Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-02 / 1. szám
Könyvtár Szemben a Vár utcával Annak idején azok közé tartoztam, akik egy városrésznyi emberben igyekeztek tudatosítani: az Ady Művelődési Házban működő azonos nevű intézmény helyet változtatott, és Petőfiemlékkönyvtár névre keresztelkedett. Annál inkább szükség volt erre a „sulykolásra”, mert az Ady-emlékév egy másik évfordulót feledtetett el, mire a régi diósgyőri ház, Petőfi Miskolcihoz kötődésének jegyében, áprilisra megújult. Mégis összetévesztettem a két költőóriást, és nem győztem mentegetőzni. — Semmi baj — nyugtatott meg Kopasz Erzsébet, a Petőfi-emlékkönyvtár vezetője. Velem is előfordul, hogy a régi név jut eszembe, mikor gondolkodom, hogy lehetne jól, vagy még jobban dolgozni. De ez nem jelent semmit, ha biztos lehetek benne, hogy a harmadik kerületben lakók tudják: könyvtár van szemben a Vár utcával. A villamossín bal oldalán — tettem hozzá gondolatban azonnal, mert a belváros felől érkező ösztönösen így bontja Diósgyőrt. A sín és az út jobb oldalán van az új lakótelep, balra a régi település. Arról nem is szólva, hogy a felújítás évei azt mutatták: időbe kerül, míg mondjuk a gázvezetéket átjuttatják a túloldalra. — Értem — mosolyog Erzsébet — most arra vagy kíváncsi, hogy átjöttek-e a könyvekkel együtt az olvasók is. Számokat mondok. Nagyon erős év volt, mikor a régi helyünkön 1730-an iratkoztak be. Ezt az esztendőt 1750 olvasóval zártuk, és én ezt nem úgy értékelem, hogy most hússzal többen járnak ide; ma már otthon vagyunk. Onnét veszem ezt a magabiztosságot, hogy a nyár holt idény volt, hónapok teltek el, amíg megtaláltak bennünket az itt lakók. Képzeld el, hogy ma már tudják, és a jövő évi beiratkozások ... Maliciózusan írtuk meg hajdan, hogy „jó munkának idő kell”, de a legkomolyabban állíthattuk, hogy megérte. A Petőfi-emlékkönyvtár nagyon szép, a régi ház modern belsője pedig ritka hangulatos keretet ad a több nyelvű folyóiratgyűjteménynek, a hanglemeztárnak, a 32 ezer kötet könyvnek, és a „testre szabott” bútorokkal, sok játékkal és foglalkozási lehetőséggel kialakított gyermekkönyvtár részlegnek. — A közelben levő 21-es, 23-as és 24-es iskolával van szoros kapcsolatunk; pontos ütemterv szerint jönnek szeptembertől az egyes osztályok. Szakköri foglalkozások, környezetismereti és irodalomórák voltak és lesznek ezután is. A könyvek mellett 150 hanglemez, prózai felvételek és klasszikus zene szolgálja az oktatást. De adunk módszertani segítséget is az iskolák könyvtárosainak, akik minden hónapban találkoznak nálunk. — Csak szervezetten jönnek a gyerekek? — Dehogy, ők várják a legtürelmetlenebbül, hogy délelőtt 11-kor kinyissunk. Nagyon szeretik a hanglemezeket, élvezik, hogy az övéké az emelet. Würtz Ádám járt itt az ősszel, vagy nyolcvanan ülték körül. Meghatódtam, amikor a földre tett párnán megláttam egy pár kis cipőt, aki lehúzta, otthon érzi magát. Ezt gondolta az édesanya is, aki gyerekét kereste, és őszintén csodálkozott, mennyi kényelem, figyelem veszi körül a kicsiket. Mert a gyereke után jön el a legbiztosabban a felnőtt, és ez a környezet „csalétek” is lehet... — Az Ady Művelődési Házban jobban szem előtt voltunk, de hát nincs ez olyan messze; ma már a fiataloknak is program, hogy bejönnek megnézni az új könyveket, és felhívnak bennünket a város túlsó végéből is; nálunk keresik a könyvet, ami máshol nincs meg, vagy kézben van. Ha sikerül a városi könyvtár helytörténeti anyagát itt elhelyezni, még nagyobb érdeklődésre számítunk; nem nehéz elképzelni, milyen sokat jelent, ha mondjuk múlt századi történetéről akar valamit tudni, és a várra lát az olvasó. makai ♦ Sok kényelem, figyelem veszi körül őket. * A könyvtár délelőtt 11-kor nyit; az első vendégek mindig a gyerekek. (Herényi felv.) o Életek életét élte... Petőfi Sándor Szilveszter éjjelén született, két esztendő búcsúpontjának cezúráján. Boldog 19. század, volt időd forrongásokra és forradalmakra, s még arra is, hogy nagy fiad születéséhez ünnepi pillanatot válassz. Nemzetet kovácsolsz heterogén népcsoportokból. S hogy azzá váltunk: a bizonyságtevő szót a költő szájából hisszük el. Huszonhat éve alatt életek életét élte. Sehol sem állt a könnyebbik oldalon. A középiskolában rossz tanuló volt. Színészként csak bukás várt rá. Költészetének erejét kevesen ismerték fel: „... gázoltatásomra mindent elkövetnek a kritika hősei" — panaszolja az Útirajzokban. Katonakorában ....... a mosogatóruha ujjaimhoz tapadt, mikor a káplár „menjen kend!”~je lehajtott a havat kihordani a kaszárnyaudvarból”. Mindig anyagi gondok szorongatták, a házassága boldog idejét rövidre méretezte a kíméletlen sors. Vágyta az elismerést. Életét tudottan a nemzetének szentelte, s várta, vágyta, hogy a nemzet vegye át ezt a fejedelmi ajándékot. A költői létet végtelennek érezte, ezért sokat foglalkozott a lét végtelenségével. Dicső neve költő fiadnak 1844-ben kiadtak egy albumot a miskolci tűzvészkárosultak megsegítésére. Ebben jelent meg — akkor Álom címen, ma Jövendölés — az a költeménye, melyben rövid életét megsejti, és örök életét megjósolja: „Dicső neve költő fiadnak, Anyám soká, örökkön él.” Alig akad városa az országnak, ahol ne járt volna, ahol ne írt volna költeményt. Szeretett utazni, s bár hitet tett az alföld mindenekfölötti szépsége mellett, vonzotta a hegyvidék, s barátainak bevallotta, hogy szívesen élne egy kis várban, magas szirtfokon. Utazásai előtt könyvet vásárolt. 1847-ben, amikor Miskolcra is ellátogat felvidéki túrája során, véletlenül egy Goethe-kötet került a kezébe. „Hajmeresztő szerencsétlenségért” — busong Kerényi Frigyesnek, „tudod, barátom, hogy én Goethét nem szeretem”... A feje gyémánt, de a szíve kemény agyag”. Az a verse, melyet útja során, a nem szeretem Goethével a zsebében Miskolcon ír, mégis közel hozza Goethéhez. Az Alkony leheletfinom, dúdolgatós három versszaka éppúgy helyet kap az európai dalköltészet koszorújában, mint az Über allen Gipfeln. (A szirteken minden csendes.) Sokat vártam, de még többet találtam Az Alkony 1847. július 8- án született. Dél körül érkezett Miskolcra egy vidám kompániával, Tornaalján és Putnokon keresztül. „Az egész út a Sajó völgyén visz keresztül, alacsony, zöld és kék hegyek és halmok között, melyek nyájasan üdvözlik az embert, s vesznek tőle búcsút egymás után”. Fogadóban ebédel, és a mai Tanácsház tér 5. sz. alatti házban kap szállást. Az ebéd alatt nagyobb társasággal találkozik, akik szintén Diósgyőrt kívánják meglátogatni. „Nekem tetszett ez legjobban, mert Diósgyőr vidékét már oly rég, s oly sokszor hallottam magasztalni, de még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam” — írja, midőn beszámol a völgyben húzódó faluról és a négytornyú várról. A rekkenő hőségben tett utazás, majd a diósgyőri kirándulás alaposan kifárasztják. Szobája csöndjében még egyszer átolvassa a Diósgyőrben írt költeményt. Semmit nem javít rajta, küldi Vahot Imrének. Másnap korán reggel a Hegyaljára indul, Sárospatak várának megtekintésére. A következő verset már Szerencsen írja, aztán Széphalmon, majd Beregszász, Munkács a keltezés helye. Rövid, túlfűtött élete, korai halála, zseniális életműve meghatározta utóéletét. Nemcsak az írni-olvasni tudók költője lett, mert a hajdan sok írástudatlan is énekelte verseit, összes költeményei már a múlt században számos „népies kiadást” érnek meg. Vidéki színházaink egészen az első világháborúig emlékének szentelik a szilveszteresti előadást. Dráma a költőről Egerváry Potemkin Ödön, Déryné keresztfia ír egy drámát Petőfi élete és halála címmel. Miskolcon mutatják be először, innen népszerűsödik az országban. E mű érdekes drámatörténeti jelenség. Egerváry Potemkin Ödön nagyon szerényen bánik a saját szövegével: a drámai cselekményt Petőfi versei vezetik be vagy zárják le. A darab folyamán egy-egy költemény, mint egy hagyária vagy monológ szólal meg az előadásban. A nézők csöndesen mormolják a színészekkel a szöveget: „A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!” Ezekkel a szavakkal fejeződött be a mű harmadik felvonása, ez volt a végszó, az az örökérvényű refrén, melyet a közönség minden egyes tagja magával vitt otthonába, a másnapok rendjébe, a család holnapjába, a gyermekek emlékezetébe. GYÁRFÁS ÁGNES HÉTFŐ Jóságos és rövidlátó ember volt Ampere, a tanár Ampere francia fizikus romantikus lénye alkalmas arra, hogy számtalan igazi, vagy kitalált történet fűződjék hozzá. Életének tekintélyes részében kénytelen volt tanítani. Jóságos és rövidlátó ember lévén, nem tudott fegyelmet tartani. Rövidlátása miatt minduntalan megkérdezte tanítványait, hogy gyengébb szemű tanítványai látják-e a táblána írottakat. A tanulók folyton azt mondták, hogy nem, ezért mind nagyobb és nagyobb betűket írt, a végén alig fért a táblára 4—5 betű. Azt, hogy a törlőruha helyett zsebkendőjével törölte le a táblát, nemcsak őróla, hanem Poincaré-ról is mesélték. Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.35: Népdalkórusok. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Szovjet zeneszerzők műveiből. — 15.00: Hírek. — 15.15: Mai dalok hangversenye. — 16.00: Hírek. — 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.25: A pályatárs szemével. — 18.00: Robert Merrill énekel. — 18.30: Esti krónika. — 19.15: B. U. É. K. — 1978! — 21.45: Barokk kórusmuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.30: Romantikus muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Két Ziehrer-nyitány. Petőfi rádió: 12.00: Népi zene. — 12.33: Nyelveket tanulunk. — 12.53: Áriák. — 13.33: Szovjet gyerekek zenés újévi üdvözlete. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Ötödik sebesség. — 18.00: Nagy Piroska riportja. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközelben. — 19.30: Nyolc rádió nyolc dala. — 20.00: Az ember biológiai jövője. — 20.30: Hírek. — 20.33: Labirintus. — 20.48: Böngészde. — 21.48: Slágermúzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.03: Nóták. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Emberek, utak, járművek. (A tartalomból: A téli közlekedés íratlan szabályai. Az autóklub új szolgáltatásai. Borsodi útjelentés. Riporter: Imreh József). — Henry Mancini együttese játszik. — Napjaink kérdései (Wirth Lajos jegyzete). — Sport. — Slágerkoktél. — 18.00 —18.30: Észak-magyarországi Krónika. — Operaslágerek. — Hírösszefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság következő napi számából. — Műsorelőzetes . . . Szlovák televízió: 15.25: Híradó. — 15.30: A haladó tapasztalatok iskolája. — 16.10: Híradó. — 16.25: Francia nyelvlecke. — 17.00: A tél. — 17.30: Iskolatévé. — 17.55: Dokumentumfilm. — 18.10: A CSKP gazdasági politikája. 4- 18.40: Esti mese. — 19.00: Híradó. — 19.30: Szerelmem Baca. — 20.50: Szovjet zeneszerzők dallamai. — 21.30: Híradó. — 22.00: A legfontosabb belpolitikai esemény 1977-ben. Miskolci Nemzeti Színház (7): Hunyadi László. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Az akasztanivaló bolond nő Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH: Bombasiker Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB: Xala Szí szenegáli film Kezdés: 15. 17 órakor SZIRMA: A csillagszemű Magyar film Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Debussy: Három sanzon. — 8.34: Természeti ritkaságok. — 8.44: Paisiello: A sevillai borbély. — 10.00: Hírek. — 10.05: A szakmák nyomában. — 16.30: Az operaközvetítés folytatása. — 11.18: Fauré: e-moll szonáta. — 11.40: Különös házasság. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók, táncok fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népdalcsokor. — 9.30: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. FÁKLYA: Kegyetlen témfa Mb. szí. szovjet film Kezdés: 14. 16 órakor FÁKLYA FILMKLUB: Maréknyi szerelem Szí. svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor PETŐFI: Csermen Szí. szovjet-grúz film Kezdés: 15. 17 órakor SZIKRA: Péntek, a bennszülött Mb. szí. angol film Kezdés: 3, 5, 7 órakor TÁNCSICS: Hüvelyk Matyi Mb. szí. amerikai film Kezdés: 14, 16 órakor TÁNCSICS FILMKLUB: Xala Szí. szenegáli film Kezdés: 18 órakor TAPOLCA, ADY: Egy erkölcsös éjszaka Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor PERECES: Egyetlenem! Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: A csillagszemű Magyar film Kezdés: 6 órakor