Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
Mestermunka a kirakatban Csak egy szakács jobb nála Ma délelőtt 9 órától az Aranycsillag üzletház kirakatában díszes hidegtálat — vadkészítményt — csodálhatnak meg a járókelők: Kandik Ferencnek, a Miskolci Vendéglátó Vállalat hidegkonyhai üzemvezetőjének vizsgaremekét. Kandik Ferenc „az ország második legjobb szakácsa” címmel büszkélkedhet. Az országos döntőig a Ki minek mestere? verseny házidöntőjén és a nyíregyházi területi döntőn át vezetett az út. Valamennyin az első helyen kellett végezni a továbbjutásért. — Az országos döntő hat (!) napon át tartott — meséli. — A hidegkonyhai feladatokkal kezdtük; mind a hatunknak egy sajtízelítő- és egy vitamintálat kellett elkészítenünk. A szabadon választható munkám a vadvariáció. Szárnyalni engedi a képzeletet... Aztán a melegkonyhai munkák következtek. Két kilogramm hámozott burgonyából kellett minél többféle burgonyaköretet készíteni; nekem 11_ fajta sikerült. Újabb feladat: nyolc adag sertésjava Budapest módra. Végül politikai tesztlapokat töltöttünk ki, majd nyilvános vetélkedőn mértük össze elméleti felkészültségünket. Amikor a zsűri elnöke kihirdette, hogy Görög Rudolf, az Astoria ételbár konyhafőnöke után a miskolci Kandik Ferenc második lett az országos versenyben, városunk fiatal szakácsainak eddigi legnagyobb sikere született meg. Kandik Ferencnek nagyot nőtt a tekintélye a munkahelyén ... — Mindent a vállalatomnak köszönhetek. Itt voltam tanuló, majd a Polóniában szakács, a kiliáni hidegkonyhán konyhafőnök, s aztán a Tokajban hidegkonyhai üzemvezető. Megbecsülnek. Elnyertem már A Vállalat Kiváló Dolgozója, A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést is, s háromszor A Szakma Ifjú Mestere címet. A hidegkonyhai üzemben most napi készítményekkel foglalkozik, de már újabb vetélkedőre gondol. A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat idején a központi versenyen a Miskolci Vendéglátó Vállalat velem együtt öt hidegkonyhai szakácsot indít. Ősszel tartják Budapesten kilenc KGST-ország legjobb 35 éven aluli szakácsainak nagy versenyét. Az lenne igazán szép, ha a magyar válogatottnak én is tagja lehetnék... — Gyakorol otthon is? — Otthon a feleségem főz, ám én tanítottam meg a szakácskodásra. Igaz, ha ünnep van, vagy vendégek jönnek, segítek neki. Kedvencem: a korhely halászlé. Ny. I. : Már itthon készül a sonkatekercs, a kaszinótojás. Nemcsak versenyből áll a világ ... (Solymos fele.) Könyvhéti időgép Háromszáz évvel ezelőttre invitál az ünnepi könyvhét egyik rendezvényének plakátja. Legalábbis az áll rajta, hogy Sipos Gyula költői estjét 1676. május 28-án tartják meg... De aki az időgépben a jövőbe akar utazni, kérem, azt is lehet. A 76-os szám mellett a fordítva feltett aposztróf azt sejteti: hétezer-hatszázvalahányban lesz az ünnepi könyvhét... (Pécs Imre felvétele) ipőtúra — szórás néli A jövő atomerőműveit részletes cikkben mutatja be a Delta Magazin új száma. Beszámol az Orenburg földgáz szállítására épülő távvezeték munkálatairól, a montreali olimpia helyszíneiről, a könnyűbúvárok Hévizén tett felfedezéseiről és a műtárgy hamisítók leleplezésének legújabb módszereiről. Ismerteti az idegrendszer új vizsgáló módszerét és az agynak ezzel készülő „kémiai mikrotérképét”. Tájékoztat egy új, gyors eljárásról, amellyel környezetünk rákkeltéssel fenyegető, sejtmutációkat okozó anyagait hazai laboratóriumaink is kiszűrhetik. „Fájdaloműző ujjak” címmel az akupunktúra, a tűszúrásos gyógymód szúrás nélküli változatáról is tájékoztat és látványos képeket közöl a gyermekek álomszerű szabadtéri játékbirodalmairól. Harminc éve történt Államosították a szénbányákat Egy évvel a felszabadulás után, amikor az egész országban támadásba lendültek az ellenséges erők a földreform és a kommunisták által meghirdetett stabilizáció ellen, akkor zajlott a magyar bányászat történetében a legendás széncsata. Az ipar kenyerére, a szénre különlegesen nagy szükség volt. Közvetve kulcsszerepe volt az új, értékálló pénz, a forint kibocsátásának előkészületeiben is. Ugyanakkor a jó pénz kibocsátásának előfeltételei között szerepelt — többek között — a szénbányák államosítása, így került sor a nemzetgyűlésben a törvényjavaslat megtárgyalására. A parlamenti vita során Zgyerka János és Borbély János képviselők bányásztársaik múltbeli nehéz sorsáról beszéltek. Elmondották, hogy a földmunkás cselédeken kívül aligha volt olyan elnyomott, kisemmizett rétege az országnak, mint a bányamunkásság. A tőkések nem gondoskodtak a bányák technikai felszereléséről. Rablógazdálkodást folytattak, egyáltalán nem törődtek a bányászok biztonságával.... Szinte a múlt században éreztük magunkat, amikor a berentei Erzsébet-aknában jártunk az aknamélyítőkkel, akiknek az volt a feladatuk, hogy a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyárának építéséhez megerősítsék a talajt az építkezés területén. Pedig ez a bánya adta valamikor a berentei kockaként országosan is jól ismert tüzelőfajtát, s még a negyvenes években is dolgoztak benne. Ez a bánya is magánkézben volt. A tulajdonos a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással termelte a szenet. Takarékoskodott a pénzével, takarékoskodott az anyaggal, csak az emberrel, a bányásszal nem. Ácsolatot alig építettek be, pedig ezek védik a bányász életét. A régi bánya vágatai olyan szűkek voltak, hogy az ember, a ló és a kiscsille fért el bennük csak. Csákány ütések millióinak nyomát láttuk mindenütt a meddőben. És a fesütési módok! Hatvan, kilencven centiméter vastag széntelepekben embertelen kamrafejtést alakítottak ki, ahol csak fekve, térdelve vagy ülve lehetett dolgozni. És csak csákánnyal. A szenet kosárba rakták, kötéllel kihúzták a pincsinek nevezett csilléig, ahonnan lóval vontatták ki. Bányalovakkal, amelyek szinte egész életüket a föld alatt élték le, még az istállójuk is idelent volt. És a levegő... A levegő, amely a bányában legalább olyan érték, mint a kenyér. Ősi módon oldották meg a szellőztetést. A függőleges légakna aljában tűzkosarat helyeztek el. Azt a fizikai törvényszerűséget használták fel, mely szerint a meleg levegő felfelé törekszik. És a fejsze, amelyet az aknamélyítők találtak.... Csákányból kovácsolták ki annak idején. Olyan kicsi, hogy éppen csak fejsze. Pedig ezzel dolgoztak. Ácsolatot faragtak, szöget vertek. Embertelenül nehéz lehetett ezzel kenyeret keresni! De a felszabadulás előtt nemcsak a föld alatti munka volt embertelen, hanem az élet is kint, a napon. Mindenben ki voltak szolgáltatva akkoriban a bányászok a bányabáróknak, ahogy a bányatulajdonosokat nevezték. Ezért is fogalmazott 30 évvel ezelőtt úgy a nemzetgyűlés, amikor 1946. május 24- én kimondta, hogy a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslat tulajdonképpen egy újabb lépése annak a jóvátételnek, amellyel a magyar állam a magyar dolgozó népnek tartozik. A nemzetgyűlés egyhangúlag fogadta el a törvényjavaslatot. Ekkor, a széncsata legnehezebb, de legszebb időszakában a magyar szénbányászok a kezdeti 1055 vagonról minden nehézség ellenére 2200 vagonra emelték a napi széntermelést. ORAVEC JANOS Kaskaval Kuvaitba Márciustól szeptemberig naponta mintegy 4 ezer liter juhtejet vásárolnak fel a Borsod megyei Tejipari Vállalat mezőkövesdi egységében. A különleges ízű, magas tápanyagtartalmú tejből itt készítik a Kaskaval sajtot, amely különösen a közel-keleti országokban örvend nagy népszerűségnek. A mezőkövesdiek a felvásárlástól függően csak exportra termelnek e sajtból. Legjelentősebb megrendelőik között tartják számon Kuvaitot, de vevőjük Egyiptom és Irán is. Olajpapiofdék kedvezményes áron Az elmúlt éveikben nagy sikere volt a TÜZÉP Vállalat tüzelőolaj-akciójának, amelyet az ÁFOR-ral közösen hirdettek meg. A szakemberek hasonló eredményeket várnak az idei akciótól is. Kettejük eredményes összefogásához az idén az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat is csatlakozik: az akció időtartama alatt háromezer darab olajoshordót értékesítenek kedvezményes áron. Ezek a hordók jó tárolási lehetőséget biztosítanak a háztartási tüzelőolajnak. (Nagyobb tétel rendelése esetén a MÉH házhoz is szállítja a hordókat.) Közélet és közérzet — Hogy van? — tették fel a kérdést a 163 óra című műsor riporterei két nagyvállalat első emberének. — Hogy érzi magát, igazgató elvtárs? — kérdezték, s bekapcsolták a magnetofont. Tették ezt előre megfontolt szándékkal s felelős komolysággal, abban a tudatban, hogy a vállalatvezető közérzete a vállalatról is árulkodik, hogy a gazdaságvezető saját magáról mondott véleménye jellemző a gazdaságvezetésre is. A riporterek kérdése nem protokolláris érdeklődés volt, s a válaszok sem rekedtek meg a szimpla „köszönöm, jól” feleletnél. Az interjúalanyok elmondották, hogy vezetni, jól vezetni korántsem olyan hálás dolog, amint azt sokszor a kívülálló hiszi. A vállalat első embere egyszerre sok malomkő között őrlődik, s mi tagadás, azt inkább megkérdik tőle, hogy mi van a tervvel, hogy miért nem készült el határidőre ez vagy az, hogy beváltak-e az új szabályzók, hogy a holnapi nyereség több lesz-e a mainál, mint azt, hogy milyen a közérzete... Dehát milyen is a közérzete ezeknek a többnyire nem nyolc órát dolgozó, s általában sokfunkciójú embereknek? Kicsit fáradtak, kicsit zaklatottak, s az igazán jó vezető saját bőrén is érzi (sokkal inkább, mint közvetlen és közvetett alárendeltjei) a társadalmi méretű gondok és problémák szorítását. Veres Péter mondta egyszer, hogy azt az embert, aki nedves falú szobában lakik, jobban érdekli a lakáskérdés, mint az űrhajózás. Jól rímel erre a májusi Társadalmi Szemle egyik cikkének néhány mondata: „Az emberek általában nem elvont történelmi kategóriákban gondolkodnak, hanem mindennapi tapasztalataik alapján ítélnek. Abból, hogy miként valósul meg a szocializmus az ő életükben, hogyan fejeződik ki jogaikban, vélemény- és cselekvési szabadságukban, állampolgári egyenlőségükben, a társadalmi kapcsolatokban. E tekintetben a ma embere nem kevés konfliktus részese.” A háziasszony nem a mezőgazdasági szaklapok cikkei alapján ítél — mondjuk a zöldségtermelő gazdaságok helyzetéről —, hanem megnézi, hogy mennyibe kerül a répa, hagyma, zöldborsó. A nagyüzemi munkást sem az átlagbérszínvonal százalékos növekedése érdekli elsősorban, hanem azt veszi számba, hogy a több pénzért több ruhát, cipőt, könyvet, örömet kap-e ... Szondázzák, szondázzuk közvéleményünket. Kérdezzük egymást, felelünk egymásnak. Az öntudatosabbak túllépnek és túlnéznek a fizetési szalaggal vagy a kerítéssel határolt önérdeken ; egyéni véleményük tartalmazza azt is, ami az egyénnek nem fáj, vagy nem úgy fáj, mint a közösségnek. Hogy egy példát mondjak: mostani ötéves tervünk valamelyest szerényebb életszínvonal-növekedést irányoz elő, mint amilyen az előző öt év alatt volt. Aki kicsit is tájékozott, s aki hittel hisz közös ügyünkben, az tudja: kevesebből kevesebbet lehet szétosztani s felélni, s tudja, hogy a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások személy szerint is visszahatnak ránk... De azt is tudja, hogy népgazdasági méretű gondjaink az egyénhez csillapított formában jutnak el, s az átlagember közérzete — nem utolsósorban gazdasági körülményei miatt — lényegesen jobb (bár nem biztos, hogy bizakodóbb is), mint jó néhány felelős, vagy a közért felelősséget érző emberé. Közéletünk különféle fórumain manapság gyakran hallani egymásnak ellentmondó, egymással feleselő véleményeket. Legyen szó akár a gazdálkodásról, a szocialista demokráciáról, a primőrök magas áráról vagy a munkafegyelem mármár diktatórikusnak tűnő megszilárdításáról. Sokan félnek ettől. Sokan féltik a fegyelmezettebb munkára, a takarékosabb gazdálkodásra, az ésszerűbb életvitelre ösztönző törekvéseket és azok megvalósulását a vitáktól, az okkal vagy ok nélkül tett ellenvéleményektől. Elfelejtik, hogy a viták tüzében edződött s a meggyőzés által meggyőződéssé lett hit általában keményebb és koptathatatlanabb, mint a parancsra, gyávaságból elfogadott vélemény-uniformis . .. Nincs okunk nem megkérdezni: hogy érzi magát, elvtárs? S jogunk van rá válaszolni: őszintén, s ha kell, nehéz szavakkal. Egy régi közmondás igazsága ma is újmódi, így szól: súly alatt nő a pálma. B. I. A MEGYEI IBUSZ IRODA az Idegenforgalmi Hivatal szervezésében felvételt hirdet az 1976,77-es tanévre. Jelentkezési feltételek: 18—50 éves életkor, érettségi, egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges egy részletes önéletrajz és egy 5x5 cm-es fénykép. A jelentkezéseket a megyei IBUSZ iroda címére kell 1976. június 15-ig megküldeni. EXPRESS-út Kubába A világ ifjúságának nagy találkozóját, a VIT-et az idén Kuba rendezi. A távoli szocialista országot kevés fiatal ismerhette meg, s nem lesz túl nagy azok száma sem, akik a magyar VIT- küldöttség tagjaiként megismerkedhetnek az amerikai földrész első szocialista országával, az ottani fiatalok életével, munkájával. Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Borsod megyei kirendeltsége október 16. és november 1. közötti időtartamra szervez utat Kubába. A résztvevők repülőgéppel utaznak majd a fővárosba, Havannába, ahol három napot töltenek. Ezt követően két napra Cienefuegos városba, majd egyegy napra Santa Clarába és Aldea-Tainaba látogatnak. Végül hat napig Araderóban, a tengerparton üdülhetnek — Kubában ilyenkor a nálunk szokásos nyári meleg van —, majd ismét Havannába térnek vissza, ahonnan repülőgép hozza őket Budapestre. Házikertek növényvédelme A házikert-tulajdonosok részére szervezett növényvédelmi szakmai képzés csütörtökön fejeződik be az Ady Endre Művelődési Házban.Az este 7 órakor kezdődő előadást Koncz István, Miskolc város növényvédelmi főfelügyelője tartja.