Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1923-10-02 / 223. szám
1923 október 2 SZEGED 3 A szegedi kereskedők nem kívánnak (A Szeged tudósítójától.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége vasárnap délelőtt tíz órakor Üllovay Károly elnökletével népes ülést tartott a Lloydban az adóvalorizációról szóló törvény ügyében. Ismeretes ugyanis, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság az adóvalorizációs törvény alapján elkészült már az 1922. és az 1923. évekre esedékes jövedelem- és vagyonadó kirovásával, amely szerint a két év adója meghaladja az ötnegyedmilliárdot. A városi adóhivatal már meg is kezdte a kirovásról szóló értesítések kikézbesítését. Az ülést Ottovay Károly nyitotta meg, ezután dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze ismertette az adóvalorizációs törvényt. Bevezetésképen előadta, hogy a legutóbbi évek óta a pénzügyi kormány most már harmadszor nyúl a kivetés nélküli adóbehajtás eszközéhez. Az első ilyen kísérlet akkor történt, amikor az 1920—1921. évi adót együttesen vetették ki, a második akkor, amikor a vagyonváltságot kivetés nélkül, úgyszólván önkivetés alapján kellett a kereskedőknek befizetniük. Az új adóvalorizációs törvény sem egyéb, mint kivetés nélküli behajtás. Joggal nevezhető ez a törvény az állami adókivetés tehetetlenségi törvényének. Ezután a törvény fontosabb rendelkezéseit ismertette dr. Kertész Béla. Minden adózó köteles október végéig befizetni az 1921. évben fizetett jövedelem és vagyon adójának ötszörösét az 1922 re esedékes adó címén és a folyó évre eső adó címén az 1921-ben fizetett adó címén húszszorosának háromnegyed részét, a negyedik negyedet pedig az év végéig. Ha valaki a megállapított határidőig nem fizeti be az adót, annak minden hónapi késedelemért tíz százalék adópótlékot kell fizetnie. Ez a késedelmi bírság megközelíti a pénzintézetek által szedett koszt-kamat nagyságát. Az adóvalorizációs törvény súlyos aránytalanságokra és igazságtalanságra vezet, mert állandósítja és hatványozza az 1921. évi adókivetés aránytalanságait és igazságtalanságait. Maguenet francia hadügyminiszter Clermontban beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Németországnak fizetnie kell. Egy másik háborúról van most szó, amely lehet, hogy időt és megerőltetést követel, de amelyet Franciaországnak úgy meg kell nyernie, mint az elsőt. A franciák nem elégednek meg se tökéletlen békével, se félben maradt dologgal. Az ellenállás megszüntetése Poincaré szemében nem számít. A Páris melletti Aiy- hadiemlék le!epedése alkalmával Poincaré vasárnap beszédet mondott, amelyben a következőket jelentette ki : “ A franciák nem fogják magukat visszarettentetni atét, hogy a jóvátételi követelések behajtása és egyéb követeléseikerén elmenjenek a legvégső eszközökig. Németország kijelentette, hogy a Ruhr-vidéken kénytelen volt az ellenállást beszüntetni. A német kormány kielentette, hogy a belga és francia csapatok ing és szerződés ellenére nyomultak be. Ha a német kormány azt veti a szemünkre, hogy a lakosságot elnyomtuk és erőszakot köve ünk el, akkor ugyanolyan tetteket írnak a franciák rovására, amilyeneket az előző birodalmi kormány parancsára követtek el akkor, amikor még Franciaország volt megszállva. Poincaré még ezeket mondotta: A német kormány bizonyos lármával jeentette be, hogy a Ruhr-vidék passzív ellenállásának megszüntetését most már végrehajtja. Ennek oka az volt, hogy pénzügyileg nem bírta tovább már az ellenállást. A kényszermegszüntetés semmit sem jelent. Németországot ezutáni cselekedeteiből fogjuk megítélni. Németország már lemondott arról, hogy feltételeket kapjon. Ezután fogja azonban megmutatni, hogy valóban hajlandó e a megszállott területen a lefoglalt zálogok kiváltását megkezdeni. Térjen az angol-francia egyetértés a Ruhr-kérdésben. A Sunday Times politikai tudósítója nem tartja valószínűnek, hogy Curzon lord jóvátételi jegyzékének irányát továbbra is követni fogják, vagy hogy Baldwin újólag azt az óvást intézze Franciaországhoz, hogy Angliának fenn kell igaztalanul sújtja azokat, akiknek rovására ez adókivetés alkalmával hátrányos tévedés történt és indokolatlan előnyhöz juttatja azokat, akiknek adójánál a kincstár a kivetés alkalmával saját kárára tévedett. De többszörös valorizációt is jelent ez a törvény, mert az 1921. évi adókat már valorizálva állapították meg 1923-ban. A felszólamlási bizottság azzal nyugtatta meg az adózókat, hogy adójukat úgyis rosszabb koronával fizetik, mint amilyen koronákban szerezték meg az adó alapjául szolgáló jövedelmüket. A törvény biztosítja az adózók számára azt a kedvezményt, hogy egyes területekre kérhetik az adók újból való megállapítását. A szövetség vezetősége azonban sem a kincstár, sem az adózók szempontjából nem tartja szükségesnek az adók újból való megállapítását, amely úgy sem vezetne célra, hiszen három év elmúltával lehetetlen az adók igazságos és arányos megállapítása. Maradjon azonban nyitva minden adózó számára az adóhelyesbítési eljárás lehetősége, hogy ezen az úton találjon orvoslást az, aki sérelmesnek tartja a valorizáltan kivetett adó nagyságát. Ez ez eljárás azonban azzal a veszedelemmel jár, hogy a kérelem kedvezőtlen elintézése esetén a be nem fizetett adó után havi tíz százalék adópótlékot számít fel a kincstár. A helyesbítést kérő adózó tehát ki van téve annak, hogy a késedelmes elintézés következtében annyi adópótlékkal terhelik meg, amely felemésztheti a helyesbítési kérvény esetleges eredményeit. A szövetség dr. Kertész Béla indítványára elhatározta, hogy felír a pénzügyminiszterhez és kéri, hogy utasítsa a pénzügyigazgatóságot az adóhelyesbítés iránti kérelmek két hónapon belül való elintézésére, ha pedig két hónap alatt a kérvényeket nem intéznék el, adópótlékot ne számíthassanak fel az adózó terhére. Az ülés Oltovay Károly zárószavai után véget ért: tartania cselekvési szabadságát. Curzon lord mindig meg volt győződve, hogy az európai zűrzavarból kivezető egyetlen út a Franciaországgal való szoros összeköttetésben rejlik. A német kormány tárgyalni akar a franciákkal. A Petit Parisien berlini értesítése szerint a birodalmi kormány megkérte Franciaországot, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a Ruhrvidék munkájának újrakezdéséről. Az angol birodalmi konferencia. Az angol sajtó hangsúlyozza a ma kezdődő angol birodalmi konferencia jelentőségét. Nagy feszültséggel néznek Badwin miniszterelnök megnyitó beszéde elé. Mint a Times értesül, a legfontosabb probléma, amelyet az angol közönség miniszterelnökei megvitatni fognak, az angol külpolitika alapvető irányának megállapítása lesz. A Daily Telegraph is hangsúlyozza, hogy a külpolitikai megbeszélésnek legnagyobb jelentősége lesz. A vita kiinduló pontját kétségtelenül Baldwi és Poincaré barátságos tárgyalásainak eredménye alkotja. Hétfőn reggel* a Downing streeten a miniszterelnöki paloában megnyílt az angol birodalmi konferencia. Baldwin beszédében külpolitikai kérdéseket is érint, így a beszédet nemcsak Angliában, hanem valamennyi európai államban is komoly érdeklődéssel várják. Súlyos összeütközés a szeparatistákkal. Düsseldorfban, a birodalomtól elválni akaró és a birodalomhoz hű németek között súlyos összeütközés történt. A szeparatisták nagy tüntetést rendeztek az elszakadás mellett, bizonyára francia ösztönzésre. A birodalmi rendőrségnek, az úgynevezett zöld rendőrségnek harminc tagja rálőtt a tüntetőkre. A lövéseket a szeparatisták rajnai gárdája, az úgynevezett kék rendőrség viszonozta. A kétféle fegyveres őrségnek később mintegy 200 tagja jelent meg a helyszínen, akik szintén lövöldöztek. Az eddigi megállapítások szerint mintegy 69 ember súlyosan megsebesült és több német, közöttük a rendőrség három alkalmazottja az életét vesztette. A térparancsnok parancsot adott ki, mellyel elrendeli az eseményekben kompromittált rendőrök és magasabb rangú tisztviselők letartóztatását. Az éjszakai utcai forgalmat betiltották, a rendet járőrök biztosítják. A hivatalos német távirati iroda, a Welfügynökség jelenti: Az Havas ügynökségnek és a francia laptudósítóknak azzal a megállapításával szemben, hogy a düsseldorfi incidenst a rendőrség szigorú és jogosulatlan eljárása okozta, amennyiben kihívás nélkül és vaktában lőtt a tömegbe, az éjszaka érkezett hivatalos német jelentések alapján megállapítható, hogy a rendőrség csak akkor lépett közbe, amikor a szeparatisták a rendőrség több tisztviselőjét a legsúlyosabban bántalmazták és az egyik rendőrtisztvislőt lelőtték. Csak akkor tisztította meg a „zöld” rendőrség a teret, mire a szeparatisták francia katonaságot hívták segítségül, mely a rendőrséget lefegyverezte és lehetővé tette, hogy a lefegyverzett rendőröket a tömeg bántalmazza és részben súlyosan megsebesítse. A Berliner Zeitung am Mittag jelenti Düsseldorfból . A tegnapi zavargásokkal kapcsolatban a düsseldorfi francia parancsnok kimondta, a városra az ostromállapotot. Későbbi jelentés szerint a tegnapi nap áldozatainak száma 10 halott és 74 sebesült. A kék rendőrségnek egy, a zöldnek két tisztviselője vesztette életét. Négy kék és nyolc zöld rendőr megsebesült. A rendőrség valamennyi tisztjét letartóztatták. « A Rajna-vidék hűsége a birodalomhoz. Kölnben a különböző pártok és szakszervezetek vezetői közül több mint 100.000 tag gyűlt össze a kölni vásártéren, hogy a Rajnavidéknek a birodalom iránti hűségére esküt tegyenek. " A bajor demokrata párt az elszakadás ellen. A bajor demokrata párt elnöksége egy kiáltványban kijelentené, hogy egy országnak a birodalomtól való elszakadását semmiféle ürüggyel sem lehet jogosnak mondani. Ha a bajor kormányban nincs meg az erő, hogy szükség esetén erőszakkal is megakadályozza az elszakadási törekvést, úgy Bajorország elszigetelten marad, minthogy a szomszédos német fejedelemségek nincsenek abban a helyzetben, hogy arra az útra lépjenek, amelyen a franciák szívesen látnák őket. A bajor cégek visszavonták berlini pénzletétjeibe, mert attól tartanak, hogy ha Bajorország elszakadna a birodalomtól, a berlini kormány retorzióképen a bajorok minden javát elkobozná. Az angol birodalmi konferenciát Badwin miniszterelnök nagybeszéde után, melyben a külpolitikával és az egész birodalmat érintő kérdésekkel foglalkozott, elnapolták. Rupprecht herceget mint királyt éltették a müncheni gyűlésen. Hazafias ünnep volt vasárnap a bajor fővárosban. A háziezred hősi halottainak emlékét ünnepelték. Megjelent Rupprecht volt trónörökös és felesége, több bajor herceg és hercegné, Knilling miniszterelnök, Lossow és Bothmer tábornokok. A katonák a kaszárnya udvarán diszmenetben vonultak fel Rupprecht és Epp tábornok előtt. A közönség így éltette Rupprecht herceget és nejét: — Éljen a király ! Éljen a királyné! A Ruhr-vidék vasúti forgalmának helyreállítása A Lokalanzeiger ruhrvidéki jelentése szerint pénteken, szombaton és vasárnap a vasutas szakszervezet vezetősége és a vasútigazgatóság között tárgyalások folytak a megszállott területek forgalmának újból való megindításáról. Német oldalon csupán a kérdések előterjesztésére szorítkozhatnak. Az igazgatóság a német vasutakat csupán a követező feltételek mellett veszi vissza: 1. A német hivatalnokok esküt tesznek a szövetséges igazgatóságnak. 2. Csupán olyan hivatalnokokat vesznek vissza, akik helyi szülöttek. 3. Az idősebb embereket a visszafogadásból kizárják, csupán a fiatalokra vannak tekintettel. 4. A kiutasitott hivatalnokokat sem fogják újból alkalmazni. 5. Az alkalmazottak szövetséges vezetés alatt fognak dolgozni. « rfl.. • ] f i „Egy másik háborúról van szó«“