Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

MtiKitét «1 tudativá* Oll IMt Perenc­uMu 2. (Fő* l «tIHikoUval nemben.) Tele* I «a IMSUt,txeged* megjele* ■líHk Mtu kivételivel minden 10,Sam­uám ára 1500 ko* JM. MMiteté«! éraki Egy 5 laapn helyben 25000, Bnd»* l H vidéken 30000 tojt. f. évfolyam. Egye» »iw ára 1500 koron«. Szeged, 1924 április 30, SZERDA. Hirdetési órák í Feiltanában 1 mm. 300, egy hasábon 000, más lé! Basábon 000 hüzÜveg* közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. 99-ik szám. W<WWW<WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW»»<W**<W**H*H<nW<WWWWWW»WWWW<WWW<WWWWWWWWW A gyertya, amit két végén égetnek Nem az a kérdés, hogy kicsi volt-e a szín­házi hecc az előkészületekhez képest, vagy nagy a mi józan városunk mindenkori nyugalmához képest, ú­gy se nem kicsi, se nem nagy, hanem éppen akkora, ami elég azt igazolni, hogy az ébredő vezérek igéi itt is találnak fogékony szí­veket, de azért nem csinál nagyobb bajt, nem fordítja fel a várost és nem kényszeríti Pilátus mosakodó gesztusára a háttérben maradt stra­­lgákat. Az se kérdés, hogy ki a vétkes. A hatóságok nem, mert azok teljesítették köteles­ségüket. Az ifjúság sem, mert az ifjúság soha­sem hibás. Végre ő nem tehet arról, hogy még csak ifjúság, már pedig: juventus ventus. Az ifjúságot szeretni kell, még mikor korholni való is, mint ahogy az áprilisra se lehet haragudni, mert akármilyen szeszélyes is, mégis csak ő zsenditi ki az élet csíráit és ő a záloga a jöven­dőnek, virágos nyárnak és gyümölcsös ősznek. Még azt a kérdést se vetjük fel, ki fedezi a költségeit egy olyan, különben elég szerény színházi mulatságnak, mint a tegnap esti volt. Se a színházi jegyeket, se a bűzbombákat nem adják ingyen s mi évek óta azt bák­juk s hir­detjük magunk is, hogy a magyar egyetemi ifjú­ság hihetetlen nélkülözésekkel küzd. Minden­esetre örvendetes dolog, ha már javult a hely­zet s egy kissé költségesebb szórakozást is meg­­engedhetnek maguknak a fiatalok, — azonban most ez se tartozik ide. Sokkal nagyobb kér­désről van itt szó. Nevezetesen az itt a kérdés, hogy békesség­ben akarunk-e élni a körülöttünk levő világgal, vagy háborúban ? Ha Magyarország elbír az öt világrésszel, amelyben egyetlen jóbarátunk sincs , ha van ereje hozzá, hogy ez öklével vissza­­verekedje tőle az elrabolt földeket, rajta az élők­kel és bűnné a halottakkal, akkor mi is azt mondjuk, hogy: rajta! Akkor nincs se Dante, se Shakespeare, se Viktor Hugo, se irodalom, se művészet,­* akkor csak harcok száguldó vihara van és annak a végén dicsőséges halál, vagy visszaszerzett ház* ! De csak akkor, ha van erőnk hozzá, akkora, amekkorát ilyen harchoz min­denki föltételez,aki nem bolond, vagy nem csaló. De ha nincs olyan öklünk, mint Botondnak és abban nincs olyan kicsorbulhatatlan és kicsa­­varhatatlan bárd, amely mindenütt beszar­hassa azt az érckaput, amellyel elzártak ben­nünket a többi világtól, — ekkor a miénk, legalább most, addig-ameddig a­­ hallgass! Nem a megalázkodás, nem a gyáva meglapulás, hanem az okos hallgatás. Ha nem tudunk háborút csinálni, akkor csináljunk békét és ha nekünk Madáchért Csapért adják cserébe, vegyük azt is a békébe tartozónak és ne kever­jünk belőle polgárháborút, mert akkor bizonyosan a cseh marad a győztes. Egy cseh színdarab miatt még nem ver­i el a maradék haza, de viszont attól még nem szabadul fel, ha ön­magunkat megbüzbombázzuk. Ha nincs bárdunk a világ kapuinak bezárására, nyissuk ki azt kulccsal s ha nem tudunk isten­ kardja lenni, ne legyünk pipaszurkálók. Mert az nem bazalt­­ság, hanem gyerek­ség és még csak bátorság se kell hozzá. Ma sokkal több bátorság kell annak a kimondásához, hogy szók a hazának a legveszedelmesebb kártevői, akik az ifjúság naiv és szent hitét szőrt gyulasztják lángra, hogy a maguk lacipecsenyéjét megsüthessék nála. • Pár nappal ezelőtt a budapesti szükség­ újság nyomán vezércikket írtunk arról h­ogy a román kormány azt vetette a szembe az erdayi magyar pártnak, hogy feudális és antiszociális alakulat, amely a kisemberek, a parasztok, a munkások érdekeit nem képviseli. Olvastuk erre a vádra a mentegetődző nyilatkozatot is, amelyben az erdélyi magyarság hivatalos pártja kénytelen beismerni, hogy csakugyan­­ nincs még egészen kiépítve“. Most pedig a jugoszláviai magyarság vezetőlapjában panaszkodnak a kishegyesi magyar földmunkások, hogy kénytele­nek lesznek kivándorolni Amerikába, j ó, nem a szerb elnyomás miatt, hanem a magyar el­nyomás miatt ! A magyar földbirtokosok szerb aratómunkásokat szerződtettek, ha azok egy marék búzával olcsóbban vállalják a munkát, mint a magyarok. Szóval azt csinálják a nagy katasztrófa után, amit csináltak a nagy katasztrófa előtt Nagy-Magyarországban. Az uradalmak akkor is tótokat hozattak az Alföldre az arató­bérek letörésére és melegen helyeselték azt a fajvédelmi eszmét, hogy kínai kulikat kell importálni, mert azoknak elég egy marék rizs, de a magyar parasztot szalonnával kell etetni. Ez a lelketlen jobbágytartó-rendszer indította meg az Alföldről a kivándorlást és ezt akarta folytatni a földbirtok ekkor is, mikor egyformán rabbilincsre fűzte a­­ hódító“ az urat és szolgát. De aki ur, az a pokolban is ur és ott is fejbe­veri a közös bilinccsel a magyar testvért, aki csak addig testvére neki, még olcsón vállalja a napszámot és ingyen adja a robotot. Ez pedig nem a szokott frázis, a középkorra való illúzió kedvéért. Benne van a nincsetlen magyarok panaszos levelében, hogy a kishe­gyesi gazdák csak akkor­­ arattatnak velük, ha két hetet ingyen dolgoznak, rádásnak. És ez csa­kugyan az itthon is vissz­asóvárgott gyönyörű középkor, in optima forma.* Ezt hívják itthon fajvédőmnek, odakint magyar egységnek és erre mondják azt képes­beszédben, hogy­­ két végéről égetik a gyertyát.“ Az ilyen gyertya aztán nagyon hamar el is ég. Pénteken összehívják s újból elnapolják a nemzetgyűlést Viharos ülést várnak. Budapest, április 29. A nemzetgyűlés elnöké­nél kedden déli 12 órakor megjelent a szociál­demokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitojka Lajos, a függet­lenségi Kossuth-párt megbízásából pedig Rupert Rezső és átnyújtották Scitovsky Béla elnöknek azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. r. Scitovszky Béla elnök a házszabályoknak meg­felelően intézkedett, hogy a Ház május­ 2-án délelőtt 11 órára összehívassék. Beavatott forrásból vett értesülés szerint a Ház csak pénteken fog ülést tartani és utána az elnök indítványára újból elnapolja magát. Ennek előzményeiről keddi számunkban már hírt adtunk. A szocialisták és a fajvédők kez­deményezték a nemzetgyűlés összehívását. Az összehívást kérő ívet a szocialistákon és a faj­védőkön kívül több ellenzéki képviselő és a Kossuth-párt írta alá­. Az ülés tárgya: az össze­hívás megindokolása. Szónokok: a szocialisták részéről Farkas István, a fajvédők részéről Gömbös Gyula, esetleg Eckhardt Tibor. Munkatársunk kérdést intézett több ellenzéki politikushoz, akik a következőkben nyilatkoztak: Peyer Károly: A szocialista párt a Népszava betiltása ügyében szükségesnek látta a Ház összehívását, annál is inkább, mert a kormány­nak ez az intézkedése jogtalan volt. Tisztában vagyunk azzal, hogy különösebb eredményt elérni nem tudunk, de nem is ez a célunk. Tájékoztatni óhajtjuk a közvéleményt arról a helyzetről, ami ebben az országban van s ha helyes irányban tájékoztatjuk, már el is értük célunkat. Természetesnek tartjuk, hogy a kor­mány aztán továbbra is elnapolja a nemzet­gyűlést, ez ellen nekünk nincs is módunkban eljárni. A továbbiakról később fogunk határozni. Dénes István: Úgy látszik, a kormánynak kellemetlen volt, hogy szerinte egyoldalú lapok megjelenjenek. Ezt nem bírta ki. A kormány eljárása alkotmányjogi sérelem és súlyosan megsérti a sajtószabadságot. Én azt a nagy elkeseredést, amely támadt, megértem. Köve­telni fogjuk, hogy a nemzetgyűlés együtt legyen és ha újból elnapolják, nem fogunk meg­nyugodni, hanem ismét összehívjuk a Házat. Az ellenzék kétségtelenül nehéz feladat elé kerül, de megvívja harcát Szilágyi Lajos : Aláirtam­ az összehívást kérő ívet, mert igazságtalannak tartom, hogy a ko­r­­mány így foglalkozzék ezzel az üggyel. Min­n­­denkinek az a véleménye, hogy csak királyi­­ ügyész kobozhat el lapokat. Csak bírói ítéletre , és nem közigazgatási úton lehet a lapok meg­jelenését lehetetlenné tenni. Mindenesetre az eddigiek után a pénteki nemzetgyűlés viharosnak ígérkezik. Smith főbiztos csütörtökön érkezik Budapestre. Budapest, április 29. J. Smith magyar fő­biztos május 1-én csütörtökön reggel a keleti expressel Genfből Budapestre érkezik. A főbiztos kíséretében lesz M. R. Taylor, a nemzetek szö­vetsége pénzügyi bizottságának volt tagja, ugyan­ezen vonattal érkezik Budapestre Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszter is. Genf, április 29.­­­ Smith ma délután a nemzetek szövetségének pajtájában fogadta a Sm­auk ¥ vize­ öt és többek köz kijelentette előttük, hogy kineveztetése meglepetésszerűen érte és még nem volt elég ideje ahhoz, hogy a magyar helyzettel behatóan foglalkozzék Smith hangoztatta, mennyire fontos Magyar­­ország pénzügyi újjáépítése, amely Európa nor­mális viszonyainak helyreállítása szempontjából elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette azt a példát, amelyet Ausztria szanálása a gyakorlatban nyújt. J. Smith kedden délután indult el innen Budapestre. A földbirtoknovella kihirdetése. Budapest, április 29. Beavatott helyről nyert információnk szerint a földbirtoknovellát e hét végén hirdetik ki a hivatalos lapban Ezzel­­ egyidejűen a földmivelésügyi minisz­erium is ■ elküldi a novella végrehajtási utasitását az ille­tékes végrehajtási szerveknek. ^ MMWWMMMHMttHMMMMWl A nyomdászsztrájk békés elintézésére van ujabb Budapest, április 29. (Tudósítónk tele­fon­jelen­tése.) A nyomdászsztrájk ügyé­ben kedden újabb,­ különösebb lépés sem a főnökegyesület, sem pedig a szakszervezet részéről nem történt. ■ Különben arról számolhatunk be, hogy újból megkezdik a tárgyalásokat s így remény van arra, hogy a sztrájk rövidesen megszűnik. A Magyarországi Ujságírók Egyesületének választ­mánya ugyanis kedden délelőtt Pak0ts József nemzetgyűlési képviselő és Lázár Miklós lap­szerkesztővel élükön kihallgatást kértek Bethlen István gróf miniszterelnöktől, miután előttP««»r tárgyalást folytattak részben a főnökesvesSet *-ben pedig a szakszervezet vSteT Bethlen István gróf előtt feltárták a sulyot kr­zvÉítmény 11­0^ kdvwke*tében­ nemcsak « dőlnek^^ feli JÍF*? 81 ui8á8irók *» m­egrövi” I*«nir ,,i jf ké éi’ h,l8*on od>, hogy a tárgya­­ló*°.k u ból megkezdhetők legyenek. Bethlen fíle­­­gna«yobb jóindulattal hallgatta meg * és azonnal érintkezésbe lépett a főnöke&ve fltpiipi a« » ,...^...,,...,.«*1 Enne*

Next