Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-01 / 224. szám

X. i Szülök figyelmébe! alsóruhák stb. legjobbat, legolcsóbban Pollák Testvéreknél A gyermekparalisis. . ... a tífusz és az iskolák Szom­­aton megnyitják az iskolákat­­­ »A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy gyermekeiket jobb meggyőződésük ellenére elengedjék az iskolába« — Négy­­ újabb tífuszmegbetegedés (A Délmagyarország munkatársától.) Két nap óta nem történt Szeged területén újabb gyrem­ekparalízises megbetegedés. Az a két­­set, amelyet csütörtökön jelentettek be a fő­orvosi hivatalban, még szerdán történt, csü­törtökön és pénteken újabb esetekről nem ér­kezett jelentés. A főorvosi hivatal az iskolák­ megnyitása ügyében nem tett újabb előterjesztést a polgár­mesterhez, aki így nem módosította csütörtöki rendelkezését, tehát az elemi és középiskolák, a napközi otthonok és az óvodák szombaton ka­put nyitnak. Érdeklődtünk Somogyi polgármesternél. Hogy mi történik abban az esetben, ha a szülők óva­tosságból nem engedik iskolába elemista gyer­mekeiket és ennek következtében a tanítók k­éptelen osztályokra találnak.­­ Ilyen esetekben az érdekelt iskola igaz­gatója teheti meg a szükséges intézkedéseket a maga hatáskörében, vagy pedig a tanfel­ügyelőség. Az igazgató megteheti azt, hogy a néptelenül maradó osztályokban el­­halasztja a tanítás megkezdését, mert a szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy gyermekeiket jobb meggyőződésük elle­nére is elengedjék az iskolába. Természetesen, változik a helyzet akkor, ha a járványveszély teljesen megszűnik, ha a szülők túlzott óva­tosságának­ semmi alapja nincs. Pénteken egyébként megjelentek a hirdető­­oszlopokon és a falakon a tífusz-plakátok dr. Somogyi Szilveszter polgármester aláírá­sával. A plakátok arra hívják fel a közönség figyelmét, hogy a tífusz ellen a legbiztosabb védekezés a tisztaság és a nyers ételek fogyasz­tásától való tartózkodás a lehetőség keretein belül. Nyers tejet, forralatlan külvizet ne fo­gyasszon senki és gyümölcsöt is csak megbíz­ható, tiszta helyről szerezzen be, de alapos mo­sás nélkül ne fogyasszon belőle. Szeged területén a tifuszesetek­ száma to­vább emelkedik. Pénteken négy újabb megbe­tegedést jelentettek be és ezzel a nyári tifusz­­megbetegedések száma 170-re emelkedett. 15 évi fegyházra ítélték a dorozsmai kettős gyilkosság tettesét Juhász János tagadta, hogy előre megfontolt szándékkal ölte volna meg az idős házaspárt . A járványok miatt kiürítették a tárgyalótermet (A Délmagyarország munkatársától.) A do­rozsmai kettős rablógyilkosság tettesét, Ju­hász János 22 éves héreslegényt pénteken von­ta felelősségre a szegedi törvényszék Wild-ta­­nácsa. A tárgyalás iránt najpi érdeklődés nyil­vánult meg. A terem már fél kilenc órára zsú­folásig A gyilkos legényt féltíz óra­kor vezette be két fogházőr. Juhász János félénken nézett szét. Kék ruhát viselt, azt a ruháját, amiben megesküdni szán­dékozott menyasszonyával, Németh Annával. A személyi adatok felvétele után az elnök is­mertette a vádiratot, amelyben az ügyészség kétrendbeli gyilkosság és rablás bün­tette miatt emel vádat Juhász ellen. A vádirat el­mondja, hogy Juhász János január 4-én es­te, egy sertésölő késsel halálra szurkolta Bó­zsó József 64 éves gazdát és annak feleségét, a 1>0 esztendős Bózsó Józsefnét. A gyilkos jegy­ben járt Németh Annával és úgy volt, hogy január 30-án megtartják az esküvőt. Azonban a vőlegénynek sem szállása, sem pénze nem volt, Némethék viszont állandóan afelől tu­dakozódtak, hogy miből tartják meg az es­küvőt és a házasságkötés után hogy fognak meg­élni. Juhász János ekkor azt mondta a lány családjának, hogy követelése van volt gazdá­jától, Babarci Illéstől és Bózsó Józseftől is, az*tol elkéri a pénzét és igy megtartják a la­kodalmat. Azonban se­m az­ egyik, sem a mn­­s!* nem tartozott neki. A legény ezután elhatározta, hogy bármi áron pénzt szerez. Ja­­n”ar* .es,e bol<f>bosott a két öreghez, a K­ozsó-tanyára. Az öreg házaspár épen sza­­, semogatott. A legény egy darabig be­szélgetett velük, majd előkapta a sertésölő nfj^ ” a kettőjüket, heves dulakodás L­omJ»cT0r!SZUr*a- A gyilkosságot Juhász nagy &fel­ e,,h!lito,,a '^e. A kis tanya- V^e úszott, amikor a gyil­kirabosta/^ f**eZték‘ JulTMsz ezután a ta'›fat ^ Mlér készpénzt, Sonka­> dunyhát, párnát, asztalterí­tőt vitt magával... i. ~ Bűnösnek érzem »magam.. felelte a gyil­kos az elnök kérdéseit. Maga ölte meg azt a két embert? Én, igen, én­, hajtja U* a fejét a vádlott. — Ismerte maga őket előbb is? — Ismertem. Gazdám küldött egyszer ne­kik kukoricát, onnan ismertem őket. — Jó viszonyban volt az öreg Rózsóval, dis­kurálgatott vele? — Nem komáztam vele, de tudtam, hogy ki­csoda, ő is tudta,, hogy én ki vagyok. — Hát hogy került január 4-én a házukhoz, amikor ezt elkövette? Juhász János ránéz az elnökre, azután le­süti a szemét és nem felel. — Majd ki^eitem magát. Maga megismerkedett Németh Annával upy­e? — Igen, igy volt — válaszolja, azután el­mond­t­ i, hogy a múlt év őszéig Babarc­ Illés­nél szolgált. A gazda azonban az utolsó hó­napban havi 10 pengőre szállította le a fizeté­sét és ezért felmondotta a helyét. Gondolta, hogy olyan helyet keres, ahol többet kap, an­­nál is inkább, mert nősülni szándékozott. Azon­ban alkalmazást nem talált, spórolt pénze nem volt és így a jövendőbelijéhez­ költözött, ad­dig is, míg állást kap. — Komoly szándéka volt magának az An­nával? — veti közbe az elnök. — Igen. Az esküvőt január 30-ára gondol­tuk, én elsején költöztem hozzájuk. Karácsony táján voltunk az anyakönyvvezetőnél is. — Mért nem tartották meg a lagzit? — Mert... mert... közbe jött ez a dolog... — Volt-e az Annának hozománya? — kér­dezi az elnök. — Nem volt neki semmije sem... — Na lássa. Magának se volt semmije, neki sem, aztán két koldus összefért volna... Hogy gondolta ezt? A megélhetésről nem b­eszéltek? — De beszéltünk. Azt gondoltam, hogy majd a nyáron, aratáskor keresek. Addig ott laktunk volna náluk... — Beszélt-e maga odahaza arról, hogy van követelése a Babarcitól, meg a Rózsótól? Mondta-e, hogy van magának pénze, hogy majd az jó lesz az esküvőre? Mert az csak nagy nap, arra kell a pénzt? —* Bizony az nagy nap — sóhajtja a vád­lott. Akkor még volt nekem pénzem, de azon ruhát vettem magamnak. Január elsején pedig már nem volt egy fillérem sem... — Akart-e pénzt szerezni az esküvőre? . . r • ’ , * — Nem volt szándékunkban nagy es­küvőt tartani. úgy terveztük, hogy gyalog megyünk Köz­pontra, a templomba, megesküdünk, de nem tartunk nagy vacsorát... . — Hát akkor miért vitte el Bózsóéktól az ott talált holmikat, ha magának nem volt arra szüksége? Juhász János nem felel. ............... — Negyedikén estefelé ugy­e elment B6­­zsóékhoz, — kérdezte most az elnök. Mielőtt elment, nem vett magához kést, vagy bicskát? — Bicska mindig szokott nálam lenni. Ille­delmesen beköszöntem a tanyába, azt mond­tam: Ferkó bácsi eljöttem, adja ide azt a pár pengőt! — Mit mondott, mire kell a pénz? — Arra, hogy tudjam magamat... izé... forgatni... Amikor beléptem, akkor ők pörle­­kedtek, szidták egymást. „Minek jössz ilyenkor — kiáltotta az öreg —, amikor mi veszek­szünk! Az öreg ezzel nekem tartott Én hirtelen megpillantottam a padkán a nagy kést.... —• Bántotta-e magát az öreg? — kérdi az el­nök. — Megkarcolt valamivel... Otthagyta a sza­kajtókötést, mert azzal volt elfoglalva, ami­kor beléptem és jött felém... Kezet emelt rám. — Ugyan már, miért beszél ilyeneket — szól rá az elnök. Miért bántotta volna magát az öreg, hisz nem volt rá semmi oka! A legény megint lesüti a szemét és — hall­gat, majd kis idő múlva azt mondja csöndesen: — Nem jut már eszembe, hogy mikönnen is volt... Csak megijedtem, felkaptam a kést és — megszúrtam vele... — Miért szúrta meg többször? — Mert még mindig jött felém, ezért addig szurkáltam, míg össze nem esett. Nem szólt az öreg semmit, csak jajgatott, aztán elcsendese­dett. — Hát az asszony addig mit csinált? — Az is nekem jött, amikor látta, hogy az öregbe beleszúrtam a kést. Az asszonyt is megszúrtam, az is ös­­­szeesett. Az elnök kérdéseire ezután sorra elmondja, hogy miképpen fosztotta ki a tanyát, hogy ci­pelte el a zsákmányt. — Miért lopta el a holmikat, amiket ott ta­lált? — Gondoltam, hogy a dunnát eladom, a sonkát pedig megesszük. Mindent elvittem Németékhez. A ruhafélét eldugtam a kamrá­ban, a sonkát, meg a zsírt bevittem a szobába. „Ízt adták a pénz helyett“ — mondtam Nénié- *5 Z­É­CHENYI MOZI Szombaton én va.Aznap, október hó 1, én 2-An Verebes Ernő, Werner Fuelferer, Grell Theimer hangos vígjátéka magyar résszel Huszár menyasszony Szerelmi kering 9 fordulóban. Fôszereplők: Werner Fuellerer, Verebes Ernő, Grell Theimer. Előadások hétköznapon 5, 7, 9, vasárnapon 3. 5, 7, 9 órakor. Olcsó Látcső Vásár! Nagyobb tétel uj, gyári Márkás lát­csövet sikerült alkalmi áron megsze­reznem és ezt a n­ é közönségnek a le^llcsóbb áron alkalmi vételként rendelkezésb­e bocsájtom. Tekintse mepf üzletemben és kirakatomban díjmentesen kipróbálható látcsöveimet. Okulárium,­­ Kellner Márton látszerész Kórász ucca 3.

Next