Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-01 / 255. szám
Emeljük magasra a falusi pártoktatás eszmei-politikai színvonalát" A Magyar Dolgozók Pártja és velünk az egész dolgozó nép a Párt II. kongresszusán hozott határozat végrehajtásáért harcol. E határozat kimondja, hogy ,,meg kell erősíteni a pártszervezeteket mindenütt, de különösképpen a falunk. A pártszervezetek megerősítésének egyik legfontosabb, leglényegesebb módja a párttagok marxista-leninista oktatása. A november első hetében megkezdődő új falusi párt. Oktatási év tehát az egész pártmunka megjavítása. Pártunk egész falusi munkájának megjavítása szempontjából döntő jelentőségű. A pártszervezetekben most folyó veszétőségválasztások a legjobb párttagokkal erősítik meg a pártszervezeteket. Az elkövetkezendő időkben már minden eredmény, vagy hiba azon múlik, hogy a falusi kommunisták saját területükön mennyire képesek felhasználni és alkalmazni a marxizmus-leninizmus tanítását. Ettől függ a termelőszövetkezetek megerősítése és további felfejlesztése is. Ettől függ a különböző mezőgazdasági kampányok sikere és ettől függ a kulák elleni harc eredményessége is. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ahol ingadozás, megalkuvás, elhajlás volt tapasztalható a Párt politikájától, annak oka a párttagság hiányos elméleti felkészültsége. A falun rendkívül bonyolult, szerteágazó osztályharc folyik. A kulák ellen a falu dolgozó parasztságának harca csak akkor lehet eléggé eredményes, csak akkor akadályozhatják meg a termelőszövetkezetek, hogy soraik közé beférkőzzenek a báránybőrbe bújt farkasok, a kulákok, ha eléggé éberek. Ahhoz azonban, hogy eléggé éberek legyünk, eléggé képzetteknek is kell lennünk. A falusi propaganda egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy tanulva az elmúlt pártoktási év hibáiból, az új pártoktatási évet már jobban szervezzük meg. A legfontosabb párt- és kormányhatározatokat nem, vagy nem kellő gyorsasággal dolgozzák fel a propagandista szemináriumokon — így azok helyi vonatkozásait sem tárgyalják meg idejében a politikai iskolákon...“ — állapította meg a Párt Politikai Bizottsága 1971 március 17-én hozott határozatában. A járási pártbizottságok tehát egyik legfontosabb feladata most az, hogy a tavalyitól eltérően ne csak a pári propaganda szervezett részével törődjenek, hanem mind nagyobb és nagyobb gondot fordítsanak a propagandamunka eszmei és politikai irányítására is. A járási pártbizottságok már hetekkel ezelőtt megkezdték a propagandista szemináriumokat, nagy segítséget nyújtva ezzel a falusi propagandistáknak. A propagandista szemináriumok szervezésében márris nagy változás tapasztalható a múlt évivel szemben. A múlt évben a járás székhelyére jártak be a falusi propagandisták. Ez nagy nehézséget okozott a legtöbb elvtársnak. Most a nagyobb járásokban, mint például Szentesen, három helyen, Mindszenten, Nagymágocson, Kiskirályságon propagandista szemináriumok vannak, ahová a környékbeli propagandisták könnyebben bejárhatnak. Az xíj pártoktatási év új feladatokat is jelent a Párt falusi alapszervezetei számára. Falusi alapszervezeteinkben eddig egy, legfeljebb két esti iskola működött. Most a decentralizáció következtében 3— 4 fajta esti iskolát kell az alapszervezeteknek irányítani. Természetesen ez nagyobb feladatot is jelent a tavalyinál. Még meg sem kezdődött a falun az új oktatási év, de máris fel kell hívni a falusi elvtársak figyelmét néhány olyan jelenségre, amelyek egész pártoktalási évünk sikerét, vagy balsikerét eldönthetik. És ez a propagandista szemináriumokon az utóbbi időben elég sűrűn előforduló hiányzás. A szentesi járásban a kiskirálysági propagandista szemináriumon 50 százaléka hiányzott a propagandistáknak. A szegedi járásban a legutóbbi propagandista szeminárumra készületlenül mentek el a hallgatók. Ezek a jelenségek rendkívül veszélyesek, mert szabályként állapíthatjuk meg, hogy amilyen a propagandisták szemináriuma, olyan a propagandisták által vezetett esti iskola is. Készületlen propagandistának jó esti iskolája nem lehet. A hiányzásoknak a gyökerét a propagandista készületlenségben kell keresni. Ha például egy propagandista nem ismeri a Párt, vagy a kormány valamelyik határozatát, akkor hogyan alkalmazza azt az esti iskolán a helyi vonatkozásokra. Ha pedig nem alkalmazzuk az elméletet helyileg, akkor az esti iskola unalmassá válik. Tehát a falusi oktatási év sikerének kulcsán propagandista szeminárium jó szervezeti előkészítése és magas eszmei színvonala. A falusi oktatási év megkezdésekor már fel kell használni a városok tapasztalatait. A városokban egyes alapszervezetek elkövették azt a hibát, hogy jó néhány héttel az esti iskola előtt már összeállították a hallgatók névsorát, beszélgettek is velük és azután úgy gondolták, eleget tettek az esti iskolák megszervezésének. A gyakorlat bizonyította, hogy ez nem elég, hanem a hallgatókkal szüntelenül újból és újból beszélni kell, foglalkozni kell velük, különösen az iskola megkezdése előtti héten. Ebből a falusi propagandistáknak azt a következtetést kell levonniok, hogy a hátralévő néhány napot használják fel arra, hogy hallgatóílyit látogassák meg, beszélgessenek velük az oktatás jelentőségéről. Az a körülmény, hogy falusi pártszervezeteink legtöbbjében most kerül sor a vezetőségválasztásokra nem csökkentheti az új oktatási év előkészítését. Ellenkezőleg, ez a körülmény nagyobb lendületet kell hogy adjon az előkészítés munkájának. Hiszen a propagandista, a pártbizalmi, amikor meglátogatja az alapfokú, a középfokú esti iskola, vagy a politikai alapismeretek tanulóköreinek hallgatóit, azokkal nemcsak az oktatásról, hanem a pártvezetőség újjáválasztásáról is beszélget. Ez a két munka tehát nemhogy akadályozná egymást, hanem egyenesen elősegíti, egyenesen kiegészíti egymást. Néhány alapszervezetben, mint például Klibekházán előfordult, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen egy árva szó nem esett az új oktatási évről. Ez súlyos hiba, hiszen az új vezetőség egyik legfontosabb feladata lesz a Párt tagságának és a pártonkivülieknek oktatása. Marx azt mondotta: ,,Az elmélet a tömegekbe hatolva anyagi erővé válik*". Ezt az igazságot Balla János, a szentedi Felszabadulás-termelőszövetkezet elnöke a következő szavakkal bizonyította: „Nélunk a mult esztendőben nagyon rossz volt a munkafegyelem. De az elmúlt évben a pártszervezet minden tagja tanult és a nyár folyamán a környék legjobb termelőszövetkezetére fejlődtünk“. Balla János szavaihoz még csak annyit tehetünk hozzá, hogy nemcsak a környék, de a megye egyik leggazdárabb termelőszövetkezetévé fejlődtek. Nekünk sok olyan termelőszövetkezetre van szükségünk, mint a Felszabadulás - termelőszövetkezet ahhoz, hogy végrehajthassuk Pártunk II- kongresszusának határozatát, a falu szocialista átszervezését. És mintahogy a Felszabadulás-termelőszövetkezet példája mutatja, sok ilyen termelőszövetkezetünk lesz, ha a falusi pártoktatást jól és alaposan szervezzük meg, ha a pártszervezetek nagy gondot fordítanak a falusi pártoktatás magas eszmei politikai színvonalára. Ne felejtsük el, hogy a tudás fegyver a mi kezünkben. Az MDP képviselői a Finn Kommunista Párt Kongresszusán Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja és Bíró Zoltán, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja a Finn Kommunista Párt IX. Kongresszusára Helsinkibe utazott. (MTI) Tovább élesedik a helyzet a Szuezi-csatorna övezetében Olt Károly elvtárs Tiranába érkezett A szovjet zene ünnepi tíz napja a rádióban Az élelmezési minisztérium helyzetjelentése a gabona- és kukoricabegyűjtési verseny állásáról A november 7-i felajánlások teljesítéséért folyó verseny egyre erőteljesebben bontakozik ki. A napbegyűjtés üteme csaknem minden egyes megyében emelkedik. Az elmúlt hét átlagos napi eredménye a gabonabegyűjtésben például másfélszerese volt az előző hét eredményeinek. A hátralévő egy hét alatt minden községben teljes erővel fokozni kell a napi begyűjtési eredményeket, hogy november 7-ét a vállalások maradéktalan teljesítésével ünnepelhessék. A megyék gabonabegyűjtési versenyének rangsorában egymáshoz szorosan felzárkózva csupán pár tized százalékos különbséggel a következő rangsor alakul ki: 1. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrád i. Hajdú-Bihar, 5. Pest, ß. Bács- Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Tolna, 11. Nógrád, 12. Zala, 13. Fejér, 11. Vas, 15. Szabolcs, 16. Győr, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A kukoricabegyűjtési versenyben is mind jobban felzárkóznak egymáshoz a megyék. Pest megye már csak 1,9 százaléknyi különbséggel maradt el Békés mögött, így az elkövetkezendő napokban erőteljes vetélkedés várható Békés és Pest között a kukoricabegyűjtés első helyezéséért. Fejér megye is elmozdult az utolsó helyről és maga mögött hagyva Borsod, Komárom és Nógrád megyét, a 16. helyre került- Az október 29-i állapotnak megfelelő rangsor a kukoricabegyűjtésben a következőképpen alakult: 1. Békés 82.1 százalék, 2. Peíf 80.2, 3. Baranya 75.9, 4. Vas 75.1, 5. Hajdú-Bihar 73.4, 6. Csongrád 72.2, 7. Somogy 64.7, 8. Veszprém 63.1, 9. Bács-Kiskun 59.8, 10. Szabolcs-Szatmár 58.5, 11. Heves 56.7, 12. Tolna 56.6, 13. Zala 56. 14. Győr-Sopron 55.9, 15. Szolnok 55.3, 16. Fejér 54.3, 17. Borsod 54. 18. Komárom 53.4, 19. Nógrád 53. A burgonyabegyűjtésben Komárom, Baranya és Győr-Sopron járnak az élen, a rangsor végén Szolnok, Zala és Heves kullognak. Erősítenie kell az ütemet Somogy, Vas és Veszprém megyének is, mert — bár jelenleg a rangsor közepén állnak —, de a burgonyabegyűjtés üteme nem biztosítja számukra még ennek a helynek a megtartását sem. A járások közötti versenyben a következő rangsor alakult ki: 1. Az orosházi, 2. budai, 3. balatonfüredi, 4. szeghalmi, 5. egulai, 6. makói, 7. mezőkovácsházi, 8. sarkadi, 9. celldömölki, 10. derecskei. Nagy sikerek az Októberi Forradalom tiszteletére indított munkaversenyeken a Szovjetunióban és a népi demokráciákban Moszkva. A szovjet sajtó beszámol arról, hogy a Szovjetunió minden részében nagy lendülettel tart a szocialista verseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére A verseny napról-napra újabb kiemelkedő eredményeket hoz. A moszkvai Sztálin Autógyár 12 műhelyének dolgozói teljesítették az októberi ünnepre vállalt kötelezettségüket. A mechanikai és szerelőműhelyben, ahol a kommunizmus nagy építkezéseinek megrendeléseit készítik, az esztergiyosoknak több r,mint 85 százaléka alkalmazza a gyorsvágási módszereket. A moszkvai „Sarló és Kalapács" üzem dolgozói október 27-én teljesítették az acél és vaslemez gyártás tízhónapos programmját. A moszkvai Vilanylámpagyár dolgozói öt nappal a határidő előtt teljesítették az évi terv tíz hónapra eső részét. A Noginról elnevezett harisnyagyár 865 ezer párral termelt terven felül. Varsó. A Czeladz szénbánya 3.500 tonna, a ,,Rydulowy‘‘ Szénbánya 1.500 tonna széntermelést ért el terven felül az elmúlt három hét alatt. A weoclavzi Állami Vagongyár dolgozói a Nagy Októberi Forradalom ünnepének tiszteletére naponta egy tehervagont gyártanak terven felül. 148.000 lengyel építőipari munkás tett konkrét felajánlást a nagy fiún nép tiszteletére. Felajánlásaik értéke 51.535.000 zloty. Bukarest. A Sztálinvárosi Strungul és a Vörös Partizán-üzem dolgozói november 7-e tiszteletére befejezték ezévi tervüket. A Vörös Lobogó-üzem Gheorghiu Dej- ről, a román nép szeretett "ezeréről elnevezett brigádja több mint négy millió lej értékű lyersárujégot takarított meg a golyóscsapágyak gyártásánál. Az őszi zárszámadások visszatükrözik az egész évi munka eredményét A szegedi Dózsa-tszcsben megkezdődött a zárszámadás alapos előkészítése Termelőcsoportjainkban betakarították már az utolsó Szálig a terményféleségeket. Raktárban már a gabona, de a jószágok takarmánya, a takarmányrépa, széna, a kukorica is mind elraktározva várja a telet. Elérkezett az őszi elszámolások ideje a termelőcsoportokban. A búzafejadatot, a burgonyát, kukoricát —s a természetbeni járandóságot már valamennyiévn hazaszállították. Most a teljesített munkaegységek után járó pénzösszeget osztják majd ki a termelőcsoportok dolgozói között kinek-kinek a munkája szerint. Most, hogy befejezték mindenütt a vetési munkálatokat, bőven jut idő az őszi zárszámadás elkészítésére is. A Dózsa-termélcsoportban is megalakult a munkabizottság. A munkabizottság tagjai: Zina Miklós elvtárs, az elnök, Kovács Péter elvtárs, a párttitkár, Ulreid György, a termelőcsoport agronómusa, Brezsik György és Juhász Imre, a csoport dolgozói. A termelőcsoport könyvelője a hatnapos zárszámadás előkészítő tanfolyamon kellőképpen felkészült a termelőcsoport zárszámadásának elkészítésére A munkabizottság tagjai végzik a leltározást. A termelőcsoport minden ingó, ingatlan vagyonát összeírják, összeírják, hogy hány gazdasági épülete, hány ólja, istállója, szekrénye, asztala, székje van a csoportnak, hány mázsa termény van a raktárakban, összeírják ezenkívül a mezőgazdasági gépeket, az ötállóban lévő teheneket, lovakat, az ólakban a sertéseket és a baromfiakat is. Azért szükséges ez, hogy megállapítsák: mennyi a csoport vagyona. A leltározás után kiértékelik, hogy pénzösszegben mennyit ér a termelőcsoport vagyona. Ebből állapítják meg azután, hogy hány forintot kapnak a dolgozók egy-egy munkaegységre. Minél nagyobb a termelőcsoport vagyona, annál többet fizetnek ki az elvégzett munka után. A Dózsa, termelőcsoportban is már néhány nappal ezelőtt megkezdték a zárszámadás első munkálatát, a leltározást. A munkabizottság tagjai végzik az összeszámolást és utána a csoport könyvelője írja össze az adatokat. November 13-ra befejezik a zárszámadás elkészítését, azután beküldik a városi tanács mezőgazdasági osztályára, majd 20-án már ki is osztják a tagok között a pénzt. Vannak a termelőcsoportban olyan dolgozók, akik egész évben lelkiismeretesen, fáradhatatlanul dolgoztak. Most, hogy ez az év lezárul, kiszámították, ki hány munkaegységet teljesített. Igen sokán értek el kiváló eredményt s most ezek a dolgozók jogosan tekintenek nagy várakozással az elszámolás elé. A termelőcsoportban Teodós József állatgondozó érte el a legjobb eredményt 481 munkaegységével. Meg is kapta már a munkaegysége után járó búzát. A Dózsa-tszcsből annyi búzát vittek be C-jegybe, hogy 7775 C-jegyet kaptak. Ezt most széjjel osztották a tagság között, természetesen annak arányában, hogy ki mennyi munkát végzett. Teodós József például 600 forint értékű vásárlási utalványt kapott, amelyen már ruhát, cipőt vásárolt. Vannak még többen is, akik jó munkájukkal segítették hozzá a csoportot, hogy magas terméseredményt érhessenek el. Barna István a kertészeti brigád tagja 317 munkaegységet teljesített ebben az esztendőben. Gémes Pál 293, Fogas István 297, Bundics Antal 267 munkaegységgel büszkélkedhetnek. Nem hiába várják olyan izgalommal ezek a dolgozók az őszi elszámolást. Becsületes munkájukért a termelőcsoport jövedelméből bőven jut nekik. Olyanok is akadnak azonban, akik csak 30—50 munkaegységet teljesítettek ebben az évben. Ezek a dolgozók most saját bőrükön tapasztalják, hogy nem lehet munka nélkül sok pénzt keresni, mindenki munkája után kapja a részesedést! Az őszi zárszámadás pontos elkészítése most elsőrendű fontosságú feladata termelőcsoportjainknak. A pontos zárszámadás jó elszámolást eredményez, a jó elszámolás után pedig minden dolgozó megelégedetten fog hozzá az ezután következő munkálatokhoz. Harmadmillió zlotyval túljegyezték a lengyel nemzeti kölcsönt Varsó (PAP). A lengyel törvényhozó szejm október 3- án kezdte meg őszi ülésszakát. Az ülésen megjelentek a kormány tagjai, élükön Cyrankiewicz miniszterelnökkel. A szejm egyhangúlag elfogadta a Lengyel Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kulturális együttműködési egyezmény, valamint a Lengyel Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti egészségügyi egyezmény ratifikálását kimondó törvényjavaslatot. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a szejm a Lengyel Tudományos Akadémia felállításáról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság jelentését az 1951 június 18-án kibocsájtott nemzeti kölcsönről Krygier képviselő olvasta fel. A dolgozók 378 millió zlotyval jegyezték túl a tervezett összeget. A kölcsönjegyzés összege 1.578,570 220 zloty volt. A kölcsön jegyzésben összesen 8 millió 401.160 személy vett részt.