Délmagyarország, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
SZERDA, 1941. JANUAR 1. Számadás újév napján Rövid újságcikk keretében nehéz lenne a felszabadulás óta újjáéledő városunk küzdelmeit és eredményeit, valamint a jobb jövőt építő terveinket részletesen ismertetni, így most csak nagy vonalakban mutatom be, hogy mit tettünk eddig is felemelkedésünk érdekében és mivel kívánjuk továbbra is bizonyítani, hogy érdemesek vagyunk arra a szebb életre, amit a demokrácia fejlődése nyújt majd minden dolgozónak. Ezerkilencszáz-negyvennégy október 11-én szabadul fel Szeged a fasiszta elnyomatás alól. Két hídja, több fontos ipartelepe, főként külvárosi lakóépülete (120 súlyosan, 294 könnyebben,) sérült meg, illetve pusztult el teljesen. A város 140.000 lakója közül ki> csak 5 százaléka menekült el nyugatra, ahonnan a mai napig legnagyobb részük már viszaszivárgott. Az élelem és pénz nélkül maradt, kifosztott városban a munkáspártok vették át az irányítást, megindították a normális életet, helyreállították a közbiztonságot, megszervezték a közigazgatást. Azóta is a munkáspártékt, köztük elsősorban a Magyar Kommunista Párt halad az élen az újjáépítés minden vonalán. Nehéz munkával, a Vörös Hadsereg segítségével ideiglenes közös közúti és vasúti hidat építettünk 1944 telén, amelyet sajnos most le kell bontanunk, így a Tiszán csak a két beszerzett pontonhíd és a kompjáratok maradnak mindaddig, amíg az új hidunk el nem készül. (Gerő Ernő miniszter pártunk 3 éves tervebe mindkét híd újjáépítését felvette.) Munkaerővel és anyaggal segítettük a vasúti munkásbrigádokat a vasúti pályatest és az épületek helyreállításában. Megindítottuk a villanyvilágítást és a villamosvasutat; majdnem az utolsó időkig a város gondoskodott ezek energiaforrásáról, a szénről. Ma már gázgyártás is van. Helyreállítottuk a megrongált épületek túlnyomó részét, a sérült középületeket teljes egészében, így az alsóvárosi iskola súlyosan megsérült épületét is. A megrongált útburkolókat, csatornahálózatot, vízműveket teljesen helyreállítottuk és teljesítményük eléri a háború előtti színvonalat. Az árvédelemhez szükséges munkálatok nagy része is elkészült, a vasúti hídroncsok jelentős részét, amelyek "árvízvédelmi szempontból veszélyesek voltak, eltávolítottuk, a körlegelőket helyrehoztuk. A somogyitelepi átjáró, a külvárosok helyreállított világítása, a telepek kútjainak helyrehozása, a telepi artézi kutak fúrása és kifolyók létesítése, a 17 napközi otthon 800 gyermeke, a két bölcsőde, az iskolai étkeztetésben részesülő 1000 gyermek, a melegedők, a népkonyhák is bizonyítják azt, miszerint várospolitikánk sarkalatos pontja, hogy a külvárosok dolgozói felé tekintsen. Egészségvédelmi téren is megszerveztük úgy a betegség megelőzését szolgáló intézmények helyreállítását, mint a Tüdőbeteggondozó Intézetet és a Közkórházat is; az iskolai orvosi szolgálatot, vándor fogorvosi rendelőt, Zöldkeresztet és a gyári-üzemi orvosi ellenőrzést, írta Dénes Leó polgármester, hogy a sok víz városunk vízproblémájának csak egyik, éspedig kisebb jelentőségű fele. A másik a jelentősebb rész, amely nemcsak hirtelen lep meg, pusztít s azután mégis elmúlik, hanem ami szinte állandó bajként senyveszti a mezőgazdasági termelést és ezzel kapcsolatban gyengíti gazdáink anyagi létalapját, az a szárazság. A kultúrmérnöki tudás megfelelő anyagi eszközökkel, kihasználva a természetadta lehetőségeket, éspedig a Tisza és Maros folyókat, lehetővé fogja tenni azt, hogy ezek a károk akár az előbbihez, vagy az utóbbihoz tartoznak is, megszinnepel. Az öntözőcsatornák elkészítésének nagy munkája már meg is indult. A tervezetet dr. Morvai igazgató, Gulácsy mérnök és Szluha vízmester készítette el, melynek alapján egyelőre a két folyóval határos földeken kezdMUNKÁS© a ____ SZÖVETték meg a munkát. Eddig 1009 folyóméter készült el. A mérnökök munkája mellett azonban a megvalósításhoz az érdekelt földtulajdonosok anyagi hozzájárulása is szükséges, hiszen a többtermelés hozamából elsősorban is ők részesednek. Tavasszal reorganizáljuk a város halgazdaságát, ami rövid egy év alatt jelentős szerepet játszik majd nemcsak a város élelmezésében, hanem, mint bevételi forrása is. A város ellátása Szeged városának kb 75.000 ellátatlanról kellett állandóan gondoskodnia. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, erre szolgál néhány számadat: évi 700 vagon burgonya, 1100 vagon kenyérmag, 5500 vagon tűzifát -3—4000 vagon szén, stb. a szükségséglet. Hiszen ha nem lett volna az idei súlyos szárazság, akkor könnyebb lett volna mindezek beszerzése. Ma pedig ez szülte a hhetelenséggel* határos. A város vezetőségéneknek kevés munkaerejét és munkaidejét emészti fel a fentiek megszerzése ha csak részben is. Gondoskodni kellett továbbá 1200 munkanélküli foglalkoztatásáról is. Nem feledkeztünk meg a tanyáról sem; az alsóközponti szülőotthon már megkezdte működését, a gazdasági vasúttal és autóbuszjáratokkal köteteld) hozzuk a tanya lakosságát a városhoz. Végül a város hatósága mindig támogatta az összes demokratikus társadalmi intézményeket, megmozdulásokat, akciókat, mindig szem előtt tartván azt a dert, hogy a dolgozók Magyarországát vagyunk hívatva felépíteni. Az MKP-nak van egy kidolgozott városfejlesztési programja, amelyhez úgyszólván minden eszköz rendelkezésre áll, hogy azt meg is valóstsuk, Szeged hazánk első mezőgazdasági városa. Erre kell tehát elsősorban figyelemmel lennünk. Országos viszonylatban is első helyen áll a mezőgazdasági üzemeink kapacitása, amely elérte a háború előtti színvonalat. Leszámítva az elemi károkat, az eredmény nem hagy kívánnivalót. Bevetetlen területünk a felszabadulás óta nem volt. Az állatállomány regenerálódott és már elértük a háborúelőtti mesc a 80 százalékát. A gépesítésnél még sok a pótolnivaló, úgyszintén a növényvédelemnél a vegyi és fizikai eszközök biztosítása terén. Megszervezzük a kertgazdaságra való áttérést, a gyümölcs, szőlő, bor és magtermelést, a szántóföldi zöldségtermelést. A faiskola kultúrát, az ipari növények fokozottabb termelését, a baromfitenyésztést elő fogjuk mozdítani különös tekintettel arra, hogy az új gazdáknak tisztességes megélhetést biztosítsanak. A város költségvetésébe felvettünk 150.000 forintot a mezőgazdaság megsegítésére. Ebből már jelentős összegért vásároltunk tenyészállatokat. Különös gondot fordítunk a legközelebbi jövőben a gazdasági szakoktatás további fejlesztésére. A már megszervezetteken kívül most indul meg a téli szőlészeti szakiskola is. Árvíz és aszály Szegednek már sok bajt okozott az árvíz; majdnem 70 évvel ezelőtt úgyszólván teljesen elpusztította városunkat, míg 6—7 évvel ezelőtt több ezer holdat öntött el az ár s ezen a területeken tönkrementek az őszi vetések. A kipusztult növényi kultúrák helyén és a tavaszi vetést váró területeken csak az akkori nyár elején indulhatott meg a munka. Természetesen már csak pótnövényeket vedlettek. Az okozott károk a kisembereknél egyenesen katasztrófává váltak. Tisztában kell azonban lennünk. További tejBmomíók Megkezdte működését a város Háziipari üzemte, a napokban pedig megindul a Községi Kenyérgyár is. Ma már az összes magánkézben levő ipartelepek működésben vannak és emelik termelésüket. Sajnos a fejlődést akadályozza a nyersanyag- hiány, amelyet még fokoz az Anyag- és Arhhivatalnak a vidékkel szembeni mostoha politikája. Harcolni fogunk a túlzott központosítás szelleme ellen, amely bénító hatással van az ország gazdasági és kulturális életébe. A tervbe vett közigazgatási reform minden bizonnyal lehetővé teszi a vidéki nagyipari központok — közöttük Nagyszeged — kifejlődését is. A lakáskérdés terén is sok a tennivalónk. A munkaügyi miniszter megígérte, hogy tavasszal 500 munkalikást fog felépíttetni Szegeden, erre a célra a város ingyen telket ajánlott fel a Nagykörúton belül. Ettől függetlenül mindent elkövetünk, hogy a laktanyák valamelyikét munkáslakásokká alakítsuk át. Kiharcoljuk a kormánynál hídjaink mielőbbi felépítéséhez a szükséges anyagi hozzájárulást. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a város tulajdonát képező Gázgyárat visszakapjuk városi kezelésbe, , valamint a földreform során államosított erdőink visszaszerzését is szorgalmazni fogjuk. A duzzasztómű felmerült elgondolását magunkévá tesz- Szökés megvalósítása iránt tájékozódni fogunk. Minden elgondolásunk megvalósításánál elsőrendű szerepet játszik természetesen az, hogy a fenyegető munkanélküliséget a lehető legkisebb méretűre korlátozzák. A tanyai utak karbantartását, jnvitását, valamint a tanyai villaosvilágítást és a konzervgyár létesítését a lehetőség szerint és minden eszközzel igyekezünk megoldani. Támogatni fogjuk az általános iskolákat, szakiskolákat, népi krollégiumokat és minden olyan kulturális megmozdulást, amely népünket a demokrácia szellemében emelni hivatott. Egyike legnehezebb feladatainknak a stabil költségvetés mellett megtalálni a terveink keresztülviteléhez szükséges anyagi fedezetet. Minden hónap végén összeülni és megoldani, hogy elsején miből fizetjük a városi alkalmazottak amúgy is nagyon sovány járandóságait, miből visszük tovább a város háztartását — bizony nem éppen »nagyvonalú« várospolitika. Ha majd nem lesznek mindennapi kenyérgortdjaink, akkor szebb és nagyobb tervekkel is jövünk. É> addig is mindent megteszünk, hogy szűkebb hazánkat, városunkat a dolgozók megelégedett és boldog otthonává építsük ki. Boldog újévet kivárt a kedves vevőinek ERKOVICS JENŐ tenderáru nagykereskedő : Sándor Leander bortermelő, saját termésű lajborainak kimérése Szeged, PetőN Sándor sugárut 49. 3 OGYASZTÁSI KÖVETKEZETEK ^szagos KÖZPONTJA dolgozók érdekében s gazdasági demokráciáért ;< a nagytőke és a nagykereskedők uzsorája ellen Ellátja tagjait textil, bőr, vas és egyéb áruval Budapest, IX. Közraktár u. 30. * TOLL-, BOR-, BAROMFI-, GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTÉS F. Sz. O. K.