Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

2 VASÁRNAP, 1853. FEBRUÁR 1 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett le­maradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunká­kat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és beves­­sék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agro­­technikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túl­­szárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A tfei v teljesítése és túlteljesí­tése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszö­bölni az őszi munkák során elkö­vetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bü­rokratikus és laza módszereit. Kü­lönösen fel kell számolniuk min­den megalkuvást, a nehézségek­­kel szembeni meghátrálást, csí­rájában el kell fojtaniuk minden ellenséges kártevő kísérletezést s bátor fellépéssel gondoskodniuk kell a nehézségeik leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a ter­­melőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lás­­sannak hozzá a tavaszi munkák elő­­készítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befeje­zéséhez, hogy jó terméssel bizto­sítsák dolgozó népünk bőséges el­látását. Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa, az alábbi határo­zatot hozza: ra Ä* 1953. évi iftvaszi szAn­AS-ve­tési munkák során biztosítani kiáll az ország minden talpalatnyi «nto» , t »földjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megmű­veléséért és a helyes agrotechni­kai módszerek alkalmazásáé­rt fe­lelős: a) állami gazdaságokban, kísér­­leti és tangazdaságokban, vel», mint célga­zdaságokban a gazda­­ság igazgató]«, b) termelikszövetkezeteikba­n, (cso­portokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylege­sen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi föld­­művesszövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földműves­­szövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnökei, állami gaz­daságok területénél p pedig irányí­­tószervük feljelé«. 3. A teljes szántóterül­et meg­művelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) az állami gazdaságok és er­­dők minisztere, valamint a szántó­­földi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító mi­niszterek, a gazdaságaikat irá­nyító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, ho­gy a község területén hány kat. hold a szántó­­területük. b) a földművelésügyi miniszter és a­ belügyminiszter gondoskod­janak­ arról, hogy a járási taná­csok február 20-ig közöljék a köz­­ségi tanácsokkal a község terme­lőszövetkezeteinek szán­tóterületét. c) a községi tanács február 28-ig köteles a község területének min­den egyes birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokuk­ban lévő szántóterület megmű­veléséről gondoskodjanak. Ugyan­csak köteles felhívni a földmű­­vesszövetkezet ügyvezetőjét hogy a földművesszövetke­zeteknek feb­ruár 28-ig hivatalosan átadott te­rület hasznosításáról kishaszon­­bérletbe történő kiadás vagy sa­ját kezelés útján gondoskodjék. d) a felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterület meg­műveléséért a felajánló felelős. 1953. február 15. és szeptember 1. között földfelajánlás címén szán­­tóföldet átvenni nem lehet. hl! Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazda­ság, illetve gazdálkodó a szá­ ®«,ia előírt termelési kötele­­zetteket tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény­­termelési tervét jóváhagyott ter­melési tervük alapján kell teljesí­teni. 2. Az egyéni termelők az alábbi fövényeket kötelesek meghatáro­­zott területen ‘rmelni: a) aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes ga­bona vetésterület az ősziek a ta­vasziakkal együtt — a szántóte­rületnek országosan 45 százaléka legyen. b) a 83/1952./IX.16./M. T. számú rendeletben megjelölt körzetek­ben a tavaszi árpa vetésterületét sörápával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó­­területük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termel­ni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonyater­­melési kötelezettsége­ legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell tel­jesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettsd­­gél, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyé­ni termelők tulajdonában lévő fo­gatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) a mezőgazdasági igaerő tulaj­­donosok kötelesek igeerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos mun­kát végezni. b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost _ amennyiben saját területén az időszerű mező­­gazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban me­zőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkácsijait kell fizetni.­ ­ A tavaszi mezőgazdasági mun­­kák végrehajtására az állami gaz­daságoknak, termelőszövetkezetek­­nek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk köte­lesek gondoskodni teljes vetőmag­ szükségletükről. a) a termelőszövetkezetek a ter­melési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vető­magról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a ve­tés idejéig gondosan megőrizni. b) az I. és II. típusú termelőszö­vetkezeti csoportokban a tagok ré­­szesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) a termel­őszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük tel­jesítéséhez esetleg hiányzó vető­magot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) az áll­ami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek és az egyéni terme­­lők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázá­­sáról február 28-ig kötelesek gon­­do­skodni. b) az állami gazdaságokban leg­alább 3000 kat. hold tavaszi búza, 12.000 kat. hold tavaszi árpa, 2500 kat. hold gyapot, a termelőszövetke­zetekben 600 kát, hold tavaszi, búza, 3000 kát, hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt javovizál­­ják. c) a­z állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és az egyéni ter­melők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési mun­­kák minél gyorsabb elvégzése ér­dekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavítá­sáról és felhasználásáról. a) az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és mun­kagépeiket február 15-ig kifogás­talan minőségben kijavítsák, b) a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasz­nálható ekét, boronát, simítót, hen­gert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki, c) a termelőszövetkezetek a gép­állomásokkal február 15-ig kössék meg a gépei­unka-szerződés­eket. A szántóföldi brigádok területeit összetételét állandósítsák, a műve­lési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át s a gépállomások bak­­toros­ brigádjával a tavaszi mun­­kák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák meg­­kezdése előtt ellenőrizzék az ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezeteik, gépállomások és a köz­ségek felkészülését a tavaszi mun­kákra. a) az állami gazdaságokban feb­ruár 15—20 között helyszíni szem­­le útján kell felülvizsgálni a vető­­magvak előkészítését, a gépek ki­­javítását és a tavaszi munkák megszervezését, b) a termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a mun­­ka­gépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. kö­zött helyszíni szemlén kell ellen­őrizni, c) a gépállomások gépeinek ki­javítását és a traktoros­ brigádok felszerelését és megszervezését feb­ruár 15—20. között _ minden gép­­állomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) a községekben a helyi taná­csok helyszínein ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. A tavaszi mezőgazdasági mun­káikat a fejlett agrotechnikai mód­szerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell vé­gezni az őszről elmaradt mély­szántást . Ezért az állami gazdasá­gok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépek, az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végeznek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kez­deni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) azokon a szántóföldeken­, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavasa felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kez­deni és legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a foga­solást. b) a felszántott földeken,­­mint a talajra rá lehet menni, a simfító­­zást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. c) az összes szántóterületek fel­­szántását és simitózását (fogasolá­sát) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fe­jezni. A frissen szántott és sírni­­tózott területeiken, a vetésig foga­­solással, illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása ér­dekében fel kell­ használni az ös­­­szes rendelkezésre álló istálló és egyéb szervestrágya készleteiket. a) az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem vé­geztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve té­len összegyűlt, érett és közép­­érett istállótrágyát. b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem vé­gezték el, kát. holdanként 50—150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a talajés elkészítéssel a föld­be bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a ren­­delkezé­sre álló istájílótrágyát feb­ruár 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. * d) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelés­ügyi miniszter és az állami gazda­ságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakeze­­­­­si módszerek megszervezésének és grotecnik­ájának utasítását. Biz­tosítsák, hogy minden állami gaz­daságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyiakezelés módszerét és a beve­zetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tava­szi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékle­­t­et a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell­ fejezni. a) Simítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell k­ezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, a tavaszi lú­­a, a borsó, az olajlen, a rostlén, a lencse, a bükköny, a hagyma, a fü­ves herék vetését. Ezeknek a növé­nyeknek a korai elvetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely­­ a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve — alkalmas e, vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete el­érte az 5—8 C fokot, meg kell kez­deni és április 10-ig be kell fejez­ni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a baltacin, a napra­forgó, a cállagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C fok talajhőmérséklet­nél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonyát, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a kö­les, a marhakáposzta, valamint az alföldön a kender, a bab és a kuko­rica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és du­nántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C fok talajhőmérséklet­nél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gya­pot vetését. e) 12—16 C fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legké­sőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajálla­pot és talajhőmérséklet mellett a ta­­va­szi búzát, a tavaszi árpát és za­­b­ot az állami gazdaságok három munkanapom belül, a termelőszövet­­kezetek (csoportok) és egyéni terme­lők hat munkanapom belül, a bur­gonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapom belül, a termelőszö­­vetkezetek (csoportok) és egyéni termelők 8 munkanapon belül, a gyapotot a­z állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek egyaránt öt na­pon belül köteleseik evezni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határ­időn belül megyénként és trösztön­ként állapítsák meg az egyes nö­vények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapí­tott végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi mi­niszter határozza meg. b) A vetéseket az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb te­rületen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostjent, a termelőszövet­­kez­etek legalább 60 ezer kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kat. hold kukorica és napraforgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel. i) az állami gazdaságok, terme­­lőszövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok a­ kukoricát­­ és burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen­­ trá­gyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvet­len istállótrágyázásban nem része­sültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyá­­val, komposzttal, baromfit­rágyá­­val, vagy fahamuval végzett fé­­szektrágyázással növeljék. 5­ A tavaszi szántás­ vetéssel egy­időben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint fa rétek és lege­lők télvégi és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy belvizeik levezetését a kultúrmérnöki és bel­­vízrendező hivatalok úgy biztosít­sák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szán­­tási vetés munkáját és az őszi veté­­sek fejlődését. A belvíz levezetésé­­ben az állami gazdaságok, gépállo­­mások, termelőszövetkezetek és­­ az egyéni termelők gépi, iga és kézi­­erejükkel kötelesek segítséget nyúj­tani. b) Az állami gazdaságok,_ a, ter­­melőszövetkezetek, az egyéni ter­melők tél végén és koratavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezé­­sét azonnal végezzék el. A jól át­telelt őszi vetéseket a fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni (boronálni). c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra ren­delkezésre bocsájtott és a termelő üzemek készenlétében lévő péti só műtrágya teljes felhasználásával­, fejtrágyázásban kell részesíteni- Az állami gazdaságok legalább száz­­ezer, a termelőszövetkezetek leg­­alább 150.000 kat. holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fejtrágyá­­zását péti sóval, illetve komposzt, vagy szemcsézett trágyák felhasz­nálásával. Ezen kívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrá­­gyák (hamu, baromfi trágya, stb.)1. összegyűjtését és fejtrágyázásrai való felhasználását. d) a rétek, legelők és évelő szá­last­akarmányvetések­ ápolásánál el­sősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését a gyomirtást és talajegyengetést. A legelőkön a delelők és karámok he­lyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kútjak és vályúk, valamint azok környékének gondo­­zását, a szakaszos legeltetés beosz­tását és a rétek, legelők tavaszi fá­sítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni. e) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását április 15. ig, a gabonafutrinka lárvájának ir­­tását május 1-ig, a kukoricamoly irtás érdekében a kukorica, cirok szárak és egyéb növényi részek fel­­használását május 15-ig el kell vé­­gezni. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgála­­tokkal kell ellenőrizni és a kötele­­zettségeiket nem teljesítőiket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelős­ségre kell vonni „ 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mi­­­nisztere, valamint a szántóföldi ter­­melést folytató gazdaságokat irá­nyító miniszterek, a Központi Sta­tisztikai Hivatallal együtt szervez­zék meg a tavaszi munkáik jelentő­­szolgálatát és folyamatos ellenőrzé­sekkel biztosítsák a jelentések meg­­bízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton von­ják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tart­­sana­k határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgaz­dasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. 3­ Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önké­nyesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megművelé­séről, a községi tanács köteles el­járást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnö­köket pedig, akik nem gondoskod­­nak a területükhöz tartozó szántó­földek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügy­miniszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. RÁKOSI MÁTYÁS sk. i minisztertanács elnöke« Végetért a román szakszervezetek kongresszusa Bukarest (TASZSZ). Január 30-án végetért a román szakszervezetek III. kongresszusa. A kongresszuson részt vett kül­döttek egyhangúlag hozott határo­­zatukban hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek fő feladata állan­­dó és szüntelen harc az ötéves terv négy év alatt való teljesítéséért, a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A kongresszus résztvevői hatal­mas lelkesedéssel határozták el, hogy üdvözlő táviratot küldenek Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Ro­mán Munkáspárt főtitkárának és a Szakszervezeti Világszövetség­nek. A kongresszus résztvevői felé állva, viharos lelkesedéssel hagy­ták jóvá a világ dolgozói lángeszű vezérének és tanítójának, a román nép legjobb barátjának, J. V. Sz.tá* Iinnak küldött üdvözlő távirat szép végé*. I

Next