véradóinak és véradó-szervezőinek immár hagyományos ünnepségét. Július 18-án délután fél háromkor a Hámor étteremben köszöntik fehér asztal mellett a segíteni mindig kész kohászati vöröskeresztes aktívákat. Itt adják át a kiváló véradóknak és véradó-szervezőknek járó kitüntetéseket és jutalmakat, valamint a gyáregységek, főosztályok véradó versenyének díjait is.