Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
Szeged, 1923 március 22. SZEGED Verekedések a budapesti egyetemen. Két napi szünet után ma ismét megnyíltak a budapesti egyetemek és főiskolák kapui. Sajnos azok, akik nem a tanulásban látják az ifjúság feladatát, hanem a saját önző céljaik eszközéül akarják felhasználni, ma is arra izgatták a fiatalság egy részét, hogy folytassa tanulás helyett az igazoltatásokat. A Trefortkertben ma délelőtt az orvosi kar gyógyszerésztani hallgatóinak volt kémiai gyakorlatuk, 10 óratájt több idegen egyetemi hallgató ment be a tanterembe, akik rövidesen parázs botrányt rendeztek és felszólították a zsidó vallású egyetemi hallgatókat, hogy hagyják el a termet. A zsidó egyetemi hallgatók, hat fiatalember és négy leány, felkeltek a helyükről és elhagyták a termet. Künn a folyosón körülfogta őket,egy csoport s ólmos botokkal véresre verte. A Műegyetemen délelőtt Rejtő tanár tartott előadást. Éppen katalógusolvasás volt soron. Emiatt ma délelőtt pontosan megjelent minden hallgatója az előadáson. Már az előadás alatt a hallgatók egy része fenyegető magatartást tanúsított, úgy hogy néhány zsidó vallású egyetemi hallgató ott is hagyta a termet. Amikor azonban előadás után a diákok kivonultak, a folyosón a zsidó hallgatókat összeverték. Az egyetemi ifjúság tüntetése ügyében a főkapitányságon még tovább folyik a tényállás tisztázása. A fegyelmi osztályon ma délelőtt több egyetemi hallgatót hallgattak ki. A vizsgálat valószínűen már a holnapi nap folyamán be is fejeződik és Marinovich Jenő főkapitány jelentést tesz a vizsgálat eredményéről Rakovszky Iván belügyminiszternek. A hangulat, amint az megállapítható, úgy a rendőrségen, mint az egyetemi ifjúság körében lényegesen nyugodtabb. A legerélyesebb vizsgálat. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A miniszterelnök ma délután közel két órás kihallgatáson fogadta az egyetemi ifjúság tizenkettes bizottságának küldöttségét és pedig dr. Hekler Antal és dr. Szily Kálmán egyetemi tanárokat, továbbá Nagy Ivánt, Balogh Bélát, Vér Tibort és Velcsov Györgyöt, az ifjúság vezetőit. A miniszterelnök részletesen és behatóan informáltatta magát az ifjúság hangulatáról és kívánságairól. A kihallgatás eredményeként a miniszterelnök a küldöttség kérésének megfelelően megígérte, hogy a vizsgálatot a legszélesebb mederben, a legrövidebb időn belül és teljes pártatlansággal fogja az illetékes hatóság lefolytatni és mindazokat az előterjesztéseket, amelyeket a cél érdekében az ifjúság közvetlenül a belügyminiszter elé juttat, a kormány figyelembe fogja venni és a vizsgálatot ilyen irányban is ki fogja terjeszteni. Nincs változás a szegedi egyetemen. A szegedi Ferenc József-tudományegyetemen a mai napon nem történt semmi változás. Az egyes fakultások és épületek kapujaiban továbbra is folynak az igazoltatások, azonban a diákőrségek már nem veszik olyan komolyan „hivatásukat“, mint két nap előtt. Az egyetemi hallgatók hangulatából nyilvánvaló, hogy lassankint ők is megelégelték már az igazoltatásokat és inkább leülnének már az egyetemi padokba. A szombat este elhatározott három napi igazoltatások határideje a mai napon lejárt és még egészen bizonytalan, hogy a holnapi nap folyamán fenntartják e a kapuőrségek működését. Értesülésünk szerint az igazoltatások fenntartása, vagy megszüntetése budapesti parancstól függ. Sok zsidó vallású egyetemi hallgató a mai napon elutazott Szegedről, mert több helyen kijelentették előttük, hogy a húsvéti szünet befejeződése előtt nem sok reményük lehet, hogy látogathatják az előadásokat. Ugyancsak sok olyan hallgató is elutazott, akik nem tagjai semmiféle bajtársi egyesületnek. Az előadásokat — úgy, ahogy — ma is megtartották a professzorok, holott a padsorokban csak igen kis számban jelentek meg a tányérsapkás hallgatók, akiket — értesüésünk szerint — »hivatalból rendeltek be“ az előadásokra, nehogy részvétlenség hiányában beszüntessék az egyes előadásokat. Iparpártolásról lévén szó — négyszögölenként három kiló búzának megfelelő kedvezményes vételár ellenében. Korom Mihály kevésnek tartja a három kiló búzát, öt kilót javasol. Utána Wimmer Fülöp hosszabb felszólalása keretében kifejti, hogy akkor tesz tanúságot arról a közgyűlés, hogy pártolja az ipart, ha valóban kedvezményes áron engedi át a kért területet. Javasolja, hogy a négyszögölenkénti vételárat két kiló búzában állapítsák meg. Dr. Kovács József elvi ellensége minden földeladásnak, javasolja, hogy a vállalatnak örök bérletbe adják a földet. Somlyódi István, Hoffmann Ignác és dr. Begdon Károly felszólalása után a közgyűlés név szerinti szavazással úgy dönt, hogy a tanács előterjesztését Korom Mihály módosításával elfogadja, tehát a négyszögölenkinti vételárat öt kiló búzában állapították meg, ami holdanként 1.280.000 koronát jelent. Az egyik bizottsági tag oda is mondta a közgyűlésnek, hogy „megint agyonütöttünk egy ipartelepet.“ A polgármester ezután a közgyűlést berekesztette és folytatását csütörtök délutánra tűzte ki. „Ismét agyonütöttünk egy ipartelepet“. (A Szeged tudósítójától.) A tavasz hivatalos megérkezésének napján tartotta a város törvényhatósági bizottsága márciusi közgyűlését, szürke programmal és még szürkébb hangulatban. A márciusi közgyűlés tárgysorozata is a tavasz jegyében állíttatott össze a keddi előkészítőn. Az előrelátó tanács mindössze negyvennyolc tárgyat tűzött napirendre, de miért, miért nem, a tárgyalás annyira elhúzódott, hogy hat órakor még csak a harmincnegyedik pontnál tartottak és így a polgármester félbeszakította az ülést és a holnapi, folytatásra meginvitálta a bizottsági tagokat. A közgyűlést egyébként fél öt felé nyitotta meg a polgármester. A havi jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vették, majd áttértek a köriratok tárgyalására. Az egyik köriratot a szegedi kereskedelmi és iparkamara intézte a város közönségéhez az építkezések megindítása ügyében. Kéri a kamara, hogy a törvényhatóság intézzen olyan szellemű feliratot a kormányhoz, mint amilyent a kamara terjesztett fel nemrégen. A közgyűlés hozzájárult a kamara kívánságához és a felirat megszerkesztésével a város tanácsát bízta meg. Székesfehérvár pedig arról értesítette Szeged város törvényhatóságát, hogy feliratot intézett a nemzetgyűléshez a nemzetgyűlés munkaképességénk biztosításáért. Azt kívánta, hogy a törvényhozás a személyes torzsalkodások, a meddő párttúhák helyett lépjen az alkotó munka terére. A közgyűlés kimondta, hogy hasonló értelmű feliratot intéz a nemzetgyűléshez. Ezután Magyar József személyes kérdésben szólal fel. A legutóbbi közgyűlésen, amikor az üzemek egységesítését tárgyalták, hozzászólt a kérdéshez és kifejtette, hogy a tanács által javasolt ellenőrzés nem lesz jobb, mint az eddigi volt és véleménye szerint a javasolt ellenőrzés mellett ezután is milliók tűnhetnek el. A városi tisztviselők közül többen félreértették szavait és kijelentésében gyanúsítást láttak. Hangsúlyozza, hogy sértő, vagy gyanúsító szándéka nem volt, a városi tisztviselők iránt mindig a legnagyobb bizalommal viseltetett. Ezután a tanácsi előterjesztésekre került a sor. Horváth István újszegedi kertész megfelebbezte a tanácsnak azt a határozatát, amellyel a nagymarostői bérföldek árverését rendelte el és kimondotta, hogy az új árverésen egyholdas parcellánként tartják meg az árverést. A kertészeknek ezen a területen száznyolcvan hold bérletük van, csupa beruházott, faiskolákkal beültetett terület. Kéri a felebbező, hogy a város méltányos bérért hagyja továbbra is a kertészeknél a bérletet. A kérdéshez Vogel Ede szólalt fel. Javasolta, hogy a közgyűlés adjon helyet a felebbezésnek. A többség azonban a tanács elutasító javaslatát fogadta el. “Hosszabb vita fejlődött ki az asztaljavításokra szükséges tízmillió korona póthitel körül. Elsőnek dr. Kovács József szólalt fel. A tanács aszfaltjavítási programját nem tartja kielégítőnek. Hibáztatja, hogy a hatóság nem fordított elég gondot az aszfaltjavításra, mert nem lett volna szabad odáig juttatni ezt a kérdést, hogy ma már szinte lehetetlen a tökéletes megoldás. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos elmondta, hogy a meglévő 200.000 négyzetméter aszfalt 3—6 százaléka szorul javításra, körülbelül tízezer négyzetméter — egy négyzetméter javítása 5000 koronába kerül — tehát ötvenmillióba kerülne, ami meghaladja a város anyagi erejét és éppen ezért a tanács csak kétezer kvadrátméter kijavítását határozta el. Magyar Péter a közlekedési szabályrendelet szigorú végrehajtását kívánja, mert ma már sok fuvaros a nehéz társzekerekre vékony kereket szereltet, ami leginkább pusztítja a flasztert. Bokor Adolf a tanács javaslatát fogadja el, mert a jelenlegi viszonyok között jobb megoldást nem talál. A közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. Az utolsó tanácsi előterjesztés körül támadt a leghosszab vita. Arról volt szó, hogy a Somló és Szilasi cég négy hold területet kért örök áron a várostól a Tisza-pályaudvar mellett keményfa-feldolgozó ipartelep céljaira. A tanács javasolta, hogy a kért területet bizonyos feltételek mellett adja el a város, még pedig — 8 A sajtófőnök egyes lapok elvadult és durva hangjáról. A legutóbbi napokban a nemzetgyűlésen is szóvá tették, hogy egyes lapok olyan stílust használnak, amely még a legsötétebb Balkánon is párját ritkítja és amely teljesen és egészében kimeríti az izgatás fogalmát. Ezeknek a lapoknak a durva hangjáról ma Ángyán Béla sajtófőnök a „Magyar Országos Tudósító« munkatársának a következőket mondotta: — A legutolsó 5—6 hétben bizonyos sajtóorgánumok hangja annyira eldurvult, hogy az már a leghatározottabban veszélyezteti a kormánynak azt a munkáját, amelyet a konszolidáció érdekében határozottan eredményesen fejtett ki. A sajtó eldurvulásának okát abban látom, hogy minden kérdést akár a politikában, akár gazdasági téren, akár a mindennapi életben, sőt még a jótékonyság terén is, a szélsőséges sajtóorgánumok mindekkor a zsidókérdés szemüvegén át nézik. A baloldali sajtó minden keresztény és nemzeti gondolat mellett történt intézkedést idegenkedéssel kisér s abba a szabadságjogok megnyirbálását vagy antiszemitizmust lát és a sorok között az ő fejlettebb zsurnalisztikai technikájával büntetőjogilag nehezen megfogható módon, akkor, mikor egy vélt veszedelem ellen hadakozik, lényegében a nemzeti gondolatot támadja. Másrészt a jobboldali szélsőséges sajtóorgánumok minden józan és a keresztény gondolat elárulását vélik látni s a következményekkel nem törődve, elvadult és sokszor oly durva hangot használnak, melyet kultúrnemzet sajtójában sehol sem találhatunk. A kormány a sajtószabadságot a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja és csak a legvégsőbb esetben nyúl azokhoz az eszközökhöz (kolportázsjog megvonása, lapbetiltás), amelyek a kivételes hatalom alapján rendelkezésére állanak. Hogy azonban ezeknek a visszás és külpolitikailag kimondhatatlan károkat okozó jelenségeknek a kormány véget vessen, előterjesztésemre a miniszterelnök magához kérette az ügyészség vezetőjét és jelenlétemben ezekre az állapotokra nyomatékosan fölhívta a figyelmét. A miniszterelnök a legszigorúbb utasítást adta abban a tekintetben, hogy az ügyészség a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel akadályozza meg ezeket a túlkapásokat. Hangsúlyozni kívánom, hogy a miniszterelnök az utasítást nem egyes sajtóorgánumokkal szemben adta az ügyészség vezetőjének, hanem arra hívta fel, hogy kivétel nélkül minden sajtóorgánummal szemben ennek az intenciónak megfelelően a legszigorúbban járjon el. — A talajvizek ügyében: Dr. Somlyódy István indítványt terjeszt a csütörtöki közgyűlés elé a talajvízveszedelem ügyében. Javasolja, hogy a közgyűlés küldjön ki minden víz alatt lévő városrészbe egy-egy bizottságot, amely a házösszedüléseket megállapítsa és tapasztalatairól részletes jelentésben számoljon be esetleg egy később összehívandó rendkívüli közgyűlésen. A tanács a bizottságok kiküldését nem tartja szükségesnek és így ilyen értelmű javaslattal terjeszti majd elő az indítványt.