Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-10 / 261. szám
Francia módra ■ Valóságos ostrom alatt állát; a nyílás utáni napok,DÁn. . a Bajcsy-Zsilinszky úton található francia pékség."7. "let . dolgozóit, az elmúlt lé hét első tapasztalatairól kérdeztük. . . Naivan örülünk a szép ómnak. Vonta öthavszázan beresnek fel bennünket, s még nem fordult elő, hogy bármilen termékünk megmaradt. volna mig termékek a 1-njfro szer "■'.''ék a vásárlók körei " 1 ? veszik a rozsos cipót, francia cipót, a legnépsszerűbb mégis a francia kenvér. A 21 forintos fogyasztói.'fonár volt aki először sokallta.. de most már általános a vélemény: a minőség megér ennyi'. "A’lány vevővel beszéltünk, egyönteűen azt mondták: tetszik ez az új, színvonalas szolgáltatás. A termékek frissek, finomak, bár az áruk szerintük kicsit borsos. A világszép Claudia Az angol trónörökös magyar őse Az angol trónörökös budapesti látogatásakor a televízió nyilvánossága előtt „bevallotta”, hogy ereiben magyar vér (is) csordogál. Egyik őse ugyanis Rhédey grófnő volt. E bejelentés megmozgatta az IBUSZ idegenvezetőinek fantáziáját. Egyikük, Ivánné Pluhár Emília utánaéredt a dolognak. Ez év nyarán a ,,Magyar emlékek nyomán” elnevezéssel szervezett társasutazás IBUSZ-kísérőjeként tett egy kis kitérőt a Maros vidékén található Erdőszentgyörgyre, a Rhédeyek ősi fészkébe, s felkutatta történetüket. A múlt század legismertebb genealógusai a Rhédeyeket egyhangúig a XI. században uralkodó Aba Sámueltől származtatják, áki Szt. István halála után 1041 - ben került a magyar trónra. A királyi származástudat évszázadokon át élt a Rhédey családban, melynek első megtelepedési helye az észak-magyarországi Rhéde község volt. A családi okmányok tanúsága szerint 1420-ban Luxemburgi Zsigmond német—római császár és magyar királytól jelentős birtokot kaptak Eleves vármegyében. 1639-ben a két Rhédey testvér István és János a családi örökséget kettéosztotta, az előbbi magyarországi, az utóbbi erdélyi földesúr lett. 1744-ben Rhédey Mihály grófi rangot kapott. Tőle származott a rendkívüli szépségű Claudia, akire Károly, herceg hivatkozott budapesti látogatásakor. Az 1924-ben megjelent Révay-lexikon 16 kötetében azt olvashatjuk Claudia grófnőről, hogy Sándor württembergi uralkodó herceg felesége lett. Károly herceg Claudiára, mint magyar származású Rhédey grófnőre, és nem mint württembergi hercegnére hivatkozott, aminek jó oka volt. Morganatikus házasságról volt ugyanis szó, szerelmi házasságról, melynek nem a rang, hanem az érzelem volt a fontos. A herceg egy farsangi bálon ismerkedett meg a szép Claudiával, is. a bál után kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt, mert nem tud magyarul, s mert a frigy a Rhéderek, számára rangon aluli, hiszen ereikben királyi vér folyik! (Remek huszárvágás volt a Württemberg jel; esetleges vádjára, hogy uralkodó hercegük számára rangon aluli házasság Claudia). A szerelem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor herceg rövid időn belül megtanult magyarul, s 1836-ban létrejött a házasság. Három gyermekük született, két fiú és egy lány, akik német környezetben nevelkedtek, de minden nyarat a Rhédey kastélyban töltöttek. Az egyik fiú, Ferenc benősült az angol királyi családba. 1863-ban Teck hercege lett. Az ő fia Adolf Marquess of Cambridge címet kapott, s az 1867. május 26-án született nővére, Mária pedig V. György angol király felesége lett. 'Rövidesen’ úgy ö iS^mondhatnánk, hogy a csodálatos szépségű Claudia Mary nevű unokájából V. György , angol király hitvese lett, akinek II. Erzsébet, vagyis a mai brit államfő az unokája. Rhédey Claudia az erdőszentgyörgyi református erődtemplomban van eltemetve. 1905-ben Mary királyné márvány táblával örötette meg nyugvóhelyét, majd 1931-ben a templomot is renoválhatta. Lefelé lejtő mozgást végzett Ufó Miskolc belvárosában? Többen telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy ufót láttak az utóbbi napokban. Pappné Hubi Mária 14 éves fia pajtásaival együtt figyelte meg a fényes repülő tárgyat hétfőn este. — A 14 éves nagyobb fiam barátaival játszott este 7 óra után a Bihari és a Bocskai utca sarkán. Arra lettek figyelmesek, hogy mintegy 20 emelet magasságban egy ovális tárgy lebeg fölöttük. Mintegy 2 percig láthatták, amint a kivilágított repülő fargó fénycsóvával pásztázza a környéket. Bizonygatják, hogy néhányszor lefelé lejtő mozgást végzett az ufó. Időnként villogó fényjelzést adott, majd elsuhant a Martintelep irányába. A Papp család korábban nem nagyon hitt az ismeretlen eredetű repülő tárgyak létezésében. Nem is gondolták komolyan, hogy Földön kívüli civilizáció küldöttei fölkereshetik Földünket. Ma már, legalábbis hétfő este óta megváltozott a véleményük. S már kétszer is „végigtanulmányozták” a Déli Hírlap Ufó-Expóját, az Avas Szálló Lőcsei termében. Mint ismeretes, ez az egyedülálló dokumentum-fotókkal illuszteáit bemutató karácsonyig tekinthető meg. Nevelés a keresztény családban • A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szülői munkacsoportja a legközelebbi összejövetelét a miskolci Nagyboldogasszony (minorita)templom oratóriumában tartja november 12-én (hétfői) 17 órai kezdettel. Az összejövetelen dr. Boros Attila tart előadást Nevelés a keresztény családban címmel. Minden érdeklődőt — különösen a szülőket — szívesen lát a helyi csoport vezetősége. Sérthetetlen a jog az élethez és az emberi méltósághoz _________________________.......... ....................................... A halálbüntetés alkotmányellenes Megsemmisített paragrafusok „A Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez, és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani”. Az Alkotmánybíróság alapvetően ennek az alkotmányban rögzített alapelvnek a figyelembevételével mondta ki október 31-én, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. Ezért mindazokat a Büntetőtörvénykönyvbe foglalt paragrafusokat, amelyek a halálbüntetést, mint kiszabható büntetést rögzítik, határozatával megsemmisítette. Egyben elrendelte azoknak a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárásoknak a felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában kifejtette, hogy a halálbüntetést etikailag nem igazolható, az emberi jogokkal összeférhetetlen, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan büntetési eszköznek tekinti, amely a súlyos bűncselekmények megelőzésére, az ilyen cselekmények elkövetésétől való elrettentésre alkalmatlan és célszerűtlen büntetési nem. Erkölcsileg nem indokolható, nem szolgálja a büntetés célját, nem alkalmas sem a társadalom védelmére, sem a társadalom tagjainak a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartására. A testület tagjai a, határozat' "indoklásában utaltak arra is, hogy a halálbüntetés megszüntetése nálunk összhangban van az európai jogfejlődéssel. A nyugat-európai országokban vagy teljesen megszüntették a halálbüntetés lehetőségét, vagy csak kivételesen, katonai bűncselekményekre és háború idején alkalmazható. A Btk. szerint az Alkotmánybíróság határozatának közzétételéig — amely már megtörtént — a halálbüntetés az emberiség elleni bűncselekmények közül a népirtás, esetében a polgári lakosság elleni erőszak úgynevezett minősített esetében, a bűnös hadviselés és a hadikövet elleni erőszak minősített esetében, valamint a személy elleni bűncselekmények közül az emberölés minősített eseteiben, a közrend elleni bűncselekmények közül a terrorcselekmények minősített eseteiben és a légi jármű hatalomba kerítésének minősített esetében, valamint a katonai bűncselekmények minősített és különösen minősített eseteiben volt alkalmazható. Az Alkotmánybíróság a halálbüntetést lehetővé tevő jogszabályok alkotmányellenességét kimondó, s azokat megsemmisítő határozatának indoklásául hivatkozott az alkotmány általános rendelkezései között kinyilvánított tételre: „a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége”. De hivatkozott arra az alkotmányjogi rendelkezésre is, amely szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, s nem korlátozható. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a halálbüntetés az életnek és az emberi méltóságnak s az ezt biztosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedi meg. Ezért állapította meg alkotmányellenségét és semmisítette meg az ezekkel kapcsolatos paragrafusokat. . .. . A nemzetközi jog — amelyet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményokmánya is deklarál, és amelyet Magyarország is elfogadott — olyan fejlődési folyamattal számol általában is, amely a halálbüntetés eltörlésére irányul. Ennek az egyezményokmánynak egy 1983-ban elfogadott kiegészítő cikkelye egyebek között úgy rendelkezik, hogy: „senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni és halálbüntetést nem szabad végrehajtani.” A magyar alkotmány fejlődés is abban az irányba halad, amely az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jogot sérthetetlennek deklarálja. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában megfogalmazta: mivel a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott büntetésekt összefüggő rendszert alkotnak, a halálbüntetésnek mint e rendszer egyik elemének megszüntetése szükségessé teszi az egész büntetési rendszer felülvizsgálatát, amely azonban már nem az Alkotmánybíróság, hanem az Országgyűlés hatáskörbe tartozik. TÁJÉKOZTATJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET, HOGY megjelent AZ ÚJ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI telefonköny Eladási ára: 285 Ft A telefonkönyv megvásárolható Miskolc város területére a távközlési igazgatóság Ügyfélszolgálati Irodájában, Régiposta u. 9 sz. alatt, ♦ a Városi Távközlési Üzem Kötvénykoncióban, Jókai u. 12. szám alatt, ♦ valamint a postahivatalokban és a hirlapárusokon. Borsod megye területén ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ❖ Kazincbarcikán Leninvárosban Szerencsen Ózdon Mezőkövesden Sárospatakon Sátoraljan'áe'yor Encsen a Borsod Megyei Távközlési Üzem távbeszélő-szolgáltatási osztályain és a postahivatalokban Heves megye területén ♦ Heves Megyei Távközlési Üzem Ügyfélszolgálati irodájában Eger, Fellner J. u. 1. sz. alatt ♦ Egerben ♦ Hevesen a Heves Megyei Távközlési Üzem ♦ Gyöngyösön távbeszélő-szolgáltatási ♦ Hatvanban osztályain ♦ Füzesabonyban és a postahivatalokban MISKOLCI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG /ÁRQS/ MISKOLC VTV /Leve'd Vasárnap reggel háromnegyed héttől sugározza magazinműsorát a városi televízió. A hatvan perces adásidőben megismerkedhetnek a nézők városunk egyik újonnan kinevezett kórházigazgatójával, valamint a Magyar Gazdasági Kamara elnökének mai gazdasági helyzetünkről kifejtett nézeteivel is. A szerkesztőség kíváncsi volt, hogy a földtulajdonlás körül kialakult meglehetősen bonyolult jogi és politikai helyzetben mire számíthatnak jövőre. Azaz lesz-e a piacon és az üzletekben ennivaló, avagy jóízűen fogunk jövőre mindenről ..politizálni”? Állítólag ufók repkednek körülöttünk, több helyen már le is szálltak. Vajon mit akarnak, mire készülnek a benne hajózók? Erről is szól lesz a műsorban. Érdekes vállalkozásba kezdtek miskolci művészek és műkedvelők. Alapítványt hoztak létre, meseszínház működtetésére. Terveikről — a gyerekek örömére is — sok információt tudhatnak meg. A vasárnap reggel korán ébredők sok más hasznos tudnivalót is hallhatnak, észrevételeiket pedig a 63-859-es telefonszámon várják a műsor szerkesztői. Jeles nap: Márton Ködös-zegernyés idővel köszönt be neve napján, november ,11- ére parton, de aligha érkezik fehér lábon. Azaz a selejt szerint elmarad a novemberi hóesés. A népi kalendárium Mártont a téli évnegyed kezdő napjaként tartotta számon, s mint ilyen, fontos időjárásjósló nap volt. De jósoltak a Márton-napi liba mellcsontjának színéből is. Ha az teher, akkor havas télre, ha viszont barna, akkor esős, sáros hónapokra következtettek. A Márton-napi lúdpecsenyéhez római legenda fűződik, de átvette ezt a szokást a keresztény vallás is. Nem maradt el a lakoma a reformáció után sem, lévén ez a nap a nagy vallásreformer, Luther neve napja. Régebben szokás volt, hogy a libából egy darabot a pap is kapott — s ez nem a leghúsosabb falat volt, hanem a csontosabb püspökfalat. Pompás receptet ad a Márton-napi lúd elkészítésére az élet örömeit olyan nagyon élvező Csokonai, mikor így ír: „A májat pirítva add fel kevés lével, / Feleresztvén egy kis édes tejfelkével. / Fahajat, szekfüvet, rozmarint vess bele. / Hadd legyen a papnak egy kedves étele. / Aprólékja, zúza kásával jó leszen, / Maga pecsenyének , hadd süljön egészen” Ezekre a finom falatokra bizony jólesett az új bor, amely erre az időre már kiforrott, és amelynek Márton volt a bírája. Ezt a „borbírálást” pedig a szőlősgazdák napjainkban sem mulasztják el sem a Bükkalján, sem Hegyalján.