Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1921-10-14 / 236. szám
2 SZEGED MARGO Hosszú riportot olvastam az egyik lapban XXXVI. Rácz Laci, a cigánykirály feleségének a temetéséről. Háromszáz cigány húzta a keservesnél keservesebb, szomorúnál szomorúbb nótákat. Úgy húzták a nótát, hogy könnybelábadt mindenkinek a szeme és cigányok, akik ott voltak a gyászolók között, maguk is úgy mondták, hogy ilyen szépen csak temetésen játszik a banda, csak akkor, ha valaki átlép oda, ahol minden csak sejtelem, minden csak köd és ború s ahol, úgy hisszük, nem fáj már semmi. öreg Kóczé Antal állt az óriási cigányzenekar élén, az ö nyirettyűje csalta ki a száraz fából a legmélyebben szívbemarkoló hangokat, ő búcsúztatta el a cigánykirályasszonyt, Rácz Laci szépséges Ilonkáját, aki tizenhárom éves gyerekfejét köttette be a durvahangú, melegszívű, bársonyos muzsikáit prímással és harmincöt esztendeig hűséges, ragaszkodó, szerető élettársa volt a borgőzös éjszakák hegedősének. öreg Kóczé Antal megszólaltatta a remegőn kesergő, bus bucsudalt: Isten veled édes, isten veled kedves, élnünk együtt nem lehet! és valami artikulálatlan, hörgő zokogás fakadt ki Rácz Laci lelkéből, olyan, mintha a szíve tört volna cserepekre. Sokat beszélnek, írnak és intézkednek most a láblapda- mérkőzéseken egyre sűrűbben előforduló botányos erőszakoskodásokról és durvaságokról. Ez a sportszerűtlen és nagyon szomorú jelenség előbb csak Pesten kapott lábra, de azután elterjedt a vidéken is és sok helyen, köztük Szegeden is, parázs botrányok színhelyévé vált a versenypálya, botrányok zavarogtak a pályán magán és a nézők között is: durvaságok pattantak, pofonok csattantak, bíró fütyül é, kiállított, rendőr intézkedett s mi lett a vége — gyűlölködés, irreális formák és irreális eredmények és a jobb közönségnek elidegenedése a Ubapola sporttól. Még emlékszem arra az időre, amikor a futallsport meghonosult Magyarországon. A két Yolland, Ray, Sto jbe, Mannó Mikti s még néhány lelkes sportember a BTC piros-fehér dressében egyeduralkodó volt a sport ebben a nemében. Az egymás után keletkező klubcsapdák, a műegyetemiek, a MAC, a MUE nem tudták elérni a champion-klubot. Yolland Artur centerhall-kapitány, Ray Ferenc balszélső csatár, Stobbe Károly kapus teljesményei biztosították a sikert. Elkeseredett és nagy küzdelem volt a klubok között forró és inatszakasztó küzdelmek az akkor uj millenáris pályán, de a mérkőzések fairek voltak mindig s a durva fault-ot kizárás és sportbojkott bosszulta meg. Itt elsősorban az egyesületeknek kell ügyelniök és a klubfegyelem az első fegyver, amivel a durvaságok ellen küzdeni kell és eredménnyel lehet is küzdeni. * A sportról beszélve, beszélhetünk talán a lósportról is, amely bizony nagyon álélt, nagyon ájult. A háború előtti idők nagyszerű fejlődése után ez a pangás a katasztrófa, mely a magyar nemzeti vagyon egyik legjövedelmezőbb ágát éri. Segteni sem lehet rajta, mert ami eddig az éltető eleme volt, az áldozatkész gavalléria, az kiveszett belőle. SZEGED, október 13. (Saját tudósítónktól.) A Szeged hivatalos statisztikákat közölt arról a hatalmas, államilag előmozdított lisztkivitelről és jó előre rámutatott azokra a veszélyekre, melyek a túlságos gabonakivitel következtében az ország közellátását fenyegetik. Cikkeink az egész ország sajtójában visszhangra találtak, de nem hallották és nem vették tudomásul azok, akiket intő szavunk tulajdonképpen illetett volna. Az ellátatlanok nyomorúságos helyzete pedig mindenben igazolta a mi állásfoglalásunkat és azt, hogy a gabona szabad forgalma, mely nem más, mint a kisgazdaszerelem torz és koraszülött gyermeke, a téli időszakra még nagyobb megpróbáltatások elé viszi azt a rendszert, mely egyik kezével kevesebbet használt a földmívestársadalomnak, mint amennyit ártott a másikkal a városi, főleg a munkás és tisztviselő lakosságnak. Most már azután az illetékes intézőkörök is kezdik belátni, hogy azoknak volt igazuk, akik nem hittek a szabad gabonaforgalom nyomán fakadó jólétben — de most már késő van. Késő most tanakodni azon, hogy hogyan és miből lássák el kenyérrel az ellátatlanok nagy és folytonosan növekvő táborát. Hogy mennyire késő, arra legyen bizonyíték egy szaktekintély alábbi nyilatkozata : — Nem tu’zo’- amikor azt mondom, hogy az ország közelldtása a szabadjára engedett gabonakivitel következtében veszélyben van. Maguk az illetékes hatóságok is tudják ezt, de viszont nem tudják azt, hogy milyen módon lehetne segíeni a fenyeget veszedelmen. Első mód, ami enek meggátlására illetékes helyen felvetődött az, hogy a kormány vásároljon szabadforgalmi gabonát és bizonyos ráfizetéssel fordítsa azt az ellátatlanok szükségletének fedezésére. Hogy ily módon ne sokat fizessen rá az állam, elhatározták, hogy hárommillió métermázsa gabona lesz az a mennyiség,melyből az ellátatlan lakosság kenyérszükségletét fdzni kell. A hárommillió métermázsa egyik felét a vámmalmok útján akarták behajtani, míg a másikat az állam a GOK révén az 1800 koronás maximális árban vette volna meg a termelőktől. A tervnek megfelelőiem elrendelték az ellátatlanok kataszterének a revízióját, azért, hogy csak azok kapjanak az olcsóbb gabonából, akik arra ténylegesen rászorulnak s akik nem képesek a szabadforgalmi árakat megfizetni. A tervek azonban csak tervnek maradtak. Elsősorban is a vámmalmok még a mai napig sem szállították le a rájuk kivetett gabonát, másodsorban pedig a minden téren beálló drágaság nyomán naprólnapra többen jelentkeznek közellátásra olyanok is, akiket a kataszter revíziónál nem vettek fel ugyan az ellátatlanok jegyzékébe, de akik most a viszonyok változásával közélelmezésre szorulnak, jelenleg azonban az a helyzet, hogy kétmillió métermázsával több gabona szükséges az ellátatlanok számára, mint ahogy azt eredetileg tervezték.De ezen felül még egy másik csalódás is érte a közélelmezést intéző hatóságokat Ugyanis azt hiték, hogy a többletet, mely a szabadforgalomban követel, és a hatósági árak között felmerült, a kiviteli illetékből fedezhetik. A számítás azonban balul ütött ki. Az 1800 koronás ötmillió méter mázsa gabonára a mai gabonaárak mellett, az állam legalább kétmilliárd koronát ráfizet, holott ha nincs szabad kivitel és a gabona az országban marad, ez a kétmilliárd koronás kiadás most nem terhelné az állam kasszáját. A kétmilliárdos ráfizetés mellett még az a lehetőség is fennáll, hogy a nagymérvű gabonavásárlás folytán még drágább lesz a gabona. A spekuláció máris számol ezzel és ha ennek idejekorán az elejét nem veszik, úgy tavaszra olyan gabonaárak lesznek, mint amilyeneket eddig elképzelni sem lehetett volna. Ha ezek után az ember azt nézi, hogy ki a felelős mindezekért, akkor könnyen rá lehet akadni a bajok kúlforrására. Ismeretes, hogy a gabonaforgalom szabaddá tétele következtében, mint felesleges intézményt, a kormány feloszlatta a közélelmezési minisztériumot. A miniztérium feloszlatását nagy harcok előzték meg, különösen a kisgazdapárt volt az, amely leghangosabban követelte ezt. Még a feloszlatás előtt történt, hogy Télfy közélelmezési államtitkár, kiváló szaktekintély, azzal az ideával lépett elő, hogy az ellátatlanok ez évi szükségletnek a fedezésére az volna a leghelyesebb, ha az állam elrekvirálná a termés 10 és a malmokhoz őrlésre vitt gabona 15 százalékát métermázsánként 900 koronás árban. Indítványa akkor minisztertanács elé került, de nagyatádi Szabó és Mayer János ellenzésére elvetették azt. Térfy lemondott, a gabonaforgalmat szabaddá tették, a közélelmezési minisztérium megszűnt és ma ott állunk, hogy csak kétmilliárdos állami ráfizetéssel tudunk kenyeret adni az ellá atlanoknak. v ^ Kétmilliárdba kerül az ellátatlanok lisztszükséglete. Szabadforgalmi gabonából szerzik be a szükséges lisztet. — Miért mondott le Térfy? Egyetemi tankönyvek összes fakultásra majorkoztak Kovács Henrik kö»yvkere»k»dé»éb« Kölcsey utca 4. 1050 Telefon 10—48. Megkezdődött az építkezés a felszabadult területeken. SZEGED, október 13. Mint Hegedűs Antaltól, a városi középítészeti hivatal vezetőjétől értesülünk, a Szeged-környéki most felszabadult területeken megindultak az építkezések. Különösen Röszke, Szentmihálytelek és Királyhalma lakosai kérnek engedélyeket építkezésekre. Legutóbb húsz engedélyt adott ki erre a vidékre Hegedűs tanácsnok és ma újból azt az örvendetes tényt közli velünk, hogy ismét mintegy húsz röszkei és királyhalmi lakos jelentette be építke-ési szándékát. E tény azzal hozható összefüggésbe, hogy a háború befejezése után most kezdünk némiképp konszolidált körülmények közé kerülni. A megszállás alatti időkben ezek a magyarok természetesen azt sem tudhatták, hogy hová tartoznak és a szerbeknek nem akartak építkezni. Most a háborúból visszatért fiatalság megnősül, családot alapít, terjeszkedik és függetleníti magát a szülőktől. Többnyie kis, egy-két szobás és konyhás lakásokat építenek. A faanyagot és a tetőhöz szükséges cserepet Szegeden szerzik be, míg tégla helyett vályogot használnak. Ezt, valamint némely háznál a nádtetőzetet házilag állítják elő. Szeged, 1921 október 14 TEGNAP a kisgazdapárt értekezletén azt a tíz pontból álló határozati javaslatot fogadták el, melyet nagyatádi Szabó és Kencz szövegeztek meg s amelyet az újságok már szószerint ismertettek A párt 90 tagja közül 56 a Szabó-féle álláspont mellett döntött, 14 pedig ellene. A többiek hiányoztak. Elene szavaztak : Tomcsdnyi Vilmos Pál, Ferdinándy Gyula, Diner Béla, Vasadi-Balogh György , Patacsi Dénes, Bárány Imre, Musztik István, Szabóky Jenő, Iklódi Szabó János, Schandl Károly, Rubinek István, Négyessy László. Az értekezleten jelen voltak Rubinek Gyula és Gaál Gaszton is A pártban a szavazás után kimondották, hogy a szavazást a párt nem teszi pártkérdéssé, mert feltételezi, hogy aki a program ellen szavazott s aki ezt a lelkiismeretével nem tartja összeegyeztethetőnek, az egyébként is levonja a konzekvenciákat. Az ülést Mayer János vezette Az első felszólaló nagyatádi Szabó István volt, aki álláspontját a következőkben fejtette ki: — Hetek óta járja az a hír a lapokban és a politikai körökben, hogy az egységes párt megalakításáról folynak a tárgyalások a politikusok és a pártok között s arról is volt szó, hogy Bethlen István miniszterelnök még a múlt héten Pécsett kifejti az egységes párt programját. Nekünk ezekről a tárgyalásokról senki nem szólott. Nekünk, mint az ország legnagyobb pártjának számolnunk kell az új pártalakulás lehetőségével és ezzel a kérdéssel foglalkoznunk is kell, mert akár új koalíció, akár pedig egységes új párt alakul, a régi vagy új kormánnyal mindenesetre tisztáznunk kell, hogy minő álláspontot foglalunk el vele szemben. — Nincs mit titkolnunk, hogy pártunk azok miatt a vádaskodások miatt, amelyek a nyilvánosság előtt lefolytak, legjobban szeretne ellenzékbe menni s ez volna a legkönnyebb, ha nélkülünk lehetne kormányozni. Sokszor ért vád hogy a pártot leszereltem és mindig a békességet hirdettem és folyton arról beszéltem, hogy a helyzetet nem szabad felborítani. Elveink érvényesítése nélkül nem lehetünk hajlandók kormányozni. A Habsburg-restauráció a jelen pillanatban mérhetetlen károkat okozna a nemzetnek és mindazok, akik a Habsburg-restauráció gondolatával foglalkoznak, úgy látszik nem számolnak azzal, hogy a restauráció következtében milyen komplikációk állhatnak be. Az ország mai helyzetében a párt álláspontja a leghelyesebb, úgy befelé, mint kifelé az ország érdekeit csak ezen az alapon lehet szolgálni ; ezen az alapon lehet a külfölddel a gazdasági összeköttetést fenntartani és megszerezni az ország lelki nyugalmát, amelyet mi semmi körülmények között nem ingatunk meg és nem engedünk megingatni. — Akár egységes párt, akár koalíció alakul, meg kell mondani, hogy ebben az új kormányzati alakulatban milyen feltételek mellett vehetünk részt. — Tele vagyunk keserűséggel és őszintén mondhatjuk, hogy sem egyénileg, sem mint összeség, egy párt sem áldozott többet, mint a mi pártunk. Ha nem jön egy kormány, amely a mi munkaprogramunkat magáévá teszi, nagyon természetes, hogy mi igen szívesen megyünk ellenzékbe is. Minden keserűség nélkü és a nemzettel szemben ott is teljesítjük kötelességünket. Gömbös Gyula a keresztény irányzat intézményes biztosítását kívánta és a kilencedik pontba betenni javasolta, hogy a nagybirtokokat és hitbizományokat adják át hadirokkantaknak, hadiárváknak és hadiözvegyeknek. Azonkívül indítványozta, hogy a telepítési és visszavándorlási akciót azonnal indítsák meg. A tizedik pontban a párt kimondotta, hogy egészséges társadalmi és állami életet csak teljes jogrend és a szabadságjook teljes biztosításával tart lehetségesnek s kívánja a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló törvény hatályon kívül helyezését. A párt ezen elvek sérelmével kormányt nem támogathat. • A keresztény nemzeti egyesülés pártjában biztosra veszik, hogy a határozat ellen szavazó képviselők kilépnek a kisgazdapártból és csatlakoznak a disszidensekkel együtt az alakulás előtt álló többségi párthoz, amelynek gerincét Andrássy hívei alkotják. • A szerb kormányt hivatalosan értesítették, hogy a Fiume és Jugoszlávia közti határban véglegesen megállapodtak. A Baross-kikötőt Jugoszláviának ítélték oda. Olaszország azonban azzal az indokolással, hogy a Baross-kikötő északi határát még nem ismeri, kiürítést nem akarja végrehajtani. 13-33 SZEGED telefonszáma.