Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
Hogy volt régen, hogy van most? A múlt nyomában — Már az első napokban találtunk egy datált eszvátát — mondta Fekete Ilona, és én akkor nem mondtam, nem is tudtam volna hirtelen megfogalmazni, hogy ez az egy mondat elég volt hozzá, hogy megszeressem őt, és a többieket mind, akik körénk gyűltek, és figyelmesen bólintottak: igen, valóban találtak egy ilyen régi szerkezetet is, és kétség nem fér hozzá, hogy más vidéken szövőszéknek hívják. Az sem kérdés, hogy számunkra mindez miért érdekes, a kérdések a múltban vannak. De mindenesetre beszélgethetünk az idén itt Miskolcon, a Csanyikban rendezett 12. országos honismereti tábor lakóiról, őróluk is. Ilona székesfehérvári, Szarvas Ildikó Kalocsáról, Poór Csaba Veszprémből jött, vagyis hívták őket, mert középiskolás éveik eredményeként méltónak találtattak rá, hogy az országnál ezzel a részével is alaposabban megismerkedjenek. Saját városukban és környékén már régen otthonosan mozognak. — Kalocsa Sárköz vidékével foglalkoztam eddig — diktálja Ildikó, és hozzáteszi: — Egy éve idegenvezetőként dolgozom, ha van időm. Társnője tavaly, a soproni diáknapok alkalmából írt pályázatával ért el sikert, és hasonló elismerés fogadta Csaba Fakitermelés Keszthely környékén, régen és ma című dolgozatát is. Aki hallja, hogy milyen határozottan állítja, hogy a népművészet kifejezetten érdekli, az nem csodálkozik az eredményen. Csak én csodálkozom a szakszerűségen, és azon a természetességen, ahogy elképzelni nem tudják, mással is tölthetnék az idejüket. Honn fogalmazza meg, miért foglalkoztatja a mai diákot a régmúlt: — Sok minden elmúlóban van, szabadkéményes házakat például rövid idő múlva már nem találunk. Eltűnik a régi, ami számunkra tulajdonképpen ismeretlen és új, a fiatalokat pedig minden érdekli. A jól képzett amatőrök által végzett honismereti gyűjtőmunka felbecsülhetetlen értéket hordott már a múzzeumok falai közé, és ennél már csak az az értékesebb, ha a kutatás nem esetleges, hanem meghatározott cél érdekében, szervezetten folyik. Ezért írnak ki honismereti pályázatokat (a többi között) az országos diáknapok alkalmából, és ezért szervezi évenként a múkplcihoz hasonló országos táborokat a KISZ Központi Bizottsága. Gönczi Zsuzsát, a szakmunkástanuló osztály munkatársát, a tábor vezetőjét kérdeztem : — Mi a haszna az együtt töltött napoknak? — A KISZ-munka egyik alapvető célja a hazafias nevelés, amit megfogalmazni könnyű, tetten érni már nehezebb. A 14—18 éves korú fiatalok azonban maguk segítenek bennünket, mert hosszú ideje már, hogy nagy kedvvel foglalkoznak a mindenkori jelen feltételével, a múlttal az iskolák honismereti szakköreiben. Az nem biztos, hogy néprajzkutatók, történészek, muzeológusok lesznek, de az egészen biztos, hogy megszeretik ezt az országot, amit pár év múlva rájuk bíznak. országos táborba többnyire az előző évi diáknapokon kiírt pályázat legeredményesebb résztvevői jönnek el, de a mostani 101 középiskolás között is van olyan, aki a gyűjtőmunkája eredményét il ezután dolgozza fel. Itt megtanulhatja a kutatás, feldolgozás módját. A miskolci tábor szakmai vezetőgárdáját a Herman Ottó Múzeum munkatársai szervezték, de ők készítették elő ezeket a napokat abból a szempontból is, hogy hol, mit gyűjtenek a gyerekek. A miskolci, és az ország minden részéből érkezett fiatal szakemberek vezetésével hét ipar- és munkásmozgalom történeti, és négy néprajzi csoport járja a Bükköt, a várost, a város környéki településeket. Az anyag a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba, illetve nagyobb részben a Herman Ottó Múzeumba kerül. Munka után édes a pihenés címszó alatt a hét egy napját Hegyalján töltötték a tábor lakói, bár há így fogalmazunk, nem mondunk egészen igazat. Három gyűjtőnapjuk akkor még hátra volt, és egyébként sem pihentek. Szerencs, Monok, Sárospatak nevezetességei nincsenek olyan messze az érdeklődési körüktől, hogy ne beszéltek volna arról, amit eddig végeztek. Vagyis igazolván dr Dobrossy Istvánt, a Herman Ottó Múzeum munkatársát, a tábor szakmai vezetőjét, aki arról beszélt: annyi értékes hanganyaguk van eddig, hogy csak győzzék feldolgozni. A Pécsről jött Pintér Erika neheztelésének adott kifejezést: — Elfogyott a magnótekercs! Újakat kell szerezni, ha még mindenkit meg akarunk szólaltatni... — Ti milyen témakörben dolgoztok? — Ifjúsági- és munkásmozgalom-történet a feladatunk; az 1947—37-ig működő miskolci üzemi és ifjúsági szervezetek tagjait, vezetőit keressük meg. — Mi ebben az érdekes? — Nagy élvezet, ahogy mesélnek, hogy valaki csak a saját élettörténetét mondja, a másik felnőtt pedig úgy beszél ezekről a régi dolgokról, hogy még jegyezni is elfelejtünk. De mindenképpen öröm megismerkedni az emberekkel, sokat tanulunk tőlük, összehasonlítjuk, hogy volt régen, hogy van most, és megtanuljuk a mikrofon, a magnetofon kezelését is. * Százan vannak, százfélék, és ha az egyiknek a gyűjtés modern eszközeivel való ismerkedés, a másiknak a bányászélet királyi emlékei, a harmadiknak a paraszti háztartás edényei, a negyediknek egy régi pártmunkás emlékei szereznek jó órákat, mi egyformán örülhetünk. A múlt értékeit a tárgyakban, dokumentumokban, a jövő értékeit magukban, a közösnek gyűjtik. MAKAI MÁRTA Múzeumnézőben Szerencsen y A süvegcukor is a múlt emléke, és bár a vitrin anyagát régen gyűjtötték, a diákok „honismerete” ezzel is gazdagabb lesz Könyvespolc Engels sokat idézett meghatározása: az ókon görögség „az emberiség boldog gyermekkora", libben is kitüntetett, megkülönböztetett figyelmet érdemel Periklész, az athéni demokrácia fénykora. Még ma, két és fél ezer év távlatából is csak csodálni tudjuk ezt a salamisi csatával és a második peloponnészoszi háborúval határolt 50 évet. Példa volt, minta, amelyet minden kor a maga módján értelmezett ugyan, de megkerülni nem tudta. Ez: Athén, a demokrácia, Periklész megítélése nem csupán a történész felkészültségének a próbája, de politikai vallomás is egyben, amelyben tükröződik a szerző és a kor világnézete is. Nem véletlen, hogy az idealista filozófusok már Platóntól kezdve, s folytatva a sort Kanttal, Nietzschével, Schopenhauerrel, fenntartással, elítélően írtak a demos, a nép uralmáról, míg a mindenkori progresszió (a materialista filozófia Marxszal, Engelsszel bezárólag) nem csupán a nagy lehetőséget látta benne, de a modellt is. Szabó Árpád tanulmánya (az utószóból tudjuk meg) 1942-ben jelent meg először, jócskán a háború közepén, erősen szorongatott helyzetben. Ekkor, Hitler és a Harmadik Birodalom térhódításának idején különös csengése volt a perzsa túlerővel szemben hősiesen helytálló maroknyi görögség, a demokrácia kiás felvirágzása történetének. Nem a szerző szándéka ellenére, hisz — mint írja — háromszor is átdolgoztatta vele a kiadó, mert túl élesnek találta az utalásokat. Magának a tanulmánynak a megítélése — természetesen — a szakemberek dolga. Csak helyeselhetjük, hogy bevették a sorozatba, s nem csupán azért, mert kiállta az idő, a horatini 9 év próbáját. Közismert, hogy a középiskoláinkban megszűnt, illetve csökkent az ógörög és a latin tanítása, s meglehetősen fogyatékosak, felületesek az ifjúság ismeretei a klasszikusokról, az ókorról. Ebben a helyzetben nem csoda, ha Szabó Árpád kötete a szó jó értelmében bestsellerré vált. Tanulmányát — annak idején — főleg a „művelt olvasónak” szánta, akinek elsőrendben értelmezni kívánta a történelmi eseményeket. Ma — a fentebbi okok miatt — más „olvasat” kínálkozik, hisz ilyen tömören, ugyanakkor szellemes esszéstílusban sehol nem tud hozzáférni a (főleg fiatal) olvasó ehhez a korhoz. Szabó Árpád ugyanis ma oly ritka politikatörténetet írt, kiegészítve, gazdagítva az athéni politikusok (Themistokles, Perikies, Alkibiades) portréival. Amellett, hogy kitűnő segédeszköze a történelemtanárnak, lebilincselő olvasmány is, segít ennek az izgalmas, de időben távoli kornak az átélésében, nem kevésbé a történelem, a ma tendenciáinak a megértésében is! (Magvető, 1977.) HORPÁCSI SÁNDOR Periklész kora Fejezetet nyitott a szülészetben Semmelweis Iskolai tanulmányait Budán végezte, majd atyja kívánságára a bécsi egyetem jogi karára iratkozott be, de csakhamar orvostanhallgató lett, mert kezdettől ez a pálya vonzotta. Orvosi oklevelét 1844-ben a bécsi egyetemen szerezte, majd ugyanott nyert — két évvel később — sebészdoktori és szülészmesteri képesítést. A maga idejében korszakalkotó volt az a megállapítása, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye; olyan, mint a sérüléseket követő gennyedés. Kimutatta, hogy a fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, s azt követelte, hogy ezért a vizsgálatok és a kezelések előtt minden orvos ilyen oldattal fertőtlenítse a kezét, valamint a használt eszközöket is. Bár felismerését e korszak haladó orvosai elismerték, a szülészek többsége elutasította, mert az ellentétben állott a korabeli elavult felfogással. A Budapesti Orvostudományi Egyetem, amelyet néhány éve róla neveztek el, 1960-ban évenként kiosztásra kerülő Semmelweis-emlékérmet alapított. 1965-ben, halálának centenáriumán a szülőházának udvarában levő díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra, az épületben pedig Orvostörténeti Múzeumot létesítettek. Százhatvan évvel ezelőtt, 1818. július 1-én született és 47 éves korában, 18S5 augusztusában halt meg Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója. Tantárgy: a szülői szeretet A gyermeknevelés szellemi felkészültséget, érettséget és nagyfokú tapintatot igényel. A gyermekneveléshez szükség van a kiegyensúlyozott családi életre és a szülői szeretetre. De nem mindegy, hogy milyen formában gyakoroljuk a szülői szeretetet. Meg kell tanulni helyesen, jól szeretni a gyereket! Ezt a tantárgyat sajátítják el a gyakorló anyák és apák Varsóban a Szülők Egyetemén. Az egyetem megalakításának komoly indokai voltak. Az ifjúsági telefon lelki elsősegély-szolgálat pszichológusai megállapították: a gyermek—szülő konfliktusok nagy része elkerülhető lenne, ha a felnőttek pontosan ismernék a gyermekkor különböző fejlődési szakaszainak sajátosságait. A Szülők Egyeteme rendkívül rövid idő alatt népszerű lett. Az előadásokon és szemináriumokon a szülők találkoznak a pszichiáterekkel, nőgyógyászokkal és a szexuális életre nevelés szakembereivel. Az előadók telefonügyeletet is tartanak. Egy hat szemináriumból álló sorozatra az anyakönyvi hivatal által kibocsátott névsor szerint meghívnak fiatal házasokat. A fiatal házaspárokat felkészítik a gyermek születése utáni teendőkre. Az előadások szeminárium formája párbeszédjellegű, az előadó és a szülők között, kívül rövid idő alatt népsze Űgy is mondható, hogy kollektív tanácsadás, hiszen sok konkrét esetet tárgyalnak őszinte érdeklődéssel. Az egyetem a sikert a nyitott formának köszönheti. Senki sem köteles bemutatkozni ... A Szovjet Irodalom új számából A Szovjet Irodalom júliusi számában Vlagyimir Tyendrjakov Holdfogyatkozás című regényét közli. Tyendrjakov művei mindig olyan bonyolult erkölcsi konfliktusokra épülnek, amelyek nem csupán elvi állásfoglalást és szilárdságot követelnek a hősöktől, hanem lehetővé teszik azt is, hogy megvédjék álláspontjukat. A Holdfogyatkozás című új regényének hőse, Pável, olyan szituációba kerül, amikor problémáit a közösséghez fordulva tudja csak megoldani. Előmúlt összefoglaló cím alatt a folyóirat két nyelven közli Alekszandr Biok néhány versét. A bajkiáltó madár címmel fejezeteket olvashatunk az 1880-ban született nagy orosz költő és drámaíró, Alekszandr Biok életéről és munkásságáról. A magyar filmművészetről, kulturális kapcsolatainkról tudósítások, hírek számolnak be. A Szovjet Irodalom júliusi számának mellékletében Irina Csepik, szovjet portréfestő munkái szerepelnek. Plase-ruha . Aki a nyári szabadsága alkalmával kifogja a jó időt, a vízpart környékén csinos lehet ebben az úgynevezett plage-ruhában. A modell kockás, pamut glokéből készült, hangulatos, színes. A szoknyát a derékvonalon több soros gumírozás fogja össze, ami megadja a lebegő bőséget, s a térd fölötti magasságban szél anyagból szabva húzott, széles fodor díszíti. A szoknyához egy alig-blúz társul, ugyancsak sréh szabásvonalú, a hátat csaknem szabadon hagyja, s csak a nyakba akasztott pánt tartja. A mell alatt az oldalvarrásba rögzített, többszörösen körbecsavart öv adja meg az érdekességét. A modellt Lendvay Ilona, a Magyar Divatintézet tervezője készítette.