Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-02 / 50. szám
DELMAGYARORSZAQ . szakasz. A nemzetgyűlés nagybányaiéért** Miklós urnák Magyarossig kormányzójává történt megválasztását ezennel törvénybe iktatja. 2. szakasz. A nemzetgyűlés a főméltóságú kormányzó úr részére évi 3 millió korona tiszteletdijat állapit meg. 3. szakasz. Eme törvény kihirdetésének napján azonnal életbe lép. Aralmat, brilliánst ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron »ásárotok ÓRÁS és ÉKSZERÉSZ FISCHER KfcKan«-fcáv<bi> ■•licit. Ili Stewed, 1920 u>ár«M 2 Megalakult a Délvidéki Liga. (Saját tudósítónktól) Szép és meleg ünnepség volt a Délvidéki Liga szegedi zászlóbontása, tényt adott neki Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár megjelenése. A nagy írót szeretettel ünnepelte a szegedi közönség, aki a vasárnapi gyűlésen s a színházban mondott nagyobb beszédet. Meghódította a szegediek rokonérzését Steuer államtitkár is, aki beszédeiben a szerbekhez való közeledésnek volt propagálója. Herczeg Ferencet különösen a színházban részesítette nagy ovációban a közönség. A Fekete lovast kétszer adták elő a színházban. A délutáni előadás a nemzeti hadsereg propagandáját szolgálta s a jobbára a helyőrség tagjaiból álló hallgatóság szintén lelkesedéssel ünnepelte a nagy magyar írót. Délután a lapkiadók vidéki szövetségének volt gyűlése, amelyen Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár szép szavakat mondottak a sajtó hivatásáról s követendő nemzeti politikánkról. Az ismerkedési est Szombaton este fél nyolc órakor ismerkedési est volt a ///fg/vendéglőben. A budapesti vendégeken kívül a szegediek igen nagy számban vettek részt. Az étterem zsúfolásig megtelt. Dr. Becker József tanítóképezdei igazgató mondotta az első bőköszöntőt. Utána dr. Szalay József kerületi főkapitány, a Dugonics Társaság elnöke üdvözölte szép beszédben Herczeg Ferencet, aki válaszában többek közt ezeket mondotta: — Az egész világháború folyama alatt és utána — mondotta — egyetlen nemzet volt az, amelyik megtartott minden szerződést, jól bánt a hadifoglyokkal, internáltakkal és minden tekintetben kulturnemzethez méltóan cselekedett : a magyar. A tájékozatlan Európának fel kell nyitni a szemét, hogy egy ilyen kulturnemzethez méltóan bánjon el velünk. Számít a Délvidéki Liga támogatásánál minden magyar és minden sváb emberre, aki hű a hazájához. (Éljenzés.) Dr. Lázár Andor felszólalása után általános kívánságra dr. Steuer György államtitkár beszélt. A svábok és szerbek hűségéről szólott. Kevesebbet politizáljunk és többet dolgozzunk — mondotta — ezután. (Éljenzés.) Almássy Endre színigazgató Herczeg Ferencet, mint színpadi írót élteti. Dr. Somogyi Szilveszter megköszöni a szegediek aposztrofálását, felajánlja Szeged támogatását és élteti Steuer Györgyöt. A mindvégig lelkes hangulatú ismerkedési estély éjjel 11 órakor ért véget. Az alakuló közgyűlés. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a Délvidéki Liga alakuló közgyűlését a városháza nagytermében, amelyet erre az ünnepi alkalomra nemzetiszínű és a város színeit viselő drapériákkal, zászlókkal díszítettek. A gyűlést Schmiedt Ferenc MÁV felügyelő hirtelen megbetegedése folytán Molnár Ferenc, a szervezőbizottság alelnöke nyitotta meg. Miután a tanítóképző-intézet énekkara éneklie a Himnuszt, az elnök üdvözölte a Tisza partjára eljött fővárosi kiküldötteket és átadta a szót dr. Vasek Ernő főispánnak, aki Szeged városa nevében mondott hangulatosan szép üdvözletet a vendégeknek. ■, , • — Azt olvasom, hogy az északi népek — lappok és eszkimók — a hónapokon keresztül tartó dermesztő éjszaka után a pár percre megjelenő nap korongját öröm rivalgások között üdvözlik, dicshimnuszt zengenek és örömkönnyeket ivnak. A mi másféléves dermesztő éjszakánk alatt két ízben láttuk feltűnni a nap fényes korongját és hajh, akkor mennyire örvendeztünk! Első örömnapunk akkor volt, midőn Horthy vezér darutollas legényei megindultak innen meghódítani még egyszer ezt a hazát, ezt a nemzetet. (Éljenzés.) Ezer évnek előtte Árpád apánk innen vezette ki honfoglaló őseinket nyugat felé, hogy megostorozza őket bűneikért. Második örömünnepünk ma van, midőn a magyar irodalom illusztris fejedelme vezetése alatt megmutogatjuk keletnek és nyugatnak egyaránt a magyar irredentizmus másik nagy erősségét, a magyar kultúrát. Szeged város népe és a köztünk levő vértanú szellemek nevében üdvözlöm a magyar irredentizmus zászlóvivőit, a mi kedves pesti vendégeinket. Herczeg Ferenc beszéde. Ezután Herczeg Ferenc, a Délvidéki Liga elnöke emelkedett szólásra, aki a következő beszédet mondotta: — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt közgyűlés ! — Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt hálásan köszönjem azt a rokonszenvet, mely engem és Budapestről velem jött tisztelt társaimat és barátaimat e város fala között fogadott. Mi súlyt vetettünk arra, hogy a Liga első zászlóbontását Szegeden tartsa és pedig azért, mert Szeged, ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. A bánáti svábság, magyarul beszélni, magyarul érezni itt tanult meg Szegeden. Szegeden át ezer láthatatlan csövön szivárgott a magyar kultúra a bánáti zónába. Azt merném mondani, ami a Bánátban magyar volt, Szegedről jött. Szegednek ma kell csak éreznie, hogy mit vesztett a Bánáttal, viszont a Bánát csak most érzi, hogy mit vesztett Szegeddel. Szeged minden fejlődése, virágzása attól függ, hogy a magyar gondolat él-e és virágzik a Bánátban. Azért gondolom, hogy e nép, Szeged népe, mely regeneráló erejének, magyar életerejének oly sok, oly nagyszerű jelét adta, meg fogja érteni, hogyha a Bánátért harcol, önmagáért harcol. (A Liga céljai.) — Mélyen tisztelt közgyűlés ! Beszélnem kellene most már a mi Ligánk céljairól. Méltóztassék megengedni, hogy itt előbb leszámoljak egy kérdéssel, amellyel már a budapesti alakulás alkalmával foglalkoznunk kellett. Megismétlem azonban magamat, miután a kérdés eléggé fontos. A kérdés az: irredentisták vagyunk-e vagy sem. (Felkiáltások: Igen.) Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha irredentizmus azt jelenti, hogy soha, soha, de soha nem fogunk belenyugodni abba a véres gyalázatba, abba az égbekiáltó igazságtalanságba, amelyet Szent István ezeréves birodalmával elkövettek, akkor mi igenis irredentisták vagyunk. Nemcsak mi, minden tisztességes magyar, minden tisztességes sváb az. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy fegyveres hatalommal elfoglalhatják a földet, de egy magyar ember lelkét nem foglalhatják el. Ellenségeinknek tudniok kell,hofr ók urak lesznek itt, amíg szuronyokkal meg tudják szállni az országot. (Felkiáltások: Nem sokáig !) Abban a percben, amikor kiesik kezükből a fegyver, amint elrozsdásodik a szurony, nem lesznek többé itt urak. Ha nem így gondolkoznánk, akkor nem volnánk méltók arra, hogy egy ezeréves nemzet fiainak nevezzük magunkat. Akkor nem volnánk méltók arra, hogy a mi nagy királyaink között szerepeljen Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király, hogy a mi nemzeti hőseink között egy Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi szerepeljen. Akkor nem volnánk arra sem méltók, hogy államférfiaink között egy Széchenyi, Deák, Kossuth, hogy költőink között egy Petőfi, Arany, Jókai ’ (felkiáltások: egy Herczeg!) legyen. Mi tehát igenis ország-világnak megmondjuk, mig egy magyar falu idegen kézen lesz, minden tisztességes magyar férfiú, minden magyar nő, minden gyerek irredentista. (Helyeslés.) (Irredenta szervezet-e a liga?) Más kérdés azonban, hogy a Délvidéki Liga irredentista szervezet-e. Erre a leghatározottabb nemmel kell válaszolnom. A mi alapszabályaink imperative megtiltják a külső és belső politikával való foglalkozást, mi tisztán kulturális és humanitárius célokat tűzünk magunk elé. Nagyon naivaknak kellene lennünk, hogyha mi kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal közgyűléseken akarnánk irredentát csinálni. Különben is azt hiszem, irredenta propagandára nincs nagy szükség, mert hiszen amíg egy magyar ember él, addig sohasem fog megfeledkezni arról a Magyarországról, amely a Lajtától a székely havasokig, az északi Kárpátoktól az Adriáig terjed. Ami pedig a svábokat illeti, a főembereik ma börtönben ülnek, vagy bujdosnak. A román csendőrség bottal és puskatussal veri a sváb gyerekek fejébe a leckét, hogy soha kulturális életet másutt, mint Magyarországon élni nem lehet. Tehát miért csináljunk mi titkos magyar propagandát, mikor ellenségeink megteszik nekünk a szomorú szívességet, hogy nyílt magyar propagandát csinálnak. A Délvidéki Liga tehát nem irredenta szervezet. Nincs nekünk semmi titkolni valónk. Nem akarunk rombolni, mi építeni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet, hanem a szeretet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely az egész magyar társadalomból egy egységesen szervezett, jól fegyelmezett, istenfélő, munkás, hazafias társadalmat akar alkotni. (Helyeslés.) Mert a nemzet csak úgy diadalmaskodhatik a jövendője fölött, ha az ország egyetlen nagy tábor lesz a jövőben, ahol minden katona megállja a maga helyét. Ennek a munkának egy részlete folyik le ma itt ezen a közgyűlésen. (Nemzeti érzés, társadalmi egyetértés.) A világháború előtt megengedhették közülünk sokan maguknak, hogy állandóan kacérkodtak az internacionális kultúrával. Tapasztaltuk azóta, amióta meggyengült a nemzeti érzésünk és megnyíltak a határaink az internacionalizmusnak, nem a nyugati műveltség, hanem a keleti barbárság, özönlött ebbe az országba. A nemzetköziség kicsivé, szegénnyé, megalázottá tette az országot. Logikai következmény, hogy naggyá, gazdaggá csők a nemzeti érzés tehet, összefügg ezzel a kérdéssel a közvéleménynek, a közhangulatnak.Más irányba való te is, tudniillik a társadalmi egyetértés és palitai béke irányába. A magyarság bizonyába a világ egyik legtehetségesebb faja, hogy a történelme mégis a nemzeti katasztrófáknak szinte szakadatlan láncolata, annak a rettenetes, a vérében levő, átöröklött átoknak, amelyet turáni átoknak neveztem egyszer, kell tulajdonítani: a pártviszályok szenvedélyének. Ezt az átkot azonban le lehet küzdeni. A történelemből tudjuk, hogy Anglia évszázadokon át vérben, tűzben úszott, Cigaretta töltők) a legolcsóbb árak mellett vázolhatók a Hédi Speciality szivarkahüvely faraktáriban. Sieted, Jókai utca 11. Telefon 15-20. Viezon'ddruekbknak i, legolcsóbb bevásárlási torrá.