Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1912-01-02 / 1. szám
1912 január 2 DÉLMAGYARORSZÁQ Lelkes éljenzés követte a főjegyző beszédét, amelyre a polgármester hosszabb beszédet mondott. A beszédet lapunk vezető helyén közöljük. Beszédje végeztével a polgármestert lelkesen megéljenezték a tisztviselők, akik mindegyike még külön is kívánt boldog újesztendőt a város első hivatalnokának. olyan oszlopai vannak, amelyeket megingatni nem szabad. Általában céltudatos, erőteljes városi politikától kell várni és remélni a legnagyobb átalakulást, amely hazánkat nemzeti, gazdasági és művelődési tekintetekben előreviszi. Ezek mind közismert, tekintélyes testületek elmondott, komoly bírálatot kiálló könyvekben megirt élő igazságok s a városoknak a nemzeti életre kiható fontossága elismerésre mégsem talál. Ez az oka, hogy az újításoktól idegenkedő, nagyobb mozgásokra képtelen rozsdás rendszer békéi között a városok közigazgatásában még mindig nem minden esetben előzi meg a közérdek a magánérdeket, hogy a közigazgatásnak sokszor legapróbb mozzanatai is a napi vagy helyi politika kegyetlen és semmivel sem számoló befolyása alatt áll. A városok tisztviselőit, akit javadalmak és nagy kiadások az ínséges megélhetés és kényszerű fényűzés, nagy költségei, nehéz felelősség és megalázó fizetés malomkövei őrlik és nincs ember, aki meglássa, hogy az új társadalmi elhelyezkedés között a „szegény ember“ fogalmának tartalma megváltozott. Eddig a napi keresetből élők sora viselte, ma a hivatalnoki kar viseli ezt a hosszú címet. Ami most már bennünket magunkat illet, mindezeket a hatásokat kétszeresen kell éreznünk. Kétszeresen terhes nekünk, hogy az avult intézkedések a szabad fejlődésben megakasszanak, mert be kell látnunk, hogy csak egymás támogatására számíthatunk. A legközelebbi múlt tapasztalata az, hogy a mi követelésünket, amely a jogok szilárd alapjára épült, egy szó romba döntheti. Áldozatkészségeinkből emelendő intézményünket megszületni sem engedik, munkánk értékének felbecsülése a bántó lenézéssel egyenlő. Keserű szavak ezek, de hangosan ki kell mondanunk, mert mindezekből egy tanulságot és egy következtetést kívánok levonni. Meg kívánom állapítani, hogy ha elveszik is reményeinket, megszüntetik is bizalmunkat, megtagadják is jogos igényeinket, nekünk magunknak nem szabad elveszíteni és megtagadni azt a hitünket, hogy ennek a városnak kivételes hivatása van. Amikor ezt kimondom, ezzel megjelöltem a mi feladatunkat is. Saját erőnkből kell megvalósítani mindazt, amit jóakaró pártfogás, méltányos elismertetés segítségével óhajtottunk elérni. Nehéz munka, verejtékes munka, de nemes munka. És én nagy megnyugvással és bizalommal merek ez elé a jövendő elé nézni, mert a munkára a polgármester úr vezet, akinél meg van a fej: gondolkodó és bátor, ha szív:érzésekben gazdag és a kéz: cselekvésre Az újév reggelén azért gyülekeztünk itt össze, hogy ezt a fejet üdvözöljük, ezt a szívet köszöntsük és ezt a kezet megszorítsuk. Tudom, kedvére lesz a polgármester úrnak az a kívánságom: adjon az isten neki minél nagyobb részt a munkából, de adjon még nagyobb részt a munkája nyomán járó sikerekből. Országokon át gyilkol a methyl alkohol. — Ahogy nálunk s ahogy külföldön büntetnek.— (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország a múlt hetekben egy igen érdekes szegedi ítélőtáblás tárgyalásról közölt tudósítást. Kovács Sándor nagybecskereki gyógyszerész metyl-alkoholból készített pálinkát, amivel tizenhat embert megmérgezett. A nagybecskereki törvényszék harminckétezer korona pénzbüntetésre ítélte a gyógyszerészt. A szegedi királyi Ítélőtábla megsemmisítette az ítéletet és a gyógyszerészt tizenhatrendbeli gondatlanságból okozott emberölés vétségéért három hónapi fogházra és ezerötszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körülmény volt, hogy az ügyészség tizennégy mérgezési eset miatt már vizsgálatot vezetett ellene és a metil-alkoholt tartalmazó hordót lepecsételte, a gyógyszerész azonban a pecsétet szolgájával feltörette és tovább árusította a halálitalt. A gyógyszerész azzal védekezett, hogy a metil-alkoholt Török József budapesti cégtől szerezte be és nem ismerte a hatását. A szegedi tábla elitélte a gyógyszerészt. Török József neve azonban szóba sem került. Ugyanez történt a múlt évben Komáromban, ahol sem a mérgező gyógyszerésznek, sem Török Józsefnek a kajaszála sem görbült meg. Berlinben azonban másképen történt. A hajléktalanok menhelyén hetvenöt ember mérgezési tünetek között meghalt és százötven pedig megbetegedett. A német főváros valamennyi szakértőjét bevonták abba a vizsgálatba, mely a hajléktalanok menedékhelyén történt rettenetes pusztulás okát kutatja. A vizsgálat első napjaiban mindenki azon a véleményen volt, hogy a tömegmérgezést a a romlott füstölt halak okozták, tegnap azonban váratlan fordulat egész más irányba terelte a vizsgálatot. Kiderült, hogy metil-alkoholból készített pálinka okozta a mérgezést. És a droguistát, aki a pálinkát készítette, letartóztatta a berlini rendőrség. Az utóbbi napokban már feltűnt a vizsgálat vezetőinek, hogy olyan emberek is pusztultak a betegségbe, akikről nyilvánvaló volt, hogy nem fogyasztottak a menedékhelyre szállított füstölt halakból. Különösen Berlin környékén, Charlottenburg közelében voltak ilyen megbetegedések. Ezeket az eseteket különös figyelemmel kísérték és tegnap végre kétségtelenül megállapították, hogy a megbetegedéseket nem romlott hal, hanem az úgynevezett metyl-alkohol okozta. A menedékhelytől nem messzire három kis korcsma van, amelyek egy Scharmach nevű charlottenburgi droguistától vettek metyl-alkoholt és azt mint pálinkát árusították. A metyl-alkoholt, amelyet máskép faszesznek neveznek, csak fűtésre és ipari cé 3 lokra szabad használni, mint élvezeti cikket f eladni tilos, mert a szervezetre mérgező hatással van. Mikor a berlini szakértők néhány halálesetnél kétségtelenül megállapították a faszeszmérgezést, a rendőrség bejárta a berlini kiskorcsmákat és a menház közelében három kiskorcsmában is talált elárusításra szánt I és pálinka név alatt forgalomba hozott faszeszt. A korcsmárosok kijelentették, hogy ők Scharmach charlottenburgi droguistától vették a faszeszt abban a hitben, hogy az pálinka. Scharmack, akit azonnal letartóztatott a rendőrség, beismerte, hogy az, amit ő pálinka néven adott el a korcsmárosoknak, kétharmad részben methyl-alkoholból áll és csak egyharmad részben szeszből. Azzal védekezik, hogy nem ismerte a faszesz mérgező hatását és csak azért adta el, mert így sokkal olcsóbb pálinkához akarta juttatni a népet. ális idők vásárlására ajánlom a következő újdonságokat: nyakkendő kalap, férfi fehérneműt, kesztyűt és mindennemű 2290 cipőt mérsékelt, olcsó árakért . EZELŐTT GYÉRES M. MÁRTONNÁL UKdlÓ £ 1. SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT BBBBBBBBBBBBBBBBB’ *» ny^iutiuiuo ■»«»« I Csajba ,^n ,e:1 „ PALMA I PolmakaucsuK I I minőség v,l^'ru kaucsuk-ciposarok | l