Déli Hírlap, 1997. június (29. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21 / 143. szám
1997. június 21., szombat DÉLI HÍRLAP SZAFARI (2.) Afrikai vadásznapló Április 24. Két és fél napi vonatozás után megérkeztünk utunk első állomására, Burganadrafára. Az állomáson nem várt minket senki. Ezt nem vártam volna. Szállás nincs, leszáll az éj, felszállnak a cecelegyek. Magunkba szállunk. A feleségem mint egy megszállott irtja a legyeket. Irtó mulatságos. Április 25. Hozzánk csapódott egy arab, azt mondta, hogy ő Kovácsházy Juszuf, ötvenhatos, de mivel itthon egyik ötvenhatos szervezet sem választotta meg vezetőjének, visszajött ide, Afrikába. Most telepített idegenvezető, aki áll rendelkezésünkre, csak nem pont most, mert vissza kell utaznia az óhazába, ahonnan mi jöttünk, ugyanis van egy kis elszámolni valója az utazási irodával. Viszlát. Április 26. A két gyerek majdnem elveszett, de kiderült, hogy megvannak, csak amikor a vonat kettévált Marokkóban, ők éppen a Dél-Afrikába tartó vagonban bújócskáztak. A Nemzetközi Vöröskereszt műholddal figyeli őket, előrejelzéseik szerint várhatóan Ausztrália felé veszik az irányt. Április 27. Reggel vekker helyett egy csörgőkígyóra ébredtünk. Utána egész nap pihentünk... egy elefántcsapdában. Április 27. Kiszabadultunk. Ránk talált egy fekete. Utána feketével kínált. Feketézőink. Arany, elefántcsont, ilyenek. Felfogadtam kísérőmnek. Április 29. Vadászat, amihez - mint már korábban céloztam rá - nem igazán volt kedvem. Részben az állat miatt, mert mi van, ha lelövöm, részben magam miatt, mert mi van, ha nem lövöm le. Igazam lett. Pár pillanatig láttunk egy rinocéroszt, de az se látott, se hallott. Május 3. Felépültem. Május 4. Ma elfogyott a feleségem dezodorja. Úgyhogy mától kezdve nem izzadunk. Május 5. Egész éjszaka csőre töltve vártam egy nőstény gazellát, de bakot lőttem. Május 6. Meglátogattunk egy Obu nevű falut. Ez volt a környék sáskajárási székhelye. A járási elnök elmondta, hogy idén is gazdag termést takarítottak be... a sáskák. Május 7. Egész nap vadászat. Lőttem egy oroszlánt, két gazellát és három hajtót. Úgy látszik, hajtóvadászat volt. Május 8. Vidám népünnepély, amelyen az obuk varázslója remek kabaréműsort adott. Utána kacagva falták fel a hiénák. Május 9. Ma megtanultam fára mászni egy oroszlántól. Május 12. Nem is olyan rossz itt a fán. Május 15. De nem is olyan jó. Május 17. Újra a földön! Az ember lejött a fáról. Igyekszem megemberelni magam. Május 20. Vettem egy tevét. Május 21. Elromlott a tevém. Kihívtam a teveszerelőt. Május 22. Újra bejön a kettes program. Mind a két púpon. Május 23. Az okukat megtanítottam ultizni. Május 24. A háncsgatyájukat is elnyertem. Május 25. Éjszaka arra riadtam, hogy egy strucc ki akarja költeni a fejem. Beledugtam a homokba. Április 1. Bennszülött kísérőmnek gyereke született. A feleségemtől. Abbahagyom a naplóírást és a feleségemet. Szabados Gábor (Vége) Igazán nem értem, mire ez a nagy felhajtás a polgármester úr házimozija körül? Magánügy, privát szféra, diszkréciót követel. Erre egy egész ország pusmog a dologról, mintha most látott volna bárki is először effélét. Feltehetőleg már megint csak egy apró félreértésről van szó. A film tulajdonképpen a polgármester úr fogadóóráján készült, tudjuk, mennyire túlterheltek manapság a köztisztviselők, véletlenül sorszámot kapott egy férfileg teljesen elhanyagolt, de még romjaiban sem megvetendő asszonyka, panaszkodott a férjére, a polgármester úr pedig legjobb tudása szerint orvosolta a problémát. Merthogy mindent neki kell csinálni. A füzesabonyiaknak inkább büszkének kellene lenniük. Az ő emberük legalább megmutatta, mit tud. Semmi köntörfalazás, durr, bele a közepébe! Maga a film alig hosszabb, mint egy Égből pottyant mesék. Nudli. Mi meg felfújtuk. Holott észre sem vettük, hogy ennek jelentésértéke van. Ez ugyanis egy referenciafilm. Egészen a 98-as választásokra mutat előre. Ilyen, polgármesteres videókazettákat hoz majd május elejétől a kézbesítő, vastag borítékban, diszkrét felirattal, amely közli, melyik párt jelöltje küldte, persze térítésmentesen, utánvét nélkül. Aztán betesszük a filmet a videóba és jöhet a meggyőzés. Nincs többé mellébeszélés, hogy kinek van jobb programja a másiknál, meg, hogy látja-e az illető a kiutat, el lehet felejteni a csúsztatást, a lebegtetést és olyasmiket, hogy majd a következő ciklusban megvalósítjuk az elképzeléseinket. Tessék csak ebben a ciklusban befejezni minden! Mármint ott, a lepedőn. Mi pedig, élve a választójogunkkal, bekészítjük a fotel mellé a sört meg a ropit, hanyagul rágyújtunk, mélyet szippantva hátradőlünk és megnyomjuk a távkapcsolón a ,,PLAY”-gombot. Lássuk hát, ki a legény a gáton! Rengeteget spórolhatna az ország. Alig kerülnének valamibe a kampányok. Semmi lacafaca, tribün, meg falugyűlés, színes lufik, szószékek, transzparensek, fapofákat ábrázoló falragaszokkal elrondított belváros, szórólap, kopogtatócédula. Minek? Elegendő egy félhomályos hálószoba, jó széles franciaággyal, a lepedőn esetleg bújtatott reklámcélzattal egy ráhímzett pártlogó. Megoldódna a pártokban a hőn áhított fiatalítás is, mivel ebben a műfajban a rozzantabb funkcionáriusok már kazettába sem rúghatnának. A négy fal között értelmét vesztené a napirend előtti anyázás, senki sem kereshetne kifogást, hogy bizonyos objektív nehézségei támadtak, vagy hogy csődöt mondott a lobbija. Gyerünk öregem, most mutasd meg, mire vagy képes. A parlamentben már majdnem négy éve csináljátok egymással, akkor egy nővel is mennie kell. Némiképp persze egyszerűsítené a honatyák dolgát, hogy addigra beindulnának a kereskedelmi adók, minden bizonnyal kétpercenként mosóporreklámokkal szakítanák meg a cselekményt, ezalatt jól kifújhatnák magukat. Sebaj, a parlamentben is van nyári szünet. Mindenképpen megfontolandó a dolog. Figyelembe véve a választási esélyeket, egy 180 perces kazettára ráférne a teljes hazai politikai repertoár. Feltéve, hogy vállalják a megméretést. Szerintem nincs mitől tartaniuk, ugyanis a politika egy valamiben nagyon hasonlít a szexre. Ezt is csinálni kell, nem pedig nézni! Horváth Tibor HOT V6G1 HOMOR HARDCORE Variációk lakásra, kaszára, lakáskaszára (Mező István rajzai) EHETI Esemény helyetti tabletta Keddi számunkban jelent meg egy érdekfeszítő írás a miskolci tömegközlekedés esetleges kitörési pontjairól: a kéregvasútról, a trolibuszról, az avasi libegőről és társairól. A tömegközlekedés mindig is izgalomban tartotta a feltalálókat: volt aki közlekedőedények alkalmazása mellett tört lándzsát, mások a rendőrségi tömegoszlató rohamcsapatok bevetésével orvosolták volna a megállókban olykor kialakuló tömegjeleneteket. A kéregvasút építéséhez a közeli Bükk hegységben ugyan elegendő kéreg áll rendelkezésre, mégis túl drága megoldás. Marad az Avasra fel- és levezető libegő ötlete, amely időről időre újra felbukkan. Egy telkes feltaláló most komplex rendszer kidolgozásán serénykedik. Ennek legfontosabb eleme egy igen olcsó, és jó konyhájú vendéglő, amely a libegő felső végállomásánál üzemel, és zsíros, nehéz ételeket tart az étlapon. Ennek segítségével rendkívül takarékos energiafelhasználású, motor nélküli libegőt lehetne építeni, amelyet az éhes és a jóllakott vendégek súlykülönbsége hajt. Szerdai Locsogunk rovatunkban egy régi ügy kapcsán arról olvashattak, hogy Badacsonyban - környezet- és természetvédelmi okokból - ügyes lócitromgyűjtő adaptert szereltek fel a konflislovak tatjára, így a XXI. század hajnalán szinte követhetetlenül felgyorsult az innováció: nem kell hozzá jóstehetség, hogy megjövendöljük, csak idő kérdése, mikor ugrik rá az ötletre valamelyik nagy papírpelenka-gyártó multicég. Nem hivatalos információk szerint a kutatólaboratóriumok mélyén már dolgoznak a szakemberek a Pegazus-szárnyasbetéten is, melynek kipróbálása után egy kanca úgy nyilatkozott, hogy használata csodálatos száraz érzés, ráadásul a nehéz napokon is úgy húz, mint a vadliba, így aztán elmaradtak az ilyenkor rendszeres súrlódások gazdájával, aki foglalkozására nézve szódás (utóbbi még az erős szavak használatáról is leszokott). Csütörtöki számunkban rossz hírekkel szolgáltunk a kikapós asszonykáknak: az úgynevezett abortusztabletta ugyan létezik, eredményes kipróbálása is megtörtént, azonban gyakoriak a mellékhatások, így elterjedése kétséges. Független kutatók más irányba kísérleteztek, és kidolgozták az esemény helyetti tabletta gyártását férfiak számára, amely száz százalékos biztonsággal kizárja a nem kívánt terhességet. Az esemény helyetti tabletta meglehetősen drága, azonban használatával sokat lehet spórolni: nem kell például viszontszívességért legénylakást kölcsönkérni, virágot, parfümöt vásárolni stb. Az esemény helyetti tabletta hírére a konkurencia azonnal lépett. Elterjesztették, hogy ez a tabletta is szörnyű mellékhatásokat okoz: egy szerencsétlen férfi például nősülést kapott tőle. Kiss József 7 Kabaré-kívánságműsor a Nonstop Rádióban A hallgatók és Nádas György szerkesztik azt a kabaré-kívánságműsort, amely Nádas György június 23-i Nonstop-rádiózásának egyik fix pontja. Az alábbi lista alapján lehet majd az adásban elhangzó időpontban szavazni arra, hogy ki mit szeretne hallani. Úgyhogy őrizzék meg hétfőig lapunkat, vagy legalábbis ezt az oldalt. Tehát a lista: Kern András: Felszólalás; Boncz-Nádas: Veszprényi-interjú; Gálvölgyi János: lehet egy kérdéssel több; Hofi Géza: Énekóra; Nagy Bandó András: Hányás vagy?...; Kazal László: Tudományos borkóstoló; Bonc.: Eccerű mesköte; Ihos-Usztics: Nótás emlékek; Markos- Nádas: Józsi bácsiék Pesten; Bárdy György: Nagyedényi divatbemutató. A műsor támogatója a RAAB KARCHER RT. BICNICMENEK A bicnicmen napjaink hőse, az igazi férfi, aki minden akadályon átgázolva jut el céljához. Ön sem tagadhatja meg gyermekétől, hogy eredeti bicnicmen-babával idegesítse halálra kicsiny pajtásait, hiszen lehet, hogy a többi taknyosnak lesz először bicnicmenje, és akkor félő, idegességében az Ön gyereke hányja hamuszürke arccal le a szalon antik garnitúráját. Ugye, ezt Ön sem akarja? Vegyen hát a gyereknek bicnicmen-babát, amely igazán segít neki megtudni, hogyan is kell eligazodni az élet sűrű erdejében. A bicnicmen-baba alacsony, tokás, fejtetőig kopasz, de hátul hosszú a haja. Arca szeret zsírtól fényleni. Nem az a piperkőc alkat, vagy két éve, amikor először lett pénze, vett két okkersárga zakót és hozzá nagyon szép daffinnadrágokat vigyázott, nehogy valamelyik fekete legyen, inkább a színek világában merült el. Szereti telenyomni a zsebét pénzzel, összegurigázva hordja a lóvét, hogy ha ötszázért vesz címeres, láncos nyakkendőtűt, akkor is látni lehessen, hogy van ott még... A bicnkmenbabánk beszélni nem tud, de ha a hátán lévő gombot megnyomja a gyermek, hörgésszerű torokhangok hallatszanak, olyasmik, hogy: „nyóccázérjó”, meg hogy „ezaz okosság apukám” esetleg „mútkormentünka mercsóval azatahómeg előzöttvón, osztén ráléptemoszt lenyomtuk. Jaotthagytuk hát”. A bienkmen-baba nyaralni is jár. Igaz, gyűlöli a külföldieket, nem magyarul beszélnek, és olyan másakat esznek, de a bicnicmennel jól lehet nyaralósat játszani. A bicnicmen baba tudja, hogy nem szabad autóval menni, mert akkor nincs körülötte senki, aki látná, mi mindent vettek már az útra is. A baba olaszba görögbe spanyolba jár. A többit nem is nagyon tudná kimondani, meg azzal nem is lehetne dicsekedni a több bienkmen-baba előtt, mert valószínűleg azok sem tudnák kimondani, és tuti, hogy nem mesélnék el senkinek. Olasz görög spanyolba a baba drága éttermekbe jár, sokat fizet, aztán este meghívja a többieket egy sörre. Nem kedves, csak befektet. A sörért a többiek - babához adott kis ismertető szerint - ekkor meghallgatják, hogy ez az egész egy nagy rakás ..., ezek nem tudnak főzni, az egész városban (szigeten) nem lehet pörköltet, húslevest meg káposztástésztát enni. Meg meghallgatják azt is, hogy megy a bicnic (kis panaszkodás, sok dicsekvés). A bicnicmenbaba legnagyobb baja, hogy nehezen helyezi el magát az időben. Tetszik neki, hogy már befutott negyvenes, de jó most megcsinálni azokat, amiket húszévesen kellett volna. A baba ezért eszméletlenül jópofa, nagy kocsit vesz, meg robogót, imádja a rövidnadrágot, bő pólót, így legalább mindkét korosztály kiröhögheti. -b-