Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

KEDD, 1850. AUGUSZTUS 1. fllapszervi­eli titkárok figyelem!Ma délután 6 órakor a Kálvin-tér 6. szám alatt TITKÁRI ÉRTEKEZLETET tartunk Az üzemi titkár elvtársak hozzák magukkal az értekezletre a vállalatvezetőket és az ÜB-titkárokat Augusztus 15-re befejezzük a terménybegyűjtést Szeged környékének dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mindszenti és szegvári dolgozó parasztok versenyfelhívásához Alkotmányunk ünnepének közeledtével Szegvár és­­ Mindszent dolgozó parasztjai, úgy találták: a begyűjtés ed­­digi üteme nem fejezi ki elég híven, hogy a beadott gabo­na minden mázsájával mennyire erősíteni akarják hazáju­kat, a békéért folyó nagy küzdelmet, új, szabad életüket, melynek eredményeit Alkotmányunk is lerögzíti. Ezért lép­tek egymással párosversenybe, ezért határozták el, hogy meggyorsítják gabonájuk beadását és augusztus 20-ra hi­ánytalanul teljesítik községük egész begyűjtési tervét. A két falu felhívásához országszerte egyre több község dol­gozó parasztsága csatlakozik és a nagy kezdeményezés lel­kes visszhangja meggyőzően bizonyítja, hogy a dolgozó pa­rasztok nagy többsége másutt is úgy gondolkodik, úgy cse­lekszik, mint a szegváriak és a mindszentiek. Ezt bizonyítják a Szegeden vasárnap lezajlott gyűlések is. A gyűléseken Szeged és Szeged környékének dolgozó parasztjai elfogadták Mind­szent és Szegvár versenykihí­vás előtt 10 óra felé benépe­sedett a baktai földművesszö­vetkezet helyisége. Ünneplőbe öltözött, kérgeskezű parasztok jöttek el, hogy megvitassák és döntsenek a versenykihí­vás kérdésében. Mindannyian tudják, mit jelent a verseny­­kihívás elfogadása. Ha elfo­gadják, azt végre is kell haj­tani. — Befejezzük a begyűjtést — mondják többen —, még­hozzá nem is augusztus 20-ra, hanem augusztus 15-re. Ezzel is egy lépést teszünk a mui­­­­kás-paraszt összefogás felé, mert idejében biztosítjuk az üzemi dolgozók kenyerét De t’szítában vannak azzal is, amikor kimondják a sza­vakat: „Elfogadjuk Szegvár­i és Mindszent dolgozó paraszt­jainak versenyfelhívását“ —, hogy nemcsak a munkás-pa­raszt összefogásról van szó, hanem a begyűjtési verseny lendületével megmutatják, helyeslik azokat a célkitűzése­ket, amelyek megvalósítása felé Pártunk út­mutatása alap­ján, a munkásosztály vezeté­sével haladunk. Elfogadjuk a ver­seny ki­hívást ! A kecskéstelepi kultúrház­­ban délután 4 órakor jöttek vásár, egyben párosversenyre hívták ki Makó és Hódmező­vásárhely dolgozó parasztsá­gát a terménybegyűjtési és tarlóhántási munkák időben elvégzésére, össze a kecskéstelepi dolgozó parasztok. Még a légy zümmö­gést is meg lehetett volna hal­lani, olyan csendben hallgat­ták az előadót. — Alkotmányunk nem papír­jogokat biztosít, mert amit az Alkotmányban lefektettünk, az törvény s minden egyes betűje a dolgozó nép érdeké­ben van. Éppen ezért határoz­­ták el a kecskéstelepi dolgozó parasztok is, hogy augusztus 15-re az utolsó szemig bead­ják felesleges gabonájukat és elvégzik a tarlóbuktatást is. Ez az elhatározás jó hozzászó­lásokból is világosan kitűnik. Kovács Lajos 12 holdas kö­zépparaszt így vélekedett: — Kötelességemnek érzem, hogy csatlakozzam a mind­szentiek és a szegváriak ver­senyfelhívásához. Tudom, hogy az idejében való ter­­ménybegyűjtés harc kérdése a béke érdekében. A többi hozzászólónak is ez volt a vé­leménye. Börcsök Imre állt fel utol­jára s ezeket mondotta: — Egyöntetűen csatlako­zunk a versenykihíváshoz és a versenykihívás elfogadásá­hoz, nem ülnek már fel a kuláknak. Amint a vasárnapi gyűlések is bizonyítják, Szeged dolgozó pa­rasztsága egyöntetűen elhatároz­ta, hogy legkésőbb augusztus 15-re minden szem felesleges ga­bonát bead az államnak.­­ A tápéi dolgozó parasztok Algyővel versenyeznek Tápén délelőtt rendezték meg a parasz­tgyűlést. A földműves­­szövetkezet helyiségében össze­gyűlt 150 kisparaszt igen jó han­gulatban várta a gyűlés megkez­dését. Csak úgy zúgott a terem, beszélgettek a termésről, a be­gyűjtésről, a tarlóhántásról. Ami­­kor az előadó elvtárs felállt az asztalnál, egyszerre csend lett és érdeklődve várták a gyűlés meg­kezdését. Az eddigi eredményeik és a verseny pontjainak ismerte­tése nagyon érdekelte a dolgozó parasztokat. Terhes János termelőcsoport­tag felszólalásában arra buzdí­totta azokat, akik még nem tel­jesítették terménybegyűjtési kö­telezettségüket, hogy a cséplés után azonnal szállítsák raktárba felesleges gabonájukat. Erre vá­laszolt Horváth István négyhol­das kisparaszt, aki kijelentette, hogy nála ugyan még nem csé­peltek el, éppen ezért megfogad­ja, hogy a verseny sikere érde­kében a cséplőgéptől azonnal raktárba szállítja felesleges ga­bonáját. A gyűlésen sokan egyéni ver­senybe léptek. Egyre több dolgos tenyér simult össze, hogy ki vi­szi be hamarabb a gabonáját. De nem elégedtek meg azzal, hogy a községen belül versenyezzenek. Még a gyűlésen megfogalmazták, a levelet, amelyben kihívták Al­győt begyűjtési és tarlóhántási versenyre. Gyála és Szentmihályíetek sem akar lemaradni a versenyben Gyálaráton a község dolgozó parasztsága nevében Csamangó István négy holdas kisparaszt , vállalta, hogy a cséplőgéptől­­ azonnal a raktárba szállítják a búzát s így a terménybegyüjtést augusztus 10-ig teljesítik. Egy­másután emelkedtek a kezek a magasba ezután a bejelentés után. Azonnal el is határozták, hogy Szeged és Makó példája nyomán ők Újszentivánt hívják ki versenyre. Szentmihálytelek dolgozó pa­rasztsága sem akar lemaradni a versenyben, ők a ^«­ozsmai dol­gozó parasztokat hívták ki ver­senyre. Vállalták, hogy a tarló­hántást augusztus 15-ig befeje­zik s minél hamarabb befejezik a terménybegyűjtést is. A csép­­lést július 31-én befejezték és csak egy pár egyénileg gazdál­kodó kisparaszt van még hátra, akik nem szállították be gaboná­jukat Kószó István kihangsú­lyozta, hogy ezeknek a kispa­­rasztoknak meg kell magyarázni a terménybegyüjtés fontosságát. Szeged és környékének dolgozó parasztjai ismét Pártunkra és a békére szavaztak A kuliákság és a klerikális reakció azonban nem nézi tétle­nül, hogy a kisparasztság híven teljesíti terménybegyüjtési köte­­lezettségét. Algyőn a papok a búcsúval akarták elvonni a dol­gozó parasztságot a gyűlésről. A dolgozó parasztságnak azonban már kinyílt a szeme és világosan látja a klerikális reakció aljas aknamunkáját, így kudarcba ful­ladt az algyői fiatal pap agitá­ció­ja is és a parasztgyülésen igen sok algyői dolgozó paraszt és parasztasszony vett részt. Kihívták terménybegyüjtési és tarlóhántási versenyre a tápéi dolgozó parasztokat és amint Czirok Mihály hozzászólásában kifejtette: „Azzal, hogy mi ide­jében begyüjtjük a gabonát, nemcsak az ötéves terv sikerét mozdítjuk elő, hanem nagy csa­pást mérünk a klerikális reak­cióra is.” A gabonabeadási verseny, a mindszenti és szegvári kezdemé­nyezéshez való tömeges csatla­kozás minden szónál beszédesebb szavazás győzelmeink szervezője, jövőnk biztoskezű építője. Pár­tunk mellett Egyben szavazás a hős koreai nép harca mellett, szavazás a béke ügye mellett is. Augusztus 15-re befejezzük a termény begyűjtést Lelkesedéssel csatlakoznak a versenyfelhíváshoz az alsóvárosi és ujszegedi dolgozó parasztok is Az alsóvárosi földművesszö­­vetkezet Földműves­ utcai helyi­ségében is sok dolgozó paraszt és parasztasszony gyűlt össze, hogy megvitassák a versenyhí­­vást Az alsóvárosiak is elhatá­rozták, időbeni terménybeadá­sukkal azon lesznek, hogy Cson­­grád megye a terménybegyűjtés elvégzésekor ne hetedik legyen az ország megyéinek terménybe­gyűjtési ranglistáján, hanem az elsők közé kerüljön s a megye dolgozó parasztsága az elsők között mondhassa: eleget tet­tünk kötelességünknek, a nép államával szemben. Nagy lelke­sedéssel fogadták el a mind­szentiek versenykihívásának fel­tételeit s egyben elhatározták, csatlakoznak ahhoz, hogy Sze­ged dolgozó parasztsága ver­senyre hivja ki Vásárhely és Makó dolgozó parasztságát. Az ujszegedi földmüvesszö­­vetkezet helyiségének kis udvara is megtelt dolgozó parasztokkal. Sokaknak már ülőhely sem ju­tott, állva hallgatták végig az előadót. Az előadás befejezése után minden felszólaló kifejezés­re juttatta, megérték, mint je­lent nemzetgazdasági szempont­ból a gabonafeleslegek időbeni bead­ása. Tudják, ha a gabona­raktárakban biztos helyen, a van, ezzel elősegítik az ötéves terv sikerét és az ország dolgo­zói nyugodtan tekinthetnek a jövő esztendő elé. Ezért csatla­kozott az újszegedi dolgozó pa­rasztság is egyöntetűen és lelke­sen a mindszenti versenyfelhí­­váshoz. A dolgozó parasztok nem hallgatnak a hatászokra Nem kell azonban azt hinni, hogy az ellenség mindezeket az eredményeket és sikereket tét­lenül nézi. Most is, mint min­dig, ha a dolgozó nép érdekei ellen kell valamit tenni, megje­lenik. Erre a gyűléseken felszó­­laló dolgozó parasztok is rá­mutattak. Például Kiis Péterné elvtársnő elmondotta, hogyan igyekezett Nagy Ferenc kulák másokat lebeszélni arról, hogy a felesleges gabonájukat beadják, ugyanakkor ő szeretett volna a felesleges gabonájáért mázsán­ként hat forint jutalmat kapni. A kulák minden eszközt meg­ragad, hogy akadályozza a ter­ménybegyűjtés sikerét. — Ne vigyétek be most, mert később többet kaptok érte — mondják a kulákok. Dolgozó parasztjaink azonban * Párthírek A psírlszervezetek, tömegszerveze­­tek, békebizottságok a koreai gyű­j­­tőíveket a befizetési csekkeket, va­lamint a gyűjtéssel kapcsolatos ös­­­szefoglaló jelentésüket (hány fő és a gyűjtött összeg számszerűen) leg­­később kedd délután 4—7 óra kö­zött feltétlenül adják le a Pártbi­zottság Agitációs Osztályán. Augusztus 1-én, kedden dél­után fél 5-kor az instruktorok részére értekezletet tartunk a Sztálin-sétány 10. szám alatt. Augusztus 1-én, kedden dél­után 6-kor az összes titkárok részére értekezletet tartunk a Kálvin-tér 6. szám alatt. „Vállalom, hogy az új normát a koreai mű­szakban 10 KILÓVAL TÚLTELJESÍTEM"... A minisztertanács határozata fellendítette a versenyt a Dohánygyárban A minisze­r­tanács határozata nyilvánosságra kerülése óta a szegedi Dohánygyár dolgozóinak is legfonto­sabb beszédtémája a normater­vezés és alapbéremelés kérdése. Sajtó-, műhely-, népne­­velő értekezle­teken, röpgyűlése­­ken alaposan megbán­va­ ik ve­tt­­ük ezt a kérdést. Hogy dolgozóink valóban meg is értették a minisztertanács ha­tározatát, erre bizonyíték Katona Jenőné pártonkívüli bálabontó­nő szava is: „Most már értem, hogy mi idézte elő a mai drága­ságot. Mindezt nagyrészben a fosa normáknak „köszönhetjük“ Az újonnan átrendezett igazsá­gos normák ezt kiküszöbölik majd. Tudom, érzem, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja nemcsak a Párt tagjai, hanem valamen­­­nyi becsületes dolgozó érdekét képviseli e határozat létrehozásá­val. Célom az, hogy becsületes munkám által én is odacsapjak az imperialisták fejére, hogy mi­nél jobban kiérdemeljem a­ Párt belénk helyezett bizalmát. Éppen ezért Alkotmányunk egyéves év­fordulójára vállalom, hogy az újonnan megállapított norm­akilogramot napi öt ki­logrammal, az előkészítő osz­tály által felajánlott koreai műszakon 10 kilogrammal túlteljesítem.“ Engi I Hésné keverőnő is ha­sonlóan beszél munkaszünetben társainak. „A minisztertanács határozatát megértettem s belá­tom, hogy bizony az én normám is laza. Látom azt, hogy ez dolgozójává lett fejlődésünknek. Újonnan megállapított normámat én fa­lulteljetilem Alkotmányunk egyéves évfordu­lójára, mert tudom, hogy a munkaverseny további fokozásá­val valósíthatjuk meg csak mi­nél előbb és eredményesebben ha­zánkban is a szocializmust.“ A kocsányos­ és válogatónők sem maradnak le a felajánlók listájáról. Egymás után ajánlot­ták fel, hogy újonnan megállapított nor­­ma kilogram­jukat Alkotmá­nyunk évfordulójának tiszte­letére 1—2—3 és 5 kilogram­mal felemelik. A felajánlásokat még az új nor­mák ismerete nélkül tették meg, s mikor egyik dolgozó megkér­dezte őket, hogyan mernek így ismeretlenben, vaktában felaján­lást tenni, Németh Istvánná ko­­csányozó — szinte látszik, várta ezt a kérdést — azonnal választ adott munkatársának: „Bátran tesszük meg felajánlásunkat, mert bizunk a Vártban ta: „Ha csak átmenetileg is, de csökkenni fog a magas százalékot elért dolgozók keresete, hogyan birkózunk majd meg a magas árakkal ?“ A zsibongó terem dolgozóinak Katona Jenőné szavaival vála­szoltam Széllné kérdésére. „A la­za norma idézte elő a drágaságot, annak köszönhetjük az aránylag magas mai árakat. Megmagyaráz­tam Széllnének, hogy az új bér- és normarendezés után megszű­nik az indokolatlan magas bére­zés. Egyszerű, könnyen megért­hető példákkal igyekeztem Széll­né előtt megvilágítani, hogy ha kerekebb az előállítási kfik­ang, kevesebb az eladási ár is, tehát ilyenformán maguk a dolgozók szüntetik meg a mai drágaságot. De nemcsak a magas árak szűn­nek majd meg, de augusztus 1-el gyökeresen felszámoljuk az igazságtalan bérezést is. Hány, de hány szakmunkás volt üzemünkben is, akik bizony hos­­­szú időn keresztül kevesebbet­ kerestek, mint a nem szakmun­kások. Az új bérezés és norma­rendezés a dolgozók, tehát a mi érdekünket szolgálja, s ha pilla­natnyilag kevesebb is lesz az ed­dig magas százalékot elért dol­gozók fizetése, ez nem jelent sem­mi veszélyt. Az új normák ösz­tönzőleg hatnak minden becsüle­tes dolgozóra, s a közeljövőben bizonyosan még nagyobb lendüle­tet kap majd az újítómozgal­om is. Egymás után születnek majd­ meg az újítások, új munkamód­szerek, melyek mind a fejlődést, a szocializmus építésének meg­gyorsítását szolgálják. Győri Imre, dohánygyári dolgozó, és vezetőinkben, akik közülünk kerültek a különböző felelősség­­teljes munkahelyekre és tudjuk, hogy az új normákat úgy álla­pítják meg, hogy azok észszerű, tervszerű munkával feltétlenül teljesíthetők lesznek. Ösztönző hatásuknál fogva kell is, hogy túlteljesíthetők legyenek, mert a fejlődés soha nem állhat meg."“ így vélekedik üzemünk dolgo­zóinak legnagyobb része, de van­nak közöttünk olyanok is, akik­nek aggályaik voltak a norma- és bérrendezéssel kapcsolatban. Egyszerre tízen is válaszolni norma már elvesztette minden­t akarnak Széll Menyhértné kérdé­­ösztönző erejét, sőt erősen, aka­ lsére, aki aggódva ezeket mondat.

Next