Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)
1917-03-01 / 50. szám
n DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917. március 1. zaj támadt. Tíz percig folyton kiabáltak a képviselők és követelték a miniszterelnök rendreutasítását. Az elnök állandóan csenget és beszél, de hogy mit, azt az óriási lármában nem lehet hallani. Gróf Károlyi Mihály feláll, de nem tud szóhoz jutni. Az elnök annyira csenget és kiabál, hogy teljesen bereked. Közibe számos rendreutasítás történik. Az elnök hivatkozik arra, hogy sokszor bebizonyította pártatlanságát. Viharos ellenmondások: — Soha, soha! Gróf Károlyi Mihály végre szóhoz jut. Azzal kezdi beszédét, hogy az elnöknek rendre kellett volna utasítani Tiszát. (Viharos tetszés a baloldalon, nagy zaj a jobboldalon.) üomahidy Viktor a jobboldalról közbeszól: Nincs joga figyelmeztetni az elnököt. Az elnök Károlyit rendre utasítja. Lovászy Márton: Teljesítse rendesen kötelességét. Az elnök Lovászyt rendre utasítja. Ismét vihar tör ki. Beck Lajos: Szmrecsányi és Lovászy felugrálnak és az elnök felé kiáltanak. Gróf Károlyi Mihály: Én az elnök megintése előtt nem hajlok meg. (Taps a baloldalon. ) A jobboldalról kiáltják: Kötelessége! Az elnök rendre utasítja. Károlyi: Engem utasíthat huszonötször, mégse hajlok meg. Pál Alfréd: Dollár gróf! Az elnök rendre utasítja Károlyit. (Állandó nagy zaj.) Szmrecsányi: Utasítsa rendre a miniszterelnököt. Az elnök folyton csönget, majd Károlyi folytatja beszédét. Régen óhajtott már a támadásokra válaszolni, de beteg volt. Azért mentek ki Amerikába, mert ott két millió magyar van és helyes ha meghallják, hogy az ősi hazában milyen politikát folytatnak Külügyekről nem beszéltek és megmondták, hogy a pénz nem választási célokra, hanem propagandára kell. A munkapárt is megcsinálta a maga pártkasszáját a bankoktól és a bankokat megzsarolva. Az elnök rendre utasítja Károlyit. Károlyi: A rendre utasítást nem fogadom el, igazat beszélek. (Nagy zaj, folytonos közbekiáltások.) Cserni Káoly személyes kérdésben szólal fel. Andrássyval polemizál. Zlinszky István szintén személyes kérdésben szólott. Az elnök ezután a vitát berekesztette és áttértek az interpellációk tárgyalására. (Az interpellációk.) Preszly Elemér a hadifoglyok ügyében interpellál. A miniszterelnök azt feleli, hogy a külföldön levő hadifoglyok érdekében minden lehetőt megtesz a kormány. A választ a Ház tudomásul veszi. Őrgróf Pallavicini György a Gazdaszövetség ügyét tette szóvá, választ nem kapott. Sümegi Vilmos a papírhiány miatt interpellál. A miniszterelnök megismétli múltkori válaszát. Az osztrák kormánnyal már folynak tanácskozások, hogy az osztrák gyárak a lekötött mennyiséget szállítsák. A Ház tudomásul vette a választ, mire az ülés fél tízkor véget ért. Hollandia és a Hága, február 27. Amszterdamban, Rotterdamban és Hágában is heves jelenetek zajlottak le a holland hajók elsúlyosztása miatt. Egészben véve azonban Hollandia a nagy csapást méltósággal viseli és kétségtelenül sürgősen keresik a módokat, amelyekkel a holland tengerentúli hajózást biztosíthatják. Egyelőre abban állapodtak meg a hajótulajdonosok, hogy az Északamerikába útra kész hajókat nem bocsátják előbb útra, míg az északi ut nem eléggé biztos. Az útban lévő hajóknak megparancsolták hogy egyelőre ne folytassák az útjukat, így az Indiaiból uton levő hajók most Port Szaidban vesztegelnek. Természetes, hogy itt most, nagy az érdeklődés az elsüllyesztés előzményei iránt. Tengerészkörökből a Handelsblad arról értesül, hogy ők úgy voltak tájékoztatva, hogy az angol kikötők elhagyásának utolsó határideje a február 10. és 11. közti éjszakán jár le. Egyebekben senki sem vitatja, hogy holland hajók avval a tudattal indultak útnak, hogy a német kormány nem kezeskedik teljes biztonságukért. Mily lépéseket fog most Hollandia tenni, abban a lapok nagyon tartózkodóak. A holland tiltakozó jegyzék annak idején tudvalevőleg azt hangoztatta, hogy Németországnak viselnie kell az összes következményeket, amelyekkel a korlátlan búvárhajóharc a holland hajózásra nézve járhat. Ezen az állásponton állott a holland sajtó is. Amennyire a helyzet ma áttekinthető, a Hollandia és Németország közti viszony további fejlődése csak annyiban kelthet komoly aggodalmat, amennyiben egyes hollandiaiaknak az a nézetük, hogy Németország részéről a holland hajók elsüllyesztésénél rosszakarat működött közre. Általában azonban a helyzetet tisztán gyakorlati szempontból ítélik meg, politikai általánosságok nélkül és mindenütt azt remélik, hogy mikénta Talantia esetében, Németország Hollandiának most is természetben bocsátja rendelkezésére az elvesztett hajóterületet. Az egyik amszterdami lap már jelenti is, hogy a holland tiltakozás az elsülyesztett hajókért ilyen kártérítésre tart igényt. Egyebekben a hivatalos körök folytatólag is tájékoztatják a nagyközönséget azokról a nehézségekről, amelyek között Hollandia jelenleg él és a jövőben élni fog. A mai lapok komolyan utalnak azokra, a következményekre, amelyekkel az jár, hogy Anglia kikötőiben tartja a chilisalétrommal megrakott holland hajókat. Ugyancsak súlyossá válik a helyzet, ha a műtrágyával megrakott hajók az angol ellenőrző kikötőkből nem érkeznek Holandiába a kellő időre. A hivatalos távirati iroda erre vonatkozólag jelenti: Az Angliában feltartóztatott hajókon tízezer tonna chilisalétromban, más hajókat meg, amelyek tizennégy nappal ezelőtt jöttek át a Panama-csatornán, amerikai kikötői hatóságok tartóztattak fel ,azzal, hogy a Bermuda-szigetekre viszik őket átvizsgálás céljából. A múlt esztendőben Hollandia, a trágyázó anyagok behozatala dolgában rendben volt, az idén azonban el vagyunk maradva, amiért is rosszabb termésre van kilátásunk. Mindenekelőtt a chilisalétrom visszatartásának lesz óriási hatása termésünkre, ha e hajóinkat nem bocsátják rögtön szabadon, gabona-, burgonya- és cukorrépatermésünk ugyancsak csekély lesz. Ugyanezekkel a veszélyekkel jár a szuperfoszfát elmaradása is. Ha továbbá nem adják ki a kellő időben az Angliában fekvő állati takarmányunkat, mihamarább arra kell magunkat elhatároznunk, hogy a hollandiai állatállomány egy részét levágjuk s így kevesebb sertéshús, szalonna, vaj, sajt és búvárhajóharc, tojás fog rendelkezésünkre állani. Azonkívül visszatartottak Angliában hat hajót a következő rakománnyal: 4000 tonna rozs, 38.500 tonna tengeri, 14.620 tonna zab, 24.470 tonni árpa, 15.000 tonna olajpogácsa. Ezúttal újból rámutatunk arra, milyen rendkívüli nehéz a helyzet az angol kormány azon elvi állás xinkjából kifolyólag, hogy hajóinknak átvizsgálás céljából angol kikötőt kell érinteniök. Ebből kilátszik, hogy ha Németország barátságos szándékai ellenére történnek is technikai okokból incidensek, Anglia rendszeres nyomást gyakorol Hollandiára. Micsoda célt követ ezzel Anglia, az Hollandia politikája szempontjából nagyjelentőségű kérdés. A németek eddig kétségtelenül bebizonyították, hogy fenn akarják tartani a lehetőségét annak, hogy Hollandia hozzájuthasson direkt és indirekt élelmiszereihez és Hollandia kétségtelenül arra az álláspontra helyezkedett, hogy e kérdés körül mozog a mostani rendkívüli körülmények közt politikájának alapproblémája. Az angol politika ellenben, amely ek nélkül rontja meg a holland termést és ezer más nehézséget okoz, nyilvánvalóan azt akarja, hogy ennek a holland politikának az alapjellemét lassanként megváltoztassa. Figyelemreméltók még az alábbi sajtóhangok. A Handelsblad írja: „Hat olyan hollandiai hajónak a megtorpedózásához, amelyek Amerikából gabonát akartak a számunkra hozni, semmit sem lehet mondani. De mégis rá kell mutatnunk arra, hogy ebben az esetben a korlátlan búvárhajóharcot Hollandia érdekeinek és jogainak a semmibevevésével viselték, így nem szabad bánni egy néppel, mely kényes a becsületérzésére és amelynek a felháborodása mégis bír némi jelentőséggel. A lap azt hiszi, hogy Hollandia annak idején nem tiltakozott elég élesen és a hollandiai sajtó egy része úgy viselkedett, mintha a határhajóharcot menteni akarta volna. A’ Nieuwes van den Dag azt írja, hogy a fődolog Hollandiának Amerikával és Indiával való összeköttetése. Ha újból akarunk nyilatkozni, hangsúlyoznunk kel hogy „nem törődhetünk bele mindenbe.“ Bármilyen felháborító és borzasztó is a szerencsétlenség, valószínűleg nincs itt a pillanat, amikor a kardot ki kell rántani a hüvelyből. De föltétlenül törekedni rá, hogy a nemzetet megóvják az eddigieknél súlyosabb veszteségektől. A Mambode így ír: „Az amerikai kormány ebben az eseményen azt a „tényt“ látná, amelyre vár, mielőtt élesebb rendszabályokhoz nyúl. Mi bízunk abban, hogy a kormány figyelemmel van arra a különbségre, amely köztünk és Amerika közt van, viszont azonban eréllyel szállunkra nemzeti becsületünk tisztelete és helyreállítása érdekében Bel- és külföldi legfinomabb gyapjúkelmék úgyszintén bélésáruk métere==== számra kaphatók .= SCHATZ m. FIAI CÉGNÉL, SZEGED, Kölcsey-utca 4. sz. Misi Mm Ms Iskola hegedűkben, valamint az összes hangszerekben és alkatrészekben Babos Sándor "STc eT Iskola-utca 8. — Szolid árak.