Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-20 / 43. szám
Hajdani mesterségek Kékfestők céhe Napjainkban ismét divatos a kékfestő, mind a viseletben, mind a lakásokat díszítő textíliák körében. Indító Indiából A kék tettes alapanyaga, az indigó, amely különböző növényekből nyert organikus kékfesték, Indiából került Európába. Az első, indigóval festett, valóban varázslatos kelméket a követek juttatták el a napkirály, XIV. Lajos udvarába. Az új anyag, az „Indiennes” rendkívül gyorsan divatossá vált. A távoli Keletről hajókaravánok szállították Németalföldre és Angliába a tetszetős kelméket, valamint az előállításukhoz szükséges indigót és a gyapotvásznat. Bár az angol takácsok fellázadtak, és a szászországi és thüringiai festőcsüllengtermelő junkerek is tiltakoztak az indigó behozatala miatt, az új eljárás elterjedését semmiféle rendelettel nem tudták megakadályozni. A kékfestési eljárás lényegében napjainkig nem változott. Fehér vászonra faragott vagy rézszögekből kivert mintákkal szigetelő masszát nyomnak, majd az indigócsávás medencében, a „lupában” megfestik a kelmét. A különböző vegyi anyagokkal feloldott indigó a levegőn, amint a kelmét kiemelik a folyadékból, oxidálódik, és kék színű lesz. A bemártás és a levegőztetés többszöri megismétlésével érik el a megfelelő sötétséges színárnyalatot. A szigetelő masszát, mely a minta helyét fedi, kénsavas fürdővel oldják le, s előtűnik a vászon eredeti, fehér színe. A kék-fehér mintás anyagok először a városi, polgári viseletben léjs a lakások kárpitjainál jelentek meg, majd a parasztok is átvették és használni kezdték az egyszerűbb mintás vásznakat. ...törvénytelen árulástól eltiltani Magyarországon a XVIII. század közepén először a dunántúli és a felvidéki városokban bukkannak fel az új eljárással dolgozó mesterek. Az ország textilipara még a múlt század első felében is elmaradott volt, így hát a kékfestő ipar jelentős feladatot látott el a hazai takácsok és a háziipar vásznainak megfestésével. Miskolcon viszonylag későn, 1822-ben alakult meg a kékfestők önálló céhe 16 mesterrel, akik addig a felföldi, kivált az eperjesi céhbe tartoztak. Kiválásuk után a megyei „Deputációhoz" intézett beadványukban céhes kiváltságaik megerősítését kérik: „nem csak a Felföldi Festőket kérnénk alázatosan az efféle törvénytelen árulástul eltiltani, hanem azon Gyórsos Asszonyokat is, kik amazoktul mindenféle hitvány és hamis festékű Portékát végestül (azaz végszámra) hitelbe eszve vásárolván azokat a Miskolczi Piatzon és heti vásárokon rőfönkint árulják, s azt ollyan ótson adják, hogy miattok a váltó (azaz festésre behozott kelme) munka is rajtunk marad.” A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott a XVIII. század második felében meginduló népviseleti színeződésben is, alapanyagát adta nagyrészt a hétköznapi, de még az ünnepi viseletnek is. Általános volt a kékfestőből készült ágynemű, legtöbbször csikós mintázással. Az asztalterítőkön gyakori díszítés volt a reggelihez terített asztal utánzata kávéscsészékkel, kannákkal, kiflivel és virágszegéllyel. Máshol a virágminta mellett a tulajdonos neve, vagy éppen az esküvő évszáma került az ünnepi abroszra. Menyasszonynak J és csikósnak A női viseletben a kékfestő a hétköznapi ruháknak volt elterjedt anyaga, de vannak olyan palóc községek is, ahol a századfordulón a menyasszony még kékfestőben esküdött. Az ún. lángszínű kékfestő böjti viseletnek, vagy gyászruhának való használata sokfelé napjainkig is ismeretes. Még az olyan színpompás viseletű vidéken is, mint a matyóság, viseltek „rámás kötőt”, azaz bordár mintás kékfestő ■furcot és vállkendőt. A férfiaknál elsősorban a mesteremberek viseletében kapott helyet a kékfestő, de mintázat nélküli, ún .simacéh vászonból készült a hortobágyi csikósok bő inge és gatyája is. A kékfestő mesterséget már a múlt század végétől kezdte háttérbe szorítani a gyárak olcsóbb tömegáruja, majd a gyors viseletváltás is siettette a kisebb műhelyek megszűnését. Miskolcon a XX. század elején még 4 kékfestő mester dolgozott, a jobb megélhetés miatt azonban ők is áttértek a kelmefestésre, vegytisztításra, mángorlásra. Egy-egy kisebb körzet falvainak igényét látta el 1960- ig a putnoki műhely, napjainkban pedig környékünkön egyetlen mester, a mezőkövesdi Füzeskúti József folytatja a kékfestő mesterséget. FÜGEDI MÁRTA j)c XVIII. századi figurális ábrázolás kékfestő anyagon Kékfestő nyomódúc a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményéből A gyermekvárosiakért öt vállalattal szerződéses, csaknem harminc vállalattal állandó kapcsolata van a Gyermekvárosnak. Szerző■dést köt velük évente 240— 260 szocialista brigád is. Vállalásaikat szívvel, készséggel teljesítik a társadalmi szülők Harminchat gyermeket külön is patronálnak. Hétvégeken hazaviszik őket, és az intézet okos gondozási-nevelési irányelvei szerint bánnak velük.. Más esetekben nevelési egységekbe szervezett gyermekcsoport talál patronálókra. Anyagi segítséget kapnak ünnepségek, kirándulások szervezésére, könyvek, lemezek, játékok beszerzésére. A brigádok tagjai boldogan várt rendszeres látogatók, a gyermekek rendezvényein vendégek. Nekik viszont ünnepségeiken a gyermekek kedveskednek. Sokcn vannak, akik az első hívásra szívesen járulnak munkájukkal az intézet berendezéseinek korszerűsítéséhez, karbantartásához, szépítéséhez . .. Vitaest MM a zenéről és zenekarokról Gondolatok a zenéről és zenekarokról címmel a TIT Miskolc városi Szervezete vitaestet rendez csütörtökön a Kazinczy-klubban. A ß órakor kezdődő ankét vitaindítóját Strém Kálmán, a Magyar Zeneművészek Szövetsége ügyvezető titkára tartja, a Muzsika című folyóiratban megjelent cikksorozata (1978. október, november, december) alapján. Az estre a belépés díjtalan. f\ Csabai Kálmán festményei Csabai Kálmán festőművésznek nyílik kiállítása csütörtökön délután 5 órakor a Képcsarnok Szőnyi István-termében. A tárlatot Csabai János, Miskolc tanácselnök-helyettese nyitja Ahogy a Kaláka együttes és Kozák András elénk varázsoltr Hamlet „Jó Hamlet, ezt az éjszínt dobd le már .. dúdolom hazafelé menet. Az élmény karjaiból nehezen bontakozva, tűnődöm a műfajon. Mit láttunk, mit hallottunk a Bartók Béla Művelődési Ház színpadán 1979. február 19-én este, a Kaláka együttes és Kozák András előadásában: drámat zenekísérettel, zenés művet prózában elmondott áriákkal, vagy egyszerűen egy lerövidített Hamlet-előadást, ahol kidomborodik a személyiség, az eseményeket pedig egy együttes meséli el? A Kaláka együttes több mint zenei aláfestés. Együtt él és együtt játszik a színnpadon az egyetlen mozgó és soha sem éneklő szereplővel, a Hamlet alakját megszemélyesítő Kozák Andrással. A négy zenész, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter és Radványi Balázs a darab 22 szereplője, ők az urak úrnők, tisztek, színészek, híradók és ők a kísértet. Gryllus Dániel, a mű zenei megálmodója önálló művet alkotott, semmiféle zenei múlthoz nem csatlakozott, nem támaszkodott sem a skót, sem más népzenei elemre. A zene mégis minden ízében hagyománydús. Benne érezzük a dalnokok lantpengetését, a himnikus fölzengéseket, s mindazt, amit az opera recitatívóban mondana el. ő dallamgazdag, izgalmas hangszereléssel közvetíti. Fő érdeme e zenének a versmondás természetes lüktetése. Sehol, egy pillanatra sem érezzük, hogy hiba esett volna a magyar versmondás prozódiai szabályain. Ez a zene hagyja, hogy magával ragadja a vers szépsége. A bűnbánat mit tehet annak ki bűnét bánni kénytelen... Hűen, tisztán, átérezve eleveníti a shakespeare-i drámát, ezért önálló és szép muzsika. A négy zenész hangszeren játszik és énekel is egyben, mivel a drámai mondanivaló így kívánja. Az énekmondásuk beszéd ... dalszerű beszéd, olyan tiszta artikulációval, amilyet magyar színpadon sajnos, ritkán hallani. Gryllus Vilmos Poloniusa, gordonkára és énekhangra, önálló remekmű. Huzella Péter és Radványi Balázs Rosencrantz és Guildensternként vagy Laertes és Fortinbras szerepében több, mint színpadi megelevenítés: egy személyiség lényegének, emberek közötti kapcsolatok szép vagy álnok kialakulásának szemünk előtt történő megteremténe. A zenére mint drámai cselekményre épül a hamleti alkat. Nem kétséges, hogy Hamlet alakja a monológokon át valósul meg, így akarta ezt Shakespeare. A monológok egy része kimaradt, s így Hamlet egyéniségének lényege, nagy gondjai, kétkedései, emberről, életről, halálról alkotott nézetei nem tárultak fel teljes mélységükben. A darab legjobban felépített jelenete, ami a zenei megoldást illeti, a Gonzago megöletését lejátszó színházaséi. De elmaradván a befejező monológ — talán nem érte meg egy Hecubáért? — befejezetlen maradt a jelenet és a felvonás. Kozák András pózmentes, egyszerű alakítása tette teljessé az előadást: a lényeg kiemeléséhez talán még kevesebb mozgást és még több kifejezésbeli erőt diktálna a sűrített dráma-feldolgozás. Remek ötlet, járható út, amit megmutattak, öt ember a legkisebb magyar faluba, bármelyik középiskola színháztermébe, akármelyik üzem előadótermébe elviheti ezt a drámakolosszust, úgy, hogy a teljesség igényét képes fedezni. Előadásukkal missziót teljesítenek, a szó nemes értelmében, irodalmi, színpadi és nyelvi kultúránk szolgálatában. Az együttesnek nagyon sok sikert, a hazának sok ilyen együttest kívánnánk. GYÁRFÁS ÁGNES éjszínt pmhprpl af. Hamlet: Kozák András KEDD Kossuth rádió: 13.00: Deli Krónuva. — 12.uu: Ki nyer ma? — Tpi"vönyv. — 12.5ü: Hangverseny nénüéven. — U.oo: Mai észt koltok versei. — 14.14: Az Állami Népi Együttes felvéteieivel. — lö.oo: Hírek. — 15.lü: Lili. Részletek Herve Operettjéből. — 15.28: Nyupikék, risiskolások műsora. — 16. üu: Útközben. — 16.05: tíalettzene. — 17.uu: Hírek. Útközben. — 17.07: Olvasók Párizsban és Budapesten. II. rész. — 17.32: Händel: g-moll szonáta. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15:Filmdalok. — 19.28: A számítógép útja Pascaltól Neumannig. — 19.58: Verdi: Az álarcosbál. — 21.05: Húszas stúdió. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népdalok. — 22.50: Meditáció — a munkaviszonyok humanizálásáról. — 23.00: Világhírű zongoraművészek Chopin-felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Presser Gábor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.25: Állatbarátoknak. — 13.30: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Tiptop parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Nótacsokor — 19.23: Borodin: Közép-Ázsia pusztáin. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Pénelopé férje. — 21.03: A fizika kultúrtörténete. — 21.13: Az európai popzene csillagai. — 21.52: Offenbach operettjeiből. — 23.00: Hírek. —23.15: Dzsesszfelvételekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — A tűzi kutya ... (A hagyományos paraszti lakásoknak zárt és nyílt tűzhelyei voltak. A két típushoz más-más tüzeléstechnikai eszközkészlet tartozón.) Viga Gyulának, a Herman Ottó Múzeum munkatársának előadása. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. (A zsolcai házgyárban. — A szikszói c.beköttető állomáson.) — Mrr* György énekel..— Hírek, lan előzetes. Televízió, 1. műsor: 1C.?0: Hírek. — 16.35: Ember és föld. — 16.55: A nyelv világa. — 17.30: ■»Uldcilki iskolája. — 18.40: isgeszsegünken. — 18.50: Kericsz- Kui . — 19.10: Esti mese. — 1á.10: Tevetorna. — 1 a.„i>; tv-hiradó. — 20.00: Az Onedin család. — 20.50: Tszi esendők. — 21.rá: Nézőpont. — 22.fő: Tv-híradó, 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Beszélgetés Nagy Istvánnal. —Zu.ro: Tv-hirado 2. — 21.20: Szalmaláng. NSZK—francia film. Szlovák televízió: 17.00: Hegyeken, völgyeken túl. — 17.25: Nyugat-szlovákiai híradó. —17.55: Autósok-motorosok. — 18.25: A párt katonái. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: A huszonkilencedik. Cseh film. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Könyvszemle. — 22.05: A Musica Viva. Zenei magazin. Miskolci Nemzeti Színház (7): Leányvásár. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Keleti szőnyegek. Mini Galéria (10—18) : Barabás Márton festményei. — Vasas Művelődési Központ (14—19): Szabad időben pályázat 1978. — Vasas Galéria (14—19) : Mezey István grafikus kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Stettner Béla grafikusművész kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (16—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10—18) : Halász Károly kiállítása. — Gárdonyi Géza Művelődési Ház (16—20) : Mezőgazdasági könyvhónap kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Hulot úr közlekedik Szt. francia film Kezdés: 14. hn6, 8 órakor KOSSUTH Szabadíts meg a gonosztól Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 13. hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A homok asszonya Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: 15. 17 órakor TÁNCSICS A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés: 15 órakor Blöff Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 17 órakor SÁRVÁRI A közös bún Szí magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5, 7 órakor KRÚDY 80 huszár !—II. Szí. magyar film Másfél helyár!. Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A Berlini Kamarazenekar hangversenye. — 9.38: Mai dalok. — 9.52: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. 10.05: Csiribiri. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Kamarazene. — 11.30: A Latinos együttes felvételeiből. Petőfi rádió: 8.00:A Hírek. — 8.03: Pribojszky Mátyás citerázik, Ferencz Éva népdalokat énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. r8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: A denevér. — 10.00: Zene délelőtt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, l. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.15: Az Onedin család. — 11.05: Delta. — 11.25: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. ..war. műsor FÁKLYA Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemé!*, helyár! Kezdés: £ 5. 17 órakor PETŐFI Útban az Atlantisz felé Mb. szí. NDK film Kezdés: 15. 17 órakor SZIKRA Olyan, mint otthon Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5, 7 órakor apróhirdetés adós «felel BAKUM 180x15-ös radiál párban, jó állapotban, olcsón eladó. Pacher. Régiposta 7. Veszek! Mindenféle ágytollat! Magas áron! Házhoz megyek! Címfelvétel: 38-859.