Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Szerkesztőség: Deák Perencutca 2 (Főreá iskolával szemben). Telefon 1333. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárút 1. Telefon 1634. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40000, Budapesten és vidéken 4S000 kor. Egyes szám ára 3000 korona Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, t hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tíz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 1000/h-al drágább. VI. évfolyam, Szeged, 1925 március 1. VASÁRNAP. 49-ik szám. A magyar nagybankok helyiérdekű vasutakat vásároltak meg a jóvátételi bizottságtól. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az a bankszindikátus, amely a Hitelbankból, a Kereskedelmi Bankból, a Pesti Hazai Takarékpénztárból és a Magyar Vasútforgalmiból alakult, megszerezte azoknak a magyar helyiérdekű vasúti részvényeknek nagy részét, amelyeket most bocsátott árverésre Páriában a jóvátételi bizottság. A békeszerződések értelmében tudvalevőleg Németország köteles volt a német tulajdonban levő küföldi vasúti részvényeket a jóvátételi bizottságnak kiszolgálta, s igy kerültek a magyar helyiérdekű vasúti részvények a jóvátételi bizottság kezeibe, miután a háború előtt a német bankok és magán bankházak igen élénk részt vettek a magyar vicinális vasutak építésében. Pontosan 2197 kilométer hosszú vasúti hálózatról volt szó s igen nagy érdek fűződött , ahhoz, hogy ez a hatalmas hálózat magyar cirokba jusson. A megalakult magyar szindikátus összeköttetésbe lépett egy belga pénzcsoporttal, amelynek szintén voltak háború előtti érdekeltségei magyar vicinális vasutaknál, hogy közösen szerezzék meg az árverés alá kerülő részvényeket és a vasúti hálózat egységes kezelésére Belgiumban Holding-társaságot alapítsanak. Az árverésen ez a magyar-belga csoport, amelyhez német tőkések is csatlakoztak, összesen 1592 kilométer hosszú vasúti hálózatot tudott megszerezni, míg a többi 605 kilométerből az arad—Csanádi vasutat a románok ,s a győr—sopron—ebenfurti vasutat az osztrákok vásárolták meg. Az árverés eredményét a jóvátételi bizottság tegnap hirdette ki és a vásárlókkal a szerződést már alá is írta. dóbai-kiállítás. Egy kicsit talán túlzás is kiállításnak nevezni, hogy a kultúrpalota igazgatósága néhány üvegtárlóba elnyűtt régi könyveket je költ ki, amelyek közt van olyan is, amit ezelőtt több mint hetven esztendővel nyomtattak ki a Jókai Mór nevével és régi újságokat, amelyek meghaltak és csak a szerkesztő neve él, amely homlokuk diadémja volt. De amint Shakespeare mondja, „nem kicsinylendő semmi áldozat, ha térdeplő síiv nyújtja s hódolat.“ Szeged város közgyűjteményei szerény kincsekkel, de tiszta síivvel hódolnak a magyar zseninek, akinek centenáruma ismét népe felé fordította a világ figyemét abban az elhagyatott kősivatagban, ahová azt végzete lökte és ahol saját tévelygő vezéreinek tehetetlensége hatodik esztendeje fogva tartja. Nincsenek itt kirakva ereklyeszámba menő ritkaságok, de ta^n megérte néhány nap fáradságát e kis gyűjtemény összeválogatása és talán megér egy negyedórás áldogálást a megtekintése. Hiszen e gyűjtemény minden darabja kínálkozik v látni tanulsággal ; nemcsak az elfogyott eső Jókai-kiadások, amelyek száz, meg száz el portolt újak mosolyát őrzik s amelyekre ugyanannyi szemporból hullott a könny félszáz esztendő alatt s amelyek a régi Szeged könyvtárainak hagyatékai. Mindenkiben gondolatot fog ébreszteni Jókai lapjának az a száma, amely 1848 március 17-én nyomatott a kétnapos szabadsajtón s amelynek pontokba szedett homlokcikke ezt az ismerős címet viseli: Mit kíván a magyar nemzet? Érdemes átfutni a Kossuth-kormány hivatalos lapjának azt a cikkét is, amelyben azt írja a forradalom publicistája, hogy :irtózatos erő van a becsületességben, s hogy veszthetünk csatákat, veszthetünk vezéreket, de a nemzetet nem“, mert ha mi alászállunk, támadnak helyettünk jobbak és erősebbek, mint mi valónk“. S talán még azok a karikatúrák sincsenek tanulság nélkül, amelyekben a magyar firmammtum legragyogóbb csillagát sárral dobálták meg a magyar közéletnek olyan garasos faggyúmécsei, akik míg égtek, senki se vette észre, hogy világos van és mikor kialudtak, senki se vette észre, hogy sötét lett. Talán nincs tanulság nélkül, hogy a politikai demagógia hazaárulót látott még abban a Jókaiban is, akinek a kedvéért német, angol, francia szellemi előkelőségek tanultak meg magyarul, amit pedig az egész magyar hivatalos politika és diplomácia kedvéért a Burg egyetlen lakója se cselekedett meg. Mind emlékek már ezek, amelyekről fájdalom nélkül lehet beszélni, különösen, ha nem ácsorog sokáig az ember,annál, hogy mit kívánt a magyar nemzet negyvennyolcban s hogy mennyi minden elsorvadt azóta az akkor teljesült kívánságokból. Ne gondoljunk a közteherviselésre, a jogegyenlőségre, a szabad sajtóra, mint élő valóságra, hanem gondoljunk rájuk úgy, mint egy szép álomvilág meseképeire, amely elsüllyedt a történelem mély geológiai rétegei közé, a fekete gyémántokat termő Sigillária-erdőkbe, amelyeknek holt tavain nsztelenül siklik Berend Iván titokzatos csónaka. Nem szabad párhuzamot vonni Maday Gyula költő közt, aki költészetével egységespárti mandátumot szerez és Jeney Kálmán kötő közt, aki azzal megy át a nyomorúság szalmavackából a halhatatlanságba, hogy :és mégis mozog a föld!“ Nem szabad összehasonlítani Kuna P. András urat Tsszesnyés urammal azon az alapon, hogy mind aketten csizmadiák, sőt még Betlen Istvánt sem szabad összemérni Kossuth Lajossal, noha Genfben Bethlen István is a demokrácia hőse. És aki A janicsárok végnapjait látja, annak ne jussanak eszébe a magyar janicsárok, akik siettetik a haza végnapjait a maguk piáfos bográcsai mellett és sem dialegrákat ne keressen senki a mai álarcos világban, se Márffy bandája ne tétessék egy mérlegre a márciusi fijakkal. Csöndes áhítattal kell járni ezek közül a ragyogó rom-emlékek közül, amelyek úgy emelkednek ki a vízözönből, mint az elsüllyedt Óceániából az Azorok és a Kanári-szigetek és nem azt keresni bennük, ami fáj, hanem ami a fájást elzsibbasztja, nem azt, ami szétválaszt, hanem ami egyesít. Arra gondoljunk, hogy nem mindnyájunknak Berend Ivánok* gyanánt kell kimentenünk a múlt holt vizeiből, amit lehet és mindnyájunknak Tatrangi Dávidoknak kell lennünk, keresvén a fő támadás ichorját. A felsőházi javaslat. Intézkedik az esetleges kormányzóválasztásról is. Budapest, február 28. Az egységes párt már február 12-iki értekezletén külön bizottságot választott, amely a felsőházi javaslatot tárgyalja és a kormány csak a bizottsági tárgyalásos után nyújtja be a nemze gyűlésen a törvényjavaslatot. A javaslat szerint a felsőháznak lesznek méltóságuk, vagy hivataluk révén való, azután választott, végül kinevezett tagjai. Érdekes, hogy tényleges katona is lehet felsőházi tag. Méltóság, vagy hivatal alapján bekerülnek az ország zászlósai, a két koronaőr, a Kúria elnöke és másodelnöke, a közigazgatási bíróságnak, továbbá a DFB-nak elnöke és másodelnöke, a budapesti itélőtábla elnöke, a koronaügyész, a honvédség főparancsnoka, a Nemzeti Bank elnöke, továbbá a vallásfelekezetek egyháznagyjai úgy, amint azt a régi törvény szabályozza. Választás alapján tagjai lesznek a felsőháznak 1. az örökös főrendházi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családok jogosult tagjai által megválasztottak, 2. akiket a törvényhatóságok választanak, 3. a mezőgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek, tudománynak, művészetnek és közművelődésnek és általában a különböző élethivatásoknak bizonyos szervezetei és intézetei megválasztanak. A választás az országgyűlés tartamára történik. A választás titkos. Örökös jogon tagok a Habsburg-háznak a 65. évet betöltött Magyarországon lakó, magyar állampolgár tagjai, a főrendiházi tagsággal felruházott főnemesi családok maguk közül választanak felannyi tagot, mint a törvényhatóságok. Ezek közül azok választók, akik egyenes földadóban legalább évi 3000 aranykoronát fizettek. A törvényhatóságok közgyűléseiken választják meg a felsőházi tagokat. A törvényhatóságok legkevesebb 1, legfeljebb 4 tagot választhatnak aszerint, hogy hány országgyűlési képviselőjük van. Választ még az Országos Mezőgazdasági Kamara 6, a kereskedelmi és kamarák 6, ügyvédi kamarák 2, közjegyzői kamarák 1, mérnöki kamarák 2, tudományos akadémia 3, a budapesti egyetem minden kara 1, a közgazdasági egyetem 1, a többi egyetemek egyenként 1—1, a József műegyetem 2, a bányászati főiskola 1, állatorvosi főiskola 1, gazdasági akadémiák összesen 1, a képzőművészeti főiskola 1, a Zeneakadémia 1, a tőzsde 1 tagot. A kormányzó élethosszig, vagy a hiányzó tagok pótlására nevezhet ki tagokat. Élethossziglan legfeljebb 40 tagot nevezhet ki, de figyelemmel kell lennie arra, hogy a felső házban nem képviselt élethivatások és vallásfelekezetek legalább egy taggal képviselve legyenek. A felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendi házé volt. A tagok díjazást nem kapnak, csak a vidékiek kétségeit térítik meg. Ugyanazt az esküt teszik le, amelyet a választójogi javaslat a képviselőkkel akar létesíteni. A javaslat érinti a kormányzó jogkörét is. Kimondja, hogy a felsőházat a kormányzó majd csak akkor hívhaja össze, ha már az új törvényhatóságok megalakultak. A továbbiakban a következőket mondja: Ameddig az államfői tennivalókat a törvény értelmében a kormányzó látja el, az országgyűlés a nemzetgyűlés jogállását tölti be és a kormányzó jogköre az országgyűléssel szemben ugyanaz marad, mint amely őt az 1920. évi I. és XVII. f.c. értelmében a nemzetgyűléssel szemben megilleti. Ha a kormányzói tiszt az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendezése előtt üresedik meg, a kormányzót a magyar állampolgárok közül az országgyűlés két háza titkos szavazással együttes ülésben választja meg. Az evégre szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. Amíg az új kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1920.1. t.-c. 13. szakaszának korlátai között a minisztertanács látja el. Végül a javaslat arról intézkedik, ha a képviselőház elharozta a kormányzó felelősségre vonását, akkor a bíráskodást a felsőházból az 1848. III. t.-c. 34. §-a szerint szervezett bíróság gyakorolja.