Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

HAZÁNK NEM RÉS, HANEM ERŐS BÁSTYA A BÉKE FRONTJÁN! A tanácstagok jár­janak élen a békéért folyó harcban, amelynek élén a Szovjetunió halad — mondotta Zombori Jánoos> elvtárs Szeged Varos Tanácsának keddi alakuló ülésén Az ódon szegedi városháza még soha oly­an jelentős napot nem irt meg, mint a keddi volt. Itt ültek össze az ok­tób­er 22-én megválasz­tott tanácstagok és meghívott vendégek, hogy megalakítsák a Szeged Városi Tanácsot. Az ünnepélyes ülés előtt a tanácstagok átvették dí­szes megbízólevelüket, azt az okmányt, mely tanúsítja, hogy a nép bizalma arra jelölte ki őket, hogy vezessék, i­án­yítsák a dolgozókat, intézzék azoknak ügyeit. Megteltek a tanácsterem széksorai a tanácsta­gokkal. Ott ülnek egymás mellett, kicsit meghato­­tan beszélgetnek. Ért­hető, hiszen életük hatalmas fordulópontjához, életüknek új szakaszá­hoz érkeztek Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, fejkendős asszonyok, lányok, fiatalok ülnek egy­más mellett, nézegetve a piros­­szegélyű, kékesszürke papírra nyomtatott megbízólevelet, mely arról be­szél, hogy a demokrácia, a szocializmus építése érdekében jó munkát vé­geztek eddig s ez a megtiszteltetés is ennek a jó mu­nkának az eredmé­nye. A falakról vezetőink, Lenin, Sztálin, Ráko­si elvtársak képei néznek le rájuk s vörös alapon fehér betűs jelmondatok hirdetik az ünnepet. ..A tanácsokkal erősítjük népünk egységét, növeljük a­ béketábor erejét!’1 — mondja el az egyik felírat , közvetlenül mellette? a másik felirat. Alkotmányukból vett idézet elmond­ja, hogy mi a­ tanácsok lényege: „A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőr­zését az államhatalom helyi gyakorlásában.“ Újabb győzelmet ünnepelü­nk Meghatott csendben figyelt mindenki, amikor a Himnusz hangjai után Zombori János elv­­társ, az MDP Szegedi Pártbizott­ságának titkára, a Magyar Füg­getlenségi Népfront Szegedi Bi­zottságának elnöke megnyitotta az ünnepi ülést. — Újabb győzelmet ünnepe­lünk ezen a napon — kezdte be­szédét. Ma kezdi meg működését a tanács, melynek létesítésére szoros egységben adta le szavazatát a tanácsválasztá­sok alkalmával a dolgozó nép. Zombori elvtárs röviden vis­­­szapillantott a múltra, azokra az időkre, azokra az állapotokra, melyekből országunk, dolgozó népünk a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével kiemelkedett. Fel­emeltük az országot elesettségé­­ből, újjáépítettük a romokból s Párttunk vezetésével sorozatos győzelmeket értünk el. Hozzáfog­hattunk szocializmust építő öt­éves tervünk megvalósításához. Hatalmas terveink azonban új feladatok elé is állítottak ben­nünket és ezeknek a feladatoknak a végrehajtása érdekében fel kellett számolni a régi köz­igazgatást, mely — bár egyes kérdések megoldásánál végzett jó mun­kát — még­sem volt alkalmas a maga egészében végrehajtani közigazgatásunk előtt álló meg­növekedett­ feladatokat. — A tanácsok megalakulása — folytatta — történelmi jelen­tőségű esemény. A tanácsok be­kapcsolják a legszélesebb töme­geket az államigazgatásba s döntő szervei lesznek a munkás­­paraszt szövetség államának. Szeged dolgozó népe a taná­­csokba a legjobbakat válasz­­­­totta, azokat, akik megmutatták eddigi munkájukkal, hogy jó harcosai a szocializmus építésének. Zombori elvtárs ezután a ta­nács és a tanácstagok feladatai­ról beszélt s mint legfőbb fel­adatot jelölte a meg a tanács­tagok számára, hogy járjanak élen a békéért folyó harcban, abban a harcban, melynek élén a dicsőséges Szovjetunió és an­nak nagy vezére, Sztálin elvtárs halad. Mindenki feláll a teremben s­zergetes tapsviharral köszöntik, éltetik Sztálin elvtársat, a Pár­tot s mindannyiunk szeretett ta­nítómesterét, Rákosi elvtársat. A választások szegedi végeredményei Siklósi János elvtárs, a vá­lasztási bizottság elnöke ismer­tette ezután a tanácsválasztás szegedi eredményeit. E szerint szavazati joga Szegeden 66.732 lakosnak volt. Ezek közül lesza­vazott 63.931. A Népfrontra 61.287-en adták le szavazatukat. Ellene 442-en szavaztak, míg érvénytelen 2200 szavazat. A következő napirendi pont javaslat volt a végrehajtó bizott­ság tagjainak személyére. A kö­vetkezőiket javasolták a végre­­haajtó bizottságba: Pénes Leó,.. Nagy István, Misen Gusztáv, Gerőné dr. Fazekas Erzs­é­bet, Zombori János, Bite Vince, özv. Par­­ragi Mih­ályné, Molnár And­rás, Puszta Lajtos, Hegedűs László, Farkas Istvánné, Tombácz Imre, lytovicz And­rás, Gera Andr­ás és Szi­lágyi Klára. Az ülés egyhangú lelkesedés­sel elfogadta a jelölteket, akik azután néhány percre visszavo­nultak, hogy megválasszák az elnököt, a két alelnököt és a titkárt. A szünetben művészi élmény volt a „Bartók Béla“ kó­­rus» szereplése. Kertész Lajos ve­zénylésével. Hamarosan visszatért a meg­választott végrehajtó bizottság s az elnök kihirdette a választás eredményét. Elnök: Dénes Leó; alelnö­­kök: Nagy István és Tom­bácz Imre; titkár pedig Mison Gusztáv.­­ A Párt segít Papp Sándor elvtárs, a Megyei Tanács elnöke szólalt fel ezután. Méltatta beszédében a tanácsok megalakulásának­ hatalmas je­lentőségét, — így vált lehetővé — mon­dotta —, hogy bevonjuk a leg­szélesebb tömegeket az állam igazgatásába. Hatalmas ered­mény ez. Munkásosztályunk szövetség­ben a parasztsággal, a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével vívta meg a harcot, mely ezt az eredményt is hozta. Bebizonyította a Párt és a dolgozó nép, hogy élni tu­dunk a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. Papp Sándor elvtárs beszélt még azokról az eredményekről, melyeket a felszabadulás óta el­értünk, mind ipari, mind mező­­gazdasági és kulturális vonalon. — Ezekből az eredményekből — folytatta — szép számmal könyvelhet el magának Szeged dolgozó népe. De a megnöveke­dett feladatokból is jó rész jut számukra és ezeknek a feladatoknak sikeres vég­rehajtása nem kis mértékben függ a most megalakult Vá­rosi Tanács jó munkájától. Harcoljanak a bürokrácia ellen, kezeljék rugalmasan az ügyeket Molnár István elvtárs tanács­tag javaslatára a Városi Tanács hatalmas lelkesedéssel a követ­Az alakuló ülésről táviratot küldtek még a Magyar Népköz­társaság minisztertanácsának, valamint Csongrád megye Taná­csának. Az alakuló gyűlést a Szeged Járási Tanács, a DE­­FOSz szegedi járási titkársága, s harcban az ellenség ellen meg­alkuvás nélkül küzdjenek a bé­kéért, erősítsék azt a béketábort, melyet a Szovjetunió, Sztálin elvtárs vezet. Nem vagyunk egyedül, 800 milliónyi tömeg ál mögöttünk. A Tanács sincs egyedül. Mindenkor mellette áll a Párt, hozzásegíti a feladatok eredményes megoldásához. Azoknak a feladatoknak a meg­oldásához, melyek sikerrevitele olyan színvonalra emeli népün­ket, amilyen színvonalon ez a nép még soha nem volt a törté­nelem során. Szeged dolgozó népe megérett a hatalom gyakorlására Az üdvözlőbeszéd után Bite Vince elvtárs köszöntötte a Me­gyei és a szegedi Pártbizottság nevében a megalakult Tanácsot. — A régi ellenforradalmi Szeged — mondotta — ma már csak rossz álom. A tanácsválasztások eredmé­nye is megmutatta, hogy Szeged dolgozó népe meg­érett a hatalom gyakorlásá­ra s most bátran elmondhatjuk, hogy az 1919-es Tanácsköztársa­ság példáját követjük. Bitó elvtárs üdvözlő szavai után a szegedi üzemek küldött­sége vonult be a terembe, élen Komócsin Balázsné elvtársnővel. Meleg, szívből jövő üdvözlő sza­vak: — Mi magunk a saját soraink­ból küldöttük el képviselőinket a tanácsba. Itt ülnek most azok is a Városi Tanácsban, akiknek a múlt rendszer még szavazati jogot sem adott. Ígérjük a ta­nácstagoknak, hogy munkájuk­ban mindenkor segítjük őket. A termelőcsoportok nevében Boros Gyevi János üdvözölte a megalakult tanácsot s ígéretet tett, hogy a szege­di termelőcsoportok novem­ber 7-re, a Szocialista For­radalom évfordulójára befe­jezik a mélyszántást. Az értelmiségi dolgozók üd­vözletét küldöttség élén dr. Sző­­kefalivi Nagy Béla, Kossuth-dí­­jas egyetemi tanár hozta el. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nevében Bordács Eszter tett ígéretet, hogy a gyár dolgozói december 20- ra befejezik ezévi tervüket. Eljöttek az úttörők is, hogy üdvözöljék a tanácsot. Az ő ne­vükben Gergely Éva tett foga­dalmat: „Tudjuk, hogy jövőnk egyik biztosítéka a tanács. Fogadjuk, hogy jó tanulás­sal, jó munkával segítjük a tanácsok munkáját!” A városházi dolgozók nevében Berniczki Erzsébet köszöntötte a tanácsot, Papp Ferenc tanácstag pedig az alsóvárosi dolgozó pa­rasztok nevében fogadott jó munkát. Lacsán Mihályné a bé­kebizottságok üdvözletét hozta el, Halász László a kiskereske­dők, Dunai József pedig a kis­iparosok nevében kívánt a ta­nács munkájához sok sikert kerő táviratot küldte Rákosi elv­társnak az alakuló ülésről; a Dorozsmai Függetlenségi Nép­front táviratban, Bakó László református lelkipásztor pedig levélben üdvözölte. Az alakuló ülést Dénes Leó elvtársi zárta be. Távirat Rákosi elvtársnak „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRSNAK, Budapest A Szeged Városi Tanács megalakulásának ünnepén, vala­mint abból az alkalomból, hogy most múlt 10 éve szeretett Rá­kosi elvtárs fasiszta rabságból való szabadulásának, forró üdvöz­letünket küldjük és ígérjük, hogy a Városi Tanács valamennyi tagja minden erejét és tudását ötéves tervünk mielőbbi megva­lósítására és a béke harcos megvédésére fordítja. SZEGED VÁROS TANÁCSA” Szervezzük gomb­sabdai pártokatásunkat P­ártszervezeteink előtt most­­ igen fontos feladat áll: a november 6-ával kezdődő héten mindenhol megkezdődik a párt­oktatás. Kétségkívül tapasztaltunk az oktatás megszervezése terén igen pozitív jelenségeket. Tapasz­talatuk azt, hogy pártszervezeteink nagy része egyéb nagy feladatok mellett jól készítette elő az új ok­tatási évadot. De hiba volna, ha megelégednénk ezekkel az ered­ményekkel, hiba volna, ha annak örülnénk csak, hogy idén sokkal körültekintőbben szerveztük meg a pártoktatás megindítását, mint tavaly. Hiba volna ha itt megfeled­keznénk arról, hogy tavaly óta lényegesen növekedtek az előttünk álló követelmények az oktatás te­rén is. Éppen ezért kell felvet­nünk elsősorban azokat a hiányos­ságokat, amelyek egyáltalában nem jellemzőek a szegedi pártszer­vezeteink oktatási munkájára, de ha idejében nem tárjuk fel , ezekből a kis hibákból nagy hibák és mulasztások lehetnének. A hiányosságok elsősorban ab­ból adódnak, hogy még mindig sok helyen nem az egyes párttagok egyéni körülményeit, képzettségét és felkészültségét vizsgálják meg az oktatásban való beosztásnál, ha­nem gyakran különböző sablonok­ra, különböző sémákra akarják ráhúzni a pártoktatásban való be­osztás kérdését. Így, több párt­­szervezet vezetőit nem osztották be a pártoktatásba, várva valami­féle felülről jövő instrukciót erre vonatkozóan. Ahol ilyen eset elő­fordult, ott sürgősen ki kell javí­tani a hibát és a pártvezetőség tagjait a részükre megfelelő ok­tatásba kell bevonni. De olyan eset is előfordult, hogy vissza­minősített párttagokat magasabb­­fokú oktatásiba vontak be, holott a visszaminősített pártagokat az alapfokú iskolára kell beosztani, hogy az itt végzett jó munkáju­kon keresztül bebizonyítsák: mél­tók a párttag elnevezésre és ezzel természetesen magasabb oktatásban való részvételre is. A Belváros II. pártszervezet­ben arra a helytelen állás­pontra helyezkedtek a pártvezető­ség tagjai, hogy párttagokat és pártonkívülieket együtt,­­ egy­azon fokú pártoktatásba akartak bevonni. Nem arról van itt szó, a pártonkívülieket mi ne akarnánk oktatni, de okvetlenül határt kell vonnunk párttagjaink oktatása és a pártonkívüliek oktatása között. Ha ezt összekeverjük, végsőfokon lebecsüljük az egész pártoktatást. De a pártoktatás lebecsülése az is, amit a Belváros IV. pártszer­vezetében tapasztaltunk. Itt a titkár elvtárs arra a kérdésre, ho­gyan állnak a propagandamunka előkészületei, azt felelte, hogy ő ezt nem tudja, mert ez az okta­­tás felelős feladata. Le kell szögez­nünk és meg kell értenünk, hogy párttagjaink elméleti színvonalá­nak emelése, a marxi­zmus-leniniz­mus elsajátítása egyáltalában nem resszortfeladat, nem a pártvezető­ség egy tagjának feladata! Az egész pártvezetőség — élén a titkár elvtársakkal — felelős a pártpropaganda jó megszervezé­séért. Bár nem döntő szervezési kérdés — de nem is utolsó — az, hogy al­kalmas helyet találjunk a szeminá­riumok, tanfolyamok megtartására. Tekintetbe kell venni azt, hogy a hallgatók jól megközelíthessék az előadások helyét és a helyiségek rendesen fűtve és világítva legye­nek. Az oktatás megindulásával feltét­lenül felvetődik minden alapszerve­­zetünkben az­ oktatáshoz szükséges anyag, irodalom megszerzésének kérdése. A pátoktatásban résztvevő elvtársak fokozott igényeket támasz­tanak könyvtárainkkal szemben. Ez azt is jelenti, hogy alapszervezet­e­­inknek a könyvtárak kérdését napi­rendre kell tűzniök. I^Jem­ szabad előfordulnia olyan­­nak, mint a Móraváros II. pártszervezetben, ahol a marxista­­leninista elmélet, vagy szépirodalom termékeit csak igen nagy kutatás után találjuk meg, de állandóan kí­nálják magukat az ócskábbnál­ ócs­­kább irodalmi fércművek. — Az ok­tatáshoz szükséges brosúrákat és egyéb anyagot — mint mondottuk — még jó néhány pártszervezetünk nem szerezte be tagjai számára, hol­ott már csak néhány nap választ el bennünket a pártoktatási munka kezdetétől. Pártszervezeteink sürgő­sen gondoskodjanak ennek a hiá­nyosságnak kiküszöböléséről, nehogy a tananyag hiánya következtében zökkenők álljanak be az oktatás megindításánál. A pártoktatás megindítását tá­masszuk alá komoly és elmélyült agitációs munkával is. Az üzemek, kerületek faliújságjain már a kö­zeli napokban jelenjenek meg cik­kek az ott folyó pártpropaganda szervezéséről, előkészítéséről és megindulásáról. Az oktatás meg­n­­dulása után a faliújságok számolja­nak be az üzem, a kerület, a hivatal dolgozóinak arról, hogy a­z elméleti színvonal emelkedése hogyan függ össze a termelés emelkedésével. Ezek a cikkek minél konkrétebbek legye­nek, az érvek alátámasztására hoz­zanak fel a cikkírók számos meg­győző, ellenőrizhető helyi példát. És mondják el azt is ezek a cikkek, hogy a több és jobb termelés szoró­­lan és elválaszthatalanul összefügg a békéért folyó harccal. Az üze­mekben, a hivatali pártszervezetek­ben és a termelőszövetkezeti csopor­tokban az oktatási munka nyilvá­nosságának megteremtése érdekében a termelési felelősök és a­z oktatási felelősök szorosan működjenek ös­­­sze, hogy így még konkrétabban ki­mutat­hassák: aki jó a tanulásban, az jó a termelésben is. Blékénk megvédése, függetlensé­­günk és szabadságunk biztosí­tása érdekében magába véve még nem elégséges népgazdaságunk fej­lesztése, néphadseregünk erősítése. Ahhoz, hogy a Szovjetun­ó-vezette hatalmas béketáborban jól megáll­­juk helyünket, fel kell fegyverke­z­nünk a marxista-leninista elmélettel. A marxizmus-leninizmus iránytűjé­nek kell kezünkben lenni ahhoz, hogy biztosan eligazodjunk a béké­ért folyó harc legkülönbözőbb­ fel­adatai között is. Őrizetbe vették adócsalás és árdrágítás miatt Őrlei György vaskereskedőt A rendőrség őrizetbe vette és átadta az államügyészségnek Őrlei György szegedi vaskereske­dőt, mert megállapították, hogy Mérey­ utcai üzletében lévő, mint­egy százezer forint értékű áruját, túlnyomó részben számla nélkül szerezte be. Azt is megállapította a nyomozás, hogy Orlei sorozatos árdrágításokat követett el, ré­gebben beszerzett áruja után nem fizetett árkiegészítő adót és olyan árut is visszatartott, amely az ötéves tervben szereplő építkezések sikeres befejezéséhez szükségesek. őrleinek nemcsak nagyértékű, forgalmi adó nélkül beszerzett áru­raktára, hanem modern bérvillája, tehergépkocsija és más komoly értékei is voltak. Orlei bűnös üzleti politikája abban is megnyilvánult, hogy még a termelőszövetkezetek és a Ma­gasépítési NV részére sem szol­gáltatott ki raktári készletével arányban álló mennyiségű közszük­ségleti árut. Egyévi börtönre ítéltek el egy feketéző alsóvárosi asszonyt Feltűnt a hatóságoknak, hogy Franka Ágostonná szegedi lakos, vasúti bérlettel sűrűn utazik fel Budapestre és minden alkalommal terjedelmes csomagokat visz ma­gával. A nála megtartott ház­kutatás során nagymennyiségű zsírt, rizst, babot és 55 kiló mákot, 557 drb tojást, 69 kiló szappant, 28 kiló tarhonyát, 207 kiló lisztet 60 kiló baracklekvárt, négy mázsa burgonyáig 7 mázsa fokhagymát, 140 kiló vöröshagymát, tíz mázsa búzát és 640 kiló árpát találtak. Ugye kedden került a megyei bíróság Hárs tanácsa elé. A bíró­ság megállapította Frankáné bű­nösségét és ezért egyévi börtönre, háromévi politikai jogvesztésire, ezer forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre ítélte, egyben elrendelte Szeged területé­­­ről 3 hónapra való kitiltását és az ítélet hírlapi közlését.

Next