Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)
1927-10-01 / 224. szám
1927 október £ ' DÉLIWAR.YARORSZAG Amikor nyolcmillió helyett 33 millió hasszonbért kövesel a város. Elvi jelentőségű per a szegedi törvényszék előtt. (A Délmagyarország munkatársától.) Deutsch János kereskedő még 1922 . októberében húsz hold földet vett bérbe a várostól. A megegyezés szerint Deutsch 30 évig használhatja a földet és haszonbér fejében évente 33 mázsa búzát köteles fizetni. A szerződés értelmében az első három évi haszonbért 1921 április elsején kellett megfizetni és pedig az 1923. évi búza árának megfelelő értékben. A búza tőzsdei ára 1923-ban mázsánkint 77 ezer korona volt és így Deutschnak mintegy nyolcmillió koronát kellett az első három évi haszonbér fejében lefizetni. A város azonban ez évben miniszteri rendelkezésre a haszonbéreket összes bérlőinél felemelte és Deutschtól nem a szerződésileg megállapított és kikalkulált nyolcmillió koronát, hanem 33 millió koronát követelt, amelyet a bérlő meg is fizetett Deutsch János azonban később perrel támadta meg a várost és keresetében előadta, hogy a város jogtalanul emelte fel a haszonbéreket, amiért is kéri ennek megállapítását és a város elmarasztalását. Dr. Vadász Lajos törvényszéki bíró pénteken tárgyalta az érdekes elvi jelentőségű haszonbérleti pert. A tárgyaláson a város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyész a kereset elutasítását kérte és előadta, hogy a város a haszonbérek felemelése alkalmával nem járt el önkényesen. A haszonbérek felemelését miniszteri rendelet írta elő, mivel a haszonbérek abban az időben olyan alacsonyak voltak, hogy a városok háztartásaiban egészen minimális tételként szerepeltek. A törvényszék Deutsch János keresetét elutasította és kimondotta, hogy a város törvényesen járt el, amikor az alacsony haszonbéreket a miniszteri rendeletre felemelte. 4 tanács egyelőre nem Szeged nem bír A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a szegedi hivatásos bérautófuvarosok a napokban küldöttségileg jelentek meg a polgármester előtt és panaszolták, hogy a város olyan sok taxiengedélyt adott ki, amely lehetetlenné teszi a hivatásos bérautósok megélhetését. Szeged közönsége ugyanis nem bír száz taxit eltartani, mert már az az ötven is sok, amely kiáll a standra. A taxisok leginkább azt sérelmezték, hogy a város olyan uraknak is adott taxiengedélyt, akiknek más, jövedelmező foglalkozásuk van, tehát a hivatásos autósoktól veszik el a kenyeret. A bérautósok írásban is beadták kérelmüket a tanácshoz. Beadványukban azt is kérték, ad ki új taxiengedélyt, et száz autótaxi, hogy a tanács a jövőben csak kétezer pengő engedélydíj ellenében adjon ki új taxiengedélyt. A tanács a taxisok kérelmére elhatározta, hogy több engedélyt nem ad ki a már kiadott hetvenöt engedélyen kívül. Azt a kérést azonban, hogy az új engedélyekért kétezer pengőt szedjen a város, a tanács nem tartotta teljesíthetőnek. Kimondotta ellenben a tanács, hogy a jövőben az autóengedélyek kiadása előtt meghallgatja a taxisok egyesületének véleményét is. Köztérhasználati engedélyt adott ezenkívül a tanács a taxisoknak, egy a Próféta előtt felállítandó telefonfülkére is. „4 felsőtanyai gazda hét fiát, csak azért, mert balpárti volt, leventebírsággal sújtották" - mondották a közgyűlésen. A közgyűlés befejezte a költségvetés tárgyalását . Ötvenszázalékos marad a pótadó. (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délután folytatták a közgyűlést. A kényszerű cél az volt, hogy addig nem engedi haza a polgármester azt a néhány városatyát, akik túl az éjszakai ütések révén is érdeklődést mutattak a költségvetés iránt, amíg a hátralévő tételeket le nem tárgyalják, mert a belügyminiszter szigorú rendelete értelmében a költségvetést legkésőbb október elsejéig, tehát szombatig le kell tárgyalni. Péntekre nem maradt már sok anyag. A közgyűlés csütörtökön este sokat megemésztett. A sorra kerülő első tétel a láp tv vám volt. Ezzel kapcsolatban Wimmer Fülöp szóvátette az algyői Üsd sorsát. Kijelenti, hogy a kereskedelem és "az ipar érdeke az algyői áthidalás mellett nyilatkozott meg, mert a tápéi áthidalásnak súlyos életet'' ’ -i lennének. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a város a tápéi áthidalás mellett foglalt állást, mert a tápéi híd feleslegessé tenné a tápéi kompot, összeköttetést teremtene a tápéi réttel, Makóval, Lellével és a közbeeső területekkel. A tápéi híd előfeltétele az összekötő műút kiépítése, a város hajlandó lenne esetleg arra is, hogy néhány kilométer kiépítését magára vállalja, mert a város érdeke a tápéi áthidalást kívánja. A kereskedelmi miniszter ezzel szemben az algyői áthidalás mellett foglalt állást. Lendáczky Sándor a városi hordójelző hivatalban lévő tarthatatlan állapotokat tette szóvá. Elmondta, hogy most, közvetlenül a szüret előtt, a hordójelző hivatal nem győzi a munkát, nagy torlódás állt elő. Ajánlatos lenne a hivatal felszerelésének kiegészítése. Dr. Fajka Lajos a hordójelző hivatal túlzott személyi és dologi kifogásaiól beszél. A polgármester kijelenti, hogy a város erre az intézményre ráfizet. A torlódásnak az az oka, hogy a felek mindent az utolsó pillanatra hagynak. Egész évben semmi dolga sincs a hordójelző hivatalnak, de szüret előtt azután nem győzi a munkát. Ehhez a rendkívüli állapothoz állandóan berendezkedni pazarlás lenne. A főszámvevő ezután bejelentette, hogy a közgyűlés a napidíjakat 27.902, az adónapidíjakat 2000, a színházi szubvenciót 40.000, a köztisztasági üzem költségeit 18.144, a házgondnoki díjakat 6401 pengővel csökkentette, a megtakarítás tehát 100.247 pengő. Ezzel szemben a tüdőbeteg intézet költségeit 2582, az ipariskolai óradíjakat 8500, a kereskedő tanonciskolai óradíjakat 800, az ösztöndíjakat 5480, a hitfelekezetek segélyét 26.000, a külterületi utak fentartási költségeit pedig 10.000 pengővel felemelte. Az emelkedés tehát 54.362. Marad felesleg 45.885 pengő. A főszámvevő indítványára a közgyűlés ezt az összeget a városrendezési alaphoz csatolta." Dr. Farka Lajos a belügyminiszternek a város közgyűléséhez intézett leiratának ismertetését követeli. A miniszter ebben a leiratában azt közölte, hogy a jövőben csak a feltétlenül szükséges mértékű pótadót engedélyezi. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés a tanács javaslatával szemben 40 százalékra redukálja a pótadó kulcsát. Dr. Bodnár Géza a városi polgárság nagy adóterheiről beszél. 1913-ban az 50 százalékos pótadó 1 millió aranykorona volt, egyenes adó címén körülbelül 1.200.000 aranykorona folyt be a város pénztárába. Ma ezen a címen közel hárommillió pengő folyik be, pedig a keresetiviszonyok lényegesen rosszabbodtak, a polgárság teherviselő képessége is csökkent. A polgármester kijelenti, hogy a pótadó kulcsát most már nem lehet leszállítani, mert a közgyűlés elfogadta, illetve beállította a költségvetés össztételeit A végső összegezésnél kiderült, hogy a mutatkozó hiány fedezésére éppen 50 százalékos pótadó szükséges. A városnak ez a hatósága egy fillér új adót be nem hozott, a meglévő községi adókat nem emelte, ellenben vagy 120 milliárd korona értékkel gyarapította a város vagyonát, — mondja emelt hangon a polgármester. Dr. Farka Lajos fentartja indítványát. A polgármesternek válaszolva kijelenti, hogy ha a város nem is hozott be új adókat, de hozott új adókat az állam és ezek az új adók éppen úgy terhelik a városi polgárságot, mintha városi adók lennének azok. A közgyűlés többsége a tanács eredeti javaslatát fogadta el. A polgármester ezután kijelentette, hogy a közgyűlés a tulajdonképeni költségvetést mér letárgyalta, csak az alapok vannak hátra, az üzemek költségvetését a közgyűlés nagy részben a többi tételek során már szintén letárgyalta. A városi zálogház költségvetéséhez dr. Kormányos Benő kért szót. Elmondta, hogy a városi zálogház fontos altruisztikus célt szolgál, mert a hitelre szoruló kisembereknek alacsony kamat mellett ad hitelt. Indítványozza, hogy a közgyűlés szavazzon köszönetet a zálogház tisztviselőinek eredményes munkálkodásuk elismeréseképen. Wimmer Fülöp kijelenti, hogy különös érdemet a zálogház működésében nem lát, mert a zálogház hatszázalékos pénzt kap a várostól— Mi is azon a véleményen vagyunk — mondja a polgármester —, mint Wimmer. Ha valaki a kötelességét teljesíti, azért nem jár neki külön dicséret, ha nem teljesíti, akkor elbocsájtják. Balogh Lajos ezután azt indítványozza, hogy a város sépítse le a hirdetési vállalatot a most épülő mélykút legfenekére, — mert a vállalat vezetője Bárdoss Béla. Az indítványt nem fogadták el. — A színház költségvetését már letárgyaltuk, — mondja a polgármester. — Ott, ahol a hamis mérleget készítették, — szól közbe Wimmer Fülöp. — Meg tetszik látni, hogy beválik, — mondja a polgármester. — Nem hisszük, — mondják minden oldalon. Volt ezután még némi vita az alapok költségvetésénél. A felszólalók a devalválódott alapok restaurálását követelték. Dr. Regdon Károly pedig azt kifogásolja, hogy a szegényalap költségvetésében egy ilyen rovataim olvasható: sOrvos, borbély, műszerek, gyógyszerek.« Arra kéri a tanácsot, hogy a jövőben az orvost ne vegye egy kalap alá a borbéllyal, hanem a borbélyt tegye az iparosok közé. rfs Pompás őszi üdülés körül Stájerország legszebb vidékén ^ ,*F IL Jieiem? Kényelemmel berendezett intézet az összes Ulk. iieiemun# ‘gyógyeszközökkel felszerelve .trend!^, és felevőK.uró.fc* Vf''0y609’rknií^S0tv Kében illusztrált ismertetési árajánlatot. Vezető orvos: Dr. E. STICHL Igazgató: F. ROSENALk R.