Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)
1916-06-01 / 129. szám
Szeged, 1916. június !• Kormányrendeel a termény zár alá vételéről. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap szerdai száma közli a minisztérium 1750 1916. számú rendeletét, az 1916. évi búza-,rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermés lefoglalásáról. A kormányrendelet a következő intézkedéseket tartalmazza. (Az 1916. évi termésnek zár alá vétele.) A közélelmezésnek, és a közszükségletnek az 1916/17. gazdasági év folyamán, illetőleg ezen a gazdasági éven belül a jelen rendelet hatályon kívül helyezéséig leendő biztosítása érdekében az 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek árusítása, egyébként való forgalomba hozatala és felhasználása csak a minisztérium rendelkezései értelmében és az általa megállapított feltételek mellett történhetik. iBvegből minden termelőnek 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabbtermésé a közélelmezés és a közszükséglet célszerű biztosítása érdekében zár alá helyeztetik és afelől a termelő a jelen rendelet érvényességének ideje alatt csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1916. évi termésből munkabér, aratórész, cséplőrész vagy konvenció fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát vagy zabot. (Ehhhez képest a zár alá vétel a munkabér, aratórész, konvenció vagy cséplőrész fejében kapott ily terményekre is kiterjed és birtokosuk azokkal szintén csak a jelen rendeletiben megszabott korlátok között rendelkezhetik. iA termelő zár alá vett termésének azt a részét, amelyet az alábbi bekezdések értelmében saját házi és gazdasági szükségletére magának megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. A saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. A házi szükséglet címén a 400 gramm naponkinti és fejenkinti lisztadagnak — a vámőrlő díj, elporlás és a korpa számbavételével — megfelelő terménymennyiséget, vagyis fejenkint és havonkint búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve 18 kilogrammot lehet csak számításiba venni és pedig azon személyek után, akik a termelő háztartásában természetben ellátást élveznek. Azt, hogy házi szükséglet címén kölesből a termelő a háztartásában természetben ellátást élvező személyek után fejenkint mennyit vehet számításba, a községi elöljáróság (városi polgármester) állapítja meg. Gazdasági szükséglet címén csak a természetben kiszolgáltatandó terményben járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, aratórésze, cséplőrésze, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető. Külön rendelet fogja meghatározni, hogy a termelő saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében a zár alá vett termésből mennyit dolgozhat fel. A zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét a termelőnek adás-vétel útján ,vagy más módon csak a Haditermény-Részvénytársaság, e társaság bizományosa vagy olyanok részére szabad elidegenítenie, akik a jelen rendelet értelmében a termelőtől ilyen terményeket hatóságvásárlási inzdtvány szerint vásárolni jogosítva mnnek. lA termelő a zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részével egyébként nem rendelkezhetik, azt fel nem használhatja,fel nem erőltetheti, fel nem etetheti, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, sem azon másnak jogot nem engedhet. A termelő, aki ennek ellenére termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét felhasználja, felőrölteti, feléteti, feldolgozza, vagy termésével olyan részére rendelkezik, akiről tudja, hogy a jelen rendelet szerint vásárlási jogosultsága nincsen, vagy hogy azt túllépi, ezért a jelen rendelet szerint felel. A termelő köteles zár alá vett termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó és az 1916. évi október hó 15. napjáig a jelen rendelet értelmében vásárlásra jogosultnak még el nem adott részét, a jelzett nap után legkésőbb a földmivelésügyi miniszter által meghuitározandó időpontig írásiban vagy szóval a Haditermény Részvénytársaságnak (Budapesten V., Nádor utca 9. szá.) később kiadandó rendelet szerint megvételre felajánlni. A Haditermény Részvénytársaság köteles a megvételre felajánlott terményeket azon az áron, amely a hatóságilag megállapított legmagasabb árnak a termények minősége szerint megfelel, a felektől átvenni . Tilos a termelőinek a termés zár alá vett részét annak a törvényhatóságnak a területéről, ahol a gazdasága van, elszállítani. Más törvényhatóság területén levő gazdaságába vagy háztartásába azonban terményeit a termelő elraktározás, vagy a jelen rendelet szerint megengedett felhasználás végett a járási főszolgabírónak (városi polgármesternek) engedélyével elszállíthatja. (Vásárlás a vevőnek saját házi és gazdasági szükségletére.) Aki maga nem termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1916. évi október hó 15. napjáig a községi elöljáróság Óvárosi polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségleteire búzát, rozsot, kétszerest, West és árpát, gazdasági szükségletére pedig búzát annak a községnek a területén,ahol lakik, készáruvétel útján minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni; a járási főszolgabíró (városi polgármester) álltal részére kiállított vásárlási igazolvány alapján pedig biztosítva van ugyan,csak 1916. évi október hó 15. napjáig a saját gazdasági szükségletére bármely törvényi hatóság területén rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot klészáruvétel utján •minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni. Házi szükséglet címén a mezőgazdasággal vagy más őstermeléssel foglalkozó fogyasztó a naponkinti és tejtenkinti 400 gr. liszt adagnak — a vámőrlő dij, az elporlás és a korpa számbavételével — megfelelő terményi mennyiséget, vagyis búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együtt elérve csak 18 kilogrammot, más fogyasztó pedig a vámőrlődij. az elporlás és a korpa számbavételével csak 10 kilogrammot vehet feljenkint és havonkint számításba azon személyek után, akik a fél háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Azt, hogy házi szükséglet címén kölesből a fogyasztó a háztartásában természetben ellátást élvező személyek után fejenkint mennyit vethet számításba, a községi elöljáróság (városi polgármester) állapítja meg. (Vásárlás közszükségleti célokra.) A jelein rendeletben említett terményekkel és liszttel el nem látott lakosság megfelelő ellátásának biztosítása az illetékes miniszterek által egyetértésén kiadandó közelebbi utasítások szerint a törvényhatóságok feladata, amelyek az e célra szükséges terményeket és lisztet a Haditermény Részvénytársaságtól szerzik be. Az állatállomány (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi stb.) eltartására szükséges termény biztosítása céljából a kereskedelemügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve a városi törvényhatóságoknak, közintézetekne, továbbá húsárnál nagyobb állatlétszámmal dolgozó ipari telepeknek és vállalatoknak megengedheti, hogy az 1916. évi október hó 15. napjáig a Haditermény Részvénytársaság utján annyi árpát és zabot vásárolhassanak, mint amennyi az ottani állatállomány takarmányozására a jövő 1917. évi augusztus hó 15. napjáig előreláthatólag szükséges lesz. Az a hatóság, intézet vagy vállalat, amely az állatállomány takarmányozására szükséges árpának, zabnak beszerzésére engedélyt nyert, köteles az egész évi szükséglet fedezéséről és a beszerzett készletek gazdaságos felhasználásáról gondoskodni. Kereskedők (szövetkezetek), ha gabona adásvételével eddig is foglalkoztak, a Haditermény Részvénytársaság által a kereskedelemügyi miniszter utasításainak megfelelően kiállított vásárlási igazolvány alapján annak a törvényhatóságnak területén, ahol üzleti telepük van, a termelőktől búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot vásárolhatnak, de csak oly termelőtől, akinek eladásra szánt termése a felsorolt terményekből együttvéve legfeljebb száz méter mázsát tesz ki. A jelen §. alapján vásárolt teménymennyiségeket a vevő csak a Haditermény Részvénytársaságnak vagy e társaság bizományosainak adhatja el és köteles az ilykép megvásárolt készleteiket kéthetenkint a Haditermény Részvénytársaságnak bejelenteni és a társaság felhívására neki megvételre felajánlani. Tilos a gabonáért a kereskedőnek (szövetkezetnek) a továbbeladásnál olyan árat felszámítania, amely, habár a hatóságilag megállapított legmagasabb árt nem is haladja meg, mégis aránytalanul magasabb az általa a termelőnek fizetett árnál. A jelen rendeletben említett terményeket bármely malomvállalat (kereskedelmi, vámőrlő, gazdasági malom stb.1) csak akkor fogadhat el őrlésre, darálásra, zúzásra, hántolásra s bárminő egyéb feldolgozásra, ha az őröltető fél a részére a községi elöljáróság által erre a célra díjtalanul kiállított tanúsítvánnyal bizonyítja, hogy az illető mennyiséget házi és gazdasági szükségletére jogosan használhatja fel terméséből, vagy azt a jelen rendelet értelmében jogosan szerezte. Bármely malomvállalat (kereskedelmi, vámőrlő, gazdasági malom stb.) csak vámőrlést végezhet. Az őrlési vám százalékát, amely azonban a vámőrlésre behozott gabonamenyvényi hatóság állapítja meg. A rendelet végül a büntető rendelkezéseket ismerteti. Tisza István a békéről. — A miniszterelnök nyilatkozata a Berliner Tageblattban. — BERLIN, május 31. A Berliner Tageblatt meginterjúvolta gróf Tisza István miniszterelnököt, aki többek közt a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban az objektív békefeltételek megerősödtek, amelyek a mi részünkről már régen megvoltak. A legutolsó békefeltétel, amelyet még el kellett intéznünk, vagyis az olaszok kiűzését területünkről, a napokban fog kialakulni. Hogy a béke szubjektív feltételei adva vannak-e, azt Poincuré és Grey legutóbbi kijelentéseiből nem lehet megtudni. Mi ép úgy, mint eddig készek vagyunk befejezni a háborút, az ellenségtől függ a béke helyreállítása. A nemzetiségi kénlésről is nyilatkozott a miniszterelnök. Kijelentette, hogy Magyarország sohasem zárkózott el attól, hogy a nemzetiségek jogos kívánságait kielégítse. Most azonban jobban, mint valaha, szükség van a magyar nemzet erős államiságára.