Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-231. [252.] szám)

1948-10-01 / 226. szám

*? Elnapolták Ordasék binSgvisek tárgyalását Ordas íaro* 4a társai bftn­­$g*éue3t tárgyalásán Radván- Mft Alowt rosszul lett. A ttrrépyszéi a szakértők m­eg­­állapították, hogy szívrohamot tarpot*. Kórházba sz­Ilították. Pranflioey .Jelenléte nélkül a SMrryalis nem tartható meg, V taná­r-elnök'a további orvosi vizsgálattól teszi f függővé, mi­korra tűzi rá a tárgyalás foly­tatását. Radvíunszky Albertet, az evangélikus egyház fel­ügye­lő­jét betegségére való tekintettel a mu­­nkásharóság szabadlábra helyezte. Meg k­ell szüntetni az építőipar hiányjellegét !— mondotta Darvas József ómffé»- és közm­anda­­fá­lyi miniszter Az építés- és közmunka­­főtitári minisztérium szakszer­i­ ülteti­­ csoportja csütörtökön a minisztérium klubhelyisé­gében . Darvas József minisz­ter miniszterségének egy­éves fordulója alkalmából díszülést rendezett. Darvas József építés- és közmunkaügyy­i miniszter szó­lalt fel. A kapitalizmus iga­zi arca — mondotta — az építőiparban mutatkozott meg leginkább, ezért álla­mosítottuk ezt az ipart Az építkezési költségek 10—11­ szeres szorzószámát egy­ év alatt sikerült 6­8-re csökken­teni és a 4000-res munkás­­létszámm­al szem­b­en m­a m­ár 16000 munkást foglalk­ozta­­tunk. Fontos eredmény a falusi építkezések nagyfokú megindítása. Ebben az év­ben 4600 uj falusi ház épül fel. Az építőipari költségek — mondotta — még mindig az általános árszínvonal fe­lett vannak. Arra kell töre­kedni, hogy ezeket csök­kentsük, hogy ezáltal jobb épületeket, üzemeket, kul­­túrházaka­t, iskolákat és fa­lusi lakásokat adhassunk a magyar népnek. Az anyagel­lát­ás biztosítása érdekében anyagi eieleket kell felállíta­ni a vidéken is. Meg kell szüntetni az építőipar idény­­jellegét és meg kell oldani az építőipari utánpótlás kér­dését is. A nagy tapssal fogadott beszéd után a miniszter el­ismerő okleveleket és pénz­jutalmakat osztott szét a mi­nisztérium legjobb dolgozói között. Akik spekuláltak a földbérlet bejelentéssel Az­t»­ földha: A albérlethez futtatói4<nTr*l most gyorsegy­­m­ásutánban birtokba helye­­zók. E munkák közben fu­tottak be a földbérleti bi­­zottsághoz olyan bejelenté­sek, amelyek szerint többen •titkolták bérleteiket és nem tettek veget bejelentési kö­­telezettségeiknek, így jelen­­és érkezett arról, hogy G­ombácz István Boszor­­kánysziget-utca 9. sz. alatti 'Moti'­-fl­­ikészd­ Wk Katona Min­ály T’ásztor-utca HG. sz. alatt! kocsmárosnak és Bar­­ta János Alsóvárosi fekete­­földeken lakó kocsmárns­­onk olyan jogosulatlan ha­szonbérletük van, amit nem felemeltek be. Barta János töibbek között a belvárosi plébániától b­érli földjét. Török Ferenc postatisztnek 22 hold földje van. Ezt egy Horváth nevű bérlőnek kiadta ugyan, a bérlő azonb­an a bér­letről lemondott, mire Török a földet harmadosnak adta­k. Erről mindmáig nem tett beje­lentést Kiss Ferenc röstneri gazdálkodónak is van 25 hold saját földje, de ezenkívül még 12 hold haszonbérlete is, az ő bejelentése sem érkezett eddig a földbérleti bizottsághoz. Érkezett olyan kérelem , vizsgál­ják meg, hogy löknek és mennyit adott bérbe földjeiből az alsóvárosi plébánia. Bejelen­­­tette a FÉKOSz, hogy a bodol­yi gazdaság vezetőjének, Szé­chenyi Lajosnak 22 hold bér­lete van, ezt kiadta két gazdál­kodónak. Viz­­­gálától kérnek. listeSefcen m*r nvH9?taf­­f?»n 3 Wok4’3fc l’Jjre! Hosszú idő óta­­ osztogatta a kistelekieket Sejben István napszám­os. Legtöbbször tyu­­kseAist lopott nyolcaséval, tize­dével, maja felölt « vonatra 4» a környezd piacokon érté­kesítette. Hét tyuktolvajlílsa gyűlt egybe és rögtönítélő bí­róság elé állították, de ügyét enök s bíróság elé tették­ át. A csütörtöki tárgyaláson ki­­hallgatták a kistelek­­ rendőr­ség vezetőjét is, aki elmon­­fatfa­, mióta talaj alá került Hej­ben nyugalom van a kiste­­fafai tyúkólak körül. A tőr­­kétévi és hathónapi ftörúönre ítélte. Fetaksz zsodók 1 nnrifas ecelmestert Szerdán délben a miskolci­­ fö­vényszék udvarán végrehaj­totta­ a halálos ittlétet Patai L­ajos sátoraljaújhelyi ecelmes­­ter, volt főhadnagyon, akit «énel­lenes bűntett« miatt ítél­tek halálra. « a <; v­a­it in: X­z­a « hot­yan rissi tehet betsso gátlanul A* Orst..­M« Közellátási Ili Tatul repaevete ́ rtelmében a term­énybeszolfi-Utatár. kötele­zettség tel­jeailé.-.ére csak bán­­tolatl un, leg­jebb 16 százalék víztartalmú, legfel­jebb 20 szá­zalék módszerict és legfeljebb 3 százalék idegen anyagot tar­talmazó nyers rizst­­ lehet be­szolgáltatni. A 3 százalék ide­gű­­an- ágból a TeTdes rész Wrettebb 1 százalék lehet. fi­lii??td<78n!iáffejek 1951ír A földhaszonbérlet rende­­let kimondja, hogy azokat a kisbérleti szerződéseket, amelyek most lejártak s a bérlő tovább akarja bérelni, a tulajdonos köteles 1951 szeptember 30-ig meghos­­­szabbitani. A rendeletet megelőzőleg s régMöldtulaj­­donosok nagy rohamra ké­szültek, mert úgy vélték, itt az alkalom földjük vissza­szerzésére. A kisparasztság érdekében megjelent a ren­delet, a tulajdonosoknak ezt a támadását is visszaverik. Salisa mz­k igényfes 9 Hattal Misivel Hatalmas ütemben indult meg a termelési bizottságnál a szántási hitelek jegyzése Már­­ megalakult a szántási hiteleket folyósító bizottság, amely minden egyes eset­ben megállapítja az igények jogosultságát és aszerint fo­lyósítják majd a kisparaszt­ságnak a büe-eket. Itt jegyezzük meg, hogy a vetér­jlgakcióra, 5* igen nagy számban jelentkeznek az igénylő gazdák. Belgium­ gazdasági vá­sárt GIÖM élt A Britfil KP főtitkára leg­utóbb egy tmeggyűlésen Bel­­gium gazda-Juíl helyzetét ecse­telve rámutatott arra, hogy Belgium pardassigi válság előtt áll, amely egyre erősödik. Az amerikai áruk tömeges bevi­tele hatalmas csapást mért a belga iparra. Sok gyár heten­­kint csak 4 napot van üzem­ben Belgiumban 125.000 mun­­kfai* lküh van. A Marshall-terv nem hogy megmenti, de bele­viszi Belgiumot a gaad­asági válságba. Szinház & éMűvészei Csongor és Tálmír í­rodayd­ó a Semzeti Színházban i Költő szól a színpadról a­­ népnek a népről. Küllő, akinek­­ a mult század harmincas évei­ben a nagytőke és az erőszak­­ béklyóiban szinte rem­énytele­­­­nfií vergődő társadalmának volt mondanivalója. A mesét válasz­totta eszméi hirdetőinek, a mondavilág meséibe szőtte, si kincs, a hatalom, a tudás, az élet, a halál szövevényes pro­blémáit. Mesealakok srói­boli­­zálják, mégis a realitás tükrözik , már vissza és felcsillan benne Vörösmarty­ haladó szelleme. • De hiába volna a költői tö­ képetesség, ha a színpadon csak olyan figurák mozognának, akik tudják ugyan a szerepü­ket, de nem húzzák alá a sza­vak jelentőségét és verni hagy­ják értelmüket. Both Béla nagy rendezői felkészültsé­­gel a poé­ta mondavilágának képzelt alakjait a realitás köntöseiben játsz­otta a néző elé. Ezek az ala­­kok a színpadon mint húsből és vérből való élő emberek, a jó és gonosz küzdelmét, az élet szépségeit, a kincsnek és hata­lomnak hiábavalóságát, a tudós önmarcangolását, keserű tépelő­­déseit szimbolizálják. Both Béla keze alatt így elevenedett meg a mese élő valósággá. ■» A rendező a közösségi mun­kára fektette a fősúlyt és ez a kihangsúlyozás nyomta rá bé­lyegét a­z egész előadásra. Szi­lárd együttest alakított ki, nem voltak magasságok és mélysé­gek, simán gördült az egész cselekmény, mert az alap, ami­re építették, a kollAdv munka­­ vélt. Eltűntek a sztárok. Edvet­­­­len jelenetével, akár néhány­­ szavával is, mindenki a helyén­­ volt, mindenki a maga posztján s a tiszta művészet terjesztője­­­­ként jelentkezett, így a vágyát­­ kergető Márky Géza (Csongor), s a sírigtartó szerelemben felolva­­­­dó Horváth Julia (Tünde), az átkaiban fuldokló Petur Ilka , (Mirigy), a klasszikus humort­­ képviselő Rajz János (Balga), a kincseket halmozó dölyfös­­ kalmár Bakos Gyula, a világot , rabszolgaságba hajtani kész De­ák Sándor (Fejedelem), a meg­rázó alakítást nyújtó nagy szí­nész Bertkő Miklós (Tudós), az egyneyűségében is csupa derűt sugárzó Szajnay Elly (Ilma)­, a megisal­onázott Süli Manyi (Le­dér), a virgonc és valóban a mesék színes világában eleven ördögként ható hé­­om ördög­fióka Szalmád István, Bay Gyula, Bor Gábor (Kam­ h, Bezzegh, Duzzog) és az éj ki­rálynőjének hatalmasan felépí­tett monológját elmondó Kiss Ilona.­­ Ma­jd száz évre társult a ezres­­játékhoz Weiner T­eó kísérőze­néje. A dramatizált népmomté­hoz a költő zengő, sokszor shakespeari értelmezésre emlé­keztető nyelvezetéhez írt kifeje­ző mozivonalban aláfestő, sőt olykor kiegészítő robosztus erő­től duzzadó, de a szívnek me­legével is megkomponált szim­­fonikus zene. A vívódó szerel­mesek gyengédsége, az Éj ki­rálynőjének megrázó próféciái, az ördögfiókák hahorázó, buk­fencező p­ajzánkod­ásai. Mirigy méregkeverése olykor sejtelmes, titokzatos hangon, olykor fris­sen enyelegve, vagy démoni­erővel­­ ürítődnek össze a hang­szindus muzsikában, amit Vi­­­rady László karnagy a részle­tek­be is alapossággal behatoló értelmezéssel vezényelt, a JA muzsika minden erényét csil­logtató operazenekar élén. * A «ok szép ötlettel és szel­lemmel tarkított díszlet Dozó Gyulát dicséri. Gábor Arnold I’tM'her Annie: október 8. A világhírű magyar zongora­­művésznő pénteken, október 8-án tartja meg hangversenyét a Tiszában. Műsorán a zene­irodalom legszebb művei sze­repelnek. Ez lesz a Koncert Mesterbérletének első idei hangversenye. (Emster­ jegyek­ érvényesek!) Kedvezményeí bérletei még válthatók Kon­­certnél, telefon: 7-19. Jegyek a szovjet filmekhez a Délmagyarország kiadóhiva­talában is­­ kaphatók. Figyelem! A Lohengrin ma esti előadása fél 7 órakor kez­dődik. CSEPEL KISMOTOR KERÉKPÁR 12 havi r­é­sz­létfizetésre kapható a NIK délmagyarországi vezérképviseletének, a Szeged* döki Műszaki Szövetkezet <Vtíí*§ios*> tagja­nál 100 cm4. 8 sebességgel (vizsgamentes) ifj. Abrahám József műsze­rész, Párisi­­ körút 45. Bálint János műszerész, Kos­suth La­jos-sugárút 21. Balogh J. László műszerész Csongrádi-sugárút 25. Déry Ede műszerész, Kiss utca & Fekete György műszerész, Ut­­azegea, Csanádi-utca 10. Fodor Sándor műszerész, Mik­száth Kálmán-utca 6. Fráter Sándor műszerész, Ró­ka-utca 2. Galiba József műszerész, Me­rev-utca 5. Joachim Brúnó műszerész, Vidra-utca ?. Orv Kántor Ferencné műsze­rész, Tisza L.-kórus 3. Barna József műszerész, Kis­­kundorozsma. Kossuth-u 7. K­irály József műszerész, Ká­rolyi-utca 3. Kovács testvérek műszerész, Petőfi Sándor-supárút 69 Kovács tí­pia műszerész, Pető­fk Sándor­ sugárút Kov­ács László műszerész, Ap­­ponyi-utca 13. l­ehotay István műszerész, Szenthárom­ság-utca 14. Lukács János műszerész, Baj­­csy-ós­linszky-utca 22. Masa Gyula műszerész, Me­rev -utca 2. Molnár József műszerész, Kos­suth Lajos­ sugárút 85. Hier Géza műszerész, KAI vá­rta­tói­­­. Hácz Gyula műszerész, Pász­tor-utca 44. Horváth Imre, Kossuth­ u. 25 városi Vilmos műszerész, Brüsszeli-körút 27. Sitt János műszerész, Szent­ István-tér 6. Szabó Imre műszerész, Jer­­ney-ház, Melegkútnál. Szántó Sándor műszerész, Kiss utca 1. Szrnka Gyula (Turul) műsze­rész, Klebelsberg-tér 3. Grebitsch Lajos műszerész, Klauzál-tér 5. Wall Péter műszerész, Híd­­utca 1. Zsótér Sándor műszerész, Hid­­utca 2. Palócz István műszerész, Kis­­kundorozsm­a, Petőfi­ u. 7. i.öincz Itván műszerlész, Szeged, Csongrádi-sug. 53. Dr. Belemen Antal. Párisi­­körút 15. Péntek 1048 októb­er I. DRRikea 120 Afwrs­e ai»ff«l­eíl!!­özis fafizetes Olt Károly népjóléti mi­niszter most avatta fel a ka­kasszéki 101 ágyas cson­tu­­berka’őzis gyógyintézetet A gyógyintézet a háború alatt teljesen elpusztult és a há­roméves egészségügyi terv keretében épült újjá. A mi­niszter a felavatási ünnep­ségen bejelentette, hogy a hároméves terv során Mát­raházán 80 ágyas, Deszken 120 ágyas csont-tuberku­lózis osztályt fognak létesíteni. az üzemek részére Az országos tervhivatal fel­­hívja az érdekeltek figyelmét, hogy a szénszükségletet az üze­meknek és intézményeknek havonta kell ig­ényelniük. Az igénylést minden hónap 5-ig kell benyújtani a következő hónapra vonatkozóan a szén­bányászat­i igazgatódgrtál (Bu­­­dapest, V., Arany János­ u. 2»)

Next