Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1914-03-01 / 50. szám
1914, marcius 1. a sajtóreform az eredményt mindenki üdvözölné. Talán még Zselénszki Róbert gróf is. Pedig ő gyűlöli a sajtót. laa"iEB*aaaaQBai(a!giiiaaaHiieaaBHBB(aBaaaaHaHBBBIiaBaa& DÉLMAGYABOBSZÁÖ Tizenhárom emberé egy nagyközség. (Saját tudósítónktól.) Olyan eset következik itt, amire nem tudunk példát , ami csak nálunk eshetett meg. Dézna községről van szó. Pózna virágzó jagyközség, Arad megyében. Az utóbbi években azonban a község nem virágzott, sőt ^enkezőleg: az emberek tömegesen is indulak Amerika felé. Alapos okuk volt a kivállalásra. Egyszerűen nem tudtak megélni, 116111 bírták a családjukat eltartani. Dózna község ugyanis, mint erkölcsi testület, úgyis mint úrbéres község a múlt század közepén több száz holdból álló legelő, szántó és erdőterületet vásárolt az uradalom , 0li tulajdonosaitól, a váradi Török-csajtól. A parasztok rendesen fizetgették a föld vételárát, mindaddig, míg az uradalmat Galíciából beszármazott Neugröschel ne Vű dúsgazdag 1 tőkepénzes meg nem vásár.0*13- Ettől kezdve megváltozott a helyzet. Úgy, ahogynem, a parasztok nem tartották . Pontosan a fizetési kötelezettségüket az njajdonossal szemben, elmaradoztak az időoz’ben esedékessé lett részletek megfizetésével. Neugröschel megunta a dolgot és száz Vádat bepörölt a még hátralékos földekllár hátralékáért. A pernek vége az lett, hogy a szegény isztok földjeire kiirták az árverést.Ekkor érdekes dolog történt, összeállt Vu tizenhárom legvagyonosabb parasztja az árverés előtt kifizették Neugröschelnek a harmincezer korona követelését és az árverést most már ők tartották meg és ők vették meg huszonhétezer koronáért a földeket. Ezek szerint a kétszázötvenezer koronát érő földeket a tizenhárom gazda ötvenhétezer koronáért szerezte meg. A következménye természetesen a dolognak az lett, hogy a község lakosságának nagyobb része elvesztette a földjét és így kénytelen elhagyni a falut, mert a tizenhárom gazda nem hajlandó a parasztoknak hitelbe visszaadni a földjeiket. Neugröschel miután birtokát eladta, mindenét jó busás áron értékesítette, még jobban meggazdagodva elhagyta a községet, visszaköltözött Galíciába. 3. Gesztyné (elsápad): Jön! 12 A doktor (fogvacogva): Méltóságos asznyom, még van idő! g| Gesztyné (dacosan): Nem! . . . Hej, de ez a maga ajka! A doktor: Félek . . . lol A kocsi most fordult be az udvarra. A el ,Í ° J és az asszony visszafojtott lélekzete|£ .Csatóznak és egymást nézik. Az ajtó 3e irányuló recsegő lépések hallatszanak.Zorr fölkelés karját az orvos nyakához lédéig3' ^ d'oktort egészen megbénította az bong (kívülről): Mi az?... Ki van ébren? Jusztyné (suttogva): A férjem ... Illan8’ Hé! ... Mi ez? . . . Maga van rá Margit? . . . doktor (nyögve): Istenem! bong: Margit? . . . Margit? . . . q 0tr>Pa ütés zaja; az ajtó fölszakad.) h. (egy szürkeszakállu, erős, öreg eleven bámul be a szobába): Mi ez?... lehet. esztyná (a félig kábult orvos fejét kelbára )Szorítja és rémült tekintetet vet az , (ordítva): Mi az? kitépj .^ugrással az asszony mellett terem, ?e$ztona/J?.bó! a doktort és ledobja a földre. Dkegve támaszkodik az asztalhoz [sz5].£ ° r>ült hátával olyan, mint ugrásra _nagy macska.) Nem dolgozunk a DMKÉ-vel! — A szabadoktatási bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután öt órakor a városháza bizottsági termében ülést tartott a nemrég megalakult szabadoktatási bizottság választmánya, Jánossy Gyula tanfelügyelő elnöklésével. Az ülésen a tagok olyan nagy számmal jelentek meg,hogy zsúfolásig megtöltötték a termet. Az ülés megnyitása után örömmel jelentette az elnök, hogy egy hónap előtt alakult csak meg Szegeden a szabadoktatási bizottság és már most 501 rendes, 57 pártoló és 9 alapitó tagja van. Az egyesületben Szeged társadalmának színe-java tömörült. A taggyüjtést továbbra is a legnagyobb erővel folytatják és reméli, hogy hamarosan meg fogja haladni a tagok száma az ezret. A sikerben nagy részük van azoknak, akik a taggyűjtés nehéz munkáját magukra vállalták és kéri a bizottságot, hogy ezeknek az érdemét jegyzőkönyvileg ismerjék el. Köszönet és elismerés illeti meg a helybeli sajtót is, amely tág teret engedett mindig eszméik propagálására. A sajtót is jegyzőkönyvi Geszty (a földön fetrengő doktort nézi): Mi ez? . . . Mit akar ez itt? . . . (Hirtelen megfordul, meglátja az asszonyt és torkon ragadva, fojtogatni kezdi.) Gesztyné (fuldokolva): Segítség! . . . Megöl . . . (A doktor lassan föltápászkodik a földről, az asztalihoz tántorog és a revolvert megragadja. Egy ideig nézi a tusakodó férfit, amint az többször falihoz veri a tehetetlen asszonyt. Aztán céloz.) Geszty (megtántorodva); Végem van!.... (Lezuhan a földre.) Gesztyné (szeme elől elfésüli ponderezett, hamvas haját): Meghal . . . Segítség! Meghal! . . . A doktor (eldobja a fegyvert): Csönd legyen, ha mondom! ... Ne ordítson! . . . Jobb, ha a csendőrséghez telefonoz . . . Vagy majd én . . . Ne ordítson, ha mondom! . . . Gesztyné (nyögve): Meghalt!... A doktor: Meghalt! ... Mi van azon? . . . Ebben a pillanatban, ki tudja, hány százezer ember halt meg ezen a földön! Gesztyné: Meggyilkolta!... (egy székbe roskad és felhördül.) A doktor: Egyik halál olyan, mint a másik .. . Menjen, ébressze föl a cselédséget. Én nem tehetem, mert félek a kutyáktól... Na, menjen! . . . (Brutálisan.) Menjen, ha mondom! elismerésben részesítik az elnök indítványára. Az elnök ezután beszámolt az eddigi akcióral. A törvényi hatósági bizottság 800 korona évi segélyt szavazott meg az egyesület részére. A pénzintézetekhez intézett felhívásoknak azonban még nem lett eredménye, de innen is nagyobb összegek befolyását remélik. Az elnökség kezdeményezésére a katholikus tanítóképezde hangversenyt rendezett szép eredménnyel. 232 korona folyt be a hangversenyen. Ennek fele a szabad oktatási bizottságé, a másik fele pedig a tanítóképezde segélyalapjáé. Az egyesületnek most már azon kell lenni, hogy működését mielőbb megkezdhesse. A szabadoktatási bizottság sok kulturmunkát vett föl programjába és csoportokba osztályozza ezeket. Az előkészítő bizottság már össze is állította a különböző osztályok listáját. Ezek a következők: 1. Ismeretterjesztő népies előadások osz- 60 taggal. 2. Munkásgimnázium osztálya; 60 tag3. Patronázsügyi osztály; 74 taggal. 4. Ifjúsági egyesületek osztálya; 68 tag 5. Népkönyvtárak osztálya; 72 taggal. 6. Népegészségügyi osztály; 68 taggal. 7. Népházak osztálya; 74 taggal. Ezenkívül még két tanyai osztály felállítását is elhatározták. Az osztályokat rövidesen össze fogják hívni. A tisztikar összeállítása hiányos volt. Ezt az ülésen kiegészítették akként, hogy ellenőrökké megválasztották: Klucsik István polgári iskolai igazgatót és Sallay Jánost. Majd beterjesztették a költségelőirányzatot, amely szerint: tagdíjakból befolyik 900 korona; kamat 22 korona; adományok 8131 korona; jövedelem a hangversenyből 115 korona. A kiadások összege az egyes osztályok tételei szerint 1110 koronát tesz ki. Ezután érdekes vita következett. A belügyminiszter ugyanis a hozzá felterjesztett alapszabályokat módosítás végett visszaküldötte. Az alapszabály egyik pontja ugyanis azt mondja, hogy a szabad oktatási tanácsnak a működése az állami felügyelete alatt áll és külső szerve a közművelődési tanácsnak. A miniszter azt mondja, hogy külső szerv nem létezik és különben sem helyesli az egyesület megalakulását, mert itt van a DMKE, mely nagy vagyonnal rendelkezik, hatásos működést fejt ki és alig látszik kívánatosnak, hogy ez a fiatal intézmény a DMKE-vel fölvehesse a versenyt. Epen ezért a miniszter azt kívánja, hogy mégis megcsinálják ezt az újabb ilyen irányú egyesületet, akkor az alapszabályokban mondják ki, hogy a DMKE-vel kapcsolatban állanak. Az ezer korona szubvencióra vonatkozólag leiratában azt mondja a miniszter, hogy ezt hajlandó megadni, személyi kiadások fedezésére. Somlyódy István járásbíró szólalt föl először ebben a kérdésben és röviden csak annyit mondott: abból nem kérünk, hogy a DMKE-vel együtt dolgozzunk! Jánossy Gyula: A nekszusnak csak akkor lenne helye, ha tudnánk, hogy a DMKE hosszú időn keresztül eredményesen működött szegedi területen, így azonban nincsen értelme, hogy együtt dolgozzunk vele. Gallér Kristóf: Én azt tapasztaltam, hogy a DMKE a szabadoktatás terén Szegeden nem csinál semmit. Azért felkérjük az elnökséget, hogy erről a minisztert helyesen informálja. Orkényi Ede dr.: Rá kellene tényleg mutatni arra, hogy a DMKE-nek más az intenciója és nem ugyanazt a hivatást akarja telgal. gal. í , a_ , Kárpitos árákMrHinel!rí szldfintíjr«i; BALOG Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szakszerűen és olcsón eszközöltetnek. m EfCAHÖAl DÚS választék kész díván, Ottomén, matracok, kármtnciÍzlpf kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárút 6. szám. Telefon 1203. sz. • • • • Ki its