Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
DÉLMAGYARORSZÁG törvény végrehajtásának sürgetőivel szemben Orgoványra és a parlament pincéjére hivatkozik, akkor Tisza István nyomdoka helyett Haller István lába nyomába lép s akkor nem háríthatja el magától ennek a figyelmeztetésnek jogosultságát. Csere Ede eddig mindig a jognak, a törvénynek, az alkotmánynak támogatói és harcosai közé tartozott. Annál fájdalmasabb látni ebben a magára vállalt új szerepben. Azzal a megbecsüléssel, amivel mindig szives előzékenységgel áldozunk érdemes munkásságának, kérjük most is. Haller István szerepét hagyja meg továbbra is Haller Istvánnak. (*•) Benes Jegyzéke a Vántík^ot*©:». A cseh püspök kinevezése előtt ki kell kérni a cseh kormány hozzájárulását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Benes külügyminiszter január 29-én küldte el a szentszéknek azt a jegyzéket, amelyben közli, hogy a cseh kormány elfogadta a modus vivendi feltételeit. Az egyezmény hat pontból áll és az első pont megállapítja, hogy egyetlenegy egyházmegyének sem szabad a cseh állam határán túl terjednie, aminthogy egyetlen külföldi egyházmegyének sem szabad a cseh állam területére átnyúlni. A második pont szerint a cseh egyházi birtokok kezelése az egyezmény életbelépésének napjától megszűnik. Politikailag az egyezménynek oz a legfontosabb pontja, hogy a püspököknek cseh állampolgároknak kell lenniök és kinevezésük előtt ki kell kérni a cseh kormány hozzájárulását, amelynek joga van a jelöltet megfelelő indokolással visszautasítani. A jegyzék a kölcsönös kicserélés napján lép életbe. Mriano kielégítőnek mondta Stresemann expozéját. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlt.se.) Párisból jelentik: Briand külügyminiszter a minisztertanács mai ülésén a külpolitikai helyzetről tájékoztatta a kabinet tagjait, különös tekintettel Stresemann német külügyminiszter tegnapi expozéjára, amelyet Briand nagy általánosságban kielégítőnek mondott Tekintettel azonban arra, hogy Stresemann beszédének hivatalos szövege még nincsen a Quai d’Orsay birtokában, Briand eredeti tervétől eltérően nem szólal fel a szenátus mai ülésén, hanem csütörtökön válaszol Stresemann beszédére. Leszúrta apósát és jelentkezett a rendőrségen. Budapest, január 31. Ma reggel fél hét órakor egy fiatalember állított be a főkapitányság központi ügyeletére: — Gyilkos vagyok, tartóztassanak le az urak. A dráma a Zugló Telep ucca 5. számú házban játszódott le, ahol Dömök István 28 esztendős garázsmunkás, hosszantartó harag és sok civakodás után ma reggel több késszúrással megölte apósát, Vargha József 62 esztendős, jómódú bérkocsiiparost. Dömök István két esztendővel ezelőtt vette el Vargha József leányát. A fiatalok a Teleputca 9. számú házban kaptak lakást, az öregek két házzal előbb, a Telep ucca 5. szám alatt saját kis házukban laktak. Néhány hónappal ezelőtt Dömök István és Vargha József között nézeteltérések támadta, folyton veszekedtek s ettől elromlott a fiatalok élete is. A veszekedésnek az lett a vége, hogy Dömök Istvánná néhány héttel ezelőtt elköltözött férje lakásáról és hazament szüleihez, akik sürgették a válást. Ezek után az előzmények után játszódott le a ma reggeli véres dráma. Dömök István hat óra előtt megjelent a Telep ucca 5. szám alatti házban és éppen be akart lépni a kapun, amikor szembetalálkozott Vargha Józseffel. Az öreg nem akarta a lakásába bebocsátani. Dulakodni kezdett. A nő hirtelen előrántotta hosszúpengéjű zsebkését és egy hatalmas döféssel beleszúrt Vargha József hasába. Az öreg ember összeesett, a gyilkos pedig kirohant a házból. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos, az ügy referense Dömök Istvánt előzetes letartóztatásba helyezte. „Minden lenne a Gerliczy-birtok megvásárlásához, — csak pénz nincs“, — mondta a polgármester. — A birtokvásár terve végérvényesen elaludt. (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden lassankint mindenki megfeledkezik arról, hogy valamikor, nem is olyan nagyon régen, a városházán egészen komolyan foglalkoztak a Gerliczy-birtok megvásárlásának gondolatával, hogy néhány héttel ezelőtt még ez a kérdés állt a közigazgatási élet előterében. Ma már nem beszél a dologról senki, ma talán már nem is gondol senki erre a »korszakalkotó várospolitikai problémára a szegedi városházán. Elhervadt, elsorvadt ez a terv, még mielőtt sor került volna keresztülvitelének megkísérlésére, mert egyetlen pillanatig sem volt életképes. Mint emlékezetes, a város tanácsa körülbelül másfél hónappal ezelőtt felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és az előző szóbeli tárgyalások alapján nagyobb államkölcsön kiutalását kérte, hogy megvásárolhassa Gerliczy Félix báró ötezerkétszáz holdas deszki birtokát. Előbb természetesen egészen komoly alkudozás folyt a város képviselői és a báró megbízottai között. Az alku végleges eredményre nem vezetett, de azért már kialakultak a tárgyalások során a birtokszerzés anyagi feltételei. Arról volt szó, hogy a báró ezernegyven pengős holdankinti átlagárért hajlandó eladni a városnak birtokát, ami közel öt és félmillió pengőnek felelt volna meg. A polgármester a birtokot szakértőbizottsággal szemléltette meg, hogy a szakértők megbecsüljék a birtok tényleges értékét. Ez a bizottság napokig járta a hosszan elnyúló domíniumot, részletes leltárt készített a beruházásokról és elkészítette az értékbecslést is. A tanács ennek alapján kérte a kedvezményes államkölcsön kiutalását a pénzügyminisztertől. A tárgyalások szigorúan bizalmasak voltak, így pontos adatot még ma sem tud senki ezekről a tervekről. A tanács határozataiból mindössze annyi szivárgott ki, hogy a tanács felterjesztésében nem az egész vételárat, ha- 1928 február 1. - PATZAUE nem körülbelül három és félmillió pengőt kért a pénzügyminisztertől. A vételár fenmaradó részére más valami terv keletkezett a városházán. A polgármester szentül meg volt győződve arról, hogy a pénzügyminiszter talál valamilyen módot a tanácsi kívánság honorálására, mert hiszen a birtok megvásárlásának terve a kultuszminiszter kedvenc gondolata volt és Klebelsberg Kunó megígérte, hogy a város törekvését minden tekintetben támogatni fogja. Megígérte a miniszter azt is a polgármesternek, hogy a kedvezményes államkölcsön megszerzése körül is megteszi a szükséges támogató lépéseket, éppen ezért a város hatósága szinte vakon bízott az akció sikerében. Az első csalódás akkor következett be, amikor a polgármester legutóbb Budapesten járt." Hazaérkezése után érdeklődtünk, nála, hogy a Gerliczy-birtok megvételéhez szüksées államkölcsön kiutalása ügyében tett-e lépéseket. A polgármester egészen lehangoltan jelentette ki, hogy a kérdés egyáltalában nincs, kedvező stádiumban és szavaiból azt lehetett következtetni, hogy a tervet már nem tartja olyan könnyen megvalósíthatónak, mint az előtt. Elmondotta akkor még a polgármester, azt is, hogy a kérdésnek most már nagyon rövid időn belül jobbra, vagy balra el kell dőlnie, mert a báró sem hajlandó sokáig várni a végleges válaszra. Azóta elmúlt ismét egy darab idő. Ma feltettük újra a kérdést a polgármester előtte megkérdeztük tőle, hogy mi lesz a Gerliczy? birtokkal? — úgy látom már, hogy nem lesz belőlem semmi — mondotta kedvetlenül a polgármester —. Minden elképzelhető dolog megvan a terv megvalósításához, megvan hozzá a kedv, a szándék, a program, a cél, csak egyetlen dolog hiányzik: a pénz. Ezen az egy dolgon pedig véglegesen elbukik minden. Éppen úgy voltunk ezzel is, mint a tudósok apepszin analízisével. Szétbontották a pepszint, megállapították minden egyes alkatrészénekarányát, csak egyetlen rész maradt ismeretlen. A többit azután hiába keverték össze, nem lett a keverékből gyomorsav, mert úgy látszik, hogy a pepszin karakterét éppen ez az egy alkatrész adja meg. A birtok vásár tervének szintén ez az egy elem adott volna komolyságot. Mivel azonban nincs pénzünk hozzá, le kell mondanunk véglegesen a terv megvalósításáról. Részletesebben nem nyilatkozott a polgármester. Nem mondotta meg, hogy válaszolt-e és mit válaszolt a pénzügyminiszter a tanács kölcsnötkérő fölterjesztésére, szavaiból azonban most már kétségtelenül megállapítható, hogy a Gerliczy-birtok megvásárlásának terve végérvényesen elszenderült. tripie-sec, cherry-brandy, Fiarasquino 32 I—MMUi——IIHMIIIII <111111 IIIUT1I I III II Csöndes és eredménytelen vita a valorizációs javaslatról. Budapest, január 31. Csöndes ülése volt mai a képviselőháznak. A valorizációs javaslat kevesebb vihart keltő szakaszait tárgyalták. A vasúti fuvarozásokból eredő kártérítések nem] valorizálásáról szóló szakasznál Gál Jenő kijelenti, hogy ez a szakasz még a hadikölcsöni szakasznál is szörnyűségesebb. Lakatos Gyula előadó lényegtelen módosítást jelent be, Bod pénzügyminiszter éles szavakat használ Gál Jenővel szemben, majd a Ház többsége ezt a szakaszt is elfogadta. Rövid vita után elfogadják a magánjogi valorizációról szóló szakaszt is. Gál Jenő kijelenti, hogy örök érdeme a bíróságnak, hogy, mikor a kormány nem tért rá a valorizáció rendszerére, törvénypótló tevékenységével megpróbálta a kérdés megoldását. A 14-ik szakaszig jut el a Ház, mindent elfogadtak. A legközelebbi ülés szerdán dél jelőtt lesz.