Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-10 / 132. szám

Szeged, 1921 junius 10. Ára 2 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 600 bor. I Negyedévre 150 bor Fél évre 306 „­­ Egy bóra 50 „ Péntek, II. évf., 132. szám. sz­eRKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey­ utca 6. , Telefon 13-33. Feltámadunk! SZEGED, június 9. (évs.) Általánosságban elfogadta a francia kamara a trianoni béke­­szerződést. Impozáns többség sza­vazott a javaslat mellett. 470 szava­zat állott 74 ellen. Ezzel a béke­­szerződés ratifikálása Franciaország által is mintha megtörtént volna. A koporsó fedelébe már az utolsó szö­geket verik bele. Súlyos a koporsó fedele, erősen le van az szegezve, de mi tudjuk, mi szegény temetett magyarok, mi látjuk a koporsó fe­delére ráírt, de a koporsó mélyébe átvilágító izzó szavakat a koporsó belsejéből is: Feltámadunk! Feltámadunk! Mert nem lehet, hogy a földi igazság, a szükség­szerűség, a természet és ezeréves jog máról­ holnapra, indokolatlanul és oktalanul eltöröltethessék. Mert nem lehet, hogy ez a gyönyörű ország, mely magyar kéz munkáján, magyar agy gondolatán, magyar szív honszerelmén épült fel és maradt fenn ezer esztendő kevés napsüté­sében, szörnyű sok, szörnyű súlyos viharában, most bitorlók kezére jutva örökre elszakadhasson tőlünk. Nem leheti Nem! Ez olyan megingatha­tatlan hitünk, hogy éltet és biztatón tükrözi elénk a magyar jövőt. Sok megpróbáltatáson ment át ez az ország, szegény ország, Magyar­­ország. Egy ezeresztendős dicsősé­ges múlton által rajta tombolta ki dühét és erejét Kelet minden ve­szedelme, minden vihara és orkánja. Ezeréves fánknak sok istenverése tépte meg a lombját, törte le az ágát, megrázta az ősfát sudár dere­kában, megrázta a földig, magyar anyaföldig, mélyen a gyökeréig. De az ezeréves fa dacolt a viharral. Viharverten, lombját vesztetten, tö­­rött ágakkal ottmaradt a magyar anyaföldbe kapaszkodón és koldus­koronáját büszkén emelte fel az ég felé. Az utolsó megpróbáltatás, az utolsó isten­ve­rés nagyon megtépte a mi ezeréves fánkat. Lehullott a lombja, erős ifjúsága esett el, vérzett el, pusz­tult el és halt meg a világháború­ban. És a világbéke, bosszuló Isten­nek legnagyobb csapása letörte sok ágát: termő, gazdag ágát: oda­veszett Erdély, elszakadt a Bánát, Bácska termőföldje nyögi a rác jármát, Északmagyarország cseh­­pimasz kezében. Erős magyar fának örök magyar szégyen! De a koporsónkon, melyet most szegeznek, — a pörölycsapások a szi­vünkbe kongun­k —, rajta izzik fé­nyes lángo­s betűkkel, nésünk bizta­tásra, nékik félelemre, a magyar Istennek örök dicsőségre: Fel­támadunk ! A Temps a­ kamasza vitájáról* PÁRIS, június 9. (Havas.) A Temps a kamara tegnapi vitájáról írva, ellentétet lát abban, hogy vé­delmet biztosítanak a­ Romániához és Csehországhoz csatolt magyar kisebbségek számára és ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni béke igaz­ságos. A békeszerződés a Temps szerint nem sikerült alkotás, mert olyan feltevésekre alapították, me­lyek nem valósultak meg. Abból a feltevésből indultak ki ugyanis, hogy Németországot lefegyverzik, hogy a Népszövetség dömőbíró lesz Közép­­európa államai közt és hogy Ausztria komolyan meg fogja védeni a maga függetlenségét. Ha Németország annektálná Ausztriát, Csehország be lenne kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsávot és azt a trianoni szer­ződés értelmében Ausztriának ad­ják, amikor a kilátás az, hogy Né­metország annektálja Ausztriát. Ha a szövetségesek köteleznék Magyar­­országot, hogy tényleg adja fel ezt a területet és Nyugatmagyarországot csakugyan Ausztriához csatolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott is jól hangszerelt népszavazást rendezzenek, amely követelni “fogja’" a­ birodalomé­hoz való csatlakozást. Ez megoldás lenne ? Feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy Magyarországot Német­ország karjaiba vigyük vissza, bizo­nyítva neki, hogy semmi remélni valója sincs az ántanttól ? Ilyen módon maguk a szövet­ségesek lesznek azok, akik a germán országok határát közelebb hozzák Ausztriához. Nem volt könnyű fel­adat Briand számára, hogy meg­védje a trianoni szerződés, amikor annak egyes cikkelyei olyan illúzió­kon nyugszanak, amelyek egymás­után szétfoszlanak. Briand nagy ügyességgel és böl­csességgel felelt meg ennek a fel­adatnak. Tartózkodott minden olyan nyilatkozattól, mely esetleg később ellentétbe hozhatta volna őt akár a francia érdekekkel, akár a szövet­ségesek jogaival. Megismételjük azt, hogy a francia politikának nincs oka rá, hogy folyton az első helyen szerepel­jen Európának ebben a részében. Itáliának és a kis­antant kor­mányainak sokkal több okuk van ezekkel a kérdésekkel törődni, mint nekünk. Franciaország egyedüli óhaja csak az, hogy Magyarországon és Magyarország körül fennmandjon a béke, helyreálljon a jólét és biztosítva legyen a franciaországi vállalkozások legitim fejlődése. L­icioi» i­ ét* lucquiuao 1 vauaiAUtiaauu ivguiliu íVjivuwawt Mibe kerül a cseh propaganda. BÉCS, június 9. (M. T. I. magán­­jelentése.) A N. F. P. brünni jelen­tést közöl a cseh kormány propaganda szolgálatáról. A cikk ezeket mondja: A nemzeti széthúzás és a kívülről fenyegető szembeszökő veszélyek, amelyek a cseh kormány talaját aláássák s a hatalom tulajdonosaira nézve rendkívül kellemetlen vissz­hangot keltenek a Nyugaton, Cseh­ország legkipróbáltabb barátainál is. Ennek­­ ellensúlyozására a hivatalos sajtóban óriási pénzeket költ és a folyó évben nem kevesebb, mint­­ 17 millió 800 ezer cseh koronát költöt­tek erre a célra. A belföldi hírszol­gálatra 19 millió 200 ezer koronát irányoztak elő. A külföldi hírszol­gálatra — eltekintve a követségek és konzulátusok költségeitől, ami kb. 142 milliót tesz ki — további 10 és háromnegyed millió szükséges. A minisztériumok fontosabb helyeken: Páris, London és Genfben közvetle­nül a prágai kormánynak alárendelt önálló sajtó és propaganda irodákat tartanak fenn. Minthogy még a szö­­vetségeseknél is alig tudnak valamit a cseh államról és Prágáról, vagy Brünnről, azt hiszik, hogy azok még mindig Ausztriában vannak, belülről gondoskodnak arról, hogy cseh írók munkáit lefordítsák a nyugati nyel­vekre s bőségesen gondoskodnak mindazon külföldi íróknak és újság­íróknak szívélyes fogadásáról és kü­lön támogatásáról, akik érdeklődést mutatnak a cseh nép iránt. tünetét s a gyilkos trianoni béke­­szerződést. Ez olyan kötelesség, mely­­iól kitérni nem lehet. A költségvetést elfogadja. Utána Giesswein Sándor szólalt fel: — Voltak egyesek, akik a vallás­­tanítás eltörlését kívánták. Ez er­kölcsi lehetetlenség. Az erkölcsöt vallási alap nélkül elképzelni nem lehet. Az erkölcstant nálunk csak a hittanórák alatt tanították. Az er­kölcsi oktatást át kell vinni az ifjú­sági nevelés minden terére. Gyakor­latilag is kell nevelni az ifjúságot; ehhez nemzeti és szociális nevelés szükséges. Ezt a kettőt nem szabad egymással ellentétbe helyezni, mert a nemzeti és szociális nevelés nem ellentétei egymásnak, hanem ellen­kezőleg, kiegészítik egymást. Ezután Nagy János (egri) szó­lal fel: — Erdély és a Felvidék elszakítá­­sával a magyar erkölcs és kultúra forrásainak nagy részét is élesztet­tük. A megmaradt magyar Alföldet állandó magyar kulcsforrássá kell Unni és a cél elérésére semmilyen áldozattól sem szabad visszariadni. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskolából, hanem érettségivel menjenek a tanítóképzőbe. Az erköl­csöt a vallás alapján kell fejleszteni. Az ülés folyik. AAAAAAAAAAAAA A kultusztárca­­ vitája. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, június 9. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium tárcájának költségvetési viája következik. Első szónok: Ge­rencsér István. — A magyar politikának a ma­gyar kultúra iránt nem volt meg a kellő érzéke. Ennek hátrányát most látjuk. Egész népoktatásunkat át kell alakítani. — A németek nem kérdezték meg a franciákat, hogy akarnak-e néme­tek lenni, hanem erőszakkal elné­­metesítették. Franciaországnak nem szabad ezekről a testvérekről meg­feledkezni. — Nekünk kötelességünk az ifjú­sággal megismertetni a háború­tör­Nagy orosz csapatössze­vonások az oláh határon. LEMBERG, junius 9. Bukaresti politikai körökben mind nagyobb a nyugtalanság az oláh határon felvo­nuló óriási orosz „apátok miatt. A már stabilizált csapatok számát 30 hadosztályra becsülik­. Megszámlál­hatatlanul sok ember táboroz mint tartalék a Volga-völgyb­e. Megalakult az orosz legfőbb védelem. MOSZKVA, június 9. Trotzkij ki­jelentette, hogy a csapateltolódások az oláh és lengyel határon csak az orosz hadgyakorlat eredményei. Ezt megcáfolja azonban az, hogy Trotz­kij, Sukov és Sklajumszky vezetésé­vel megalakult a legfőbb védelmi bizottság. Trotzkij 15000 tevét vásá­rolt, miből az angolok arra követ­keztetnek, hogy az oroszok India ellen is támadásokat fognak be­vezetni. A készenlétben levő had­sereg 2 millió embert számlál. Gärtner védője fegyelmit kért maga ellen. BUDAPEST, június 9. Dr. Föld­­váry Béla ügyvéd, Gärtner védője, akit a legutóbbi Tisza-tárgyalásról az elnök kivezettetett, ma beadvány­ban azt kérte az ügyvédi kamarától, hogy indítsa meg ellene a fegyelmi eljárást és vizsgálja meg, vájjon meg­sértette-e az ügyvédi méltóságot a tárgyaláson történt viselkedésével. . Dán Norbert kabarédalokat énekel a Széehenyn­-illloaüban« Ugyanekkor bemutatásra kerül A CSÁBÍTÓ és a FEJEDELEM! NAP „Stár­rfilmek, a főszerepben Dán Norbert és Hoüay B Camilla» Előadások Va6, 3/47 és */29 órakor. Telefon 16—33.

Next