Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

ÉN­MGYA­RORSZÁG Mi történt a külpolitikában ? Az EDISZ küldjön ki bizottságot az algériai kérdés rendezésére — javasolja az algériai nemzeti felszabadítási front M­­ost már az ENSZ leszerelési al­­bizottsága előtt fekszik a francia ►­ angol és az amerikai javaslaton kívül a szovjet kormány leszerelési javaslata is, amely — mint a tervezet rövidített, híranyagunkban közölt szövegéből is kitűnik — a három emlí­tett elgondolás közül a legésszerűbben határozza meg azokat az irányelveket, amelyek elfoga­dása a leszerelés lényegének megvalósítását jelentené. Emlékezetes, hogy­ az ENSZ leszerelési al­bizottságának múlt évi ülésein is a Szovjetunió május 10-én benyújtott javaslata jelentette a fordulópontot, a tárgyalási holtpontról való el­mozdulás lehetőségét. Bizonyos, hogy a szovjet javaslat ez alkalommal is új lendületet ad a le­­szerelési tanácskozásoknak. M­­oszkvában tovább folynak a tanácskoz ■ ■­zások Erlander svéd miniszterelnök és a szovjet kormány tagjai között Szombaton N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöki­ségének tagja, valamint V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­­lyettese és külügyminiszter tárgyalt a svéd mi­­niszterelnökkel Guy Aföllel kormányának attól kezdő­­dően, hogy a nemzetgyűlés nagy több­­séggel hivatalába iktatta, új utakon kellett eli indulnia, hogy megvalósíthassa a francia nép néhány régi követelését Ilyen követelmény volt többek között az új francia kormánnyal szem­­ben az is, hogy a francia diplomácia térjen vis­­­sza az aktív nemzetközi kezdeményezéshez. Pineau francia külügyminiszter kétségtelenül helyes kezdőlépéseket tett e cél megvalósítása érdekében és tevékenységét a francia közvéle­­­­ény általános helyeslése kíséri. ^ ____. Az Izvesztyija című szovjet lap a francia politika új irányzatával foglalkozó cikkében rámutat, hogy Guy Mollet kormányának sok akadállyal kell megküzdenie e célkitűzésének megvalósítása során. Nemcsak Washingtonban, de magában Franciaországban is egyes politikai körök rossz szemmel nézik, hogy a Guy Mollet­­kormány önállóbb külpolitikát kíván folytatni és nem tartja be azt az immár hagyományossá váló szabályt, mely szerint a francia nemzeti politikát az „atlanti szolidaritás" szempontjai határozzák meg. Az országuk nemzetközi helyzete miatt aggódó franciákban — állapítja meg a további­akban­ az Izvesztyija — mind erősebb lesz az a meggyőződés, hogy szoros együttműködésre van szükség Franciaország és a „békeövezethez" tartozó országok között A francia közvélemény szükségesnek tartja a Franciaországot a Szov­jetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését. . Májusban Guy Mollet és Pineau Moszk­vába utazik. „Úgy vélik — írja erről az Izvesztyija —, hogy ha mindkét fél részéről megvan a jóakarat, ez az utazás Franciaország és a Szovjetunió gazdasági, kereskedelmi és kul­turális kapcsolatainak fejlesztése szempontjából pozitív eredményeket hozhat, továbbá előmoz­díthatja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a két ország álláspontjának közeledését. Mint az MTI a londoni rádió kairói jelen­tésére hivatkozva közli, az algériai nemzetközi felszabadítási front táviratban kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, lépjen közbe­­,az algériai—francia agresszió­ megszüntetése érdekében. A szervezet azt javasolja, hogy Ham­marskjöld főtitkár hívja fel a Biztonsági Tanács figyelmét az algériai helyzetre és az ENSZ küld­jön ki bizottságot az algériai kérdés rendezésére. Új szovjet leszerelési javaslat az ENSZ leszerelési albizottsága előtt Mint már közöltük, az ENSZ leszerelési albizottsá­gának március 27-i ülésén A.­­ A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője új leszerelési ja­vaslatot terjesztett elő. Az új javaslat a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet csökkentését nem te­szi függővé attól, hogy létre­jön-e megegyezés az atom­fegyver eltiltásának kérdésé­ben. Az új szovjet javaslat­­­ a londoni újságíró körök érte­sülései szerint — nemzetközi egyezmény megkötését írja elő a hagyományos fegyver­zet és a fegyveres erők csök­kentéséről. Az erre vonatko­zó intézkedéseket 1958—1958. években hajtanák végre. Az egyezmény hatálybalépésétől számított első három hónap­ban az államok nem növel­nék fegyveres erőiket és ha­gyományos fegyverzetüket az 1955. december 31-i színvo­nalhoz viszonyítva és nem növelhetnék a fegyveres erőkre és fegyverzetre vo­natkozó kiadásaikat sem. A háromhónapos időszak lejár­ta után az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína kor­mányának intézkedéseket kell tennie hadseregének egy-másfél millió, Angliának és Franciaországnak pedig 650 ezer főre. Más államok fegyveres erő­nek létszáma nem lenne több 150—200 ezer főnél. Ezen államok hadere­jének csökkentési mértékét egy, a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentésével foglalkozó világ­konferenci­án határoznák meg. A javaslat hatékony ellen­őrző szerv felállítását is elő­írja. E nemzetközi ellenőrző szerv valamennyi állam te­rületén ellenőrző pontokat állítana fel a nagyobb kikö­tőkben, vasúti csomóponto­kon, repülőtereken. Az ellen­őrző szerv állandó felügyeleti állományának tagjai bármely időben akadálytalanul felke­reshetnék az összes ellenőr­zési objektumokat — katonai egységeket, katonai felszere­lési és hadianyagraktárat, szárazföldi, tengerészeti és légi támaszpontokat, fegyve­reket és hadianyagot előállító üzemeket — ellenőrző fel­adatkörükön belül. Az ellen­őrző szerv egyébként minden további nélkül betekintést nyerne az államok katonai költségvetési adataiba. Az el­lenőrző szervek minden, az egyezményt aláíró államok fővárosában kirendeltség állítanának fel. A nemzetközi ellenőrző szerv megalakulását követő egy hónapon belül az egyez­ményben résztvevő államok teljes hivatalos adatokat bo­­csátanának e szerv rendelke­zésére saját fegyveres erőik­ről, hagyományos fegyverze­tükről és katonai kiadásaik­ról. A szovjet javaslat a felso­roltakon kívül felügyeleti övezet megteremtését is elő­irányozza. E felügyeleti öve­zet Németország mindkét ré­szét és a Németországgal szomszédos államokat foglal­ná magában. Egyezményt ír­nának alá, amely meghatá­rozná, hogy az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország ebben az övezetben, más országok te­rületén mekkora csapatokat tarthatna. Az egyezmény elő­írásai szerint az övezetben nem állomásozhatnának atom-harci egységek és az itt állomásozó csapatoknak nem lehetnének atom- és hidro­génfegyvereik. Az övezetek kérdésében történő megegyezések eléré­séig az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Fran­ciaország, tehát azok az ál­lamok, amelyeknek csapa­taik vannak Németország te­rületén, haladéktalan intéz­kedéseket tennének e csapa­tok létszámának csökkenté­sére, legjobb belátásuk sze­rint. A szovjet javaslat szerint függetlenül a leszerelési meg­állapodás létrejöttéről, az ál­lamok egyezzenek meg rész­letes leszerelési intézkedé­sek 3 hónapon belüli végre­hajtásába, a hőmagfegyver­­kísérletek azonnali beszünte­tésében, a Németország terü­letén állomásozó megszálló csapatok fegyverzetéből re­­kesszék ki az atomfegyvert, továbbá, hogy az államok katonai költségvetését az előző év katonai költségveté­séhez képest legalább 15 szá­zalékkal csökkentik. A szovjet javaslat kiköti, hogy Kína kötelezettségeinek — a hagyományos fegyver­zet és fegyveres erők csök­kentésével kapcsolatos kér­dések — megtárgyalását a Kínai Népköztársaság rész­vételével kell megvalósítani. Vasárnap, 195«. április 1. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]hassHHBinHHnn Vállalati második ötéves tervjavaslatok kidolgozása az üzemekben A második ötéves terv gondos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny közreműködé­sét a tervezőmunkában. A Mi­nisztertanács ezért vállalati öt­éves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el A határozat értelmé­ben május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát. A Rákosi Mátyás Művek Szerszám­­gépgyára, a Klement Gottwald Villamossági Gyár, a Gheorghiu- Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Ta­tabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alu­míniumkohó, a Hungária Vegyi­művek, a Péti Nitrogénművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a 31. számú építőipari tröszt erő­műépítkezései, a Budapesti Por­celángyár, a Lábatlani Cement-és Mészmű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecske­méti Konzervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata szerint a terv kidolgozását a vál­lalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szak­­szervezetekre támaszkodva ter­vezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal, s az ille­tékes minisztérium képviselői­nek jelenlétében üzemi gyűlése­ken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervezőmunka irányítói hasz­nálják fel a dolgozóknak mind­azokat a kezdeményezéseit és ja­vaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasználás­­át, a termelés lehető leggazdas­­ágosabb bővítését, a munkaerő) az anyagok, a beruházási eszkö­­zök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb ki­használását, a műszaki színv­­­nal emelését, új korszerű gyárt­­mányok bevezetését és a termés­kék minőségének megjavítását, a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését, az öns­költség következetes csökkentés­­ét és a vállalati nyereség megf­felelő növelését. A Minisztertanács határozata szerint a felsorolt 22 nagy vál­lalat tervezőmunkájában szen­zett tapasztalatok felhasználásá­­val a minisztériumok a felügyes­letük alá tartozó vállalatok rés­zében — legalább 320 vállalati­nál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását; Hidas István elvtárs nyilatkozata az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról Ismeretes, hogy a közeli múltban Moszkvában tizen­egy állam képviselőinek ta­nácskozása nyomán megala­kult az Egyesített Atomku­tató Intézet. A tanácskozá­son részt vett hazánk küldött­sége is. Az intézet megala­kulásával kapcsolatban Hi­das István elvtárs, a magyar küldöttség vezetője válaszolt az MTI munkatársának kér­déseire. Elöljárójában Hidas elvi társ hangsúlyozta: Az a ta­nácskozás, amely a szovjet kormány kezdeményezésére Moszkvában március 20— 26-a között az Egyesített Atomkutató Intézet létreho­zása tárgyában lefolyt, rend­kívül nagy jelentőségű. A részvevő 11 ország delegá­ciói a világ lakosságának több mint egyharmadát kép­viselték. Az egyes delegáci­ókban részt vettek az illető országok legjobb fizikusai. Számunkra — mondotta a továbbiakban — az Egyesí­tett Atomkutató Intézetben való részvétel jelentősége ab­ban van, hogy tudósaink olyan berendezéseket hasz­nálhatnak fel kísérleteikben, amilyeneket mi soha nem tudnánk létesíteni. A mai kísérleti fizika, különösen a kísérleti atommagfizika ugyanis nem fejleszthető to­vább viszonylag egyszerű esz­közökkel, a legkorszerűbb berendezések igénybevétele nélkül. Ezért az Egyesített Atom­k­utató Intézet munká­jában való részvételünk ha­tása a magyar tudományra beláthatatlan jelentőséggel bír. Lehetőségünk van arra, hogy tudósaink olyan színvo­nalú tudományos munkát végezhessenek, amilyenre egyelőre a fejlett nyugati or­szágok tudósainak sincs módjuk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a CERN-labora­­tórium — csak a kezdet kez­detén áll és a tervek szerint csak gyorsítóberendezésekkel fog rendelkezni, addig az Egyesített Atomkutató In­tézet már mosst a legmoder­nebb felszereléssel kezdi meg munkáját és folyamatos továbbfejlesztésében nagy­teljesítményű kísérleti atom­reaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bő­­vülni Az Egyesített Atomikutató Intézet létrehozása és kül­ö­nösen annak lehetősége, hogy abba más országok is belép­hetnek, a Szovjetunió béke­­politikájának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló tevékenységének újabb fényes bizonyítéka. Az intézet létrehozásában részvevő országok egymás iránti barátságának kifeje­zője az a tény, hogy függet­lenül attól, hogy az egyes tagállamok milyen összeggel járulnak hozzá az intézet fenntartásához, az int­ézet munkájában való részvétel tekintetében teljesen egyen­jogúak. Szegedi írók a rádióban E hét elején a rádió műsorá­ban több szegedi író szerepel Vasárnap este 7 óra 5 perckor Nagy Sándor Sztálin- is Kos­­suth-díjas író „Szilveszter éj“ című elbeszélését olvassák fel. Hétfőn, április 2-án délután 4 órakor a Kossuth­ rádió félórás műsorban ismerteti Dér Endre Első próba című regényét. Ked­den, április 3-án LSdi Terme versei két alkalommal is szere­­pelnek. A fiatal szegedi költő verseit olvassák fel délelőtt 1­ óra 45 perckor a „Harcos as­­szonyka" című műsorösszeállí­tásban és délután 3 óra 40 perc­­kor a „Magyar költők szovjet katonákról“ című műsorszámá­ban. Közös ünnepélyt tenveznek az I. kerület iskolái Az I. kerületi Tanács VB oktatási intézmények vezető igazgatósága ma délelőtt 10 órai kezdettel a magyar— szovjet barátsági hónap ke­retében műsoros előadást rendez a Szabadság Film­színházban. Az ünnepség műsorát az I. kerület iskolái, a közép-, ál­talános, a zeneművészeti szakiskola, valamint a tech­nikumok, óvodák és a ba­lettiskola növendékei adják. Megnyitó beszédet mond Harmath István, az I. kerü­leti Tanács VB-titkára. Az ünnepély alkalmával befolyt összeget a vízisport­telep felépítésére fordítják. Mikojan Rangunba érkezet Rangun (TASZSZ) Március 30-án Rangunba érkeztek A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese és a kíséretében lévő személyek. A repülőté­ren fogadásukra megjelentek U Nu burmai miniszterelnök, a burmai kormány tagjai és a diplomáciai testület képvi­selők Óránként 800—830 kilométeres sebességgel... Még mindig nem ült el a nyugati világiban az az izga­lom, amelyet a­­ TU—104- mintájú szovjet lökhajtásos utasszállító repülőgép Lon­donba érkezése keltett. Mint ismeretes, Bulganyin és Hruscsov elvtársak április­ban Angliába történő látoga­tásának előkészítésére ezen a repülőgépen érkezett Lon­donba Szerov szovjet hadse­­regtábornok. A nyugati la­pok és több légügyi szak­­­értő megjegyzése szerint a­­ TU- 104«-es mintájú szovjet lök­hajtásos repülőgép bebizonyí­totta, hogy a Szo­vjetunió évekkel megelőzte Angliát és az Egyesült Államokat. Az angol sajtó megjegyzi, hogy a szovjet gép túlszárnyalja Anglia legjobb és legújabb gépeit. A gép 50 utast szállít. Min­den ülőhelyhez oxigénellátás kapcsolódik s így a gép lég­szigetelésű utasfülke, nélkül is felemelkedhet 9—10 ezer méter magasságba. A gép az utat Moszkvából,Londonba leszállás nélkül három és félóra alatt tette meg. Tehát 708 kilométeres óránkénti átlagsebességgel repült szél­lel szemben. Mikor a­­ TU–104-es lök­hajtásos repülőgép visszaér­kezett Moszkvába, Sztarikov, a gép első pilótája elmon­dotta, hogy moszkvai idő szerint 11 óra 22 perckor startoltak a londoni központi repülőtérről és 15 óra 6 perckor leszálltak a moszk­vai vnukovói repülőtéren. Az ú­j irány a következő volt: London—­Amszterdam—Ber­lin—Vilna—Vityebszk— Moszkva. A repülőgép vis­­­szafelé óránként 800—830 kilométeres sebességgel és néhol 10.000 méteres magas­ságban repült. A szovjet repülőgépipar már sorozatban gyártja a­­ TU 104- mintájú repülő­gép-típust. A teljesen fém­ből készült gépet az utolsó szögig hazai anyagból állít­ják elő. Turista változatában a gép 70 embert is­­ felvehet. A­­ TU 104­ leszállás nélkül teszi meg az utat például Moszkva—Novoszibirszk kö­zött (3000—3200 kilométer). A­­ TU 104­-es mintájú szov­jet lökhajtásos repülőgép alá­támasztja Zsukov marsallnak az SZKP XX. kongresszu­sán mondott szavait:­­Jelen­leg elsőrendű lökhajtásos lé­gierővel rendelkezünk, olyannal, amely az agresszor támadása esetén minden fel­adatot meg tud oldani­. A legújabb mintájú szov­jet lökhajtásos utasszállító repülőgépeken rövidesen né­hány óra alatt, menetrend­szerűen elérhetők a hatalmas szovjet ország legtávolabbi pontjai...

Next