Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-01 / 50. szám

n DÉLM­AGYARORSZÁG Szeged, 1917. március 1. zaj támadt. Tíz percig foly­ton kiabált­ak a képviselők és követel­t­ék a miniszterelnök rendreutasítását. Az elnök állandóan csenget és beszél, de hogy mit, azt az óriási lármá­ban nem lehet hallani. Gróf Károlyi Mihály feláll, de nem tud szóhoz jutni. Az elnök annyira csenget és kiabál, hogy teljesen be­reked. Közibe számos rendreutasítás törté­nik. Az­ elnök hivatkozik arra, hogy sokszor bebizonyította pártatlanságát. Viharos ellen­mondások: — Soha, soha! Gróf Károlyi Mihály végre szóhoz jut. Azzal kezdi beszédét, hogy az elnöknek rendre kellett volna utasítani Tiszát. (Viha­ros tetszés a baloldalon, nagy zaj a jobb­oldalon.) üomahidy Viktor a jobboldalról közbe­szól: Nincs joga figyelmeztetni az elnököt. Az elnök Károlyit rendre utasítja. Lovászy Márton: Teljesítse rendesen kötelességét. Az elnök Lovászyt rendre utasítja. Ismét vihar tör ki. Beck Lajos: Szmre­­csányi és Lovászy felugrálnak és az elnök felé kiáltanak. Gróf Károlyi Mihály: Én az elnök meg­­intése előtt nem hajlok meg. (Taps a bal­oldalon. ) A jobboldalról kiáltják: Kötelessége! Az elnök rendre utasítja. Károlyi: Engem utasíthat huszonötször, mégse hajlok meg. Pál Alfréd: Dollár gróf! Az elnök rendre utasítja Károlyit. (Ál­landó nagy zaj.) Szmrecsányi: Utasítsa rendre a minisz­terelnököt. Az elnök folyton csönget, majd Károlyi folytatja beszédét. Régen óhajtott már a tá­madásokra válaszolni, de beteg volt. Azért mentek ki Amerikába, mert ott két millió magyar van és helyes ha meghallják, hogy az ősi hazában milyen politikát folytatnak Kü­lügyekről ne­m beszéltek és megmondták, hogy a pénz nem választási célokra, hanem propagandára kell. A munkapárt is megcsi­nálta a maga pártkasszáját a bankoktól és a bankokat megzsarolva. Az elnök rendre utasítja Károlyit. Károlyi: A rendre utasítást nem foga­do­m el, igazat beszélek. (Nagy zaj, folyto­nos közbekiáltások.) Cserni Ká­oly személyes kérdésben szó­lal fel. Andrássyval polemizál. Zlinszky István szintén személyes kérdésben szólott. Az elnök ezután a vitát berekesztette és át­tértek az interpellációk tárgyalására. (Az interpellációk.) Preszly Elemér a hadifoglyok ügyében interpellál. A miniszterelnök azt feleli, hogy a külföld­ön levő hadifoglyok érdekében min­den lehetőt megtes­z a kormány. A választ a Ház tudomásul veszi. Őrgróf Pallavicini György a Gazdaszö­vetség ügyét tette szóvá, választ nem ka­pott. Sümegi Vilmos a papírhiány miatt in­terpellál. A miniszterelnök megismétli múlt­kori válaszát. Az osztrák kormánnyal már folynak tanácskozások, hogy az osztrák gyárak a lekötött mennyiséget szállítsák. A Ház tudomásul vette a választ, mire az ülés fél tízkor véget ért. Hollandia és a Hága, február 27. Amszterdamban, Rotterdamban és Hágá­ban is heves jelenetek zajlottak le a holland hajók el­súly­osztása miatt. Egészben véve azonban Hollandia a nagy csapást méltó­sággal viseli és kétségtelenül sürgősen kere­sik a módokat, amelyekkel a holland tenge­rentúli hajózást biztosíthatják. Egyelőre abban állapodtak meg a h­ajótulajdonosok, hogy az Északamerikába útra kész hajókat nem bocsátják előbb útra, m­íg az északi ut nem eléggé biztos. Az útban lévő hajóknak megparancsolták hogy egyelőre ne folytassák az útjukat, így az Indiaiból uton l­evő hajók most Port Szaidban vesztegelnek. Természe­tes, hogy itt m­ost, nagy az érdeklődés az el­süllyesztés előzményei iránt. Tengerészkörök­ből a Handelsblad arról értesül, hogy ők úgy voltak tájékoztatva, hogy az angol kikö­tők elhagyásának utolsó határideje a feb­ruár 10. és 11. közti éjszakán jár le. Egye­bekben senki sem vitatja, hogy holland hajók avval a tudattal indultak útnak, hogy a német kormány nem kezeskedik teljes biztonságukért. Mily lépéseket fog most Hollandia tenni, ab­ban a lapok nagyon tartózkodóak. A holland tiltakozó jegyzék annak idején tudvalevőleg azt hangoztatta, hogy Németországnak vi­selnie kell az összes következményeket, ame­lyekkel a korlátlan búvárh­ajóharc a holland hajózásra nézve járhat. Ezen az állásponton állott a holland sajtó is. Amennyire a helyzet ma áttekinthető, a Hollandia és Németország közti viszony to­vábbi fejlődése csak annyiban kelthet ko­­­­moly aggodalmat, amennyiben egyes hollan­­­diaiaknak az a nézetük, hogy Németország részéről a holland hajók elsüllyesztésénél rosszakarat működött közre. Általában azon­ban a helyzetet tisztán gyakorlati szempont­­ból ítélik meg, politikai általánosságok nél­kül és mindenütt azt remélik, hogy miként­­a Talantia esetében, Németország Hollandiá­nak most is természetben bocsátja rendelke­zésére az elvesztett hajóterületet. Az egyik amszterdami lap már jelenti is, hogy a hol­land tiltakozás az elsülyesztett hajókért ilyen kártérítésre tart igényt. Egyebekben a hivatalos körök folytató­lag is tájékoztatják a­­ nagyközönséget azok­ról a nehézségekről, amelyek között Hollan­dia jelenleg él és a jövőben élni fog. A mai lapok komolyan utalnak azokra, a követ­kezményekre, amelyekkel az jár, hogy An­glia kikötőiben tartja a chilisalétrommal megrakott holland hajókat. Ugyancsak sú­lyossá válik a helyzet, ha a műtrágyával megrakott hajók az angol ellenőrző kikö­tőkből nem érkeznek Holandiába a kellő időre. A hivatalos távirati iroda erre vo­natkozólag jelenti: Az Angliában feltartóz­tatott hajókon tízezer tonna chilisalétrom­b­an, más hajókat meg, amelyek tizennégy nappal ezelőtt jöttek át a Panama-csatorná­n, amerikai kikötői hatóságok tartóztattak fel ,azzal, hogy a Bermuda-szigetekre viszik őket átvizsgálás céljából. A múlt esztendőben Hollandia, a trágyázó anyagok behozatala dolgában rendben volt, az idén azonban el vagyunk maradva, amiért is rosszabb ter­mésre van kilátásunk. Mindenekelőtt a chili­­salétrom visszatartásának lesz óriási hatása termésünkre, ha e hajóinkat nem bocsátják rögtön szabadon, gabona-, burgonya- és cu­korrépatermésünk ugyancsak csekély lesz. Ugyanezekkel a veszélyekkel jár a szuper­­foszfát elmaradása is. Ha továbbá nem ad­ják ki a kellő időben az Angliában fekvő állati takarmányunkat, mihamarább arra kell magunkat elhatároznunk, hogy a hol­landiai állatállomány egy részét levágjuk s így kevesebb sertéshús, szalonna, vaj, sajt és búvárhajóharc, tojás fog rendelkezésünkre állani. Azonkívül visszatartottak Angliában hat hajót a követ­kező rakománnyal: 4000 tonna rozs, 38.500 tonna tengeri, 14.620 tonna zab, 24.470 tonni árpa, 15.000 tonna olajpogácsa. Ezúttal új­­ból rámutatunk­­ arra, milyen rendkívüli nehéz a hely­zet az angol kormány azon elvi állás­ xinkjából kifolyólag, hogy hajóinknak átvizsgálás céljából angol kikötőt kell érinteniök. Ebből kilátszik, hogy ha Németország barát­ságos szándékai ellenére történnek is techni­kai okokból incidensek, Anglia rendszeres nyomást gya­korol Hollandiára. Micsoda célt követ ezzel Anglia, az Hollan­dia­ politikája szempontjából nagyjelentősé­gű kérdés. A németek eddig kétségtelenül bebizonyították, hogy fenn akarják tartani a lehetőségét annak, hogy Hollandia hozzá­juthasson direkt és indirekt élelmiszereihez és Hollandia kétségtelenül arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy e kérdés körül mozog a mostani rendkívüli körülmények közt poli­tikájának alapproblémája. Az angol politika­­ ellenben, amely ek­ nélkül r­ontja meg a hol­land termést­­ és ezer más nehézséget okoz, nyilvánvalóan azt akarja, hogy ennek a hol­land politikának az alapjellemét lassanként meg­vá­lt­oztassa. Figyelemreméltók még az alábbi sajtó­hangok. A Handelsblad írja: „Hat olyan hol­landiai hajónak a­­ megtorpedózásához, ame­lyek Amerikából gabonát akartak a szá­munkra hozni, semmit sem lehet mondani. De mégis rá kell mutatnunk arra, hogy eb­ben az esetben a korlátlan bú­várhajóharcot Hollandia érdekeinek és jogainak a semmi­bevevésével viselték, így nem szabad bánni egy néppel, mely kényes a becsüle­térzésére és amelynek a felháborodása mégis bír némi jelentőséggel. A lap azt hiszi, hogy Hollan­dia annak idején nem tiltakozott elég éle­sen és a hollandiai sajtó egy r­észe úgy visel­­kedett, mintha a ha­tárhajóharcot menteni akarta volna. A’ Nieuwes van den Dag azt­ írja, hogy a fődolog Hollandiának Ameri­kával és Indiával való összeköttetése. Ha új­ból akarunk nyilatkozni, hangsúlyoznunk kel hogy „nem törődhetünk bele mindenbe.“ Bármilyen felháborító és borzasztó is a sze­rencsétlenség, valószín­ű­leg nincs itt a pilla­nat, amikor a kardot ki kell rántani a hü­velyből. De föltétlenül törekedni rá, hogy a nemzetet megóvják az eddigieknél súlyosabb veszteségektől. A Mambod­e így ír: „Az ame­rikai kormány ebben az eseménye­­n azt a „tényt“ látná, amelyre vár, mielőtt élesebb rendszabályokhoz nyúl. Mi bízunk abban, hogy a kormány figyelemmel van arra a különbségre, amely köztünk és Amerika közt van, viszont azonban eréllyel száll­unk­ra nemzeti becsületünk tisztelete és helyre­­állítása érdekében Bel- és külföldi legfinomabb gyapjúkelmék úgyszintén bélésáruk méter­­e==== számra kaphatók .= SCHATZ m. FIAI CÉGNÉL, SZEGED, Kölcsey-utca 4. sz. Misi Mm Ms Iskola hegedűkben, valamint az ös­­­szes hangszerekben és alkatrészekben Babos Sándor "ST­c eT Iskola-utca 8. — Szolid árak.

Next