Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2 MARGÓ A tánc divatja, kultuszé, vagy ha úgy tetszik, őrülete egyre terjed kis hazánkban és a nagyvilágon. Táncestéket és táncmatinéket hirdetnek a plakátok minden utcasarkon, tánciskolák nyílnak egyre-másra, táncmulatságokat rendeznek derüre-borura és a színpadon az operettben a tánc lassankint egészen kiszorítja a játékot és az éneket. Klasszikus és modern táncok mellett a magyar tánc is helyet talál néha, mint szerény, de diadalmas Hamupipőke. A shimmyt néhány napra a toborzó váltja fel a szegedi színpadon, amely félhivatalosan már Nemzetinek neveztetik. Mi, őszintén szólva, nem haragszunk a táncra, szeretjük és becsüljük, mint az életöröm egyik művészi kiélési lehetőségét, mint az élethez való akarat egyik artisztikus és egyetemes formáját. Ősi emberi gesztus a tánc, a legrégibbek egyike és éppen úgy vallásos eredetű, mint a színjáték maga. Az emberiség bölcsője, Ázsia ringatta a tánc első ritmusait és például a görög tragédia azokból a bakugrásokból fejlődött, abból a bacchikus mámorból, amellyel Dionysos istent ünnepelték az antik hellén ég napfényes kupolája alatt. De a tánc legyen tánc, vagyis őszinte és művészi kifejezése az élet szépségén érzett gyönyörűségnek és ne fajuljon el puszta szekszuális ingerek nyers fölbujtójává, ne legyen merő eszköze az érzékiségnek. Ami pedig a magyar táncot illeti, annak kultuszát ápolni kell, annak ritmusát és ornamentikáját fejleszteni illik, mint ahogy a népzenéből egy Bartók és Kodály európai értékű és hatású műzenét teremtettek és mint ahogy Lechner a magyar motívumok alapján egy új, eredeti magyar építő stílus kialakítására törekedett. Mert minden jelszónál szebben beszél a tett, minden programnál többet mond maga a mű! * Fájdalmas elégtétellel olvassuk, hogy Giga Octavián, akit egyik iroda mi társaságunk még a békében kültagjának választott és aki ma nyugalomba küldött román kultuszminiszter, meglátogatta Ady Endre édesanyját Váradon és hódolatát fejezte ki legkedvesebb költője, a legmagyarabb magyar poéta, Ady iránt. Úgy hit ez a szokatanul gavalléros oláh gesztus, mint amikor a históriában olvassuk, hogy az ellenség megkímélte a házat, amelyben Pindaros, a költő született. Hát annyi szentigaz, hogy Goga Octavián a honfitársai között nem találhat költőt, Ady Endréhez foghatót. A szövetségesei között sem fog találni. Az egész európai irodalom élő lírikusai között sem fog nála különbre akadni mostanában és hamarjában. És a többi nagy magyarokról hallgat Goga, a Petőfi és Madách fordító ? Azt is mondotta a román exminiszter, hogy nem bánja, ha az erdélyi magyar költők irredenta verseket imnák, csak olyan jók legyenek azok, mint Tompa verse A gólyához. De arról már hallgat, hogy az ilyen versek után mi szokott következni. Az * elnyomatás után a fölszabadulás. Gunnar Tomas Bűn és bűnhődés CIRKUSZ KING uonbatoa n »CtvAROSI WOZIBWH» SZEQGD Értekezlet az éjjeli munka korlátozása ügyében. Az éjjeli munka a legszűkebb keretek közé szorítandó. SZEGED, január 14. (Saját tudósítónktól.) Megírta a Szeged, hogy a kereskedelemügyi miniszter napokkal ezelőtt megküldötte a kereskedelmi és iparkamarának az éjjeli munkának egyes iparágakban való eltiltásáról szóló törvény tervezetét, azzal, hogy a kamara bocsássa ezt a tervezetet az érdekeltségek megvitatása alá és azután terjesszen fel róla megfelelő szakvéleményt. A szegedi kereskedelmi és iparkamarában ma délelőtt tartották meg ezt az értekezletet, amelyen megjelentek a munkadók, a munkásság, a keresztényszocialista párt és az ipartestület képviselői. Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár megnyitója után dr. Landesberg Jenő titkár ismertette a törvénytervezetet. Ez a törvénytervezet, — úgymond, — nem a legyőzetésnek, hanem a nyugati konszolidációba való bekapcsolódásnak a jele és pedig szükségszerű szociálpolitikai intézkedéseknek egyik láncszeme. A törvénytervezet általános keretek között mozog és későbbi módosításra, kiegészítésekre szorul. Azután részleteiben is ismertette a miniszter rendeletét, amely elsősorban is kiemeli az éjjeli munka nagy hátrányát. Utána v általános vita indult meg,„ amelynek során Aczél Géza malomigazgató azt kifogásolta, hogy a miniszter tervezetében nem jelöli meg pontosan, hogy mely iparágakra nézve kívánja korlátozni az éjjeli munkát. Az értekezlet elhatározta, hogy a kamara a miniszternek küldendő válaszában kifejti, hogy a szegedi érdekeltség álláspontja az, hogy az éjjeli munka általában a legszűkebb keretek közé szoríttassék. A kamara azonban csak abban az esetben tudja véleményét nyilvánítani, ha a miniszter taxatíve megjelöli azokat az iparágakat, amelyekben szükséges az éjjeli munka és azokat, amelyekben az éjjeli munkát el akarja tiltani. Csakis egy ilyen fixírozott rendelet ismertetése után nyilatkozhatnak érdemlegesen az érdekeltek és csakis ebben az esetben tehetik meg esetleges ellenészrevételeiket. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy azt már most sem tartják helyesnek, hogy a miniszter minden tiltó rendelkezés előtt, esetrőlesetre megkérdezze az érdekeltségeket, sőt Reiner Ferenc indítványára azt kérték, hogy a város közigazgatásának vezetője vagy más felettes hatóság nyerjen felhatalmazást sürgős és csak pár napra szóló éjjeli munka engedélyének megadására. Amennyiben a miniszter törvénytervezetét a végrehajtási utasítással ismét megküldi, a kamara újabb értekezletet hív egybe, amelyen azután alkalmuk nyílik az érdekeltségeknek, hogy nézetüket kifejtsék és esetleges kívánságaikat előterjeszthessék. Keresek megvételre magas áron ezüstöt, arany karkötőórát, nyitott arany schaffhauseni órát,emel €k 39 aranyat, valamint hamis csontfogakat Gáspár, Kölcsey utca 2. sz. HOTEL Continental SZÁLLODA BUDAPEST, VII., Dohány utca 42 (Hungária fürdő épület) MEGNyILT: 100 SZOBA, LEGMODERNEBB * BERENDEZÉSI IGAZGATÓ: DÉNES HÉRTON Antimilitarista-tüntetés Madridban. PARIS, jún. 14. (Havas.) A journal madridi távirata jelenti, hogy Madidban tegna hat óra tájban sajnátos események játszódtak le. Mintgy 3000 emberből áló tömeg a iz i ktszinó elötti harosan tüntetett hadsereg ellen. Midőn támadó ,acatartás: kezdtek tanúsítani, polgári gárdisták léptek ellenük. A gárdisták karddal támadtak a tünteőkre, több ember negyedes Jt Csak Rakovszky kizárását követelik. BUDAPEST, jan. 14. A kereszténypárt minisztertagjai, hir szerint, most már csak ahhoz ragaszkodnak, hogy Rakovszky Istvánt zárják ki a pártból. Rakovszky kizárásának követelésével a megindult, de legalábbis megindítani akart pártakció egyszerű presztízs-kérdéssé zsugorodott, amely azonban értesülésünk szerint még ilyenformán sem fog kielégítést nyerni. Nem biztos, hogy a kormány tagjai nem engednének e még egy lépést eddigi állásfoglalásukból és nem adják-e fel ezt a követelésüket is, de ha a feltétel mellett mereven megmaradnánk is és továbbra is ragaszkodnának hozzá, úgy értesülünk, hogy nem lesz alkalmuk ezzel, mint pozitív kövekléssel a párt elé lépni. Rakovszky hívei azt hiszik, hogy Rakovszky a pártegység megóvása szempontjából teljesíti ezeket a kívánságokat, de beavatott forrásból származó értesülésünk szerint, őt a kilépésben barátai közül sokan fogják követni. Azok, akik kivonulnak a pártból vaskos szenzációkat ígérnek. A CIPŐ I CSIPES csak akkor JÓ és ILCSÖ, ha nem vásárolja Iskola-utca 16- szám alatt. Tetefon 15—31. I Szeged, 1922 január I. Tavaszra megszépítik a várost SZECEU, január 14. (Saját tudósítónktól) A kopasz földeket és a várost még hó borítja, januárt mutat a naptár, hideg is van, de már most megtörténnek az előkészületek arra, hogy a tavaszt kellő felkészültséggel fogadhassák. A Szeged munkatársának alkalma volt Szabó Kálmán városi főkertésszel a város szépítéséről beszélgetni, kitől az alábbiakat tudtuk meg: — Tavaszra elsősorban is a városban kívánom a régi rendet valamennyire visszaállítani. Ehhez természetesen nem áll minden eszköz rendelkezésre. Köztudomású, hogy az utóbbi években a mindenéből kifogyott közönség és különösen a szegényebb néposztály úgy segített az óriási fainségen, hogy az utcák és főként a körutak fáit tövestől kivágta A letarolt nagykörút már évek óta szomorú képét mutatja a nincsetlenségnek és pusztításnak, segíteni azonban egykönnyen nem lehet ma még a bajon. — A kivágott fák száma 8—10 ezer darab és az a terv, hogy a folyó évben 3—4 ezer darabot sikerülni fog a város különböző helyein elültetni. Újszeged és különösen az egykor pompázóan szép Erzsébetliget is nagyon sokat szenvedett a szerb megszállás alatt. Mihelyt az időjárási viszonyok megengedik, megkezdjük itt is a nagytakarítást. Új utakat csinálunk, rendbehozzuk az elhanyolt és begyepesedett virágágyakat, megtisztítjuk a pázsitot a gaztól és a fákat s bokrokat megnyesegetjük. Lassanként tehát ráterelődik a figyelem a város etikai fogyatékosságaira is és kilátás van rá, hogy tavasszal megfésülten és új ruhában fog ismét örülni, sírni, dolgozni és aludni ez a nagy alföldi város. Korzó-Mozi TBIEFQH: Igazgatóság 455. „ FénztSr 1185. Szombaton és vasárnap január hó 14. és 15-én Székelyvér Látványos történelmi filmszkeccs 3 színpadi és 3 filmrészben. Irta: Rendezte: Berki feme. Delei AM, Személyek: Szarvasi Soma Halmai Imre Sipos Piroska Kabos László Jávor Vilmos Mindenki nézze megl . HELYÁRAK: páholy 24, zsöllye 20, L hely 18, II. hely 12, II. hely 10 korona a forgalmi és vigalmi adóval együtt ELŐADÁSOK mindhárom nap: 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. — Egyetemi tankönyvek minden fakultásra Bartos könyvkereskedésben kaphatók. as