Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-01 / 168. (169.) szám
alács proletárjai egyesüljetek!Szeged, 1946. augusztus 1, csütörtök. Ili. évf. 168 sz. ára: 40 fillér. T HJTOligflRORSZA i A MAGYAR KOMMUNISTA Ir A II T 0á.i< NAPILAPJA Közzétették a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetét (Paris, Július 31.) Kedden este közzétették a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott összes békeszerződéstervezeteket, amelyek most a 21 nemzet párisi békéértekéZíe le «lé körüiA békeszerződés-tervezet bevezetője leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viselt Minthogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította a kapcsolatot Németországgal és hadat üzent Németországnak és 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal. A szövetkezett hatalmak és Magyarország békeszerződést kívánnak kötni amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni. A Az első rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország hatari Ausztria és Jugoszlávia határán ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntés semminek nyilvánittatfnak. 137 által a magyar-román határ, az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően visszaállttatik. A Magyarország és a Szovjetunió közöts határ, amely a két ország és Románia közös határpontjából ,kiindulva a Magyarország a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontok, a Magyarország és Csehszlovákia közti határvonal mentén az 1938. január 1-i helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintendők. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ és a két országnak Ausztriával való közös határpontjából kiinduló magyar-csehszovák határnak a Szovjetunióval alkotott közös határpontig az 1933 január 1-i állapotnak megfelelően átírhatik vissza. A jelen szerződés csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg a csehszlovák és magyar kormánynak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető tembm' szabádságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt élő személyek számára biztosítania kel, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenység megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényességűnek tekinti Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről az osztrák, német és japán viszonylatban elért egyezségeket. Most Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik, a szövetségesekkel kötött békeszerződés életbelépésével. A harmadik rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, nek. A Magyarországra vonatkozó békeszerződés-tervezete július 18-án kelt, 8 részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma: 6, fent említett események következtében létrejött, még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozzék minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést, hogy a magyar légi- és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek semmiféle katonai kiképzőben nem részesülhetnek. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják Magyarországra a magyarokat hadifogolyként fogva tartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítási költséget a magyar kormány viseli. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. E szerint a jelen, szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországról, de a szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a közlekedési útvonalakat fenntartsa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési útvonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány téri rést kap . Az ötödik rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációjának tagjai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián felvethessék. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzetek ,és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségüket az 1941. április 10-i állapot szerint. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukra, a amely a háború alatt elszenvedett, vagy megsérült. A magyar Kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja azokat a joggyakorlatokat, amelyek a tengelyhatalmaknak vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaira kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges kagataiakkal szemben minden olyan követelésről, amely ,1989 szeptember 1-e után a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges hatalmak fizető eszközeit és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződést köt, az Egyesült Nemzetek legtöbb kedvezményben részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság elé tartozik. A hetedik rész a Duna problémájával foglalkozik. A nyolcadik rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződés hivatalos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatalmak lés Magyarország által történt ratifikálása után lép hatályba. Magyarországnak viselni kell a háborúért a reá eső felelősséget A békeszerződés 8 pontja A szegedi dolgozók együttes erővel számolnak le a stabilizáció ellenségeivel A két munkáspárt és a szakszervezeti bizottság impozáns nagygyűlése a dohánygyár udvarán (Szeged, júliuss 31.) Szerdán délután a dohánygyár udvarán a két munkáspárt és a szegedi szakszervezeti bizottság összszakmai nagygyűlést rendezett. A dohánygyár udvara ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt a két munkáspárthoz tartozó dolgozók lelkes tömegével. A gyűlést a magyar építői munkások dalárdájának énekszáma nyitotta meg dr. Kertész Lajos elvtárs vezetésével, majd(Horváth József elvtárs bevezető szavai után a Szociáldemokrata Párt részéről" Lóránt Gyula elvtárs,iparügyi miniszteri biztos szólt a megjelentekhez. Beszédében áttekintést adott arról, hogy a felszabadulás után hogyan indult meg újból a magyar gazdasági élet, mit produkált a munkásság és a demokratikus kormány. Ugyanakkor rámutatott a nemsokára föllépő reakció mesterkedéseire is, amely különösen az infláció kimélyítése terén nyilatkozott meg. Vázolta a továbbiakban azt a nehéz utat, amely után végül mégiscsak elérkeztünk a stabil pénzhez, a forinthoz. — Most a kapitalista reakció másodszor indul rohamra — mondotta Lóránt elvtárs - és a forint előkészítésekor kétkedést akar elhinteni az emberekben. Ennek érdekében nem riad vissza a rémhírterjesztéstől és esetleges belpolitikai válság felidézésétől sem. A dolgozók azonban tanultak az eddigiekből és a két munkáspárt közös erővel számol le a forint ellenségeivel. A stabil gazdasági rendet ugyanis elsősorban a munkáspártok testvéri együttműködése biztosíthatja igazán. Lóránt elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott szavai után Gyulai István elvtárss, a szakszervezeti bizottság titkára emelkedett szólásra. Beszédét a felszabadulás idején fennálló gazdasági nehézségekre való visszapillantással kezdte és rámutatott arra, hogy a kezdeti bizonytalansságokkal egyedül a szakszervezetek néztek szembe a munkáspártok segítségévfe. Tisztában voltak azzal, hogy csak komoly munkával biztosíthatják az ország újjáépítését. A szakszervezetek a felszabadulás után a legrövidebb időn belül felállították az üzemi bizottságokat, a nagytőkésiek ellennállásával szemben is. Áldozatokat és kemény munkát követelek a dolgozóktól, mert látták, hogy csak így építhetik újjá az országot. Erélyesen szembeszálltak mindazokkal, akik úgy gondolták, hogy a demokráciával csak jogaink vannak, de kötelességeink nincsenek Az áruhiány azonban nagy nehézségeket okozott és végül is inflációhoz vezetett, de ma már van áru is, és ez biztosítja új pénzünk, a forint értékét. Beszéde végen Gyulai elvtársi a forint érdekében fokozottabb munkára és a feketézők, spekulánsok teljes megsemmisítésére hívta fel a dolgozókat. A hosszantartó tapssal , fogadott felszólalás után az MKP részéről Komócsin Zoltán elvtárs, a megye pártszervezet helyettes titkára szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az idei augusztus 1. határkői a magyar dolgozók életében, ma ezzel a nappal a közelmúlt szevedéseinek legnehezebb, legnyomorúságosabb szakasza záródik le és új korszak indul meg a magyar dolgozók életében. — Demokráciánk eddig eltelt hónapjainak legfőbb jellemzője az volt — mondotta —, hogy amíig politikai téren egész sor sikert és eredményt értek el a népi erők, addigi a gazdasági helyzet delyjre súlyosabbá vált a sokan a dolgozók közül is keserűségükben lemondtak a jobb élet reményéről. Ebbe a kétségwbeesett hangulatba vágott bele a két mumlkiáspárti, amikor bejelentette, hogy augusztus 1-ével megszűnik az infláció és jó pénzhez jutnak a dolgozók. Sokan kételkedtek ebben, de most már elérkeztünk ahhoz a héthez, amikor minden dtaítáiozó értékálló forintban kapja meg a fizetését és ezzel megkezdődik demokráciánk gazdasági stabilizálódása is. A továbbiakban kifejthette Komócsin elvtárs, hogy a dolgozók tisztában vannak azzal, a munkáspártok ereje nélkül nem érkezhettünk volna el gazdasági helyzetünk megszüáreulásához. Ebből következik tehát, hogy a két munkáspárt szoros együttműködésével tudjuk csak a megteremtett forintot minden ellenségével szemben megvéden. — Mindemikirek tisztában kell lennie azzal — fejezte be beszédét Komócsin elvtárs —, hogy et forint bevezetésével még nem lesz itt hegyen-völgyön lakodalom, de az bizonyos, hogy töretlenül, harci elszántsággal haladunk a demokrácia megszilárdálása utján a szocializmus felépítése felé. Komócsin elvtárs hatalmas éljenzéssel fogadott beszéde után Razsó László elvtárs, a két munkáspárt és a szakszervezetek közös határozati javaslatát olvasta fel és a megjelentek egyhangú lelkesedéssel fogadták el a javaslatot. Ebben szembeszállnak Rajk László elvtárs, belügyminiszter ellen indított rágalomhadjárattal és őt teljes bizalmukról biztosítják. Megfogadták azonkívül, hogy a magyar demokrácia gazdasági és politikai stabilizációját jelentő forintot áldozatos munkával támasztják alá és elszántan védik meg minden ellenségtől. Ugyanakkor követelik a kormánytól is, hogy a legnagyobb héllyel hajtsa végre a forint védelmére szolgáló rendeleteket. A dolgozók minden erejükkel azon lesznek, hogy a feketézőket, spekulánsokat megsemmisítsék, a termelés fokozása céljából pedig ahol csak lehet, áttérnek a teljesítmény -rendszerre és megszilárdítják a munkafegyelmet. A mindvégig lelkes hangulata, a vezetésben is impozáns nagygyűlés Bernáth András elvtárs zárószavai után be Internacionálé eléneklésével ért véget.