Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Csütörtök, 1955. szeptember 1. KAPUNYITÁS ELŐTT az Országos Mezőgazdasági Kiállításon szombaton nyitja kapuit *'■' az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Központi teréről körültekintve megkapó kép fogad. Nem volt hiábavaló a kertészek szorgalmas munkája. A hatvankét holdnyi területből a tavalyi 7000 négyzetméterrel szemben 15.000 négyzetmétert parkíroztak. A lovaspálya környékén és végig az utak mentén négyszáz új padot helyeztek el. Már most annyi a látnivaló, hogy nehéz közüle válogatni. A növénytermelés három nagy pavilonjában javában dolgoznak a grafikusok. A kiállított tárgyak már megérkeztek, csak a gyümlöcsöt, a zöldségfélét és egyéb romlandó dolgokat hozzák közvetlenül a megnyitás előtt. A növénytermesztési részben 143 állami gazdaság, 183 termelőszövetkezet és 81 egyénileg dolgozó paraszt állít ki. Hazánk legjellegzetesebb növényeivel ismerkedhetünk meg a kiállításon. Nagy teret kap például a makói hagyma. Méltán, hiszen hazánk 14.000 holdnyi hagymatermelő területének több mint fele a makói zárt körzetben van. Érdekes fényképek mutatják be a hagyma hőkezelését, a termesztés különböző módszereit. A növénytermesztési rész egyik új büszkesége a kecskeméti törpeparadicsom lesz, amelyet az idén termeltek először jelentős területeken. Egészen biztosan nagy sikere lesz a több mint egy holdnyi öntözéses bemutatónak, amelynek kapujához felépítették a tiszalöki vízilépcső egyik szelvényét. Egy holdnyi területen a legjobban bevált öntözött kukoricafajtákat tanulmányozhatják az érdeklődők. Egy parcellán most szökken kalászba a rizs és joggal keltenek csodálatot a zöldségtermesztési rész gyönyörű terményei. A kiállítás területére átültetett szőlőtőkék a gondos ápolás következtében dús fürtöket hordoznak. A városi ember is kedvtelve nézegeti azt a kis házikertet, amelyet mintának rendeztek be a kiállítás területén. Megteltek már a tisztára meszelt istállók. Csupán szarvasmarhából több mint hatszázat hoztak fel. Nagy tejhozamú tehenek, kiváló törzsbikák láthatók. A magyar tarka és más nagy tejhozamú szarvasmarhákon kívül az idén bemutatják a Hortobágyról felhozott villásszarvú szürke magyar jószágokat is. A lótenyésztés eredményeit az állami gazdaságok 195, a termelőszövetkezeteik 68, az egyéniek pedig 58 állattal szemléltetik. Több mint ötszáz sertés között csaknem húsz olyan hízó van, amelynek a súlya meghaladja a négy mázsát. Az állatokkal együtt megjöttek tenyésztőik is. Csaknem 600 kiváló állatgondozó tölt most együtt a fővárosban három hetet, ami nagyszerű tapasztalatcserére is alkalmat ad. Egy ilyen »tapasztalatcsere» alkalmából Iványi János, az orosházi Október TSZ tehenésze büszkén magyarázza, hogy felhozott két tehenük milyen kitűnően tejel. A «Manci» kétszáz nap alatt 4780 kiló tejet adott. Csendesebb már, amikor Adók János, a földeák Dózsa tehenésze rákontráz, mert náluk tizenhét liter felett van az istállóátlag. Ilyen beszélgetés folyik az állatgondozók között ... A kisebb állatokat bemutató pavilonokban is folyik a készülődés, és kijavították az akváriumhoz vezető csöveket. A méhészek és a kisállattenyésztők új pavilont kaptak. A baromfitenyésztők sok meglepetést készítenek elő: bemutatják a libatömőgépet, a csibék infravörös sugarakkal történő erősítését. A keltetőgépekben a kiállítás nyitvatartásának minden napján körülbelül ezerkétezer csibe kel ki. A kisállatokat a helyszínen azonnal el is adják. A különböző mezőgazdasági gépek nagy része is megérkezett már. A több mint 150 magyar gép között nagy érdeklődésre tarthat számot a Vörös Csillag Gyár által készített diszpécser-rádió mintapéldánya. A készülék 7—8 méteres rövidhullámsávon működik, hatósugara pedig eléri a 25—30 km-t. Ezt a rádióberendezést különösen a mammutgazdaságok tudják eredményesen használni, mivel egyszerre 8—10 üzemegység dolgozóinak lehet üzenetet küldeni. A kiállításon bemutatják több nyugat-német nagyüzem, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság gépeit is. Ezek közül a legérdekesebbek a »Kombinus« vontatott arató-cséplőgép, a nagy munkaszélességű fűkaszálógép, a répaegyelő, a réparakodó. Bemutatnak ezenkívül óránkint 1500 kilogramm teljesítményű vetőmagszárító berendezést, kétsoros burgonyavetőgépet, új típusú növényvédőgépet, ekéket és számos más mezőgazdasági gépi berendezést. Nemcsak a gépesítést bemutató részen, hanem a kiállítás egyéb pontjain is sűrűn találkozhatunk gépekkel. Az öntözésnél már működik az a szivattyú, amely másodpercenként 200 liter vizet emel át. Az erdészeti kiállításnál lánctalpas traktorvontatású pótkocsi kelt érdeklődést. Az egyik szarvasmarha-istállóban az önitatóberendezésekkel, fejőgépekkel, a takarmányozás gépi berendezéseivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Nehéz lenne összefüggő képet adni a kisebb pavilonokról. Közülük bizonyára igen látogatott lesz a borbemutató. A TÜZÉP külön falusi házat és udvart építtet fel, amellyel azt mutatja be, hogy a mezőgazdasági építkezéseknél milyen nagy mértékben lehet pótolni a faanyagot. A Szentendrei Kocsigyár hat kocsitípust állít ki és itt kezdik meg árusítani a gumikerekű tábláskocsit.Gazdag, érdekes program várja a látogatókat. Minden délelőtt tartanak lovasbemutatót. Épül a kiállítás szabadtéri színpada is, amelyen szeptember 5-én, hétfőn jutalomműsort rendeznek Szeged és környéke dolgozó parasztsága tiszteletére. A kiállítás mozija egész nap játszik. Az új vendéglőkről, a vendéglátó üzemek készülődéséről is szólni kell. Most fejeződött be két hatalmas vendéglő építése és a tavalyihoz hasonlóan működik majd a halászcsárda, számos borkóstoló és még a mézeskalácsos bolt is. A vásári részen a Belkereskedelmi Minisztérium szaküzletei, az állami áruházaik és a SZÖVOSZ boltjai várják a vásárlókat. Szerepelnek a vásáron a magán kisiparosok is. A rendezőség százezer példányban nyomatta ki a kiállítás négy színnyomású térképét, de térképeket helyeztek el a legforgalmasabb pontokon is. Ezenkívül nyocvan szakvezető áll a közönség rendelkezésére. Az Országos Mezőgazdasági Vásár ezernyi látnivalója várja szeptember 3-tól a látogatókat. Köszönet az úttörőtábor nevelőinek Engedjék meg, hogy levelemmel a lapban mondjak köszönetet az úttörőtábor nevelőinek. Az én fiam még soha nem volt nyaralni. Az idén azonban egy hónapot töltött az úttörőtáborban, és amikor hazajött elbeszélte, hogy milyen jó volt a táborban, pedig rossz, esős volt az idő, de nem unatkoztak. A nevelők mindig gondoskodtak szórakozásról. Jártak a fűvészkertben, hajókiránduláson voltak stb. Sokat emlegeti a jó ennivalókat is. Mi, vidékiek nem ismertük tanáraikat, címüket sem tudjuk, ezért szeretnénk ezúton eljuttatni hozzájuk hálánkat, köszönetünket és kérjük, jövőre is kedvvel és szeretettel foglalkozzanak gyermekeinkkel. Siska Antalné Sándorfalva Vigyék el a Még áprilisban vettünk tűzhelyet és így a lakásunkban lévő, a KIK tulajdonát képező tűzhely feleslegessé vált. Én azonnal jelentettem a házkezelőségen, hogy a használható tűzhelyet adják oda olyannak, akinek szüksége van rá. Azóta már többször kértem, vitessék el a tűzhelyet, mert sajnálom az tűzhelyet udvarra kitenni és feleslegesen foglalja konyhámban a helyet. Már beszéltem a Jósika utcai teleppel is, de mindhiába. A tűzhelyet még mindig nem vitték el, pedig tudom, van olyan hely, ahol nagy szükség lenne rá. Kecskeméti Sándorné Rom u. 9. zajos .éj. Már több esetben előfordult, hogy késő este és hajnalban, 3—4 órakor, hangos kopácsolásra ébredtünk. A Kovács-Bognár Szövetkezetnél (Petőfi Sándor sugárút) mintha félne valaki és félelmét hangos kopácsolással akarná elűzni. Ma is, mikor írom a levelet, augusztus ELI ZENE* 27-én hajnal 3 óra van és kísértetiesen cseng az üllő a kalapácsütések alatt. Úgy látszik, az illető nem gondol arra, hogy a környék lakói éjszakánként aludni szeretnének, nem pedig az ő éjjeli zenéjükben gyönyörködni. Makra György . * _ Batoná utca 21j ,, 3 fi röszkei gépállomás dolgozói teljesítenék nyári kampánytervüket TÁVIRAT a Röszkei Gépállomás dolgozóitól Mi, a Röszkei Gépállomás dolgozói örömmel jelentjük, hogy nyári kampánytervünket augusztus 30-án száz százalékra teljesítettük. A Röszkei Gépállomás dolgozói t= HÍREKÉ — Az All. Zeneiskola igazgatósága közli, hogy szeptember 1-én és 2-án, csütörtökön és pénteken délután 3—6-ig lesz a régi növendékek pótbeiratása. Szeptember 3-án, szombaton délután 3—6-ig hangszeres és szolfézs pótvizsgák, valamint az előképző tanszakra behívott azon tanulók pótfelvételije lesz, akik júniusban nem jelentkezhettek. A felvételt nyert új növendékek beírása szept. hó 8-án és 9- én, csütörtökön és pénteken 3—6-ig lesz. — Tanévkezdés és órabeosztásra vonatkozó tudnivalókat később ugyancsak közöljük. — A KIOSZ SZEGEDI csoportja KIOSZ-napot tart 1955. szeptember hó 1-én, csütörtökön este 7 órakor az MSZT székház (volt ipartestület) nagytermében. Előadó: Semsei Ferenc elvtárs, a KIOSZ Országos Központ vezetőségi tagja. Napirend: Kül- és belpolitikai beszámoló. A kisiparos feladata, jogai és kötelessége. Kultúrműsor. Minden kisiparos és családtagját elvárjuk. KIOSZ Vezetősége. — A Szegedi Vöröskereszt Titkárság értesíti a Vöröskereszt alapszervezeteket, az egészségügyi csoportok tagjait, valamint tagjaikat, hogy a titkárság a Széchenyi tér 16 szám alól a Sztálin sétány 7 szám alá költözött. — A Juhász Gyula Kultúrház balettiskolájába az új tanévre megkezdődött a beiratkozás. Beiratkozni minden napon délelőtt 9-től este 6-ig lehet. Az iskola vezetője Markóné, Kádár Andrea. — A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara évnyitó ünnepségét az egyetem Ady téri épületének auditorium maximumában tartja ma, csütörtökön déli 12 órakor. DELMAGYARORSZfIG Képes híradó Készül a kenyér A Szegedi Sütőipari Vállalat Gogolt utcai pékségében ónozó Szilveszter gép segítségével gyúrja, dagasztja a tésztát. A tésztát Petrovics István és Ábrahám Károly formázza, aztán kelesztő-szakajtóba teszik. A kemencéből Ungi Ferenc szedi ki a megsült kenyeret, hogy aztán elkerüljön a fogyasztókhoz. c Alváros a szebb holnap küszöbén VII.1 Becsapódnak, akik várnak Alsővároson három dolgozó paraszt: a Szabadság téri Vass János, a Pálfi utcai Rácz Jánosné és a Szabadsajtó utca. Vass Gergely egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy őnekik semmi bajuk a termelőszövetkezettel, de mégis ők lesznek a legutolsók, akik becsukják az ajtaját. Más szóval, ők csak akkor választják a közös gazdálkodás útját, amikor Alsóvároson már mindenki más azt választotta. És most nyilván mindhárman abban a téves hiszemben ringatják magukat, hogy ezzel rendkívül okos választ fogalmaztak meg, amit nem tesz zsebre a népnevelő. Alighanem abból a meggondolásból indultak ki, hogy mivel Szeged mindjobban ipari városé alakul, nagyon jó felvevő piac teremtődött az ő zöldségeik számára. Amíg a tanyai, vagy a várostól távol lakó parasztok legtöbbször nem tudják értékesíteni a zöldség és gyümölcs egy részét, addig ők könnyűszerrel eladhatják akár a legsilányabb portékát is. Úgy vélik, kihasználják tehát a kedvező helyzetet ameddig lehet, és utána majd lesz valahogy. Egy dologról azonban megfeledkeztek ezek az alsóvárosi emberek. Mégpedig arról, hogy a termelőszövetkezet gazdaságilag állandóan erősödik, taglétszámát tekintve növekszik. Ennélfogva sokkal hamarabb kiszorítja a piacról az egyénieket, mintsem azok gondolnák. Hogy miért szorítja ki? Egyszerűen azért, mert nagy tömegben termel kiváló minőségű árut, keresett zöldségféléket, amit sokkal olcsóbban tud adni, mint az egyéniek, hiszen a technikai lehetőségeket felhasználva sokszorta olcsóbban is állítja elő. És nyilvánvaló, hogy az ipari munkás felesége nem Rácz Jánosné méregdrága uborkáját, vagy paradicsomját veszi meg (Rácz Jánosné nem adhatja olcsóbban, mert drágán termelte), hanem a termelőszövetkezettől vásárol. Az egyéni bevételnek ez a ma még elég bőven buzogó csatornája tehát szükségszerűen eldugulóban van. Miközben a termelőszövetkezeti tagok egyre gazdagabbak lesznek, az egyéni kis- és középparasztok (az állam segítsége ellenére is) egy állapotban maradnak. Hogy mennyire becsapódnak azok, akik csak „legutoljára“ akarnak belépni a szövetkezetbe, az rögtön bebizonyítható. Vegyük mindjárt Vass Gergely példáját, aki elismerten egyik legjobb gazda Alsóvároson. Mintaszerűen gazdálkodik, iparkodik minél többet kihozni a hat hold földjéből, természetesen, amennyire ezt az egyéni gazdaság szűk keretei megengedik. Kötelező beadását mindenből pontosan teljesíti elég könnyen, mert van neki miből. Ez azt jelenti, hogy a kormány ilyen irányú támogatásával, mint amilyet most kap (kedvezményekről van szó), nem kell félnie az elszegényedéstől. Mintegy 13 mázsa termény, 80 kiló hús és tojás, valamint 2500 forint az az összeg, amit — a földje minőségéhez és jövedelméhez mérten — az államnak kell fizetnie ebben az évben. Ezeket a nyilvánvaló terheket letehetné a válláról már a következő esztendőben, ha belépne — mondjuk — az új Élet TSZ-be, mint ahogy Nagyi István tíz és fél holdas középparaszt is letette már öt évvel ezelőtt, amikor tagja lett a szövetkezetnek. A párt és a kormány jól tudja, hogy Vass Gergely végülis szintén a közös gazdálkodást választja, mint előrelátóbb paraszttársai, hiszen ő is rádöbben majd, hogy alul maradt a versenyben. De éppen azért akar segíteni mindenkinek a párt, hogy hamarább meglássa a simább utat, hogy hamarabb hozzájusson ahhoz a magas jövedelemhez, amelyhez Nagyi István és társai már hozzájutottak. Minden gondolkodó ember megértheti tehát, hogy minél hamarabb választja a közös életformát, annál hamarabb megszabadul egyéni, anyagi gondjaitól.sakhogy erre az az ellenvetése Vass Gergelynek, hogy az ő hat holdja több jövedelmet biztosít neki, mint amennyit az új Élet Termelőszövetkezetben egyedül keresni képes. De miért egyedül? Hiszen a felesége maga mondotta, hogy egy percig sem tud meglenni dolog nélkül, amikor csak teheti, ő is kint munkálkodik a földön. Ha a termelőszövetkezetben is mindketten dolgoznak, akkor könnyen szerezhetnek ötszáz munkaegységet; ötszáz munkaegység után pedig — ha az idén is csak a tavalyi 36 forint értékű egységeket számolják — 18 ezer forint jön a házukhoz tisztán, kiadásmentesen. Erre még ráadásul ott van az 1600 négyszögölig terjedhető háztáji föld, amelyen terem annyi kukorica, hogy meghízik rajta 2—3 disznó és a konyh ára is meghozna a szükséges zöldségfélét. Vajon hány egyéni dolgozó paraszt mondhatja el Alsóvároson, hogy az összes kiadásai után ennyire megmarad neki? Kevés van ilyen nagyon. A termelőszövetkezetbe tehát ne csak a családfő, hanem a feleség és a felnőtt gyermekek is lépjenek be, dolgozzanak a közös gazdaságban olyan szorgalommal, mint azelőtt az egyéni földön és akkor soha nem kívánkoznak vissza a régihez.