Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-01 / 176. szám
KEDD, 1850. AUGUSZTUS 1. fllapszervieli titkárok figyelem!Ma délután 6 órakor a Kálvin-tér 6. szám alatt TITKÁRI ÉRTEKEZLETET tartunk Az üzemi titkár elvtársak hozzák magukkal az értekezletre a vállalatvezetőket és az ÜB-titkárokat Augusztus 15-re befejezzük a terménybegyűjtést Szeged környékének dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mindszenti és szegvári dolgozó parasztok versenyfelhívásához Alkotmányunk ünnepének közeledtével Szegvár és Mindszent dolgozó parasztjai, úgy találták: a begyűjtés eddigi üteme nem fejezi ki elég híven, hogy a beadott gabona minden mázsájával mennyire erősíteni akarják hazájukat, a békéért folyó nagy küzdelmet, új, szabad életüket, melynek eredményeit Alkotmányunk is lerögzíti. Ezért léptek egymással párosversenybe, ezért határozták el, hogy meggyorsítják gabonájuk beadását és augusztus 20-ra hiánytalanul teljesítik községük egész begyűjtési tervét. A két falu felhívásához országszerte egyre több község dolgozó parasztsága csatlakozik és a nagy kezdeményezés lelkes visszhangja meggyőzően bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok nagy többsége másutt is úgy gondolkodik, úgy cselekszik, mint a szegváriak és a mindszentiek. Ezt bizonyítják a Szegeden vasárnap lezajlott gyűlések is. A gyűléseken Szeged és Szeged környékének dolgozó parasztjai elfogadták Mindszent és Szegvár versenykihívás előtt 10 óra felé benépesedett a baktai földművesszövetkezet helyisége. Ünneplőbe öltözött, kérgeskezű parasztok jöttek el, hogy megvitassák és döntsenek a versenykihívás kérdésében. Mindannyian tudják, mit jelent a versenykihívás elfogadása. Ha elfogadják, azt végre is kell hajtani. — Befejezzük a begyűjtést — mondják többen —, méghozzá nem is augusztus 20-ra, hanem augusztus 15-re. Ezzel is egy lépést teszünk a muikás-paraszt összefogás felé, mert idejében biztosítjuk az üzemi dolgozók kenyerét De t’szítában vannak azzal is, amikor kimondják a szavakat: „Elfogadjuk Szegvári és Mindszent dolgozó parasztjainak versenyfelhívását“ —, hogy nemcsak a munkás-paraszt összefogásról van szó, hanem a begyűjtési verseny lendületével megmutatják, helyeslik azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítása felé Pártunk útmutatása alapján, a munkásosztály vezetésével haladunk. Elfogadjuk a verseny kihívást ! A kecskéstelepi kultúrházban délután 4 órakor jöttek vásár, egyben párosversenyre hívták ki Makó és Hódmezővásárhely dolgozó parasztságát a terménybegyűjtési és tarlóhántási munkák időben elvégzésére, össze a kecskéstelepi dolgozó parasztok. Még a légy zümmögést is meg lehetett volna hallani, olyan csendben hallgatták az előadót. — Alkotmányunk nem papírjogokat biztosít, mert amit az Alkotmányban lefektettünk, az törvény s minden egyes betűje a dolgozó nép érdekében van. Éppen ezért határozták el a kecskéstelepi dolgozó parasztok is, hogy augusztus 15-re az utolsó szemig beadják felesleges gabonájukat és elvégzik a tarlóbuktatást is. Ez az elhatározás jó hozzászólásokból is világosan kitűnik. Kovács Lajos 12 holdas középparaszt így vélekedett: — Kötelességemnek érzem, hogy csatlakozzam a mindszentiek és a szegváriak versenyfelhívásához. Tudom, hogy az idejében való terménybegyűjtés harc kérdése a béke érdekében. A többi hozzászólónak is ez volt a véleménye. Börcsök Imre állt fel utoljára s ezeket mondotta: — Egyöntetűen csatlakozunk a versenykihíváshoz és a versenykihívás elfogadásához, nem ülnek már fel a kuláknak. Amint a vasárnapi gyűlések is bizonyítják, Szeged dolgozó parasztsága egyöntetűen elhatározta, hogy legkésőbb augusztus 15-re minden szem felesleges gabonát bead az államnak. A tápéi dolgozó parasztok Algyővel versenyeznek Tápén délelőtt rendezték meg a parasztgyűlést. A földművesszövetkezet helyiségében összegyűlt 150 kisparaszt igen jó hangulatban várta a gyűlés megkezdését. Csak úgy zúgott a terem, beszélgettek a termésről, a begyűjtésről, a tarlóhántásról. Amikor az előadó elvtárs felállt az asztalnál, egyszerre csend lett és érdeklődve várták a gyűlés megkezdését. Az eddigi eredményeik és a verseny pontjainak ismertetése nagyon érdekelte a dolgozó parasztokat. Terhes János termelőcsoporttag felszólalásában arra buzdította azokat, akik még nem teljesítették terménybegyűjtési kötelezettségüket, hogy a cséplés után azonnal szállítsák raktárba felesleges gabonájukat. Erre válaszolt Horváth István négyholdas kisparaszt, aki kijelentette, hogy nála ugyan még nem csépeltek el, éppen ezért megfogadja, hogy a verseny sikere érdekében a cséplőgéptől azonnal raktárba szállítja felesleges gabonáját. A gyűlésen sokan egyéni versenybe léptek. Egyre több dolgos tenyér simult össze, hogy ki viszi be hamarabb a gabonáját. De nem elégedtek meg azzal, hogy a községen belül versenyezzenek. Még a gyűlésen megfogalmazták, a levelet, amelyben kihívták Algyőt begyűjtési és tarlóhántási versenyre. Gyála és Szentmihályíetek sem akar lemaradni a versenyben Gyálaráton a község dolgozó parasztsága nevében Csamangó István négy holdas kisparaszt , vállalta, hogy a cséplőgéptől azonnal a raktárba szállítják a búzát s így a terménybegyüjtést augusztus 10-ig teljesítik. Egymásután emelkedtek a kezek a magasba ezután a bejelentés után. Azonnal el is határozták, hogy Szeged és Makó példája nyomán ők Újszentivánt hívják ki versenyre. Szentmihálytelek dolgozó parasztsága sem akar lemaradni a versenyben, ők a ^«ozsmai dolgozó parasztokat hívták ki versenyre. Vállalták, hogy a tarlóhántást augusztus 15-ig befejezik s minél hamarabb befejezik a terménybegyűjtést is. A cséplést július 31-én befejezték és csak egy pár egyénileg gazdálkodó kisparaszt van még hátra, akik nem szállították be gabonájukat Kószó István kihangsúlyozta, hogy ezeknek a kisparasztoknak meg kell magyarázni a terménybegyüjtés fontosságát. Szeged és környékének dolgozó parasztjai ismét Pártunkra és a békére szavaztak A kuliákság és a klerikális reakció azonban nem nézi tétlenül, hogy a kisparasztság híven teljesíti terménybegyüjtési kötelezettségét. Algyőn a papok a búcsúval akarták elvonni a dolgozó parasztságot a gyűlésről. A dolgozó parasztságnak azonban már kinyílt a szeme és világosan látja a klerikális reakció aljas aknamunkáját, így kudarcba fulladt az algyői fiatal pap agitációja is és a parasztgyülésen igen sok algyői dolgozó paraszt és parasztasszony vett részt. Kihívták terménybegyüjtési és tarlóhántási versenyre a tápéi dolgozó parasztokat és amint Czirok Mihály hozzászólásában kifejtette: „Azzal, hogy mi idejében begyüjtjük a gabonát, nemcsak az ötéves terv sikerét mozdítjuk elő, hanem nagy csapást mérünk a klerikális reakcióra is.” A gabonabeadási verseny, a mindszenti és szegvári kezdeményezéshez való tömeges csatlakozás minden szónál beszédesebb szavazás győzelmeink szervezője, jövőnk biztoskezű építője. Pártunk mellett Egyben szavazás a hős koreai nép harca mellett, szavazás a béke ügye mellett is. Augusztus 15-re befejezzük a termény begyűjtést Lelkesedéssel csatlakoznak a versenyfelhíváshoz az alsóvárosi és ujszegedi dolgozó parasztok is Az alsóvárosi földművesszövetkezet Földműves utcai helyiségében is sok dolgozó paraszt és parasztasszony gyűlt össze, hogy megvitassák a versenyhívást Az alsóvárosiak is elhatározták, időbeni terménybeadásukkal azon lesznek, hogy Csongrád megye a terménybegyűjtés elvégzésekor ne hetedik legyen az ország megyéinek terménybegyűjtési ranglistáján, hanem az elsők közé kerüljön s a megye dolgozó parasztsága az elsők között mondhassa: eleget tettünk kötelességünknek, a nép államával szemben. Nagy lelkesedéssel fogadták el a mindszentiek versenykihívásának feltételeit s egyben elhatározták, csatlakoznak ahhoz, hogy Szeged dolgozó parasztsága versenyre hivja ki Vásárhely és Makó dolgozó parasztságát. Az ujszegedi földmüvesszövetkezet helyiségének kis udvara is megtelt dolgozó parasztokkal. Sokaknak már ülőhely sem jutott, állva hallgatták végig az előadót. Az előadás befejezése után minden felszólaló kifejezésre juttatta, megérték, mint jelent nemzetgazdasági szempontból a gabonafeleslegek időbeni beadása. Tudják, ha a gabonaraktárakban biztos helyen, a van, ezzel elősegítik az ötéves terv sikerét és az ország dolgozói nyugodtan tekinthetnek a jövő esztendő elé. Ezért csatlakozott az újszegedi dolgozó parasztság is egyöntetűen és lelkesen a mindszenti versenyfelhíváshoz. A dolgozó parasztok nem hallgatnak a hatászokra Nem kell azonban azt hinni, hogy az ellenség mindezeket az eredményeket és sikereket tétlenül nézi. Most is, mint mindig, ha a dolgozó nép érdekei ellen kell valamit tenni, megjelenik. Erre a gyűléseken felszólaló dolgozó parasztok is rámutattak. Például Kiis Péterné elvtársnő elmondotta, hogyan igyekezett Nagy Ferenc kulák másokat lebeszélni arról, hogy a felesleges gabonájukat beadják, ugyanakkor ő szeretett volna a felesleges gabonájáért mázsánként hat forint jutalmat kapni. A kulák minden eszközt megragad, hogy akadályozza a terménybegyűjtés sikerét. — Ne vigyétek be most, mert később többet kaptok érte — mondják a kulákok. Dolgozó parasztjaink azonban * Párthírek A psírlszervezetek, tömegszervezetek, békebizottságok a koreai gyűjtőíveket a befizetési csekkeket, valamint a gyűjtéssel kapcsolatos összefoglaló jelentésüket (hány fő és a gyűjtött összeg számszerűen) legkésőbb kedd délután 4—7 óra között feltétlenül adják le a Pártbizottság Agitációs Osztályán. Augusztus 1-én, kedden délután fél 5-kor az instruktorok részére értekezletet tartunk a Sztálin-sétány 10. szám alatt. Augusztus 1-én, kedden délután 6-kor az összes titkárok részére értekezletet tartunk a Kálvin-tér 6. szám alatt. „Vállalom, hogy az új normát a koreai műszakban 10 KILÓVAL TÚLTELJESÍTEM"... A minisztertanács határozata fellendítette a versenyt a Dohánygyárban A miniszertanács határozata nyilvánosságra kerülése óta a szegedi Dohánygyár dolgozóinak is legfontosabb beszédtémája a normatervezés és alapbéremelés kérdése. Sajtó-, műhely-, népnevelő értekezleteken, röpgyűléseken alaposan megbánva ik vettük ezt a kérdést. Hogy dolgozóink valóban meg is értették a minisztertanács határozatát, erre bizonyíték Katona Jenőné pártonkívüli bálabontónő szava is: „Most már értem, hogy mi idézte elő a mai drágaságot. Mindezt nagyrészben a fosa normáknak „köszönhetjük“ Az újonnan átrendezett igazságos normák ezt kiküszöbölik majd. Tudom, érzem, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nemcsak a Párt tagjai, hanem valamennyi becsületes dolgozó érdekét képviseli e határozat létrehozásával. Célom az, hogy becsületes munkám által én is odacsapjak az imperialisták fejére, hogy minél jobban kiérdemeljem a Párt belénk helyezett bizalmát. Éppen ezért Alkotmányunk egyéves évfordulójára vállalom, hogy az újonnan megállapított normakilogramot napi öt kilogrammal, az előkészítő osztály által felajánlott koreai műszakon 10 kilogrammal túlteljesítem.“ Engi I Hésné keverőnő is hasonlóan beszél munkaszünetben társainak. „A minisztertanács határozatát megértettem s belátom, hogy bizony az én normám is laza. Látom azt, hogy ez dolgozójává lett fejlődésünknek. Újonnan megállapított normámat én falulteljetilem Alkotmányunk egyéves évfordulójára, mert tudom, hogy a munkaverseny további fokozásával valósíthatjuk meg csak minél előbb és eredményesebben hazánkban is a szocializmust.“ A kocsányos és válogatónők sem maradnak le a felajánlók listájáról. Egymás után ajánlották fel, hogy újonnan megállapított norma kilogramjukat Alkotmányunk évfordulójának tiszteletére 1—2—3 és 5 kilogrammal felemelik. A felajánlásokat még az új normák ismerete nélkül tették meg, s mikor egyik dolgozó megkérdezte őket, hogyan mernek így ismeretlenben, vaktában felajánlást tenni, Németh Istvánná kocsányozó — szinte látszik, várta ezt a kérdést — azonnal választ adott munkatársának: „Bátran tesszük meg felajánlásunkat, mert bizunk a Vártban ta: „Ha csak átmenetileg is, de csökkenni fog a magas százalékot elért dolgozók keresete, hogyan birkózunk majd meg a magas árakkal ?“ A zsibongó terem dolgozóinak Katona Jenőné szavaival válaszoltam Széllné kérdésére. „A laza norma idézte elő a drágaságot, annak köszönhetjük az aránylag magas mai árakat. Megmagyaráztam Széllnének, hogy az új bér- és normarendezés után megszűnik az indokolatlan magas bérezés. Egyszerű, könnyen megérthető példákkal igyekeztem Széllné előtt megvilágítani, hogy ha kerekebb az előállítási kfikang, kevesebb az eladási ár is, tehát ilyenformán maguk a dolgozók szüntetik meg a mai drágaságot. De nemcsak a magas árak szűnnek majd meg, de augusztus 1-el gyökeresen felszámoljuk az igazságtalan bérezést is. Hány, de hány szakmunkás volt üzemünkben is, akik bizony hosszú időn keresztül kevesebbet kerestek, mint a nem szakmunkások. Az új bérezés és normarendezés a dolgozók, tehát a mi érdekünket szolgálja, s ha pillanatnyilag kevesebb is lesz az eddig magas százalékot elért dolgozók fizetése, ez nem jelent semmi veszélyt. Az új normák ösztönzőleg hatnak minden becsületes dolgozóra, s a közeljövőben bizonyosan még nagyobb lendületet kap majd az újítómozgalom is. Egymás után születnek majd meg az újítások, új munkamódszerek, melyek mind a fejlődést, a szocializmus építésének meggyorsítását szolgálják. Győri Imre, dohánygyári dolgozó, és vezetőinkben, akik közülünk kerültek a különböző felelősségteljes munkahelyekre és tudjuk, hogy az új normákat úgy állapítják meg, hogy azok észszerű, tervszerű munkával feltétlenül teljesíthetők lesznek. Ösztönző hatásuknál fogva kell is, hogy túlteljesíthetők legyenek, mert a fejlődés soha nem állhat meg."“ így vélekedik üzemünk dolgozóinak legnagyobb része, de vannak közöttünk olyanok is, akiknek aggályaik voltak a norma- és bérrendezéssel kapcsolatban. Egyszerre tízen is válaszolni norma már elvesztette mindent akarnak Széll Menyhértné kérdéösztönző erejét, sőt erősen, aka lsére, aki aggódva ezeket mondat.