Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
2 VASÁRNAP, 1853. FEBRUÁR 1 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A tfei v teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniuk minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniuk minden ellenséges kártevő kísérletezést s bátor fellépéssel gondoskodniuk kell a nehézségeik leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássannak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa, az alábbi határozatot hozza: ra Ä* 1953. évi iftvaszi szAnAS-vetési munkák során biztosítani kiáll az ország minden talpalatnyi «nto» , t »földjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, vel», mint célgazdaságokban a gazdaság igazgató]«, b) termelikszövetkezeteikban, (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnökei, állami gazdaságok területénél p pedig irányítószervük feljelé«. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kat. hold a szántóterületük. b) a földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) a községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyes birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) a felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterület megműveléséért a felajánló felelős. 1953. február 15. és szeptember 1. között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. hl! Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a szá ®«,ia előírt termelési kötelezetteket tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi fövényeket kötelesek meghatározott területen ‘rmelni: a) aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabona vetésterület az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) a 83/1952./IX.16./M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörápával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonyatermelési kötelezettsége legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettsdgél, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) a mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek igeerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni. b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost _ amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkácsijait kell fizetni. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes vetőmag szükségletükről. a) a termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kötelesek gondoskodni. b) az állami gazdaságokban legalább 3000 kat. hold tavaszi búza, 12.000 kat. hold tavaszi árpa, 2500 kat. hold gyapot, a termelőszövetkezetekben 600 kát, hold tavaszi, búza, 3000 kát, hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt javovizálják. c) az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák, b) a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki, c) a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépeiunka-szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit összetételét állandósítsák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át s a gépállomások baktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezeteik, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését, b) a termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni, c) a gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros brigádok felszerelését és megszervezését február 15—20. között _ minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) a községekben a helyi tanácsok helyszínein ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. A tavaszi mezőgazdasági munkáikat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az őszről elmaradt mélyszántást . Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépek, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végeznek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavasa felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a fogasolást. b) a felszántott földeken,mint a talajra rá lehet menni, a simfítózást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. c) az összes szántóterületek felszántását és simitózását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és sírnitózott területeiken, a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az összes rendelkezésre álló istálló és egyéb szervestrágya készleteiket. a) az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett istállótrágyát. b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el, kát. holdanként 50—150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a talajés elkészítéssel a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istájílótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. * d) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakezesi módszerek megszervezésének és grotecnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyiakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) Simítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, a tavaszi lúa, a borsó, az olajlen, a rostlén, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növényeknek a korai elvetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve — alkalmas e, vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a baltacin, a napraforgó, a cállagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonyát, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok három munkanapom belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapom belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapom belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők 8 munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egyaránt öt napon belül köteleseik evezni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. b) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostjent, a termelőszövetkezetek legalább 60 ezer kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kat. hold kukorica és napraforgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel. i) az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállótrágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, baromfitrágyával, vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növeljék. 5 A tavaszi szántás vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint fa rétek és legelők télvégi és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy belvizeik levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szántási vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetésében az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga és kézierejükkel kötelesek segítséget nyújtani. b) Az állami gazdaságok,_ a, termelőszövetkezetek, az egyéni termelők tél végén és koratavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni (boronálni). c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre bocsájtott és a termelő üzemek készenlétében lévő péti só műtrágya teljes felhasználásával, fejtrágyázásban kell részesíteni- Az állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 kat. holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fejtrágyázását péti sóval, illetve komposzt, vagy szemcsézett trágyák felhasználásával. Ezen kívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfi trágya, stb.)1. összegyűjtését és fejtrágyázásrai való felhasználását. d) a rétek, legelők és évelő szálastakarmányvetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését a gyomirtást és talajegyengetést. A legelőkön a delelők és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kútjak és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni. e) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását április 15. ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricamoly irtás érdekében a kukorica, cirok szárak és egyéb növényi részek felhasználását május 15-ig el kell végezni. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőiket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni „ 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek, a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkáik jelentőszolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. 3 Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. RÁKOSI MÁTYÁS sk. i minisztertanács elnöke« Végetért a román szakszervezetek kongresszusa Bukarest (TASZSZ). Január 30-án végetért a román szakszervezetek III. kongresszusa. A kongresszuson részt vett küldöttek egyhangúlag hozott határozatukban hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek fő feladata állandó és szüntelen harc az ötéves terv négy év alatt való teljesítéséért, a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A kongresszus résztvevői hatalmas lelkesedéssel határozták el, hogy üdvözlő táviratot küldenek Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt főtitkárának és a Szakszervezeti Világszövetségnek. A kongresszus résztvevői felé állva, viharos lelkesedéssel hagyták jóvá a világ dolgozói lángeszű vezérének és tanítójának, a román nép legjobb barátjának, J. V. Sz.tá* Iinnak küldött üdvözlő távirat szép végé*. I