Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

SZOMBAT, IMS, AUGUSZTUS 1.1 Használják fel jobban az augusztus 20-i munkaverseny fellendítésére az írásos szemléltető és a kultúragitációt a Szegedi Falemezgyárban Fakerítés mögött húzódik meg a­ Szegedi Falemezgyár. A nagy széles kaputól jobbra a gellérthegyi szabadságszobor kicsinyített mása hirdeti a békét, a boldog jelent. Fe­hérkeretű üvegvitrinből tekint szék Csúcsán büszke fényben vörös csil­lag ragyog. A bejárattól balra, igen ügyesen elkészített, grafikon. Sugáralakban gumiszálak ágradnak szét, amelyeken le-fel húzható, sárga és piros go­lyócskák díszlenek. A golyókat a legutóbbi eredményt mutató száza­­lékszámra tolják, így például meg­­tudjuk, hogy a kocsizók 165 száza­lékra, a vastag és ragaszt­ók 135 százalékra teljesítették n.­n­ájukat ez augusztus 20-i munkaverseny elindításához híven. Mindez nagyon szép és érdekes Ezen mindent meg lehet állapítani, csak egyet nem. Azt, hogy az él­­ragasztó és a többi üzemrészek mi­kor érjék el ezeket ez eredménye­ket? Úgy látni, régen nem nyúlt hozzá emberi kéz. Ugyanis az egész tábla előtt vígan szövögeti egy kör vér, jól táplált pók a hálóját. Za­vartalanul vadászgat legyekre. Me­­részségében annyira haladt, hogy kiterjesztette birodalmát a faliúj­ságra is. — Nem kár érte! — Vélekedhetett magában, bűnét ki­sebbítve. — Kit érdekelnek a régi papincédulok, szabályok, felhívások­­? — Friss cikkeket régen láthatott már. Erről tanúskodik az is, hogy amikor az ember közelebb hajol a táblához, pókháló akad az orrára. Pedig volna miről írni a tanulságon Eredményeikről, hibákról, időszerű politikai kérdésekről stb. De menjünk tovább. A kultúrte­remben nagy, piros-sárgarojtos függöny előtt sürögtek az emberek. Előadásra készülnek? Nem. A fe­­kete zongora csodálkozva bámul a szobát ellepő emberekre, lemezekre. Mintha raktár, vagy munkatere­m lenne itt. Az is, mert úgy mondják, hogy nincs más terem és a leme­zeknek tiszta helyre van szükségük, így nem csoda, ha kétségbeesetten kiáltják a színpad feletti piros be­tűk. ..Kultúráival a szocializmus­­ért Augusztus 20-ra készülünk — mondja Körmendi elvtársnő, az üb.-elnök. — Igaz a kultúrcsoport tag­jainak zöme szabadságon, van. De azért készülünk. — Széll Fe­renc iteeankkatao, — aki már két éve táncol és a tánccsoport egyik kiváló tagja — nem tud erről Ta­lán titok? ,,v­ ­agy csak az üb­erök tudhatja? — Tudunk két új táncot, mondja Széll elvtárs. — azzal fel­­léphetnénk, de azt csak úgy tanul­tuk. Augusztus SO.ra még nem tu­dom mit táncolunk, bár jó lenne, mert nagyobb lelkesedéssel tanul­­nánk, készülnénk. Az a legnagyobb baj, hogy nincs zenészünk! — Pa­­naszkodik tovább Széll elvtárs. _ Az ÚJiszegedi Ladagyárból jár át hozzánk egy elvtárs harmonik­ázni. Ez n­em megy könnyen. Ha két óráig dolgozunk, ők pedig négyig. Mire ideér, körülbelül ötöt mutat az óra. A munkásoknak elmegy a kedvük a lánctól a hosszú várako­zás után. Sok problémát okoz az is, hogy zenészünk kénytelen pró­­b anélkül iát­szard, mert munkahe­lyén is benn van a zenekarban. Ez komoly nehézséget jelent ám! Kel­lene ezen segíteni. Jó lenne, ha a keret megengedné és felvehetnénk egy zenészt. Kovács Éva elvtársnő azon szo­­morkodik, hogy kevés a tánccso­­portom­ a fiú. — A fiúk kevesen vannak és még . f . ■, nem is járnak el a próbákra rendszeresen, így tehát sántít a kultúrmunka. — Pedig a kultúrszomj itt sem kisebb, mint más üzemben. Csak lehet, hogy máshol több segítséget, anya­gi támogatást adn­nk a kultúrcso­­portnak. Segítenek itt is a veze­­tők, de többet is nyújthatnának a csoportnak, az viszont jobb mun­kával nagyobb segítséget adna a termeléshez. A Szegedi Falemezgyárat be­vonja a napfény. Zakatolnak a gé­pek. Nyugalom, béke, terjeng az udvaron és a szívekben. A hibá­kat megszüntetjük! — csillog az ak­arat a szemekben. A hibák el­­múlnak, az eredmények megma­radnak, szebbek lesznek, maga­sabbra szárnyalnak augusztus 20-ra. Balogh Klári Munka után tanulnak, szórakoznak a szegedi dolgozók Szeged dolgozói a napi munka után tízezrével keresik fel a külön­böző szórakozóhelyeket fürdőket, könyvtárakat, hogy testileg, szelle­mileg felfrissülve láthassák el másnap feladatukat. Ezekben a napokban legtöbben a Tisza hűs hullámaiban keresnek menedéket a nagy nyári hőség elő. A városi partfürdőt közel 200 ezer forintos költséggel korszerűsítet­ték, mintegy ezerötszáz férőhel­­­lyel bővítették az öltözőket. Ebben az évben ötezer dolgozó váltott partfürdőre bérletet. Vasárnapon­­kint mintegy tízezren keresik fel a Tisza strandját, úszóházait. Egy hónap alatt egy millió pohár sört fogyasztottak . Az esti órákban sokan látogatják a mozikat, hangversenyeket, az ét­termeket és más szórakozóhelye­ket. A vendéglátóipari vállalatnak közel félszáz italboltja, étterme, cukrászdája van a városban. A Ti­­szaparti halászcsárdákban — ahol ízletes halpaprikás, különböző éte­lek, italok várják a dolgozókat — naponta sok százan szórakoznak. A város vendéglőiben egy hónap alatt mintegy egymillió pohár sört fogyasztottak el, tizenöt százalék­kal többet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Ezrek és ezrek a hangversenyeken Az életszínvonal emelkedésével növekszenek a dolgozók kulturális igényei is. Az újszegedi Liget ár­nyas platánjai alatt felépített sza­badtéri színpadon esténkint Bee­thoven, Kodály és más világhírű zeneszerzők műveinek hangjai csendülnek fel az Országos Filhar­mónia szegedi zenekarának előadá­sában. Ezrek és ezrek gyönyör­ködnek az itt rendezett hangver­senyeken »Vidám esték—en. Csak az elmúlt két hét alatt mintegy hatezren látogatták az Országos Filharmónia előadásait. Nagy ér­deklődéssel várják a szegedi dol­gozók a szombati operett estet, amelyen fellép az Állami Opera­ház több tagja és a debreceni MÁV szifónikus zenekar is. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a három szegedi mozin kívül né­hány héttel ezelőtt felállított Kert­mozi előadásai iránt is. A »Gőgös hercegnő« című filmet több mint hétezren, legutóbb a »Twist Oli­vérét hat nap alatt közel ötezren nézték meg a Kert­moziban. Tizenkétezer könyvkölcsönző júniusban Sok szegedi dolgozó tölti szabad­idejét a szépirodalmi és szakmai könyvek­­ olvasásával. Erre minden lehetőségük meg van, mert egye­dül a Somogyi könyvtárban közel 170.000 kötet közül válogathatnak. A könyvtár is közelebb igyekszik vinni a kultúrát a dolgozókhoz, hogy a város különböző kerületei­ben többszáz kötetes fiókokat ál­lított fel. Legutóbb egy hónap alatt közel 12 ezer dolgozó kölcsönzött a Somogyi könyvtárból. Egyedül a Petőfi-telepi fiókkönyvtárból ezer kötetet vettek ki egy hónap alatt. Az újszegedi partfürdőben felállí­tott könyvtár iránt is nagy az ér­deklődés, naponta kétszáz könyvet kölcsönöznek a strandolók. A Somogyi könyvtár ebben az évben még hét fiókot létesít, első­sorban a munkásnegyedekben és termelőcsoportokban. Rövidesen megnyílik egy új fiókkönyvtár Al­sóvároson, ahonnan vasárnap is lehet kölcsönözni, hogy a dolgozó parasztok is könnyen hozzájussa­nak a jó könyvekhez. A IV. VIT SZÍNHELYE: BUKAREST A román főváros tegnap, ma és holnap! A régi Bukarest a kiáltó el­lentétek városa volt, mint általában a kapitalista országok fővárosai. A központi, úgynevezett üzleti negyed­et ultramodern stílusban épült sok­emeletes, formátlan házskatulyák ék­­telenítették el. A villanegyedeikben pompás ker­tekben és parkokban terpeszkedtek az olajmágnások, a bankárok, a gyártulajdonosok fényűző villái és palotái. A román főváros legnagyobb ré­szében, a hihetetlenül zsúfolt, el­hanyagolt munkásnegyedekben és lakótelepeken borzalmas szegénység és egészségtelen viszonyok közepet­te éltek a főváros dolgozói. Itt hiányzott a vízvezeték, a csatorná­zás és a villanyvilágítás. Bukarest dolgozói már a népi hata­lom első éveiben hozzáfogtak a fő­város arculatának magváltoztatásá­hoz. Számos fővárosi ipari üzemet újjáépítettek, 1948 közepéig több mint 12.000 épületet helyreállítottak, 2578 házat pedig teljesen átépítettek A Román Munkáspárt és a kormány szüntelen gondoskodása folytán év­­ről-évre szebb lett Bukarest, a Ro­mán Népköztársaság legnagyobb városa. A külső városnegyedekben új lakóházak sorai nőttek ki a föld­ből A villanyvilágítást és a vízve­zetéket eljuttatták a külső város­negyedeikbe és a városszéli telepekre is. Több tucat kilométer hosszú trolibusz-, villamos- és autóbusz­­vonalat létesítettek. A múltban bo­zóttal benőtt, beépítetlen területe­ken gyönyörű kerteket és parkokat telepítettek. Számos virágoskert és park díszíti az „Augusztus 23", a Vörös Grivita és a Ferentáli kerü­leteket, továbbá a Grozavesti Raho­va Steaua, Vatra Luminoasa tele­peket, aho korszerű lakóházakat építettek. Felépült az „Emil Irsa" gyermekklinika, a „Köztársaság" stadion, a „Floreasca" sportváros és még sok más hatalmas épület. A főváros régi üzemeit újjá­építették és kibővítették, számos új gyár és üzem létesült, mint például a­­ Dinamó“ gyár, a „Tudor Vladi­­mirescu“ mezőgazdasági gépgyár, a „Gh. Gheorghiu-Dej" konfekciógyár stb. Bukarest a román fém- és gép­ipar legnagyobb központjává fejlő­dött Még idén befejezik a ,J. V. Sztálin" Scanteia Háza Poligráfiai Kombinátot, gyors ütemben épül a bufteai fémlközpont és a rádió háza. A román főváros lakóinak ked­venc pihenőhelye a Snagov-tó és környéke. A felszabadulás előtt itt azelőtt csak a burzsoá ingyenélők szórakozhattak. Ma az üdülők, a villák és a csónakházak a dolgo­zók rendelkezésére állnak. Vasár­­naponkint a bukaresti dolgozók tízezrei keresik fel ezt a festői he­lyet. Tavaly, november 13-án a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a minisztertanács hatá­rozatot hozott, amelynek alapján hozzáfogtak egy általános város­­építési terv kidolgozásához. Ez a terv 15—20 évre szól és biztosítja Bukarest szocialista fejlesztését. A tervben számításba veszik, hogy a főváros lakossága ezalatt az idő alatt 1,500.000—1,700.000-re növek­szik. Románia fővárosát a szocia­lizmus építésének nagyszerű kor­szakához méltó fővárossá fejlesz­tik. A főútvonalak és a terek men­tén a román építészet haladó ha­gyományainak és a szovjet építé­szet értékes tapasztalatainak fel­­használásával monumentális épüle­teket emelnek. Már folynak a pró­bafúrások és rövidesen megindul a bukaresti metró építése is. A Bu­karestet átszelő Dambovita folyót hajózhatóvá bővítik és Bukarest­nek tengeri hajók befogadására al­kalmas kikötője lesz. A terv szerint a főváros körül erdőövezetet létesítenek, jelentősen kiszélesítik a bukaresti dolgozók ellátását biztosító zöldövezetet. Újabb szanatóriumok és nyaralóte­lepek is épülnek majd a dolgozók pihenésének még jobb biztosítá­sára. Bukarest építése hatalmas len­dületet öltött ebben az évben. A román főváros a IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó keretében vendégül látja az egész világ béke­szerető ifjúságának küldötteit. Az utolsó simításokat végzik az »Augusztus 23« Sport- és Kul­turpark építkezésein, ahol már elkészült a 80.000 néző befogadá­sára alkalmas stadion és a 4000 fé­rőhelyes szabadtéri színpad. Ugyan­csak a napokban fejezték be a Vörös Grivita kerület 1000 férőhe­lyes új filmszínházát és a főváros Dalszínházát. 116.456 négyzetméter területű parkot létesítettek és több mint 100.000 négyzetméter útbur­kolatot készítettek. A VIT építkezéseit az ország minden dolgozója a maga ügyének tekintette. A 4000 ifjú brigádtag mellett, akik a különböző VIT- építkezéseknél dolgoztak, egymás­után alakultak az ifjúsági és a fel­nőtt-brigádok nemcsak Bukarest kerületeiben, hanem szerte az or­szág minden városában és számos falujában is. Egyedül a bukaresti »Augusztus 23« kerületben több, mint 100 brigád alakult, mintegy 19.000 taggal. Vasárnaponként az ország különböző részeiből tucat­számra érkeztek a brigádok, ame­lyek tagjai szabadidejüket a VIT- építkezéseknél töltötték. Ezek az önkéntes brigádok több mint 200 ezer munkaórát végeztek ezeknél a nagy építkezéseknél. J A Szegedi Orvostudományi Egyetem újítási mozgalmáról AZ EGYETEMEKNEK s így az orvostudományi egyetemnek is tu­lajdonképpen hivatásszerű köteles­­sége az újítás: új és biztos mód­­szerek kidolgozása a betegségek felismerésére és megelőzésére, új gyógyszerek és gyógyító eljárások felfedezése és az eddigieknél jobb, eredményesebb oktatási módszerek kidolgozása teljes felkésrirtségű or­vosok kiképzésére. Felszabadulás előtti egyetemünk­nek azok a tudományos dolgozók, akik szívesé­ okkel s az akkori mostoha viszonyok ellenére is kiváló eredménnyel feleltek meg hivatá­suknak, ma egyetemünk megbecsült vezetői: professzorok, akadémikusok Kossuth-díjasok, oktatói és nevelői ifjúságunknak. Ezek a kiváló tudósok valóban újítók­ voltak, sőt ,,sztahanovisták", mert gyakran saját maguk által fel­fedezett és kidolgozóit kutató mód­szerekkel érték el eredményeiket. Az egyetem dolgozóinak többsége előtt azonban ismeretlen volt az újí­tás lehetősége, mert nem látták értelmét és célját annak, hogy ki­sebb jelentőségű, például anyata­­karékosságra vonatkozó elgondolá­sukat megvalósítsák. Az anyagta­karékosság ismeretlen volt az egye­­tem területén. A Horthy-kormány­­zat takarékoskodott ugyan, de csak a dolgozók rovására: állás- és fi­­zetéscsökkentések, elbocsátások ke­­serves jellemzői voltak ennek a re­zsimnek. Az anyaggal nem takaré­koskodott a rendszer, hiszen az anyagot az uralkodó osztály szállí­totta, a nagykereskedők, a gyáro­­­­sok, s minden megtakarítás az ő hasznukat csökkentette volna, ösz­tönösen érezte ezt még a politikai­lag kevéssé fejlett dolgozói is, s így érthető, hogy csak a szalmája volt az állami vagyon. PÁRTUNK POLITIKAI nevelő munkájának köszönhetjük, hogy dolgozóink túlnyomó többsége vilá­gosan látja, hogy az állami vagyon már nem a kizsákmányolók állama, nők, hanem a nép államának va­gyona. Minden méter ügyes techni­kával megtakarított sebkötöző anyag, minden lapátnyi, új fűtési módszerrel megtakarított szén hoz­zájárul életszínvonalunk emelésé­hez, új csecsemőotthonok, üdülőte­lepek stb. létesítéséhez. Ennek tu­datában érdeklődéssel és szeretettel foglalkoznak munkájukkal. Pél­dák mutatják, hogy még a leg­egyszerűbb munkaterületen, mint például a takarítás, is lehet új munkamódszereket és a munkaesz­közökön célszerű módosításokat ki­gondolni, a kapitalizmus gépiesen dolgozó robotemberéből ésszel dol­gozó szocialista típusú emberek fej­lődnek. Ez a fejlődés nemcsak a fi­zikai dolgozókra vonatkozik: fiatal kutatóink is követik a párt üzene­tét. Bátran kezdeményeznek, nem félnek az új utaktól és új kísérte­­tektől. F­el­szabadultak a kozmopo­­litizmus, a külföldi ,,nagy nevek"­ tekintélyének lenyűgöző hatása elől és mernek új módszerekkel, új eredményekkel kiállani a tudo­mányos világ ítélőszéke elé. EGYETEMÜNKÖN az újítási mozgalom akkor vett komoly lendü­letet és kezdett lassanként tömeg­mozgalommá válni, amikor 1951-ben minisztertanácsi rendelet országosan megszervezte és részletesen szabá­lyozta az újítási mozgalmat. Ennek a rendeletnek szelleme és intézke­dései teljes mértékben megfelelnek a demokrácia követelményeinek: az újítási javaslat sorsa és az újító díjazása felől nem egyetlen sze­­mély dönt, — aki tévedhet jóhi­szeműen is — hanem újítási bizott­ság, s ennek határozata ellen az Újító, ha sérelmesnek találja, a vég­zést felsőbb szervekhez mindig fel­lebbezhet. Egyetemünkön az újítási mozga­­lom fejlődését a következő szám­adatok is visszatükrözik: Míg 1951- ben 70 elfogadott újítás még csak 27 ezer forint megtakarítást ered­ményezett, 1952-ben 89 újítás már ennek több mint négyszeresét,­­a folyó év első féléve pedig 100 ezer forint megtakarítással járt. Ezek a számok eltörpülnek ipari vállalataink újítási mozgalmának anyagi eredményei mellett. Az egyetem azonban nem szorosan vett termelő intézmény: a legtöbb újí­tás a kutató, gyógyító- és oktató­munka megkönnyítését és eredmé­nyesebbé tételét szolgálja és ezeken emlmények pénzértékben nem fe­jezhetők ki. Mivel egyetemünknek országosan alkalmazható újításait az Egészségügyi Minisztérium Ét. üdítőjében rendszeresen közzéteszi, nagy részük a többi egyetemen és egészségügyi intézménynél is beve­zetést nyer s így az egyetemünkre vonatkozóan kiszámított megtakarí­tások összege országos viszonylatban megtöbbszöröződik. KÜLÖNÖSEN nagy eredménye újítási mozgalmunknak egyete­münkön, hogy szorosabbra fűzte a kapcsolatot vezető és alsóbb kádere­­ink között. Számos olyan újításunk van, melyeknek közös szerzői egye­­temi tanár és laboráns, v­agy ad­junktus és technikai asszisztens. Jellemző még újítási mozgalmunk­ra, hogy csaknem pontosan ugyan,­olyan számban vesznek részt benne kutatóink, orvosaink mint az alsó és középkáderek. A mozgalom te­rén jó példával járnak elő profes­­­szoraink. Az újítók sorában 6 pro­­fesszort is találunk, köztük Kos­­suth-díjas akadémikust is. Néhány országosan nagyjelentőségű újítása egyetemünknek: Horváth István dr. illusztráló eljárása, Lichtneckert István dr. fotokimografion­a. Forró László dr. és Ábrándi Endre mikro­injekciós készüléke. Agócsi János májfunkciós tűje és oktatási vona­lon Czoniczer Gábor dr. professzor újítása szívhomgoknak hanglemezről történő közvetítésére. Vannak még hibák újítási moz­­galmunkban, de egy bizonyos, dol­gozóink és egyetemünk vezetősége magukénak érzik a mozgalmat, át­érzik célját és jelentőségét, a mun­kához való viszony megváltozta­tását, népgazdaságunk erősítésén keresztül a szocializmus építésének meggyorsítását és mindannyiunk közös célját a béke megvédését. Dimer Zoltán dr. a szegedi Orvostudományi Egyetem újítási megbízottja •**/@ Meurdz­si PARTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában

Next