Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Százötven év a tudomány szolgálatában T­ipográfiai m­­űh­ely kiállítá­ sikor a múlt héten meg­nyílt az Akadémiai Kiadó Tipográfiai műhelyének ki­állítása, volt olyan vélemény, hogy ehhez az eseményhez s­zellott v-tg­­ ro'r>onj«'T q könyvhét borsodi, miskolci megnyitóját. Valóban, talán ez a bemutató áll a legkö­zelebb a könyv ünnepének lényegéhez, vagyis ahhoz, amit ezekkel a május végi napokkal a könyvhéttel tu­datosítani akarunk: az írott betű mindennapjaink kifeje­zője és részese, megjelenési formája, a szód könyv pe­dig természetes tartozéka. Úgy is mondhatnánk, hogy a jó könyv, mert az eszté­tikumot csak a művészeteket hordozó könyőművészeti al­bumoknál követeljük meg, egyébként egyszerűen tudo­másul vesszük. a a A kiállítás megnyi­tóján sok volt a szakember, akik tudják, hogy a tipográfia valamilyen kiadványban al­kalmazott nyomdai előírások (betűk, szedés, formátum stb.) összességét jelenti, és sokan voltak, akiket a kí­váncsiság hozott el: a könyv születésének titkai, a mű­hely titkai mindig izgalma­sak. Az Akadémiai Kiadó tipográfusainak segítségével pedig egy igazán patinás műhely mutatja meg magát. A kiállítás nagyalakú, mű­vészi plakátján látható fest­mény eredetijét Széchenyi István ajándékozta a Ma­gyar Tudományos Akadémi­ának, de hogy ne kelljen az alig látható írást silabi­­zálni, jól olvasható, szép be­tűkkel is jelzik, hogy 150 évet töltöttek el a tudomány szolgálatában. A könyvkiadásnak egy sa­játos területén dolgozik tehát az a tizenegy ember, akiket nyugodtan illethetünk az al­kotó megjelöléssel is. Azért, mert például a Szép magyar könyv versenyén, vagy a könyv művészeinek nemzet­közi versenyein jó néhány díjat nyertek, de főleg azért, mert teremtő munka amit végeznek. Ugyanis, ha nem tartjuk egy konkrét megje­lenési formáját a kezünk­ben, képzeletünkben a tudo­mány elvont fogalmához még több elvont dolog kap­csolódik. Az emberi agy nagy felkészültséget kívánó, igen nehéz, tehát kevesek számára érthető és élvezhető produktumának gondoljuk, és nem kívánunk beleszól­ni. Általában, mert egy fris­sen megjelent szótárról, a Nemzetközi kutyaenciklopé­diáról, a nem szakember számára is haszonnal for­gatható orvosi könyvről, II. Rákóczi Ferenc emlékiratai­ról, a Művészettörténeti, vagy Archeológiai értesítő­ről már a legegyénibb véle­ménnyel vagyunk. Az Akadémiai Kiadó több­nyelvű, a kiállítás is sok idegen nyelvű kiadvány szüle­tését mutatja be. De a nyel­vi nehézség senkit sem za­var, mert az oldaltervek, kész könyvek ezúttal formá­jukkal kívánnak hatni. Az­zal a formával, amely már régen kihozta a tudomány mondanivalóját az egyete­mek, kutatóintézetek, szak­­könyvtárak és csendes dol­gozószobák falai közül. Amely folyton keresi a maga leg­megfelelőbb útját ( a tudo­mány gyors fejlődése a tu­dományos publikációnak is egészen új arculatát alakít­ja ki —írja Haiman György), és amely már régen megta­lálta az utat az érdeklődő közönség legszélesebb réte­geihez. Nem is kell különö­sebb reklám azoknak, akik a tartalom és a forma össz­hangját megteremtik, a gon­dolat számára a betűt meg­­találták. Elég az a két és fél millió példány, amely a kiadó gondozásában éven­ként megjelenik. M—­ a­c „a tudomány gyors fejlődése a tudományos publiká­ciónak is egészen új arculatát alakítja ki.’’ Néhány példa tartalom és forma szép harmóniájára. (Sólymos felv.) re—““ Nem látható, de olvasható Március óta többször is el­hangzott a kívánság: jó lenne látni A halottlátó című doku­mentumfilmet, ha már egyszer Budapesten bemutatták, tele volt vele az országos sajtó, s témája szorosan kötődik szűkebb pátriánkhoz. A halottlátó as­­­szony ugyanis Putnokon él és működik. A filmet sem Miskol­con, sem Borsod más települé­sein nem mutatták be nyilváno­san. Állítólag azért, mert 16 milliméteres irónia készült belő­le, s ez nehezíti a műsorra tű­zést, majd látható lesz a kép­ernyőn, hiszen a Magyar Tele­­vízióval közös produkcióban ké­szült. (De vajon például Hajdú megyében, illetve Debrecenben hogyan kerülhetett a nagykö­zönség elé?) Nos, a film most sem szere­pel még műsoron, de ha látni még nem is lehet Borsod—Mis­kolc lakóinak, olvasni már gén. A Kortárs című irodalmi­olyóirat júniusi száma ugyanis eljes terjedelemben, sok film­­,éppel gazdagítva közli A ha­­l ottlátó teljes forgatókönyvi szö­vegét. Persze, ez nem pótolhat­ja a film adta élményt, de leg­­alább valami. És a folyóirat egy száma is 17 forint, akárcsak egy jegy a premiermozikba. (bm) Q eb össztűz zúdul a norman­diai partokra. Úgy tűnik, leszakad az ég, és az egeket ostromolja az óceán, amely­nek bomba szántotta hullá­p­ o tec) 1^-p-f- Cf ? rf’-'szl­e'Tri rátolni egy gumicsónakot. Mit keres az olasz és a tu­pD'f’Of fill £* •'n-J-y'pn'-'Aá vétségesek útját előkészítő földindulásban, a világtörté­nelem legkeményebb harcai­nak kellős közepén? Mond­hatnánk, hogy Aldo Scavar­­da rendező akaratának en­gedelmeskedik, mert A folyó vonala című színes olasz film dramaturgiája úgy kí­vánja, hogy társsal, vagy egyedül a legnehezebb hely­zetekbe kerüljön az olasz gyerek, Giacomo. De mond­hatjuk azt is, hogy a II. vi­lá­gháborúban­­ minden lehet­séges volt, és lehetséges volt rr*‘ > e­i'P1- a? p1;'- ° < Még az is, hogy egy kisfiú megmaradjon, és megtalálja az apját. A történet 1943-ban, az olaszországi deportálásokkal kezdődik. Elviszik a nácik a római zsidó családokat is, csak a kisfiú „felejtődik” ott; éppen a szomszédban volt, és amikor az utolsó pillanatban előkerült, anyja óvó kezének el kell taszíta­nia, hogy talán élhessen. Talán, mert mihez kezd egy nyolcéves, és vallásosan is nevelt gyerek a háborús nagyvárosban? Nos, Giaco­­mno ügyes, mert a rendező életben kívánja tartani, hogy megrajzolhassa a maga ké­pét a II. világháborúról. Így kerül a fiú a jóakaratú pol­gári lakosság képviselőinek a kezébe, akik csellel, fur­­fanggal továbbjuttatják Ró­mából Torinóba. A magas hegyek partizánjai között is megtalálja a helyét (közben a néző jól sikerült pillanat­­felvételt kap az éppen folyó harcokról) ha a lelőtt angol pilótákkal nem kellene to­vább mennie. London az úticélja, a BBC-nél rádióbe­mondóként működő édesap­ját keresi. Indulunk hát mi is tovább vele, immár Fran­ciaország földjén, ahol a szervezett ellenállás képvi­selőinek menekülőket szök­tető halálmegvető bátor­ságának bemutatásával, a fé­lelem fölé magasodó humá­num szép példáival szövi tovább cselekményét a f­im. A partraszállás vet­ véget az­tán az útnak; az előrenyo­muló szövetséges csapatok egykettőre hátraküldik a gye­reket Londonba. A II. világháborút gyak­ran nevezzük az emberiség nagy drámájának, és tudjuk, hogy ez közhely. Mert nincs emberiség, csak emberek vannak, akik mind másként élték meg azokat az időket, mint ahogyan másként fo­galmazza újra a világ ka­tasztrófájának hat esztende­jét minden alkotó. Aldo Scavarde kicsit melodrama­­tikus hangvételű történetet komponált, hogy elhihető erejű epizódokban mutassa be: a gyűlölt ellenséggel szemben, a borzalmak kön­­­nyebb elviselésére nemzeti­ségre való tekintet nélkül kezet nyújt a másiknak az ember. A gondolat megér egy filmet, amely szerencsé­re elég mozgalmas hozzá, hogy a néző ne unatkozzon. (makai) A folyó vonala Fekete Gyula Sárospatakon Az ünnepi könyvhét alkal­mából író—olvasó találkozót rendeznek holnap Sárospa­takon. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban 14.30-kor kez­dődő találkozó vendége Fe­kete Gyula, József Attila­­díjas író. listiíei erpista sikere Szom­olon Az elmúlt napokban Szol­nokon rendezték meg a Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­dák orgonistáinak II. orszá­gos versenyét. Nagyszerűen szerepelt a Miskolcot kép­viselő Szakszón Csaba, aki elnyerte a zsűri különdíját. A jó képességű miskolci or­gonista­­ műsorán J. S. Bach: Air D-dúr és c-moll fúgája szerepelt. Hangverseny Kocsis Zoltán zongoraestje Ezúttal az Ifjúsági Ház rendezésében került sor Ko­csis Zoltán hangversenyére. Őszinte örömünkre szolgált ez a tény, s hiszem, hogy azok a fiatalok, akiket Ko­csis Zoltán vezet el az igé­nyes zene szeretetéig, egy életre szóló útbaigazítást, élményt kapnak. A Bartók-termi hangver­seny első részében Mozart, C-dúr és A-dúr szonátái csendültek fel. Érdekes, hogy Kocsis Zoltán, akinek mű­vészi felkészültsége szinte egyedülálló, évek óta keresi a számára legigazabb Mo­­zart-interpretációt. Korábban aszkétikussá, objektívvá for­málta a Mozart-szonátá­­kat, ma inkább túlromanti­­zálja őket. Ezek a művek többségükben nem a kon­certpódiumok számára íród­tak, ezért sokkal nehezebb stílusos megszólaltatásuk, mint pl. a Beethoven-szoná­­táké. Bizonyára nem telik bele hosszú idő, és ez a ki­vételes adottságú zongoramű­vész is megtalálja azt a leg­természetesebb hangvételt, mely kulcsot ad a könnyű­nek tetsző, ám valójában zeneileg igen igényes Mo­­zart-műveikhez. Kocsis Zoltán őszintén csodálható művészi kvalitá­sait a műsor második részé­ben ismerhetük meg a maga teljességében. Csak a legna­gyobb elragadtatással lehet szólni pl. arról a hangszín­­kultúráról, azokról az esz­ményi piánókról, álomszerű lebegésről, mely a Holdfény című zongoradarabban rabul ejtett. De az egész Ber­­gamasque-szvit formálása, hangszépsége ideálisnak m­ondható volt, a kezdő Pré­­lude tételtől a záró Passe­­pied-ig. Debussy muzsikáját Liszt két öregkori műve kö­vette: a Negyedik elfelejtett keringő és a Csárdás obstiné (Dacos csárdás). Ezeket a Bartókig előremutató műve­ket korunk fedezte fel, és csak kivételes zongoraművé­szek repertoárjában jelent­hetnek sikerdarabokat. Ko­csis olyan drámai karakte­rűvé formálja ezeket a ké­sői műveket, amilyen Liszt magányos lelke lehetett az utolsó években — ezért is hatott előadásuk reveláló erővel. A „hivatalos” műsort két Bartók-opus zárta: a nép­szerű Allegro barbaro és az Improvizációk magyar nép­dalokra. Bizonyára nem vé­letlenül kerültek­­ egymás mellé a késői Liszt-művek és azok a Bartók-zenék, melyekben századunk nagy komponistája alkotó módon továbbfejleszti Liszt hagya­tékát. Kocsis Zoltán anya­nyelvi szinten beszéli, jele­níti meg a Bartók-muzsikát, erőteljesen, karakterisztiku­san, hivatottam A lelkes tetszésnyilvání­tásokra a zongoraművész valóságos ráadáskoncertet adott, mely Bartók remekbe sikerült népdalfeldolgozásai­tól Chopin elementáris sod­­rású f-moll Balladájáig ter­jedt. Emlékezetesen szép es­te volt. BARTA PÉTER CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15: Egyedül, de miért? — 14.00: Mindenkd könyvtára. — 14.30: Dani Rudolf népi zenekara ját­szik. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusainknak ajánljuk. — 15.28: Ezeregy délután. — 16.00: Ütköz­­ben. — 16.09: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: Körmik­rofon. — 17.32: A daléneklés mesterei. — 18.15: Kritikusok fó­ruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népzenei hangos újság. — 19.55: Közvetítés az NSZK-­Len­­gyelország világbajnoki labdarú­gó-mérkőzés II. félidejéről. — 20.50: Mirella Freni énekel. — 21.24: Egy nap a nyárból. —22.00: Hírek. — 22-15: Sporthírek. — 22.20: Tíi kóruslemezeinkből. — 22.40: Metronóm. — 23.00: Klas­­­szikus kamarazene. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Dzsesszfelvételeink- 1 ből. Petőfi rádió: 12.00: Boross La­jos népi zenekara játszik, Keme­­nes Sarolta nótákat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Nyíregyhá­zi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Schumann-lemezeinkből. — 13.25: Édes anyanyelvünk. — 13.30: Ze­nés képeskönyv. — 14.00: Válo­gatott perceink. — 16.33: Belépés nemcsak tornacipőben! — 17.30: Hétvégi panoráma. — 19.00: Köz­vetítés az NSZK—Lengyelország világbajnoki labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista.— 20.30: Hírek. — 20.33- A 04. 05.07 jelenti. — 21.03: Nóták — 22.00: Harminc perc rock. — 22.30: Hí­rek. — 22.33: A világtörténelem dióhéjban. — 22.43: Périchole. Részletek­ Offenbach operettjéből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Község a város pe­remén. Emődi képeslap. — Beatkedvelőknek a Bay City Rollers és az Apostol együttes felvételeiből. — Beszélgetés Mi­lan Bobulával, a Kassai Színház igazgatójával. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Csehszlovák—magyar mezőgaz­dasági szakemberek tapaszta­latcseréje Szerencsen. — Magyar Vöröskereszt Borsod megyei ve­zetősége ülésezett.) — a doma­­házi citerazenekar játszik. Lap- és műsorelőzetes ... Televízió, l. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Portugál ritmusok. — 16.55: A 18. miskolci tévéfesz­tivál díjnyertes film­jeiből. — 17.50: Könyvsátor. — 18.10: Esti mese. — 18.20: Tévétorna. — 18.30: Telesport. — 21.00: Tv-hír­­adó. — 21.30: A hiba. — 22.35: Tv-híradó 2. Televízió, 2. műsor: 18.45: Vi­lágnézet. — 19.30: Hírek. — 19.40: Szépek és bolondok. — 21.20: Üdvözlünk, Tahiti! Szlovák televízió: 16.10: A Z— 78-as hullámhossz. — 16.30: Ka­merával a nézők között. — 16.45- Fecske. — 17.25: A Jazierka stú­dió műsora. — 18.50: NSZK— Lengyelország labdarúgó VB-mér­­kőzés. — 20.50: Három napra. — 21.30: Híradó. — 22.05: Népdalok és népi táncok. Miskolci Nemzeti Színház (14): La Mancha lovagja. Nyilvános főpróba. Kiállítások: József Attila Klub­­könyvtár (12—20); Az Akadémiai Könyvkiadó tipográfiai műhelyé­nek kiállítása. — Miskolci Kép­tár (10—18): A XX. század ma­gyar festészete. — Kondor Béla­­emlékkiállítás. — Zichy Mihály illusztrációi. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munt kár — Ősök és istenek. — Her­man Ottó-emlékház (10—18); Herman Ottó eleve és munkás­sága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Déry­­né-ház (9—17): Déryné Széppa­­taky Róza­ és Lévay József­­emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A folyó vonala Md., szí. olasz film Kezdés: 14. ha 6 órakor Küldők Magyar rövidfilmsorozat Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Ahová lépek, ott fű nem terem Mb., szí. francia film Másfél helyár! Kezdés: 13. hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szindbád Szí. magyar film 18 éven felülieknek! Kezdés: 15. 17 órakor FÁKLYA A Csendes-óceán kalózai Mt . szí. román—NSZK film Kezdés: 6, 8 órakor PETŐFI Kálvária Mb., szovjet film Kezdés: f6, 17 órakor SZIKRA Közös bűn Szí. magyar film Kezdés: f6, 18 órakor TÁNCSICS Az aranyember Szí. magyar film Kezdés: 15, 17 órakor TAPOLCA-KERTMOZI Liliomfi Szí. magyar film Kezdés: 8 órakor VASAS PARKMOZI K. O. Szí. magyar film Kezdés: 8 órakor PERECES A mesék birodalmában Mb. spanyol film Kezdés: 5 órakor Bakaruhában Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor HÁMOR Légy jó mindhalálig Magyar film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Az állatok és a tudat. — 8.37: Magyar előadómű­vészek Haydn-felvételeiből. — 9.34: A győri Györgynek... Óvodások műsora. — 9.53: Lottó­sorsolás. — 10.05: Iskolarádió. 10.20: Magyar mondák. — 10.33: Árnyék a vízen. — 10.48: Csaj*­kovszkij-kórusok. — 11.00: Ten­gerlátó. Irodalmi matiné. — 11.44: Gaetano Bardini énekel. Petőfi rádió: 8.00: f­írek. 8.05: A sárga Rolls-Royce. — 8.20: Világtörténelem, dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népzenei hangos újság. — 9.13: Tudomá­nyos könyvmozaik. — 9.28: Az Alba Regia dzsesszfesztivál fel­vételeiből. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.50: Emberi TMK. Televízió, 1. műsor: 10.00: Té­vétorna. — 10.05: Kamera. Film- és tévéesztétikai műsor középis­kolásoknak. ES3J

Next