Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-13 / 88. szám

a Törik betont Jól halad a sínpálya fel­újítása az Augusztus 20. strandfürdő és a Kun Bé­la út között. A Körösi Cso­m­a Sándor utcáig új síne­ket fektettek le, de az EÁEV dolgozói már a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskolá­nál járnak, ahol a sínpárok között a betonburkolatot tö­rik fel (képünkön). (Tem­esi felv.) Rövid ideig tartott A bogártalanság boldog állapota „Panelbogarak” címmel számoltunk be a miskolci csótáncsatáról a napokban, s nagyon sok telefonbejelen­tést kaptunk a cikk kiegé­szítéséül. Leginkább említésre méltó a Bokányi Dezső u. 24—26. számú házban lakók észre­vétele. Náluk ugyanis a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat végzett csótány­irtást a kö­zelmúltban, s azt tapasztal­ták, hogy nem volt elég ha­tásos a vegyszer. Azt ígérték pedig, hogy a permetezés há­­rom-négy hónapig védelmet nyújt. Tény, hogy a boga­rak nagy része a vegyszeres irtáskor elpusztult, de a la­kók szerint a bogártalanság boldog állapotát csak 5—10 napig élvezhették. Sok lakás­ban felületes volt a perme­tezés, a szobákat kihagyták, ráadásul több lakásba nem is engedték be a szakembe­reket. Az irtás költségei a lakó­kat terhelik, bérlőnként 240 forintot kell fizetniük. Mivel nem tartják kielégítőnek a bogárirtást, megtagadták a pénz befizetését mindaddig, amíg hatásos irtást nem vé­geznek. Csongrádi Ferencné házfelügyelő eljuttatta szer­kesztőségünkbe az erről szó­ló levelet, a lakók aláírásá­val. Annak reményében adjuk tovább a panaszt, hogy ki­vizsgálják az érdekeltek megelégedésére. Forintot érő tmt A Lenin Kohászati Művek állami támogatási szerződést kötött­ nemrég a durvahen­germűi hőhasznosító kazán­telep létesítésére. A beruhá­zás célja a mélykemencék füstgázainak energiatakaré­kos hasznosítása, illetve a meglevő és az új kazánoknál a kevert gázon alapuló pót­tüzelés bevezetése. Ha elké­szül a beruházás, évente majdnem kétezer tonna fű­tőolajat, s több mint nyolc­millió köbméter földgázt ta­karítanak meg. Sietős buszvezetők Mentség-e a menetidő? Sűrűn kattogott a rendőr­ség robot-fényképezőgépe a miskolci jelzőlámpáknál a héten. Megörökítették a ti­losban átrobogó gépjárműve­ket. S a helyszínen azt ta­pasztaltuk, hogy a tilosban áthajtók között szép szám­mal voltak autóbuszvezetők. Több pilótától megtuda­koltuk, miért nem fékeztek le a sárga lámpánál, miért vágtak bele a piros jelzés­be? Csaknem valamennyien azt válaszolták, hogy a szűk­re szabott menetidő időnként rákényszeríti őket erre a súlyos szabálytalanságra. Va­lóban így van-e? — kérdez­tük Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közlekedési Vállalat főosztályvezetőjétől. — Rosszul tették a busz­vezetők, ha ezzel mentege­tőztek. A menetidők meg­szerkesztésekor ugyanis min­denkor figyelembe vesszük a forgalmi körülményeket. Pél­dául az 1-es busznak a Ti­szai pályaudvartól a Majá­lis-parkig 34—37 perc alatt kell megtennie az utat. A 101-es gyorsjárat futási ideje 30—32 perc. Természetesen ünnepnapokon elegendő erre az útra 27—28 perc. Éjszaka rövidebb a menetidő, ám napközben, a csúcsforgalom idején akár kétszerese is le­het ennek. S ami a legfon­tosabb, még senkit sem ma­rasztaltunk el, ha a forgal­mi körülmények miatt kés­ve érkezett a végállomásra. Aki viszont hamarabb ér be, azt megrójuk. Figyelemmel kísérjük az autóbusz-útvo­nalakat. A 21-es útvonalán hat új közlekedési lámpát helyeztek üzembe, ezt figye­lembe véve, növeltük a me­netidőt. Tehát egyetlen gép­­járművezetőt sem kénysze­rítünk szabálytalanságra, a menetidő szűkreszabásával. S ha megkapjuk a rendőrségi felvételeket, szóba sem jö­het ilyen mentő körülmény. A pirosban való áthajtásért akár fegyelmi eljárást is in­díthatunk a gépjárműveze­tők ellen, akik sok-sok em­ber életéért felelősek a köz­utakon. A szabálysértési fel­jelentések beérkezése után azt is figyelembe vesszük: korábban kit hányszor és milyen közlekedési vétségek miatt marasztaltak el. A közlekedési szabályok notó­rius megszegőit eltávolítjuk a tömegközlekedési jármű­vek volánjai mellől. (szántó) Több lakásba juthat el a «a/ A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat 1200 mé­ter új vezetéket fektetett le, s 1286 lakást kapcsolt be a vezetékes gázhálózatba ta­valy Miskolcon. Elkészültek a Szinva—Népkert közötti középnyomású gázvezeték építésével, s befejezték a Dessewffy utcai vezetékre­konstrukciót is. Az 1983-as beruházások értéke megha­ladta a 4 millió 300 ezer fot­rintot. A telek- és lakáselosztás mérlege A foghíjaktól a tetőterekig Lakáscserék, új lakások s közművesített telkek elosz­tása, foghíjbeépítés s eme­letráépítés — a lakásgaz­dálkodás minden területéről számot kellett adniuk a szakembereknek a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának testülete előtt, ami­kor a tavalyi lakás- és te­lekelosztási terv végrehajtá­sáról esett szó. Kiderült az is a jelentésből, hogy az ál­talános lakásínség ellenére, még akadnak olyan otthon­teremtési lehetőségek, amit nem tudunk igazán jól ki­használni. + TÚL BONYOLULT Tavaly összesen 1339 ta­nácsi bér- és tanácsi érté­­kesítésű lakást, OTP-, illet­ve egyéb társasházi otthont adhattak át a terv szerint az igénylőknek. Nem épült meg azonban 32 tetőtéri bér­lakás, várhatóan az idén valósul meg belőle 23. A tetőtérbeépítés is azon lehe­tőségek közé tartozik, ame­lyekkel nem élünk eléggé: egyelőre túl bonyolult ma­gánemberek számára a vál­lalkozás, az épületfelújítók pedig nem érdekeltek ab­ban, hogy mindent megte­gyenek a tetőterek haszno­sításáért. Az is kiderült, hogy ta­valy nem következett be a tervezett áttörés a lakáscse­re-fronton. Bár a tanácsi lakások esetében több mint négy és fél száz, a tanácsi értékesítésűeknél 29, az OTP-lakásoknál pedig 97 cserét bonyolítottak le a MIK ügyintézői s a lakás­­osztály munkatársai, a kí­vánt arányokat mégsem si­került elérni. Talán a jövő­ben várható némi változás, hiszen jelentősen bővült a lakáscsere-szolgáltatások köre, s a tanácsi szakembe­rek is alaposabban megvizs­gálják a mobilitás akadá­lyait. A módosított HATÁRIDŐK Úgy tervezték, hogy 1983- ban 547 telek találhat gaz­dára Miskolcon, azonban csak a telkek felét tudták tartós használatba adni. A késleltető okok területen­ként különbözőek. Az Avas- Ruzsinon például a tervek késtek, a Bánfolyás utcánál pedig a lakossági kifogások miatt kellett átdolgozni a ki­sajátítási menetrendet. A Martintelepen, a Latinka Sándor utcán az építőközös­ségek szervezése ütközött eleinte nehézségekbe, a For­gács utcánál pedig az igény­lők háromnegyede visszalé­pett. Berekalján, Hejőcsabán, Görömbölyön és Martintele­pen még az előző évről át­húzódó feladatokat is kellett tel­jesí­teni. Telektúlkínálat van az aglomerációs övezet néhány településén. Ezért az idén a tervezettnél több mint száz­zal kevesebbet, összesen 182 telket tartanak fönn a vá­rosból kitelepülőknek. * GYORSABBAN KELL! Akárcsak a tetőtér, a fog­híjbeépítés is olyan eleme lehetne az otthonteremtő terveknek, amely meglevő értékeinkkel gazdálkodik, hiszen a foghíjtelkeket köz­­művesíteni sem kell építés előtt. A Déryné, az Arany János, az Éder György ut­cában terveztek foghíjbe­építést tavaly, azonban ezek tartós használatba adására hamarosan csak az Arany János utcán lehet számíta­­ni.A végrehajtó bizottsági üllsen szóvá tették, hogy so­kan talán azért léptek vis­­­sza a telk­­­ért jelentkezők közül, mert nagyon elhúzó­dik az építési területek hasz­nálatba adása. A szervezők munkája az idén sem vá­lik könnyebbé, hiszen az 1984-es elosztási tervben — ha figyelembe vesszük a ta­valyról áthúzódó átadásokat is — majd’ 600 telek hasz­nálatba adásáról kell gon­doskodni Miskolcon és kör­nyékén. A bizottság úgy döntött, hogy feltétlenül ja­vítani kell a lakás- és te­lekelosztási munka színvo­nalát, rövidítve a határidő­ket. KISS LÁSZLÓ Narancs Aki az elmúlt hetekben, hónapokban többször is megfor­dult székesfővárosunkban, némileg keserű szájízzel terheld­ haza Miskolcra. Igen, a narancsról van szó. Arról a kedvelt és keresett déligyümölcsről, amiről egyébként is sokat írtak az újságok ezen a téren. Félreértés ne essék, mindenki tisztában van azzal, hogy dé­­ligyümölcs-behozatalra csak annyi valutát szánhatunk, amen­­­nyi a rendelkezésünkre áll. A legszenvedélyesebb vásárló sem gondolhatja komolyan, hogy más, az egész ország számára létfontosságú céloktól vonjanak el pénzt újabb és újabb va­gon narancs behozatalára. De ami jön, az itt van, s erről már lehet beszélni. Enyhén szólva bosszantó, hogy a fővárosban az utcai áru­soknál is halmokban áll a narancs, s folyamatosan kapható a téli szezonban, itt nálunk pedig adagolni kell a boltoknak a szállítmányokat: hol itt, hol ott kínálják eladásra. Teljesen érthető az is, hogy a főváros sok mindenben elsőbbséget él­vez, sőt azt is tudjuk, hogy ezeknek az előnyöknek egy része nehezen módosítható. De például a narancs arányosabb elosz­tásához nem kell sok évszázados településfejlesztési tenden­ciákat megtörni, pusztán néhány jó mérleg kell. S persze, a legfontosabb: a szándék. . (k—ó) 4 körösi Csom­a Sándor-vetélkedőn Az idős pedagógusok sem emlékeznek a Körösi Csom­a Sándor emlékezetére rende­zett versenyhez hasonló, való­ban nagy tömegeket meg­mozgató és­­ lelkesítő ver­se­ ly­re. Már az rendhagyó, hogy egy budapesti külterü­leti általános iskola, az Akác­virág utcai indította, állítot­ta össze igényesen a komp­lex, tehát nemcsak lexikai tudást feltételező feladato­kat (földrajzi, történelmi, nyelvészeti, néprajzi stb. kérdések). Az országban nyolcszáz általános iskolából tizen­négyezer gyerek és nyolcezer pedagógus vett részt a több lépcsős vetél­kedőben. A mi megyei dön­tőnkből a miskolci 30., a 4. és a 6. számú Általános Is­kola gyerekei, valamint a ra­gályi és a mádi csapatok ju­tottak be az észak­-magyar­­országi (Borsod, Heves, Nóg­­rád, Szabolcs-Szatmár) terü­leti döntőbe, s innen a 30. sz. (Ságvári utcai­ Általános Iskola mehetett tovább az április 11-én, az Akácvirág utcai általános iskolában megrendezett országos dön­tőbe. A verseny rangját, komoly­ságát jelzi az is, hogy a zsűri elnö­ki tisztét Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö­­ke vállalta. Ellátogatott a versenyre az az indiai dele­gáció is, amely Rabindra­nath Tagore balatonfüredi emlékeit kereste fel. Méltó, mert megérdemelt elismerést kaptak a gyerekeket ver­senyre felkészítő pedagógu­sok is: ugyanazt a díjat nyerték, amit ők. Az első helyezett Indiába, a második a Szovjetunióba, a harmadik Erdélybe, Körösi Csom­a Sándor szülőföldjére utaz­hat. Ez utóbbit, a harmadik díjat nyerte a mi csapatunk, a miskolci 30. számú Álta­lános Iskoláé. Garainé Gal­lus Tünde készítette fel őket. A nyertes csapat tagjai: Dr­­­kát Péter és Estefán Zsolt he­tedikes és Lukács László nyolcadikos tanulók. Gratu­lálunk! Merre tovább a föld alatt? Az idén a Zenepalotánál s a Zrínyi Gimnázium előtt vé­geznek befejező munkálato­kat az aknamélyítők a város új kelet-nyugati szennyvíz­főgyűjtőjén. A dorogi szak­emberek ezzel több mint­­ 1 ki­lométeres szakasz végére ér­nek a város szívében. Az eredeti tervek szerint még 850 méternyit kell tovább sajtol­ni a föld alatt a betonele­mekből a Nagyváthy utcáig. Ezt a szakaszt a VII. ötéves terv időszakában építik meg. XX-es ajtók XX-es bérautókról már bizonyára hallot­tak. XX-es ajtókról azonban mi is csak most értesültünk. A diósgyőri Árpád utca házainak bejárati ka­puit hatalmas X-ekkel mázolták be. A helyszí­nen épp azon tűnőd­tünk, mi lehet az oka ennek, több mint tíz évvel az épületek át­adása után, amikor az egyik kapuból egy bőr­kabátos nő lépett ki. Az ajtó kinyitása nélkül, keresztülcsörtetve az ü­veg nélküli kijáraton. Bizonyára ezért kellett jelezni az ajtókon hó­fehér X-ekkel, hol van üveg. Aki ugyanis nincs hozzászokva az ajtónyitáshoz, vagy el­szokott a kapuüvegtől, képes áttörni rajta. Sz. I.

Next