Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-03 / 127. szám
2. szorgalmas munka, okos irányítás, gyakorlati és üzleti érzék kell majd a létesítendő ügyosztály vezetéséhez, a város részéről pedig belátást és minden szókkeblűségtől ment áldozati készséget követelünk ipari és kereskedelmi kérdésekben. Ne arra törekedjünk, hogy nyersterményeink számára keressünk külföldi piacokat, hanem ipari termékeinkkel árasszuk el a külföldet. Nyersterményeinket dolgozzuk fel magunk, tegyük lehetővé, hogy minél több és minél többféle gyár létesüljön Szegeden. Ahol százhúszezernyi lakosságú város földrajzilag oly kedvezően fekszik, ott már nem elégedhetünk meg mozgalmas vasár- és ünnepnapokkal, hanem áhatva áthatjuk a mozgalmas, munkás hétköznapokat is. BÉLMAGYARORSZÁG A belügyminiszter a vízórák beállítása mellett. — Válasz Csernovics Agenor felebbezésére. — (Saját tudósitónktól.) A vízóra-ügy hosszú ideig épen olyan tengeri kígyója volt a közigazgatásnak, mint most az áldandó vízhiány. A vízóra-kérdés most újra akutálissá vált Sándor János belügyminiszternek egy leirata kapcsán, amellyel kedden délelőtt tartott ülésében foglalkozott a tanács. A közgyűlés tudvalevőleg legutóbb napirendre tért a tanácsnak a vízórák kötelező beállítására vonatkozó javaslata fölött és arra utasította a tanácsot, hogy más atommódon orvosolja a vízmizériákat. Leghelyesebbnek vélte azt,ha az egész város területén kiterjedő tiszai vízvezeték előmunkálataihoz fog hozzá. A közgyűlésnek azt a határozatát boldogult Csernovics Agenor megfelebbezte arra hivatkozván, hogy a közgyűlés egy döbbeni határozatában a vízórák kötelező beállítását kimondotta és részletes javaslat kidolgozására utasította a tanácsot. A közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta a belügyminiszter is. Amikor azonban a tanács a részletes javaslatot a közgyűlés elé terjesztette, ez napirendre tért fölötte. Csernovics Agenor arra utalt a fölebbezésében, hogy a közgyűlés következetlenül járt el, amikor a tanács javaslatát elutasította, tehát ezért, de leginkább azért, mert a vízmizériák orvoslását a műszaki emberek csakis a vízórától remélik, adjon helyt a felebbezésnek és utasítsa a közgyűlést új határozathozatalra. A belügyminiszter most érkezett leiratában helyt adott Csernovics felebbezésének és utasította a város közönségét, tegye újból megfontolás tárgyává, vajjon nem lenne-e előnyös a vízóra használatának kötelezővé tétele. A leirat indokolása szerint az állandó jellegent öltött vízhiányon csak a vízórával lehet segíteni, mert a tiszai vízvezeték, a miniszter szerint, sem műszaki, sem háztartási szempontból nem helyeselhető.Mert ha az utak és közterek locsolására használjuk a Tisza vizét, az ártézi vizet pedig csak háztartási célokra, ezért nem szűnik meg ellenőrzés nélkül a vízpazarlás és így a vízhiány sem. Ha pedig a tiszai vízvezetéket mindenre fölhasználjuk, még inkább kell a vízóra, mert másként a költséges vízszűrők idő előtt kibővítésre szorulnak. Gazdaságosabb a mostani alapon ifejleszteni a vízvezetéket. Ebben a kérdésben azonban bármiként is döntsön a közgyűlés, az bizonyos, hogy a vízmizériát elsősorban a vízóra beállítása szünteti meg, tehát ezt kötelezővé kell tenni, így a miniszteri leirat. Amit több ízben is megjósolt a Délmagyarország, az bekövetkezett. A miniszter, bármint határoz is majd a közgyűlés, a sok huzavonának és következetlenségnek azzal vet véget, hogy egyszerűen ráparancsolja a városra a vízórák kötelező beállítását. A leirat tartalma fölött különben sokat vitatkoztak ma a tanácsban is, egyelőre azonban érdemleges határozatot nem hoztak. Abban állapodott meg csupán a tanács, hogy mielőtt a leiratot a közgyűlésbe vinnék, megvárják Kaylinger Mihály szakvéleményét a vízhiány megszüntetésére vonatkozólag. Kaylinger ugyanis tudvalevőleg megígérte, amikor Szegeden járt a helyszíni szemlén, hogy írásos szakvéleményét néhány héten belül megküldi. Ezt most a tanács megsürgeti, hogy azután a belügyminiszteri leirattal együtt a közgyűlés elé terjeszthesse. Szeged, 1914. juniusj^ folytatták a kongresszust. Elfogadták az itatási miniszterhez terjesztendő mini szövegét, amely arra kéri a mini ® 1?1’ mgy ,az eszperantó-nyelvet a középiskokba.n tegye fakultativ tantárggyá. A ffeket az eszperantó-szövetség viseli, nos egyetemi tanár l és többek felszólaló után elfogadták azt az előterjesztést is,hol a jövő kongresszust az osztrák eszpe^ztákkal Pozsonyban tartsák meg. Délutáni rándulást rendeztek Palicsra. Brüsszel, Antwerpen és Bukarest ■eSZP ej aJtistái kiküldöttei képviseltették maguk mi az országos nagygyűlésnek uillizív jelleget adott. iéWHl" Az eszperantó-kongresszus a kultuszminiszterhez. Memorandum az eszperantó-nyelv tanításáért. — (Saját tudósítónktól.) Három napig tartott a szegedi eszperantó-kongresszus, amely a legteljesebb siker jegyében ért véget tegnap. "Negyvenhárom vidéki csoport képviseletében hétszáznyolcvanhét lelkes propagálója az eszperantó nyelvnek tárgyalta le Szegeden a kongresszus ügyeit, nevezetesen a nemzetközi nyelv terjesztésének módjait, az ország összes eszperantistáinak egy táborba való szervezését, a közoktatásügyi miniszterhez terjesztendő feliratot és a jövő kongresszus helyének megállapítását. Elfogadta a szegedi nagygyűlés Rajczi Rezső dr. alapszabályszervezetét, amely a vidéki csoportok nagyobb akciószabadságát biztosítja, a központi vezetőség anyagi megerősítése mellett. Vasárnap reggel a rókusi templomban az istentiszteltet keretében eszperantói nyelven mondott prédikációt Giesswein Sándor dr.pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a kongressus díszelnöke. Innen a városházára, ahol a gyűlést tartották, zászlók alatt vonultak föl az eszperantisták. A kongresszust a városiháza közgyűlési termében Bokor Pál helyettes-polgármester nyitotta meg, szép szavakkal üdvözölvén a megjelenteket. Megválasztották a gyűlés tisztikarát. Giesshwein Sándor dr. mellett elnök lett Patai Samu dr., társelnök Loránd Dezső dr. Felolvasták az üdvözlő táviratokat, majd az egyes vidéki csoportok üdvözletét tolmácsolták a lesöpörtek képviselői. Ezután a Magyar Országos Eszperantó Egyesület szervezetének reformjára vonatkozó tervezetet ismertette Takács dr. (Budapestről). A reformot, amelynek célja az eszperantó-propaganda hatásosabbá tétele, a kongresszus elfogadta. Délután egy órakor a Tisza-szállóban bankett volt, amelyen többek között Giesswein Sándor sdr. mondott szép köszöntő beszédet. Este fél kilenc órakor kezdődött az eszperantisták estélye, amelynek sok élvezetes száma volt. Ugyancsak vasárnap este a kongresszus több énekes tagja a városháza tornyában az eszperantó-himnuszt énekelte el. Az ének hangjai messze elhallatszottak s a korzó sétáló közönsége nagy tetszéssel hallgatta. Hétfőn Albánia, a monarchiához — Segítséget kér. (Saját tudósítónktól.) Turkhan P ®* ban miniszterelnök a következő távfr*® küldte Berchtold külügyminiszt*r--- ^ — Miután a csendőrség ]# a déli tartományokban van, az alakmány kéri a hatalmakat, hogy tanul utasítsák Philips ezredest, razza biztonságának érdekében a apaí- Szkutariban parancsnokolt európai, pjikontingens 500 főnyi különitménytrazzóba küldte. Miután ezzel az 3 j, berrel a főváros biztonsága _ teljesen dói siva van, a kormány eredményesen gozihatik majd a lakosságban, melyet, tudatlanságát és m Jjépségét fölhasználva, néhány ideget’ félrevezetett. Európa ily módon sen meg fogja könnyíteni Aibaaj j £ jt rend és nyugalom fentartását, m országnak oly nagy mértékben van. A Le Journal-mak jelenti kiküldött külön tudósítója: Vilmos ha menekülni készül Durazzóból. Ki’l’enCi(n tovnyi katholikus malisszorral, akik vag ^ vetik vezérüket, Bib Dódat, a Szkutariba akar menekülni, ahol * a kaszárnya biztos védelmet an DurazZI sietséggel osz;; t ,r&jt#11 családjának. Tény az, hogy fejedelmi konokban lázasodnak, ládákat szegeznek le és ^ arra vad, hogy a fejedelmi család 11 szül. 12.000 mohamedán albán áll 0‘ előtt s vezetőik huzzák-i halogatják a TMat a nemzetközi ellenőrző birod%: a korukban gyakran hallatszik ez a *»*, — Éljen a szultán és Mohamed ^ $ • a ^ hirlaP^csitó megjegyzi, jedelem visszavonulása a misszorok^ i, hasonlít a lemondás első két leghívebb tanácsadója, Costa# $ kapitány és Buchberger osztrákjáig/ zul mar elhagyta a fejedelmet, midid a V3# visszatértek hazájukba. I. Durazzóból jelenítik: A felkéi0 pglp., délután minden ellenállás nélkül Siák helységét. A kormányépül0 ® ^ a ezelőtt a prefektusnak volt a sza'^rök zászló lengés Dervis Ali• egyik vezére lakik benne. Ali a pen nyilatkozott a felkelők száa ^ c — Mi nem akarunk vérontan ^ akkor támadunk,ha bennünke^^^ miadnak. De megakarjuk értetni. V Ha „SZEPLŐITŐL“ szabadulni akar, használja a biztosan ható, valódimm szí tin isid FőraktárIMI H Mpn BudflDOSf. Lerakat: Vajda Imre és Társa drogerí^ SZEGED, Kárász-utca. IP . .A