Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

2 SZEGED támogatni kellene ezt. Helyesli, hogy a közép-, iskolai reformban a testnevelésre több gondot fordítanak. A törvényjavaslatot örömmel fo­gadja el. Ezután Várnai Dániel határozati javaslatot nyújt be arról, hogy a kibocsátott végrehajtási utasítást helyezzék hatályon kívül és bocsássa­nak ki új végrehajtási rendeletet. A javaslatot nem fogadja el. Karaffidih Jenő kifogásolja, hogy a szociál­demokraták ismét osztályellentéteket állítanak fel. Rámutatott arra, hogy a Levente Egyesületnél a leromlott közegészségügyet akarják megjaví­tani. A javaslatot elfogadja. Diniek Ödön kifejti, hogy a javaslatnak semmi köze sincs a politikához. A javaslatot elfogadja. Ezután Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter válaszol a felszólalásokra és kegyelettel em­lékszik meg Gerendayról, aki elsőnek ismerte fel a testnevelés szükségességét. Kéri a tör­vény­javaslat elfogadását. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta. Ezután áttérnek a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az összes szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja a Ház. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely sze­rint a legközelebbi ülés a jövő héten szerdán délelőtt 11 órakor lesz a mai napirenddel. Farkas István az elnök napirendi javaslatával szemben azt indítványozza, hogy szombaton is tartsanak ülést, tűzzék ki a munkabér szabá­lyozását és a létminimum biztosításának a kér­dését a napirend anyagául. Bethlen István gróf miniszterelnök hivatkozik arra, hogy a szerdai napirenden a korona érték­csökkenésének a m­eggátlásáról szóló törvény­­javaslat szerepel és így a képviselőknek mód­jukban lesz a tárgyalásokon a drágaság kérdé­sével is foglalkozni. Farkas István szemére veti a kormánynak, hogy nem veszi komolyan a drágaság kérdését. Elmondja, hogy a kormány a legutóbbi hónap­ban a köztisztviselők fizetését 60 százalékkal emelte; úgy tudja,hogy egyes vállalatok követ­ték a kormánynak ezt az eljárását. Majd az indexszámításról beszélve, az elnök napirendi javaslatának elhalasztását kéri. Baross János az elnök napirendi indítványa mellett, Pakots József pedig Farkas indítványa mellett szólal fel. Perlaky György az elnök napirendi javaslatát fogadja el. A nemzetgyűlés többsége az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Az ülés ezzel fél 3 órakor véget ért. Jugoszlávia Bulgária megtámadására készül (?) Budapest, február 29. A Balkánról érkezett legújabb híreket riasztóknak tartják, minden jel arra vall, hogy Jugoszlávia hadüzenetre készül Bulgária ellen. Jugoszláviában most a legkisebb macedón határsértést várják, hogy ezt felhasz­nálják ürügyül. A görög kormány attól tart, hogy Jugoszlávia célja Szaloniki megszállása. Az újabb Balkán-háború elkerülésére a bolgár kormány változás volna az egyedüli lehetőség. A szakértőbizottság kihallgatta Saltert. A német nagyipar idegenkedik a nemzetközi ellenőrzéstől. Páris, február 29. Sir Arthur Salter tegnap jelent meg a szakértőbizottság előtt és ismer­tette Ausztria ujjáépíéseinek kérdésit. Rész­letes képet adott Ausztria pénzügyi hely­zetéről s egyszersmind kitért Magyarország pénzügyi és gazd­a­ helyzetére­­. Be­széde végén ama meggyőző­­ésének adott ki­fejezést, hogy az Ausztria újjáépítő ínél alkal­mazott rendszer érvényesítésével Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetének újjáépítése is eredményesen keresztülvihető. A két szak­bizottság fa*jai körébe a ma reggeli lap­ok je­lenté*­ szerint bizonyos p­as?!mizmus észlel­hető, amely főleg a kedvezőtlen németországi hírekre vezethető vissza. A legutóbbi jelenté­sek szerint a német ipar befolyá­os ténye­zői idegenkednek a mm*­­tközi pénzügyi ellenőrzés elfogadásától. A Newyork Herald ez ügyben a következőket írja: Sajnos, mind több és több jel mutat arra, hogy Németország a nemzetközi pénzügyi ellenőrzéssel szemben min­dig nagyobb ellenállást fejt ki. Az egész prob­léma két pontba foglalható össze: 1. Milyen mér­tékben járul hozzá Németország pénzügyi megmentésének ellenértékeképen a nemzetközi pénzügyi ellenőrzés elvéhez. 2. Milyen állás­pontot foglal el Franciaország Németország magatartásával szemben. Pdris, február 29. Stresemann tegnapi be­széde sokkal kedvezőbb hatást tett, mint az a beszéd, amelyet Drezdában mondott. Az Echo de Paris megállapítja, hogy Strese­mannak ezúttal volt bátorsága szembeszállni a naciona­listákkal. A Petit Parisien távolabbi célokat keres Stresemann beszéde mögött s a követke­zőket írja: Szemben azokkal a súlyos rágalmakkal, amelyeket Stresemann Drezdában hangoztatott, tegnapi beszéde szeretetreméltó akart lenni. Ez a kedves fordulat azonban nem leplezi el a t,szedben rejlő petfidiát. Stresemann nyilván­valóan a szakértőket akarja befolyásolni és nagy ügyességgel úgy élezi ki beszédét, hogy a szakértők csatlakozzanak Németország állás­pontjához. Rablóit holmi, vagy hadizsákmány? (A Szeged budapesti tudósítójától.) Meglepe­tésként érte az ország közvéleményét az a tény, hogy Magyarország a magyar-román tárgyalások során lemondott a Romániával szemben fenn­álló harmincnégy milliárd korona kár­érítési kö­veteléséről. Ez a hír annál megdöbbentőbb, mert az 1920 ik évben ilyen összegben meghatáro­zott kártérítési igény ma b­ Miókat jelent. Mindenekelőtt emlékeznünk kell arra, hogy 1919 őszén a magyar földre bevonult román sereg nemcsak a román katonaság élelmezése és felszerelése által okozott rengeteg kárt az or­szágnak, hanem azzal is, hogy a legfontosabb ipartelepeinket kirabolta és a gépeket, mozdo­nyokat stb.-t Erdélybe,­llletőleg a „regát-ba szállította. A lefolytatott tárgyaláson a románok kijelen­tették, hogy nem fizetnek semmit, mert amit elvittek, hadizsákmány volt. Magyar részről ép­­­pen ellenkezően közönséges rablásnak minősí­tették a románok sz"Másait és sürgették a kár megtérítést. Az ántant elvben elismerte a ma­gyar álláspont jogosságát, de nem akarta nyílt állásfoglalással de­avuálni a román szövetsé­gest, hanem ehelyett közvetítő megoldást kere­sett. Ilyenformán akarta megoldani a problémát: ha a románok saját jószándékukból jöttek be az országba, akkor rak­ásnak minősíti a magyar gyárak leszerelését, melyért Románia kártérítés­sel tartozik; ha támadás elhárítására és az antant parancsára vonult be a román katonaság, nincs helye a kártérítésnek, mert akkor „hadizsák­­mány” mindaz, amit elvittek, sőt még Magyar­­ország köteles megfizetni a román sereg élel­mezési költségeit. Még ez a döntés sem használt Romániának, mert így sem tudta igazolni azt a bizonyos ántánt-parancsot. Tehát éveken át húzta, halasz­totta a döntést. Most egyszerre — a legutolsó tárgyaláson — megkerült az igazolás is. Elő­­r­utazták a románok Fe­h marsall határozott parancsát a bevonulásra, amelyet támogattak a vörös hadsereg offenzívájának visszaverésére véghezvitt előnyomulás szükségességével. A bo­szorkányos parancs-históriát nem akarták ma­gyar részről akceptálni, mire a román kiküldöt­tek a következő ajánlatot tették: Románia a magyar kártérítési követelésnél kilencszer nagyobb összegbe­n szabj­a meg had­seregének élelmezési és megszállási költségét. Mivel igazolni tudja, hogy parancsra vonult be, ezt Magyarországnak kellene megfizetnie, anélkül, hogy joga lenne bármilyen kártérí­tésre. A mánia tehát inkább azt ajánlja: mond­ Szeged, 1924 március 1. jon le Magyarország a kártérítési kötelezett­ségről, Románia is lemond a megszállási költ­ségről és ezzel az ügy békésen elintéződik. A külügyi kormány erre utasította megbízottját, hogy fogadják el az egyezséget Az esetleges döntőbírósági eljárás lefolytatását a körülmé­nyekre való tekintettel nem tartották célszerűnek. aMMMMMMMaMMMMtMMMMWMMM A flitler-pör tárgyalása, Ludendorff vallomása, München, február 29. A Hitler- pör mai fő­­tárgyalásán Kriebel szolgálatonkívüli alezredes, a Kampfbund katonai vezetője, elmondta, hogy november 6 án Ka­hr lakásán ülés volt, amelyen Lossow tábornok és a hazafias szövetségek képviselői is részt vettek. Ez alkalommal Kahr úgy viselkedett, hogy semmi kételyt sem lagyott fenn aziránt, hogy ellenségesen áll szemben a Stresemann-Yaim Imyal és nézete szerint Bajorországtól kiindulva kell őt le­győzni. Kahr fenyegető hangon fegyelmet kö­vetelt és magának tartotta fenn a cselekvésre való parancs kiadását. Lossow kijelentette, hogy véleménye Kahréval teljesen megegyezik s min­den olyan akcióban való közreműködésre kész, amelynek kilátása van sikerre. A délutáni tárgyaláson Ludendorff tett vallo­mást. A marxista és kommunista eszmevilág, valamint a zsidók ellenfelének vallja magát. Elmondja, hogy Kahr is csatlakozott az október 21-i vállalkozáshoz. Elmondta végül, hogy faj­védő mozgalmuk az északi hazafias szövetsé­gekre támaszkodva olyan hatalmas tüntetés lett volna, hogy erőszak nélkül folyt volna le. München, február 29. Itt hírek terjedtek el arról, hogy a legközelebbi napokban újabb személyeket fognak letartóztatni. Természete­sen, igen nehéz megállapítani, valjon a per le­folyásával kapcsolatos hírekről, vagy pedig konkrét dolgokról van-e szó? A birodalmi kormány képviselője különben az első naptól kezdve jelen van a tárgyalásokon és tájékoz­tatja az illetékes fórumokat a végbemenet­lekről. BMÍMMMÍMMMMMMMMMIÍMMMO Mennyi szenet adtunk Jugoszláviának ? Budapest, február 29. Március 15-én meg­szűnik a szénbizottság és ezzel felszabadul a szénforgalom. A szénbizottság feloszlása után továbbra is az árvizsgálóbizottság kezében ma­rad az ármegállapítás joga, de valószínűség szerint hét hónapon belül szabaddá teszi a szénárakat. Ez ideig Magyarország eleget tett a jóvátételi szénszállítás kötelezess­égeinek Szerbiával szem­ben. Az 1921 szeptember 12-én kezdődő szén­szállítás két és fél évig fog tartani. Eddig nem kevesebb, mint hat és félmillió méter mázsa szenet adtunk át az SHS államnak és még ugyanannyi szén vár a szállításra. Nem osztják föl Albániát. Róma, február 29. Mint a Chicago Tribune tudósítója illetékes helyről értesül, teljesen alap talan az a hír, hogy Olaszország és Jugoszlávia egymás közt fel akarná osztani Albániát. Mint kijelentik, ezek a hamis hírek csak arra alkal­masak, hogy az olasz-albán barátságot meg­zavarják. Új választásra bízzák a belga kormányválság megoldását Brüsszel, február 29. Vandervelde tudatta, hogy kabinetalakítást csak akkor vállal, ha azonnal felhatalmazást kap a kamara feloszla­tására. Ere való tekintettel ezt hiszik, hogy ügyvivő minisztériumot neveznek ki, mely az új választásig hivatalban marad. Berlin, február 29. A Lokalarzeiger brüsszeli jelentése szerint a kormányválság megoldása nehéz feladatnak látsz***. Tiszta liberális kor­mány még az esetben sem alakulhatna, ha Franqui képviselő — aki, mint ismeretes, a szakértői bizottság ta«ji — alakítaná meg az új kormányt. Másrészt a szcclárdemokraták csak kisebbségi kormányt alakíthatnának. Emiatt a kamara feloszlását tartják egyedül lehetséges megoldásnak. Női és férfi gyapjúszövetek l­gfinomabb minőségig méter számra legolcsóbb árban! Re­­ményim­ divatáruháza Szeged, főposta mellett. 230

Next