Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)
1921-01-05 / 3. szám
Szerda, 11. évf., 3. szám. Szeged, 1921 január 5. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: [T^ . ,t _____^ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: £ £?TMkor s &ArclTMhori Megjelenik naponkint délután. K««ey»tc.e. * Telefonit. Ära 2 korona. egyáltalán nincs lelkiismerete, amelyhez szólni lehetne. BUDAPEST, jan. 4. Bleyer Jakab volt nemzetiségi miniszter a legközelebbi napok valamelyikén megbeszélésre hívja össze az elszakadásra ítélt területek képviselőit, hogy milyen formában tiltakozzanak a nagykövetek tanácsának a nép akaratába ütköző határozata ellen. A gyáva pénz. SZEGED, január 4. (évs.) Sokan, akik idegesek, akik türelmetlenek, sokan, akikben nincsen meg az átgondolás és a belátás lelki adománya, most, hogy a múlt hetekben kifejtett pénzügyi program nyomán financiális helyzetünk jobbra fordulását várják és a tőzsdekurzusokból a korona hanyatlását és az értékek és valuták emelkedő tendenciáját látják, már nyugtalankodni kezdenek és a kuvikok huhogása, a felületes bírálat elitélő és kicsinylő megnyilvánulása mindinkább erősbödnek, annyira, hogy a pénz természetszerű gyávaságában hajlamos társat találva újabb pánikkal is fenyegetnek. Nem akarunk mindenkiben tudatos rosszindulatot feltételezni. A szűkkeblűség, a vagyonhoz való ragaszkodás, a jövőtől való félelem, a szerzett vagyonok természetes kedves és szívhez nőtt volta mind olyan mozgató erő, amelyre a rosszindulat megjelölése túlzott s amelyet legszigorúbb mértékkel mérve sem lehet egyébnek minősíteni, mint túlzott óvatosságnak,, szűkebb látókörnek, belátás hiányának, vagy a legrosszabb esetben: ostobaságnak. „ Hegedűs Lóránt programot adott. Olyan programot, melynek kereseztülvitelére ő maga, egy esztendős időszakot kötött ki s megjegyezte, hogy ez a munkaprogram csak akkor hozhatja meg a tőle várt eredményt, ha azt minden pontjában és a megfelelő időben végre is hajtják. Hegedűs nem ígért csodákat; a reális pénzember ezt nem is tehette, annál kevésbé, mert senki sem láthatta nála mélyebben, igazabban és végzetszerűségének egész nagy súlyával a magyar pénznek tragédiáját. Tudta és látta azt, hogy a magyar pénz beteg, hogy a betegsége nem is akut, hanem krónikus, hosszú ideje hordott, az egész szervezetet megmételyezett betegség — s ha azt a kívánságot fejezték volna ki előtte, hogy ezt a betegséget máról holnapra gyógyítsa ki, bizonnyal azt felelte volna: Kérem, én orvos vagyok és nem kuruzsló. Ha Önöknek csodaszer kell, menjenek javasasszonyhoz, de ne jöjjenek hozzám, aki tudom, hogy elharapózott baj gyökeres orvoslása időt, sok időt veszen igénybe. Nagyon rossz szolgálatot tesz a hazájának, de a maga vagyoni érdekének az, aki Hegedűs programját ma, amikor még minden rendelkezés és terv csak embrió korát éli és hatását még nem is éreztethette, bírálat alá veszi és már eleve megvonja tőle a bizalmat és megrendíti mások hitét és bizalmát is. Hegedűs sikerének nagy része attól függ, helyre bírja-e állítani a bizalmat a magyar pénz jövőjéhez. És ez a bizalom nem azoknak a tőzsdejátékától függ, akik vagyonukat idegen valutában akarják valamiképen megmenteni és akik minden financiális programot helyesnek és jónak találnak, amely módot ad nekik a saját önző, szűkkeblű, hazafiatlan és az áldozattól irtózó vagyon mentésére, viszont mindent BUDAPEST, jan. 4. (Sajt. tud.) Illetékes helyen , a Nyugatmagyarországra vonatkozó döntéssel szemben a következőket mondták: “ A kormánynak még nem volt módjában állást foglalni ebben a kérdésben és pedig azért nem, mivel semmiféle jegyzék még nem érkezett hozzá. A szövetséges főhatalmaknak arról a szándékáról, hogy Nyugatmagyarországot átveszik és átadják Német-Ausztriának, csak a lapokból és az itteni antantmissziókhoz érkezett jelentésekből szerzett tudomást. Annyi azonban megállapítható a közvélemény kijegecesedett felfogásából is, hogy a magyar kormány egy olyan döntést, amely a jegyzéknek előre jelzett tartalmával azonos, semmiképen sem vehet tudomásul. Mindenekelőtt azért, mert egy ilyen intézkedés teljesen ellentétben volna a békeszerződéshez mellékelt körlevéllel, amelyben az antanthatalmak kijelentették, hogy a trianoni béke végrehajtásánál arra fognak törekedni, hogy a békeszerződés súlyos feltételei enyhüthessenek. A kormány különben ma, kedden délelőtt minisztertanácsot tart, amelyen megállapítja a szükséges tennivalókat. BÉCS, jan. 14. (M. T. 1.) A bécsi lapok a nyugatmagyarországi kérdésben bizonyos tartózkodással foglalnak állást. Az alaptónus a mentegetődzés és a felelősség áthárítása az ántantra. Több lap erélyesebb hangot üt meg, hangoztatva, hogy Magyarországnak nagyobb szüksége van az osztrák iparcikkekre, mint Ausztriának a magyar élelmiszerre. Érthetetlennek tartják továbbá, hogy a magyar kormány többi szomszédjával is- holott azok nagyobb tert«ületet szakítottak el — jó viszonyt keres, Ausztriával szemben pedig elutasítóan viselkedik. A kommunista „Abend” írja, hogy Magyarország ez alkalommal nem enged a felszólításnak és már készül is Nyugatmagyarországon a fegyveres ellenállás a terület elszakítása ellen, perhorreszkálnak s mindenre kigyótbékát kiáltanak, ami vagyoni érdekükben éri őket. Ez a bizalom azoknak a lelkében kell éljen, akik a haza, a nemzet, a magyarság jövőjéért áldozni is tudnak és szívesen áldoznak is. A sötétben bujkáló, egyéni célokat propagáló, önző és szűkkeblű kritikusoknak kuss! Nem szép kitétel, de egyedül helyén való! BÉCS, jan. 4. (M. T. 1.) A mai nap folyamán megcáfolták azt a hírt, mintha Nyugatmagyarország átadása néhány napon belül megtörténnék. Illetékes körökben úgy tudják, hogy ez a legjobb esetben februárban, vagy márciusban következik be. Egyes sajtóorgánumok azért kifogásolják a Nyugatmagyarországnál történt döntést, mert nem felel meg a népek önrendelkezési jogának. Miután Hy- irányban — ren az önrendelkezési jog alapján — történt a döntés — írja a radikális Abend, a nyugatmagyarországi kérdés még súlyos kellemetlenséget szerezhet Ausztriának. BUDAPEST, jan. 4. Egy újságíró megkérdezte gróf Apponyi Albertet, hogy mi a véleménye a nyugatmagyarországi döntésre nézve. — Mindenesetre — mondotta Apponyi — újabb jele ez annak az ellenséges indulatnak, mely néhány hónap óta fokozott mértékben vesz minket körül és melynek stációi a ratifikálásra vonatkozó felesleges ultimátum, a rapallói szerződés és most a nyugatmagyarországi kérdés egyoldalú megoldásának erőltetése. Kérdés az, hogy az osztrák kormánynak tudtával és beleegyezésével történt-e az antanthatalmaknak ez a lépése. Ha igen, akkor az osztrák kormány nem menthető fel a kétszínűség vádja alól. Módjában áll ezeknek az ellenkezőjét bizonyítani. Az antanthatalmaknak látszólagos kedvezése ellenére is ragaszkodhatik a direkt tárgyalások folytatásához. Sajnos, úgy látszik , az osztrák kormány ilyen lojális eljárására nincs kilátás. Mindezeknek tanúsága ránknézve az, hogy minél szilárdabbal állítsuk helyre a magyar egységfrontot éss az összes nemzeti erők osztatlan sorbaállásával teremtsük meg magunknak azt a pozíciót, amellyel a világnak számolnia kell. Aki ezt még ma sem érzi és még ma is ráér a személyi csoport és pártpolitika apró játékainak folytatására, ennek D'Annunzio bukása. BÉCS, jan. 4. (M. T. I. magánjelentése.) A Neue Freie Presse jelenti Milánóból: D’Annunzio elhagyja Fiumét. A fiumei harcok egész vesztesége az olasz csapatok részéről 16 halott és 242 sebesült. A légionáriusoknál 16 halott és 51 sebesült; a polgári lakosságból három ember meghalt és több megsebesült. December 31-én írták alá az olasz csapatok és Fiume szabad állam képviselői között létrejött jegyzőkönyvet. RÓMA, jan. 4.Stefani, M T K) A „Brancetti“ és „Espero“nevű torpedórombolók néhány kisebb járművel együtt tegnap délután elhagyták a fiumei kikötőt; ma délelőtt más hajók is kifutottak a kikötőből. RÓMA, jan. 4. (M. T. 1. Stefani.) A lapok jelentik Fiuméból: A városi tanács dr. Grossichot választotta Fiume kormányzójává, azután jóváhagyta az abbáziai egyezményt. Ma foglalkozik a kormány a nyugatmagyarországi kérdéssel Az ántant jegyzéke még nem érkezett Budapestre. Bécsben februárra vagy márciusra várják Nyugatmagyarország átadását. Apponyi Albert nyilatkozata. Anglia gabonát szállít Ausztriának. BÉCS, jan. 4. (M. T. 1.) A Neues Wiener Journal jelenti Triesztből: Triesztbe gőzös futott be, mely 7300 tonna Ausztriának szánt mandzsuriai gabonát hozott, egy másik pedig 6000 tonna indiai gabonát, mindkettő az angol kormány megbízásából. Génuából tengeri uton 5000 tonna északamerikai búza érkezett Ausztria számára és a legközelebbi napokban további 33.000 tonnát várnak. Egyéb áruból román hajón 800 tonna rozs érkezett Ausztria számára. Románia mozgósít a bolsevisták ellen. PÁRIS, január 4. (MT I. Havas.) A Liberte fentartással közöl egy bukaresti táviratot, amely szerint a kormány, tekintettel arra a komoly helyzetre, amely amiatt támadt, mert a határmentén nagy bolsevista csapatokat vontak össze, behívta az 1913—14-ik és 1915-iki korosztályokat. Militarizálják továbbá a vasúti alkalmazottakat is. A SZENTMIHALYT a SZETTHELYI-WtOZI mutatja be. A főszerepeket PETROVICH és MAKAY MARGIT játsszék. - -• - ==: EMktdások kudeit Mi S, «egye* 7 ée t? órakor ........r~r 1