Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-19 / 29. szám
Szeged madártávlatból. SZEGED, szeptember 18. III. Az iris szerint tudvalévőig nemcsak igével él az ember s ezt az igazságot most odaforditatjuk, hogy az ember igével — szellemi táplálékkal — is él. Mivel pedig ez a táplálék valóságos életszükséglet ma, jogos a kíváncsiság, hogy a város mennyiben terjeszti ki reánk gondoskodásának palástját, a szellemi életet illetően. A kulturügyek fontosságát hirdeti, hogy ellátásuk gondja külön tanácsnok vállaira nehezedik, föltéve, hogy azt az illető egyáltalán súlyosnak érzi. Ezt azonban Szegeden bajos elképzelni, ahol a tanácsnok úr minden kulturális ténykedése az iskolai gondokban merül ki. Tudjuk, hogy fölötte izgatja őt az egyes iskolák sorsa, a legkomolyabban tudta követelni az iskolák felszabadítását, ami fontos is és némileg kultúra is, de talán mégsem minden és semmi esetre sem annyi, amennyit az ország első városának szellemi intézőjétől túlzás nélkül elvárhatnánk. Évek óta figyeljük: kipattan-e egy szikra a torony alól, amely alkalmas arra, hogy világosságot gyújtson, terem-e ott egyetlen ötlet, amelynek egyórányi komoly lelki épülést, szellemi gyönyörűséget köszönhetünk. De hiába a hosszú türelem, a kezdeményezés, a szükséges szellemi táplálékok felismerésének szüksége olyan idegen a berkekben, mint hogyha semmi köze sem volna a kultúrához. A múlt esztendő szinte tálcán kínálta a kedvező alkalmat, hogy a kulturtanácsos rátermettségét, szélesebb látókörét igazolja. A színházkérdésre gondolunk. Alkalmunk volt annak minden fázisát figyelemmel kísérni és minden elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy soha tehetetlenebb vergődést, szánalomraméltóbb ötlettelenséget nem láttunk, mint e kérdésben a kultúra őre részéről. Érdekes: a gazdasági, vagy pénzügyi gondokat viselők nem egy új ötlettel lepték meg a tanácsot. Mindez szomorúan természetes következménye annak, hogy a város kulturtanácsnoka pedáns, lelkiismeretes, talán kitűnő hivatalnok, de minden koncepció nélkül. Márpedig az aktaintézés művészete édeskevés ahhoz, hogy egy ilyen metropolis szellemi éhsége ellen sikerrel küzdjön a város. Ahhoz ízig-vérig művészembernek kellene a kulturtanácsnoki székben ülni, aki modernebb, megértőbb szemmel nézné a szellemi mozgalmakat, mint a mai, akinek igyekezeteit állandóan és kellemetlenül keresztezi a hozzánem értés. KORZO-MOZI TfiEFOfl: Igazgatóság 455. „ Pénztár 1185. CSAK EGY NAPIG! Vasárnap, szeptember 19-én Gombaszögi Frida felléptével TLÁNI, az elvarázsolt hercegasszony kalandorregény 4 fő vonásban. Szereplők: Gombaszögi Fridi lukács Pál Balassa Jenő Tansy Frigyes Előadások köznapokon 5, 7 és 9 órakor, ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. szeoeo Magyar irodalom a megszállott területen. SZEGED, szeptember 18. (Saját tudósítónktól) A virágnak megtiltani nem lehet... A megszállott magyar területen is él, virul, sőt pompázik a magyar érzés és gondolat csodavirága: az irodalom, a költészet idegen cenzúra vigyázza és nyesegeti, de a magyar szó nem hervad, nem sorvad el ott sem. Petőfi és Ady nyelvén tovább írnak az uj magyar poéták Váradon, Aradon, kincses Kolozsvár és Temesvár városában, Erdély, a Felvidék, Baát és Bácska magyar gócpontjain. A költői ihlet és művészi forma csiszolt és töretlen fegyvereivel küzdenek egy szebb jövő álmán merengve, egy jobb hajnalt várva. Előttünk fekszik egy csomó szépirodalmi folyóirat a megszállott területeiről, csupa érdekes, színes, gazdag és tehetséges írás, a szemünk szinte könnybe lábbad, a szívünk hangosabban dobban, amint olvassuk az „erdélyi költők” új verseit, a megszállott vidékek magyar színpadi bemutatóiról szóló kritikákat és — ez is természetes — különböző irodalmi irányzatok harcait, magyaros és huszáros verekedéseket — nmek és rigmusok miatt —mert hiszen politizálni, azt nem lehet, nem szabad a szegény, árva, megszállott magyaroknak. Nagyvárad, amely a modern magyar irodalom ringató bölcsője és kirepitő fészke volt a háború előtt, ma is a legélénkebb kulturális lendületű város, a megszállás alatt. Két szépirodalmi hetilapja is támadt a forradalom után, a Magyar Szó és a Tavasz. Igen csinos, igen nívós lapok, az elsőt Tabéry Géza, a Szegeden is jól ismert berletrista indította, a másikat Zsolt Béla, egy igen tehetséges ifjú költő. A Magyar Szó címlapján egy Balassi-szerű magyar énekes pengette a lantot és egy ideig diszkrét gyászkerettel jelent meg. Azóta meg is szűnt és a Tavasz lett a Tabéryék otthona is. Ide írnak Nadányi Zoltán, a kolozsvári Berde Mária, Szűcs Dezső, Ady régi cimborája, Ligeti Ernő, Szombati Szabó István református tiszteletes, akit Amerikából hozott vissza a honvágy. Versek, novellák, kritikák jönnek a Tavaszban, amelynek talán legerősebb elbeszélő talentuma egy szegedi származású, szép szőke asszony, Pálffyné Galálcsy Irin, aki szegedi tanyai történeteket fzyamatos magyar nyelven, aranyos humorral, a Tömörkény szellemét varázsolva a váradi szőlődombok alá, a százszinü Körös partjára, ahol Pázmány prédikált és Ady dalolt. A váradi írók egy idő óta különben hadilábon állanak a kolozsvári — emigráns írókkal, Robozzal és társaival, akik a Tavasz lelkes, fiatal gárdáját — horribile dictus — azzal vádolják, hogy — népies, magyar, keresztény és nacionalista! Koboz különben Temesváron próbálkozott először — egy Faun című lappal, de onnan csakhamar Kolozsvárra kellett mennie, — ahol szintén nem örvend valami nagy népszerűségnek. A váradi szép és intim Szigligeti-színházban különben több új magyar szerző bemutatója volt az utóbbi időkben, így nagy sikerrel adták elő Zsolt Béla Forgószél című háromfevonásos drámáját és Marton Manó, Tabéry Géza és mások egyfelvonásosait. A Tavaszban különösen egy tőlük elszakadt költőtől közölnek állandóan verseket: Juhász Gyulától. Két költeményét tavaly nyáron küldötte el és az idén, áprilisban érkeztek és jelentek meg a Tavaszban. Megható és az ötvenes évek világára emlékeztető, hogy a Tavasz minden számában, külön oldalon jön egy-egy vers Csokonaitól, Berzsenyitől, Vörösmarttól, Petőfitől, Aranytól és Tompa Mihálytól. Régi versek, gyönyörű versek, drága hazai kincsek, aki magyar olvassa, eszébe jut múlt, jelen, jövendő — elbúsul, megvigasztalódik és — remélni kezd. Aradon Szezon címen indult meg egy irodalmi revü, Temesváron Szemle néven. Ide Budapestről és a meg nem szállott vidékről is küldöttek cikkeket neves magyar írók. ... Az egyik megszállott magyar vidék folyóiratában lapozgatunk. Egy rövidke írásra bukkanunk, amelyben ezeket olvassuk: Várnia kell, amíg minden ember karja oly hosszúra nő, hogy hegyeken és határokon keresztül kezet foghat egymással .. . Igen bizony, várni kell. Tűrni és várni. Fűnni és remélni. Addig is boldogan és büszkén látjuk, halljuk, érezzük, hogy a mondvacsinált határokon túl él, virul, hódít a magyar érzés és gondolat, szív és lélek színes, drága, remek csodavilága: a magyar ige, a magyar poézis. Várni kissé mit se tesz, mondotta Kemény Zsigmond bujdosó vitéze a nehéz napokban, amelyek a mai zord időkhöz olyan hasonlatosak. Mi várunk.... GRÓF TELEKI PÁL KÜLÜGYI EXPOZÉJA. A Virradat írja: A jövő hét politikai tekintetben nagy érdekességűnek ígérkezik. Fétfőn nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be, amelyben felhatalmazást kér a házhelyek számára szükséges földterületek kisajátítására. Kedden vagy szerdán ül össze a nemzetgyűlés külügyi bizottsága, melyen Teleki Pál miniszterelnök, aki ideiglenesen a külügyi tárcát is vezeti, expozét mond a külügyi helyzetről. Kívüle Andrássy Gyula fog felszólalni ezen a gyűlésen, amelyen arról fog szólani, hogy vájjon elérkezett-e az ideje annak, hogy Magyarország külpolitikája határozott irányt vegyen. MEGALAKULT A KERESZTÉNYSZOCIALISTA BLOKK. A M. T. I. jelenti: A Keresztény Egyesülés párthelyiségében: tegnap este megalakult a keresztényszocialista blokk. Haller István nyitotta meg az ülést és kifejtette a blokk tervezésének szükségességét. Bejelentette, hogy a keresztényszocialista szervezkedés nemcsak a centrális fekvésű Magyarországon indult meg, hanem Nyugaton is, valamint a Balkánon és Bajorországban is hatalmas lendületet vett a keresztényi gondolat érvényesülése. Ugyancsak most van alakulóban Bulgáriában is a keresztényszocialisták szervezkedése, mely nemzetközi kapcsolatot kíván teremteni az orosz nacionalistákkal s ezáltal hasznára lenni az országnak újra való felépítésében és az integritás megvédésében. Semmi más célja nincs a tömörülésnek, mint összefűzni a keresztény szocialista érzésű lelemeket és ezek munkáját beállítani a magyar nép és a magyar nemzet szolgálatába. Steiner ógua kormánybiztos javaslatot terjesztett elő az országos keresztényszocialista kongresszus egybehívására. Ki akar olcsó cipőt? Sápi Uszitetű box és serró félcipők ilO és Irt korona, férfi magas cipő (*)0 korona. HORVATH cipésznél Valéria-tér 10. HS Bokor-palota. wwwwwww ▼ ▼ ” VWVVTT VVVV1 Szeged, 1920 szeptember it A népbiztosok pere. BUDAPEST, szept. 18. Az Est írja: A népbiztosok bűnpörének mai tárgyalásán a bíróság folytatta Ügeti Istvánnak, Haubrich volt parancsőrtisztjének kihallgatását. Ligeti elmondta, hogy Haubrich mindig küzdött Kun Béla és Szamuelli politikája ellen és tud arról, hogy Haubrich kikelt Kun Béla előtt Szamuelli ellen és csirkefogó gazembernek nevezte. A mai napra kitűzött tárgyaláson több tanú nem jelent meg, ennélfogva a bíróság újból visszatért a gyilkossági vád tárgyalására. Titkos román toborzóiroda Budapesten. BUDAPEST, szept. 18. A Virradat írja: A rendőrség még hónapokkal ezelőtt megtudta, hogy Budapesten rendszeres toborzás folyik a román hadsereg részére és hogy titkos ügynökök százával szöktetik át a katonasorban levő fiatalembereket a demarkációs vonalon Erdélyben. A megindult nyomozás szálai a Károly körút 10. sz. alá vezettek, ahol egy Lebovitz Lipót nevő ismert cionista izraelita hivatala van, mely tulajdonképen nem volt egyéb titkos kivándorlási ügynökségnél Az irodában Lebovitzon kívül Rappoport nevű volt élelmezési száz idős, egy Friedmann nevű egykori rabbi és Weisz Böske irodakisasszony voltak alkalmazva. A rendőrség megállapította, hogy Lebovitz tehermentesítés örve alatt ravasz módon hamis útleveleket szerzett a katonaköteles fiatalembereknek. Lebovitzot és Rappaportot előállították és megindították ellenük az eljárást Perújítást kér a Klubkávéház egyik gyilkosa. BUDAPEST, szept. 18. A Klubkávéházi gyilkosság egyik tettese, Rigóczky György felett a honvéd hadosztálybíróság mondott ítéletet és Verebélyi bankigazgató meggyilkolása miatt 12 éviegyházra ítélte el Rigóczky György most perújításért folyamodott és kérvényében azt adja elő, hogy a gyilkosságot nem ő követte el, bár azt a nyomozás során és a főtárgyaláson is beismerte. Azt állítja, hogy Verebélyi bankigazgatót az egyik önkéntes szúrta agyon. Koronatanú képen Illy Lászlóra, a Klub-kávéházi gyilkosság egy másik tettesére hivatkozik. A hadosztálybíróság a jövő héten dönt a kérelem felett. Statisztika a bolsevistapörökről. BUDAPEST, szept. fa A Nap Írja : A budapesti ügyészség tavaly augusztus eleje óta összesen 27.278 bolseviki ellen indította meg az eljárás, a nők közül 5000 ember volt letartóztatásban. A mai napig 930 embert ítéltek el rövidebb és hosszabb tartamú börtönre és fegyházbüntetésre, ezekből 36 embert kivégeztek, 2 pedig kegyelmet kapott. AL ® RxVÉNYMÍZÓ8Agi bizottságok «BCVALASZTASA. A M. T. I. jelenti: Pénteken délután 6 órakor Ferdinandy Gyula belügyminiszter elnöklésével és közigazgatási szakemberek bevonásával a belügyminisztériumban értekezlet volt. Ezen a vármegyei törvényhatósági bizottságok megalakításáról szóló törvényjavaslatok előadói tervezetét tárgyalták meg. A tervezet szerint a vármegyei törvényhatósági bizottságok teljesen demokratikus alapon fognak kiépülni, amennyiben a választási törvényhatóságokban és községekben általános titkos választói jog alapján történik. A belügyminiszter a törvényjavaslatokat a közeli napokban fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni.