Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-24 / 191. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Az MKP listavezetői: Rajk László Rajk László már 1930-ban résztvett a magyar munkásmozgalom föld alá kényszerített szabadságharcában. 1932-ben a Horthy-rendszer vészbirái elé került s az ítélet kettétörte tudományos pályafutását. Vasbetonszerelőként dolgozott s ugyanakkor tanította az építőmunkásokat s közben — ezt ma is sokszor hangsúlyozza — még többet tanult tőlük. A MEMOS, tagjaként irányítója lett 1935-ben az építőmunkások hatalmas sztrájkjának, 1937-ben pedig Rajk László is útnak indult, hogy fegyverrel harcoljon Spanyolországban a fasizmus ellen. Már a kiképzőtáborban felismerték Rajk László rendkívüli képességeit: hidegvérét, bátorságát, szervezőképességét és szívósságát s a Rákosi-zászlóalj politikai biztosává választotta. Mindenütt az első vonalban harcolt, többször megsebesült s 1939- ben Franciaországba vonult vissza a többi nemzetközi önkéntessel, ahol a Daladier-kormány internáltatta őket. A kemény internálás alatt éjszakánként szemináriumot tartott a maroknyi magyarságnak, Petőfiről és Kossuthról beszélt s a szabadságharcról. 1911-ben kalandos után visszajutott Magyarországra. Itthon a kistarcsai interim a táborban, a gyüjtőfogházban, majd a »defenzív osztály« pincéiben kínoztak. 1914-ben sikerült kiszabadulnia s az illegális Kommunista Párt vezetője lett. Neki volt a legnagyobb szerepel 1944 őszén a Kommunista és Szociáldemokrata Párt egységmegállapodásának létrehozatalában, ő tartotta kezében a Kommunista Párt partizánegységeit. Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Kiss János altábornaggyal, hármasban irányították a fegyveres nemzeti ellenállás szervezetét. 1944 telén ismét letartóztatták, Sopronkőhidára vitték s feleségével együtt rettenetes kínzások után halálra ítélték. Életét ismét a véletlen mentette meg s 1915 nyarán került vissza valahonnan Németországból. Hazaérkezése után Rákosi Mátyás helyettese és az MKP nagybudapesti szervezeteinek vezetője lett, majd az 1915-ös választások után belügyminiszter. Az ország politikai életének pártkülönbségre való tekintet nélkül egyik lendlez-Rajk László,a Magyar Köztársaság főeügyminisztere 1919- ben született,, tehát most 38 éves. Udvarhelyszéki református, sokgyermekes kisiparos család fiaként került a középiskolába, ahol nélkülözések közepette tanult. Kitűnő eredménnyel zárult érettségi vizsgája után a budapesti egyetemen magyar és francia irodalomszakos tanárnak készült. Állandóan 6- 8 tanítványa volt, a menzák nyomorúságos kosztján élt s tanulásra éjszakai pihenőjéből kellett feláldoznia órákat. Professzorai és diáktársai ragyogó tudományos pályafutást jósoltak neki. S valóban: nyitva állott az ut előtte a tudományos pálya meglátására. Rajk László talán már régen professzora lenne valamelyik egyetemünk magyar vagy francia tanszékének, ha csak egy kicsit is meg tudott volna feledkezni a magyar népről, teltebb és legnépszerűbb embere. Munkabírása valóban páratlan. Minisztériuma ügyeit a legapróbb részletekig áttanulmányozza. Régi belügyminiszteri tisztviselők szokták mondogatni, hogy nem ismertek még senkit Rajk elődjei közül, aki ilyen gyorsan és ilyen alaposan szakemberré képezte volna magát Rajk a tanár, a legjobb jogász — mondják róla egy-egy nehéz tárgyalás után munkatársai. Igazságszeretetének híre messze elterjedt. Állandó látogatói közé tartoznak a legkülönbözőbb pártok képviselői, akik olyan ügyeket is visznek elé, amelyek nem tartoznak minisztériumi hatáskörébe. Tapasztalatból tudják azonban azt, hogy Rajk László minden igazságos ügyet elintéz, vagy elintézéshez segít. Rendszeresen felkeresik parasztpárti vagy kisgazdapárti képviselők, vidéki parasztemberek, kik talán csak egy gyűlésen hallották . Tudom, rengeteg dolga van Rajk elvtársnak, de ha már Pesten jártam, nem akartam elkerülni. Tessék megmondani, hogy itt voltam és családommal együtt üdvözlöm. A nép szeretőjének ezerféle megnyilvánulását sorolhatnánk fel. A nép érzi, hogy Rajk László csak a nép ellenségeivel szemben kíméletlen és vaskezű, de ez a kéz szeretői és segítő kéz a dolgozók felé. Rajk László éppen ezért tud vaskezű és erélyes lenni a nép ellenségeivel szemben, mivel mindennél jobban szereti magát a népet. Szerénysége és puritánsága közismert. Újságírók nehezen férnek hozzá. A népi kollégiumok egyik legbőkezűbb és leghívebb támasza. Mikor egy-egy vidéki népgyűlésről késő este megérkezik, ahol a nép szeretete megajándékozta biáránnyal, malaccal vagy kenyérrel,gyümölccsel, autója megáll egyik,vagy másik népi kollégium előtt, feleségével, sofőrjével együtt beviszi az ajándékokat a fiatal kollégistáknak, hogy a nép ajándéka rajta keresztül a nép gyermekeihez kerüljön. Népünk érzi,hogy Rajk Lászlói az ő embere. A nép fia. Innen származik óriási népszerűsége, amelyet nem reklámmal, propagandával vagy törleléssel, hanem életével és cselekedeteivel szerzlt meg. Vasárnap, 1947. augusztus 24. A jégkárosultak gyermekei a fővárosban A jégkárosultak gyermekei közül újabb 100 főből álló csoport érkezett Budapestre. A gyermekeket a Nemzeti Segély látja három napig vendégüd. Megmutatják a fővárost, a nevezetességeket, a gyárakat és a Margitszigetet. A jégkárosultak gyermekei között sok somogyitelepi és alsóküzjionti gyermek van. Szórakoztatásukról is a Nemzeti Segély gondoskodik. Csuhéjreti kalak «. Szereda , Cserzy ML u. 3. és Kárász u. 10. Sürgősen keresünk megvételre használt gyalupadot, nagy szabóipari és női szabóipari varrógépet, esetleg villanymotorosat, villamos fúrógépet, villanymotort 4.5 HP 1800—2100 fordulatig 2 fázisra és hozzá indító ellenállást. Szegedi Ailáiin Nemzeti Szinház A román sabilizáció ( Bukarest, augusztus 22) Romániában a nemzeti bankot olyan nagyarányú megrohanás érte az aranyat és valutát beváltani szándékozók részéről, hogy naponta újabb és újabb hivatalokat kell nyitni, hogy az augusztus 29-i határidőig a közönséget megfelelőképpen kiszolgálhassák. A valutatörvény megsértői maximális 25 évi börtönnel büntethetők. A dollár hivatalos árfolyama 150 lei. Új élelmiszerárak: kenyér 14 lej, tej 3 led, tojás 2 lej és hús 30—48 lei. Szervezetten folytatja harcát az MNDSz a magyar nő szociális helyzetének megjavításáért A kommunista nők elsők a munkában A magyar nép többsége nő, a magyar nemzeti élet problémáit nélkülük megoldani lehetetlen. A múltban a magyar asszonyokat kizárták a politikából. Asszonyaink az ország másodrendű polgárai voltak politikai jogok nélkül. A Magyar Kommunista Párt egyik fő feladatának tekintette ennek a helyzetnek a megváltoztatását. A fiatal magyar demokrácia sok mindent nyújtott már a magyar nőknek: választójogot, egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot. De a jogok elnyerése még nem jelent gyakorlati egyenjogúságot. Ebben hibásak az asszonyok is, akik politikai jogaik kivívásáért, egyenjogúságuk gazdasági alapjának megteremtéséért eddig nem sokat tettek. Legalábbis eddig a magyar nők nagy tömegei nem voltak cselekvő részesei a demokráciáért folytatott harcnak, holott a magyar asszonyok is békét, nyugalmat és félelem nélküli életet kívánnak. Ehhez pedig meg kell nyerni a magyar nőket a demokrácia számára, mert rajtuk keresztül változik meg az otthon,a család, a gyermek szemlélete. A nők eredményesen tudnának harcolni a fasizmus, a reakció szelleme, a fasizmus szellemi maradványai ellen és nem utolsó sorban a drágaság ellen, amelyet legközvetlenebbül az asszonyok éreznek. Természetesen mindez csak tömegszervezeten keresztül érhető el. Erre kiválóan alkalmas tömegszervezet az MNDSz, amely megoldja a magyar nőtársadalom átnevelését, sorompóba állítja a magyar nőtömegeket, politikai, társadalmi és gazdasági életünk újjáalakításáért. Az MNDSz tehát nem karitatív intézmény, mint azt sokan képzelik. Az MNDSz célja az asszonyok, anyák tanítása, politikai átnevelése. Nincs az országnak ma olyan haladó politikai, vagy szociális megmozdulása, amit az MNDSz ne támogatna. Mert szociális működést is fejt ki, ami természetes következménye a nők szövetkezésének. Szegeden a felszabadulás után 10 —12 lelkes szegedi asszony hozta létre a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Ekkor a hadifoglyok megsegítésén fáradoztak s a Zsulán Józsefné vezetése alatt működő nőszövetség ma már 1100 tagot számlál. A közelmúltban Erdős Jánosné, a Nőszövetség szervezője tartott felvilágosító tanfolyamok Itt tanulták meg a magyar anyáit, mi a feladatuk a jövőben, ahol nem használhatják fel őket saját érdekeik ellen. Minden asszonynak tudnia kell, hol a helye, hol kell dolgoznia és hogyan javíthat saját sorsán. A politikai felvilágosítás mellett természetesen a szociális problémák megoldása is a Nőszövetség feladata. Karácsonykor, az anyák napján többezer nincstelen gyermeket ruháztak fel, Szatymazon napközi otthont, Alsóközponton szülőotthont és napközi otthont, Várostanyán napközi otthont, Somogyitelepen csecsemő- és napközi otthont állítottak fel. Itt elhelyezik a dolgozó szülők gyermekeiket és nyugodtan végezhetik fárasztó napi munkájukat, mert tudják, hogy gyermekeik a legjobb kezekben maradnak. De a hadifogolyszolgálatból is az MNDSz-asszonyok veszik ki legjobban a részüket. Bárdi Andrásné, Farkas Istvánná és Magyar Mátyásné nélkülözhetetlen a hadifogolyszolgálatnál, Rolicsek Istvánná, Kovács Mihályné a sokgyermekes szülőket látogatják és juttatják el a Nőszövetség segítségét. Molnár Erik népjóléti miniszter egészségügyi vándorautót juttatott Szegednek, amelyet Tóth Pál Mihályné MNDSz-asszony kísér. Amig az orvosok a leromlott egészséget hozzák helyre, az MNDSz kiküldöttje felvilágosítja a falu asszonyait és nevelőmunkát végez. Általában azonban az MNDSz asszonyai névtelen hősök, akik ellátják otthon családjukat, munkahelyükön is az elsők közt vannak s szabadidejüket az ifjl NDSz szolgálatába állítják, mert tudják, hogy a Nőszövetség a gyermeknevelés legtöbb őre, a békés otthon, nyugalmas és boldog családi élet legerősebb támasza. A magyar jövő kialakításából a magyar asszonyoknak munkás és harcos részt kell vállalniok, ami úgy érhető el, hogy részt kérnek az MNDSz munkájából és erősítik a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nők harcos, politikai szervezetét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Most a választások előestéjén, amikor jövőnk sorsa felett döntünk, számba kell venni az asszonyoknak, melyik párt segítette leginkább jogaik elérésében, melyik párton keresztül erősödött meg az MNDSz és melyik párt támogatta az MNDSz-t kitűzött céljai megvalósításában. Ha végignézünk az MNDSZ-ben dolgozó, önfeláldozó munkát végző asszonyok névsorán, azt látjuk, hogy mind a mi pártunkból kerültek ki. Ezeknek a tapasztalatoknak arra kell indítania a magyar nőket, hogy fokozottabban támogassák a Magyar Kommunista Pártot, mint a múli választások alkalmával, amikor a nők aránylag sokkal kevesebb szavazatot álltak a Magyar Kommunista Pártra, mint a férfiak. Különösen a vidéken volt ez így. Ma azonban már minden eldugott faluban is tudják, hogy Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes az MNDSz felkérésére járt közbe Sztálin generalisszimusznál a hadifoglyok idő előtti hazabocsátása érdekében és meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nők az elért eredmények alapján fogják támogatni azt a pártot, amely a legtöbbet tette értük, a Magyar Kommunista Pártot.