Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)
1921-06-10 / 132. szám
Szeged, 1921 junius 10. Ára 2 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 600 bor. I Negyedévre 150 bor Fél évre 306 „ Egy bóra 50 „ Péntek, II. évf., 132. szám. szeRKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey utca 6. , Telefon 13-33. Feltámadunk! SZEGED, június 9. (évs.) Általánosságban elfogadta a francia kamara a trianoni békeszerződést. Impozáns többség szavazott a javaslat mellett. 470 szavazat állott 74 ellen. Ezzel a békeszerződés ratifikálása Franciaország által is mintha megtörtént volna. A koporsó fedelébe már az utolsó szögeket verik bele. Súlyos a koporsó fedele, erősen le van az szegezve, de mi tudjuk, mi szegény temetett magyarok, mi látjuk a koporsó fedelére ráírt, de a koporsó mélyébe átvilágító izzó szavakat a koporsó belsejéből is: Feltámadunk! Feltámadunk! Mert nem lehet, hogy a földi igazság, a szükségszerűség, a természet és ezeréves jog máról holnapra, indokolatlanul és oktalanul eltöröltethessék. Mert nem lehet, hogy ez a gyönyörű ország, mely magyar kéz munkáján, magyar agy gondolatán, magyar szív honszerelmén épült fel és maradt fenn ezer esztendő kevés napsütésében, szörnyű sok, szörnyű súlyos viharában, most bitorlók kezére jutva örökre elszakadhasson tőlünk. Nem leheti Nem! Ez olyan megingathatatlan hitünk, hogy éltet és biztatón tükrözi elénk a magyar jövőt. Sok megpróbáltatáson ment át ez az ország, szegény ország, Magyarország. Egy ezeresztendős dicsőséges múlton által rajta tombolta ki dühét és erejét Kelet minden veszedelme, minden vihara és orkánja. Ezeréves fánknak sok istenverése tépte meg a lombját, törte le az ágát, megrázta az ősfát sudár derekában, megrázta a földig, magyar anyaföldig, mélyen a gyökeréig. De az ezeréves fa dacolt a viharral. Viharverten, lombját vesztetten, törött ágakkal ottmaradt a magyar anyaföldbe kapaszkodón és kolduskoronáját büszkén emelte fel az ég felé. Az utolsó megpróbáltatás, az utolsó istenverés nagyon megtépte a mi ezeréves fánkat. Lehullott a lombja, erős ifjúsága esett el, vérzett el, pusztult el és halt meg a világháborúban. És a világbéke, bosszuló Istennek legnagyobb csapása letörte sok ágát: termő, gazdag ágát: odaveszett Erdély, elszakadt a Bánát, Bácska termőföldje nyögi a rác jármát, Északmagyarország csehpimasz kezében. Erős magyar fának örök magyar szégyen! De a koporsónkon, melyet most szegeznek, — a pörölycsapások a szivünkbe kongunk —, rajta izzik fényes lángos betűkkel, nésünk biztatásra, nékik félelemre, a magyar Istennek örök dicsőségre: Feltámadunk ! A Temps a kamasza vitájáról* PÁRIS, június 9. (Havas.) A Temps a kamara tegnapi vitájáról írva, ellentétet lát abban, hogy védelmet biztosítanak a Romániához és Csehországhoz csatolt magyar kisebbségek számára és ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni béke igazságos. A békeszerződés a Temps szerint nem sikerült alkotás, mert olyan feltevésekre alapították, melyek nem valósultak meg. Abból a feltevésből indultak ki ugyanis, hogy Németországot lefegyverzik, hogy a Népszövetség dömőbíró lesz Középeurópa államai közt és hogy Ausztria komolyan meg fogja védeni a maga függetlenségét. Ha Németország annektálná Ausztriát, Csehország be lenne kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsávot és azt a trianoni szerződés értelmében Ausztriának adják, amikor a kilátás az, hogy Németország annektálja Ausztriát. Ha a szövetségesek köteleznék Magyarországot, hogy tényleg adja fel ezt a területet és Nyugatmagyarországot csakugyan Ausztriához csatolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott is jól hangszerelt népszavazást rendezzenek, amely követelni “fogja’" a birodaloméhoz való csatlakozást. Ez megoldás lenne ? Feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy Magyarországot Németország karjaiba vigyük vissza, bizonyítva neki, hogy semmi remélni valója sincs az ántanttól ? Ilyen módon maguk a szövetségesek lesznek azok, akik a germán országok határát közelebb hozzák Ausztriához. Nem volt könnyű feladat Briand számára, hogy megvédje a trianoni szerződés, amikor annak egyes cikkelyei olyan illúziókon nyugszanak, amelyek egymásután szétfoszlanak. Briand nagy ügyességgel és bölcsességgel felelt meg ennek a feladatnak. Tartózkodott minden olyan nyilatkozattól, mely esetleg később ellentétbe hozhatta volna őt akár a francia érdekekkel, akár a szövetségesek jogaival. Megismételjük azt, hogy a francia politikának nincs oka rá, hogy folyton az első helyen szerepeljen Európának ebben a részében. Itáliának és a kisantant kormányainak sokkal több okuk van ezekkel a kérdésekkel törődni, mint nekünk. Franciaország egyedüli óhaja csak az, hogy Magyarországon és Magyarország körül fennmandjon a béke, helyreálljon a jólét és biztosítva legyen a franciaországi vállalkozások legitim fejlődése. Licioi» i ét* lucquiuao 1 vauaiAUtiaauu ivguiliu íVjivuwawt Mibe kerül a cseh propaganda. BÉCS, június 9. (M. T. I. magánjelentése.) A N. F. P. brünni jelentést közöl a cseh kormány propaganda szolgálatáról. A cikk ezeket mondja: A nemzeti széthúzás és a kívülről fenyegető szembeszökő veszélyek, amelyek a cseh kormány talaját aláássák s a hatalom tulajdonosaira nézve rendkívül kellemetlen visszhangot keltenek a Nyugaton, Csehország legkipróbáltabb barátainál is. Ennek ellensúlyozására a hivatalos sajtóban óriási pénzeket költ és a folyó évben nem kevesebb, mint 17 millió 800 ezer cseh koronát költöttek erre a célra. A belföldi hírszolgálatra 19 millió 200 ezer koronát irányoztak elő. A külföldi hírszolgálatra — eltekintve a követségek és konzulátusok költségeitől, ami kb. 142 milliót tesz ki — további 10 és háromnegyed millió szükséges. A minisztériumok fontosabb helyeken: Páris, London és Genfben közvetlenül a prágai kormánynak alárendelt önálló sajtó és propaganda irodákat tartanak fenn. Minthogy még a szövetségeseknél is alig tudnak valamit a cseh államról és Prágáról, vagy Brünnről, azt hiszik, hogy azok még mindig Ausztriában vannak, belülről gondoskodnak arról, hogy cseh írók munkáit lefordítsák a nyugati nyelvekre s bőségesen gondoskodnak mindazon külföldi íróknak és újságíróknak szívélyes fogadásáról és külön támogatásáról, akik érdeklődést mutatnak a cseh nép iránt. tünetét s a gyilkos trianoni békeszerződést. Ez olyan kötelesség, melyiól kitérni nem lehet. A költségvetést elfogadja. Utána Giesswein Sándor szólalt fel: — Voltak egyesek, akik a vallástanítás eltörlését kívánták. Ez erkölcsi lehetetlenség. Az erkölcsöt vallási alap nélkül elképzelni nem lehet. Az erkölcstant nálunk csak a hittanórák alatt tanították. Az erkölcsi oktatást át kell vinni az ifjúsági nevelés minden terére. Gyakorlatilag is kell nevelni az ifjúságot; ehhez nemzeti és szociális nevelés szükséges. Ezt a kettőt nem szabad egymással ellentétbe helyezni, mert a nemzeti és szociális nevelés nem ellentétei egymásnak, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Ezután Nagy János (egri) szólal fel: — Erdély és a Felvidék elszakításával a magyar erkölcs és kultúra forrásainak nagy részét is élesztettük. A megmaradt magyar Alföldet állandó magyar kulcsforrássá kell Unni és a cél elérésére semmilyen áldozattól sem szabad visszariadni. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskolából, hanem érettségivel menjenek a tanítóképzőbe. Az erkölcsöt a vallás alapján kell fejleszteni. Az ülés folyik. AAAAAAAAAAAAA A kultusztárca vitája. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, június 9. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárcájának költségvetési viája következik. Első szónok: Gerencsér István. — A magyar politikának a magyar kultúra iránt nem volt meg a kellő érzéke. Ennek hátrányát most látjuk. Egész népoktatásunkat át kell alakítani. — A németek nem kérdezték meg a franciákat, hogy akarnak-e németek lenni, hanem erőszakkal elnémetesítették. Franciaországnak nem szabad ezekről a testvérekről megfeledkezni. — Nekünk kötelességünk az ifjúsággal megismertetni a háborútörNagy orosz csapatösszevonások az oláh határon. LEMBERG, junius 9. Bukaresti politikai körökben mind nagyobb a nyugtalanság az oláh határon felvonuló óriási orosz „apátok miatt. A már stabilizált csapatok számát 30 hadosztályra becsülik. Megszámlálhatatlanul sok ember táboroz mint tartalék a Volga-völgybe. Megalakult az orosz legfőbb védelem. MOSZKVA, június 9. Trotzkij kijelentette, hogy a csapateltolódások az oláh és lengyel határon csak az orosz hadgyakorlat eredményei. Ezt megcáfolja azonban az, hogy Trotzkij, Sukov és Sklajumszky vezetésével megalakult a legfőbb védelmi bizottság. Trotzkij 15000 tevét vásárolt, miből az angolok arra következtetnek, hogy az oroszok India ellen is támadásokat fognak bevezetni. A készenlétben levő hadsereg 2 millió embert számlál. Gärtner védője fegyelmit kért maga ellen. BUDAPEST, június 9. Dr. Földváry Béla ügyvéd, Gärtner védője, akit a legutóbbi Tisza-tárgyalásról az elnök kivezettetett, ma beadványban azt kérte az ügyvédi kamarától, hogy indítsa meg ellene a fegyelmi eljárást és vizsgálja meg, vájjon megsértette-e az ügyvédi méltóságot a tárgyaláson történt viselkedésével. . Dán Norbert kabarédalokat énekel a Széehenyn-illloaüban« Ugyanekkor bemutatásra kerül A CSÁBÍTÓ és a FEJEDELEM! NAP „Stárrfilmek, a főszerepben Dán Norbert és Hoüay B Camilla» Előadások Va6, 3/47 és */29 órakor. Telefon 16—33.