Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-01 / 14. szám

Szeged, 1920 szeptember 1. Ära 1 korona. Egy évre 280 kor . Negyedévre 70 kor. Megjelenik naponkint délután. Fél évre 140 T Érv 1*Ór* 25 I Szerdául, évf., 14.­ szám. SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey­ utca 6. 9 Telefon 154. Az árvizsgáló-bizottság, SZEGED, augusztus 31. Nem tudni: nevetés vagy haragos kedvében-e, de tény, hogy a min­­denekfölött való egyszer megalkotta az árvizsgáló-tázolságot.Nincs semmi okunk kétség vonni, hogy ez a teremtmény nem minden cél nélkül született meg, de ha őszinteséget kívánnak tőlünk, igazán titok előt­tünk, hogy mi is legyen hát az a cél, amely életre szólította ezt a rej­télyes va­amit. A neve — hát az egyáltalán nem terel a helyes útra. Elvégre az árat vizsgálni legföljebb fejvakarást jelent, de ezt a szegény, ártatlan bevásárló naponta elvégzi — minden bizott­sági támogatás nélkül. Valami olyas­minek kell hát a sötét háttérben lappangani, hogy ez a bizottság az árak vizsgálatánál nem áll meg, hanem egy lépéssel tovább megy és csinál valamit. De mit ? Éppen ez az, amit eddig a legjobb akarattal sem sikerült megállapítanunk, bár a fejünket kitartóan törtük rajta. Vannak azonban beavatott embe­rek, akik azt állítják, hogy ez a bizottság az árak megállapításában rokkant meg és szerzett a múltban nem közönséges érdemeket. Ilyes­­valamire emlékezünk magunk is. Megtörtént például, hogy a kenyér árát tizennégy-tizenhat koronában állapították meg, amit a pékek tudo­másul is vettek, az élelmiszer­­üzletek azonban vígan vágták zsebre tovább is a húsz koronákat. S ép­pen így járt a vaj, szalonna s min­den, ami szem-szájnak ingere. A magas kormány alighanem szintén ilyennek ismeri a helyzetet s azért határozta el az új kereske­delemügyi miniszter, hogy az ár­­vizsgáló-bizottságot átszervezi. Az átszer­vezés célja, hogy — mint a miniszter mondja — „figyelembe véve a termelők érdekeit, ezzel össz­hangban a lehetőséghez képest a fogyasztóérdekek is megvédessenek“. Hát hiszen jól tudjuk, hogy a po­litikában a dodonai homály jóté­konyságára néha szükség van, de ebben a kérdésben mégis csak jól esnek világosan látni. Azzal ugyanis könyv nélkül tisztában vagyunk, hogy a term­elő érdekek mindenkor kellő figyelemben részesülnek, de vajjon mit kell értenünk a fogyasztó érdekeinek a lehetőséghez képest való megvédése alatt? Hol van ennek a lehetőségnek a határa? Bizonnyal mondjuk, ezek olyan kérdések, amelyekre még egy átszer­vezett árvizsgáló-bizottság sem adhat föltétlenül megnyugtató választ. Mert ha föltételezzük is, hogy a bizottság elgondolásban a legderekasabb mun­kát végzi, váljon a kivitel, a szép határoz­tok érvényességének biztosí­tása remélhető-e komolyan ? Szeged város piaci és egyéb árai fölött most új árvizsgáló-bizottság őrködik. Szeretnék hinni, hogy ennek a társaságnak valamivel több sikerül, mint az arak megalapítása - papi­roson. Orosz ultimátum Angliának. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Berlinből, Londonból táviratozzák. Kamenen átadta az angol kormánynak a szovjet­kormány újabb jegyzékét. Az uj jegyzéket elsőbben is az angol munkások végrehajtó-bizottságának terjesztették elő és ennek a jóváhagyása után adták át a külügyminisztériumnak. Az orosz jegyzék bizonyos tekintetben ellen­ultimátum Balfour jegyzékével szemben és a következő követeléseket álla­pítja meg: I. Az Oroszországra vonatkozó végleges békére valamennyi angol feltétel és követelés közzététele. 2. Angol nyomás a lengyel kormányra, hogy elfogadható békét kössön a szovjet­ kormánnyal. A jegyzék elmondja, hogy Oroszország katonai helyzete a legutóbbi napokban lényegesen megjavult és hogy a szovjet­ hadsereg nemcsak arra képes, hogy Lengyelországot megsemmisítse, hanem a front más részein is kezdhet támadást, hogy fegyveresen erőszakolja ki a rögtöni békét. Kamenen angol hívei azzal a hírrel akarnak nyomást gyakorolni az angol kormányra, hogy az angol kormány elutasító vagy kitérő válasza végleges szakítást idézne elő Anglia és Oroszország között. A lengyel-orosz háború. BÉCS, aug. 31. A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból. A lengyel szocialista­ párt központi végrehajtó-bizottsága a régi Lengyelország hatá­rainak fentartása mellett foglalt állást és követelte, hogy a határokat keleten igazítsák és egészítsék ki Lengyelország és Oroszország között létesítendő megállapodás folytán. A bizottság állást foglalt a litván-orosz békeszerződés ellen, mert az orosz imperialista követeléseknek nincsen helye és feláldozta Vilnát és Grodnót az oroszoknak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Märisch- Ostrauból. Parlamenti körökben azt beszélik, hogy a lengyel békedelegáció javaslatot tesz a szovjet­ kormánynak, hogy Lengyelország keleti határai ama határvonal alapján állapíttassék meg, amelyet 1915 év őszén északon a német csapatok, délen pedig az osztrák-magyar csapatok tartottak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Yella Freie Preese-nek jelentik Krakkóból: Mint tudósítónk jól informált helyről értesül, azok a hírek, amelyek szerint Lemberg városát újból veszélyeztetik a bolsevikiek és hogy a lengyel hadtápterületen, Stryj és Niko­­lajev között ukrán felkelők teszik veszedelmessé a helyzetet, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból­* A foglyok száma száztízezerre emelkedett. Lengyel területen nincsen már szervezett orosz csapat, de számolnak vele, hogy nyolcvanezer vörös katona van még Lengyelországban és ezek kisebb csoportokban megkísérlik, hogy a lengyel csapatokkal és a lengyel néppel való érintkezés nélkül rendetlen csoportokban elérjék a keletporosz határt, hogy Minszkbe juthassanak. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A lengyel békedelegáció tagjai tegnap este 10 órakor Minszkből jövet Bresztlitovszk előtt 8 kilométernyire átlépték a frontot és 11 órakor Tiiasztóba jutottak, ahol Sapid­a lengyel külügy­miniszter fogadta őket. A minszki tárgyalásokat megszakították, az orosz delegáció Moszkvába utazik, biztosra vehető, hogy a további tárgyalásokat egy semleges helységben fogják folytatni. M­ r­ggel a lengyel delegáció Varsóba érkezett. A kolozsvári egyetem buktatta meg Avarescut. A Magyar Kurír munkatársa egy Romániából álruhában menekült német tábornokkal folytatott beszélgetést. A tábornok az Avarescu-kormány bukásáról a következőket mondta: — A román kormány bukása nem jött váratlanul, ennek ellenére nagy meglepetést keltett, mert senki sem hitte, hogy Avarescu ilyen gyorsan megy. A bukásnak egyik legfőbb oka az általános elkeseredés volt, amely úgy a régi Románia területén, mint a megszállott Erdélyben úrrá lett a lakosság köreiben. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a kormány bukása a kolozs­vári egyetem kérdésével szoros kapcsolatban van. A magyarságnak komoly oka van örülni Avarescu bukásának, mert hiszen ez a kormány hajtotta végre az erdélyi erőszakos választásokat és inaugurálta az erdélyi területen fosztogatásra alapított zsaroló politikát és ez a kormány volt az, amely minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy a trianoni békeszerződés segít­ségével a magyarságot mindjobban elnyomhassa. Az Avarescu-kormánynak egyet köszönhetnek a magyarok, azt, hogy napról-napra növekszik az autonomisták száma. Az Osztrák—Magyar Bank, BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A mai napon az Osztrák—Magyar Bank főtanácsa ülést tart, amelyen közölni fogják, hogy a nagykövetek tanácsa Parisban három felszámolót neve­zett ki. Felszámolóként az Osztrák— Magyar Banknál egy amerikai, egy olasz és egy román megbízott fog működni. Az amerikai megbízott Mr. Whitman ügyvéd, az olasz megbízott dr. Luxardo, az olasz misszió Bécs­ben székelő bizottságának volt tagja, lesz. a botbüntetés módosítása, a Politikai Tudósító jelenti. Az egyesült ke­resztény nemzeti kisgazda- és földmives­­párt tegnap este 7 órakor Fáy Gyula elnökete alatt értekezletet tartott. Az értekezlet tárgyalás alá vette a botbüntetés­­ről szóló törvényjavaslatot és azt Rubinek Gyula, sokorópátkai Szabó István, Balla Aladár, Bottlik József, Hegedűs György, Szmrecsányi György, Pásztor József, Dö­mötör Mihály, dr. Rubinek István, Bernolák Nándor, Kontra Aladár, Négyessy László és Orbók Attila hozzászólása után a követ­kező módosításokkal fogadta el: A 7. §., amely a botbüntetés fegyelmi alkalmazá­sáról szól, kimarad. Az első paragrafusba a következő bűncselekmények maradnak meg, illetve vétetnek fel pótlólag: Szemé­rem elleni bűntettek, emberi élet elleni bűntettek, gyilkosság, szándékos emberölés, a lopás bűntettének és vétségének esete, a rablás, csalás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd és vétkes bukás, az árdrágítás vétsége és büntette, közegészség elleni vétségek és büntettek, a vétkes bukás eseteinek felvételét Dömötör, a közegészség elleni vétségek és bűncselek­mények felvételét Kontra Aladár, Négyessy László, Orbók Attila és Szmrecsányi György indítványára fogadták el. Igen élénk és tartalmas vita után az értekezlet háromnegyed 10 órakor ért véget. PRÉTER HADÜGYMINISZTER A NEMZETI HADSEREGRŐL. A Virradat munkatársa felkereste Sréter István honvédelmi minisztert a leg­utóbbi beszédével kapcsolatban és felvilágosítást kért tőle a nemzeti hadsereg egységességéről, szellemé­ről és teljesítményeiről. — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, — mondotta a miniszter — hogy a nemzeti hadseregnél szó sincs semmi­féle szakadásról. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén egy esetleges sza­kadásról a magyar király személyé­nek kérdésében csak feltételes ki­jelentést tettem. Ez a kérdés nem aktuális, helyénvalónak, de szüksé­gesnek is tartom, hogy ne nyugta­lanítsuk vele a kedélyeket. Legutóbbi hajmáskéri szemlém alkalmával arról is meggyőződtem, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatának telje­sítményei olyanok, hogy a szó szo­ros értelmében páratlanul áll egész Európában. A nemzeti hadsereg egységes, lelkes és fegyelmezett és teljesítményei oly nagyok, amelyre ma egész Európának egyetlen had­serege sem képes.

Next