Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-01 / 14. szám
Szeged, 1920 szeptember 1. Ära 1 korona. Egy évre 280 kor . Negyedévre 70 kor. Megjelenik naponkint délután. Fél évre 140 T Érv 1*Ór* 25 I Szerdául, évf., 14. szám. SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey utca 6. 9 Telefon 154. Az árvizsgáló-bizottság, SZEGED, augusztus 31. Nem tudni: nevetés vagy haragos kedvében-e, de tény, hogy a mindenekfölött való egyszer megalkotta az árvizsgáló-tázolságot.Nincs semmi okunk kétség vonni, hogy ez a teremtmény nem minden cél nélkül született meg, de ha őszinteséget kívánnak tőlünk, igazán titok előttünk, hogy mi is legyen hát az a cél, amely életre szólította ezt a rejtélyes vaamit. A neve — hát az egyáltalán nem terel a helyes útra. Elvégre az árat vizsgálni legföljebb fejvakarást jelent, de ezt a szegény, ártatlan bevásárló naponta elvégzi — minden bizottsági támogatás nélkül. Valami olyasminek kell hát a sötét háttérben lappangani, hogy ez a bizottság az árak vizsgálatánál nem áll meg, hanem egy lépéssel tovább megy és csinál valamit. De mit ? Éppen ez az, amit eddig a legjobb akarattal sem sikerült megállapítanunk, bár a fejünket kitartóan törtük rajta. Vannak azonban beavatott emberek, akik azt állítják, hogy ez a bizottság az árak megállapításában rokkant meg és szerzett a múltban nem közönséges érdemeket. Ilyesvalamire emlékezünk magunk is. Megtörtént például, hogy a kenyér árát tizennégy-tizenhat koronában állapították meg, amit a pékek tudomásul is vettek, az élelmiszerüzletek azonban vígan vágták zsebre tovább is a húsz koronákat. S éppen így járt a vaj, szalonna s minden, ami szem-szájnak ingere. A magas kormány alighanem szintén ilyennek ismeri a helyzetet s azért határozta el az új kereskedelemügyi miniszter, hogy az árvizsgáló-bizottságot átszervezi. Az átszervezés célja, hogy — mint a miniszter mondja — „figyelembe véve a termelők érdekeit, ezzel összhangban a lehetőséghez képest a fogyasztóérdekek is megvédessenek“. Hát hiszen jól tudjuk, hogy a politikában a dodonai homály jótékonyságára néha szükség van, de ebben a kérdésben mégis csak jól esnek világosan látni. Azzal ugyanis könyv nélkül tisztában vagyunk, hogy a termelő érdekek mindenkor kellő figyelemben részesülnek, de vajjon mit kell értenünk a fogyasztó érdekeinek a lehetőséghez képest való megvédése alatt? Hol van ennek a lehetőségnek a határa? Bizonnyal mondjuk, ezek olyan kérdések, amelyekre még egy átszervezett árvizsgáló-bizottság sem adhat föltétlenül megnyugtató választ. Mert ha föltételezzük is, hogy a bizottság elgondolásban a legderekasabb munkát végzi, váljon a kivitel, a szép határoztok érvényességének biztosítása remélhető-e komolyan ? Szeged város piaci és egyéb árai fölött most új árvizsgáló-bizottság őrködik. Szeretnék hinni, hogy ennek a társaságnak valamivel több sikerül, mint az arak megalapítása - papiroson. Orosz ultimátum Angliának. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Berlinből, Londonból táviratozzák. Kamenen átadta az angol kormánynak a szovjetkormány újabb jegyzékét. Az uj jegyzéket elsőbben is az angol munkások végrehajtó-bizottságának terjesztették elő és ennek a jóváhagyása után adták át a külügyminisztériumnak. Az orosz jegyzék bizonyos tekintetben ellenultimátum Balfour jegyzékével szemben és a következő követeléseket állapítja meg: I. Az Oroszországra vonatkozó végleges békére valamennyi angol feltétel és követelés közzététele. 2. Angol nyomás a lengyel kormányra, hogy elfogadható békét kössön a szovjet kormánnyal. A jegyzék elmondja, hogy Oroszország katonai helyzete a legutóbbi napokban lényegesen megjavult és hogy a szovjet hadsereg nemcsak arra képes, hogy Lengyelországot megsemmisítse, hanem a front más részein is kezdhet támadást, hogy fegyveresen erőszakolja ki a rögtöni békét. Kamenen angol hívei azzal a hírrel akarnak nyomást gyakorolni az angol kormányra, hogy az angol kormány elutasító vagy kitérő válasza végleges szakítást idézne elő Anglia és Oroszország között. A lengyel-orosz háború. BÉCS, aug. 31. A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból. A lengyel szocialista párt központi végrehajtó-bizottsága a régi Lengyelország határainak fentartása mellett foglalt állást és követelte, hogy a határokat keleten igazítsák és egészítsék ki Lengyelország és Oroszország között létesítendő megállapodás folytán. A bizottság állást foglalt a litván-orosz békeszerződés ellen, mert az orosz imperialista követeléseknek nincsen helye és feláldozta Vilnát és Grodnót az oroszoknak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Märisch- Ostrauból. Parlamenti körökben azt beszélik, hogy a lengyel békedelegáció javaslatot tesz a szovjet kormánynak, hogy Lengyelország keleti határai ama határvonal alapján állapíttassék meg, amelyet 1915 év őszén északon a német csapatok, délen pedig az osztrák-magyar csapatok tartottak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Yella Freie Preese-nek jelentik Krakkóból: Mint tudósítónk jól informált helyről értesül, azok a hírek, amelyek szerint Lemberg városát újból veszélyeztetik a bolsevikiek és hogy a lengyel hadtápterületen, Stryj és Nikolajev között ukrán felkelők teszik veszedelmessé a helyzetet, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból* A foglyok száma száztízezerre emelkedett. Lengyel területen nincsen már szervezett orosz csapat, de számolnak vele, hogy nyolcvanezer vörös katona van még Lengyelországban és ezek kisebb csoportokban megkísérlik, hogy a lengyel csapatokkal és a lengyel néppel való érintkezés nélkül rendetlen csoportokban elérjék a keletporosz határt, hogy Minszkbe juthassanak. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A lengyel békedelegáció tagjai tegnap este 10 órakor Minszkből jövet Bresztlitovszk előtt 8 kilométernyire átlépték a frontot és 11 órakor Tiiasztóba jutottak, ahol Sapida lengyel külügyminiszter fogadta őket. A minszki tárgyalásokat megszakították, az orosz delegáció Moszkvába utazik, biztosra vehető, hogy a további tárgyalásokat egy semleges helységben fogják folytatni. M rggel a lengyel delegáció Varsóba érkezett. A kolozsvári egyetem buktatta meg Avarescut. A Magyar Kurír munkatársa egy Romániából álruhában menekült német tábornokkal folytatott beszélgetést. A tábornok az Avarescu-kormány bukásáról a következőket mondta: — A román kormány bukása nem jött váratlanul, ennek ellenére nagy meglepetést keltett, mert senki sem hitte, hogy Avarescu ilyen gyorsan megy. A bukásnak egyik legfőbb oka az általános elkeseredés volt, amely úgy a régi Románia területén, mint a megszállott Erdélyben úrrá lett a lakosság köreiben. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a kormány bukása a kolozsvári egyetem kérdésével szoros kapcsolatban van. A magyarságnak komoly oka van örülni Avarescu bukásának, mert hiszen ez a kormány hajtotta végre az erdélyi erőszakos választásokat és inaugurálta az erdélyi területen fosztogatásra alapított zsaroló politikát és ez a kormány volt az, amely minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy a trianoni békeszerződés segítségével a magyarságot mindjobban elnyomhassa. Az Avarescu-kormánynak egyet köszönhetnek a magyarok, azt, hogy napról-napra növekszik az autonomisták száma. Az Osztrák—Magyar Bank, BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A mai napon az Osztrák—Magyar Bank főtanácsa ülést tart, amelyen közölni fogják, hogy a nagykövetek tanácsa Parisban három felszámolót nevezett ki. Felszámolóként az Osztrák— Magyar Banknál egy amerikai, egy olasz és egy román megbízott fog működni. Az amerikai megbízott Mr. Whitman ügyvéd, az olasz megbízott dr. Luxardo, az olasz misszió Bécsben székelő bizottságának volt tagja, lesz. a botbüntetés módosítása, a Politikai Tudósító jelenti. Az egyesült keresztény nemzeti kisgazda- és földmivespárt tegnap este 7 órakor Fáy Gyula elnökete alatt értekezletet tartott. Az értekezlet tárgyalás alá vette a botbüntetésről szóló törvényjavaslatot és azt Rubinek Gyula, sokorópátkai Szabó István, Balla Aladár, Bottlik József, Hegedűs György, Szmrecsányi György, Pásztor József, Dömötör Mihály, dr. Rubinek István, Bernolák Nándor, Kontra Aladár, Négyessy László és Orbók Attila hozzászólása után a következő módosításokkal fogadta el: A 7. §., amely a botbüntetés fegyelmi alkalmazásáról szól, kimarad. Az első paragrafusba a következő bűncselekmények maradnak meg, illetve vétetnek fel pótlólag: Szemérem elleni bűntettek, emberi élet elleni bűntettek, gyilkosság, szándékos emberölés, a lopás bűntettének és vétségének esete, a rablás, csalás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd és vétkes bukás, az árdrágítás vétsége és büntette, közegészség elleni vétségek és büntettek, a vétkes bukás eseteinek felvételét Dömötör, a közegészség elleni vétségek és bűncselekmények felvételét Kontra Aladár, Négyessy László, Orbók Attila és Szmrecsányi György indítványára fogadták el. Igen élénk és tartalmas vita után az értekezlet háromnegyed 10 órakor ért véget. PRÉTER HADÜGYMINISZTER A NEMZETI HADSEREGRŐL. A Virradat munkatársa felkereste Sréter István honvédelmi minisztert a legutóbbi beszédével kapcsolatban és felvilágosítást kért tőle a nemzeti hadsereg egységességéről, szelleméről és teljesítményeiről. — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, — mondotta a miniszter — hogy a nemzeti hadseregnél szó sincs semmiféle szakadásról. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén egy esetleges szakadásról a magyar király személyének kérdésében csak feltételes kijelentést tettem. Ez a kérdés nem aktuális, helyénvalónak, de szükségesnek is tartom, hogy ne nyugtalanítsuk vele a kedélyeket. Legutóbbi hajmáskéri szemlém alkalmával arról is meggyőződtem, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatának teljesítményei olyanok, hogy a szó szoros értelmében páratlanul áll egész Európában. A nemzeti hadsereg egységes, lelkes és fegyelmezett és teljesítményei oly nagyok, amelyre ma egész Európának egyetlen hadserege sem képes.