Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

Népszerű ember A Szegedi Szalámigyár ki­tüntetett munkását, Forró Antalt már két ízben ta­nácstaggá választották, he­lyesebben három alkalom­mal, mert 1950-ben körzeti tanácstaggá választották, két évvel később egy pótválasz­tás alkalmából pedig megyei jogú városi tanácstaggá. 1954-ben a 10-es körzetben ismét rá esett a választás. Néhány napja a Zeneművé­szeti Szakiskolában tartott jelölőgyűlésen ismét őt je­lölték egyhangúan tanács­tagnak. Szeretik, népszerű ember, körzeten kívül lakók is so­kan ismerik, ha másképpen nem, hát fényképről. Néhány évvel ezelőtt ugyanis, ami­kor az első sztahanovisták diafilmjeit vetítették a mo­ziban, hosszú ideig láthat­ták a mozilátogatók Forró Antal arcképét is. Ma is a Szalámigyár legjobb munká­sai közé tartozik, nyugodtan állíthatjuk, hogy a legjobb tanácstagok közé is, hiszen nyolc éve tölti már be ezt a társadalmi funkciót. Most ismét jelölték, s a választáson bizonyára rábízzák majd vá­lasztóik képviseletüket a me­gyei jogú városi tanácsban. A magyar városok béketalálkozójának eszméi Szegeden is virágoznak A magyar városok béketa­lálkozóját — amint ezt már lapunkban jelentettük — szombaton és vasárnap tar­tották meg Budapesten, 32 vidéki város és 22 budapesti kerület békeaktivistáinak részvételével. A szegedi bé­keharcosokat négyen képvi­selték a találkozón: Oltvai Ferenc, városi levéltárveze­tő, Tárnai Károly, az Autó­­közlekedési Igazgatóság dol­gozója, Keszléri Erzsébet, a hattyastelepi iskola pedagó­gusa és Sas Ferenc, a Nem­zeti Bank dolgozója. A szegedi békeharcosok küldöttsége több hasznos tapasztalatot szerzett a ta­nácskozáson, amelynek jelentős mozzana­tairól munkatársunk beszél­getést folytatott Oltvai Fe­renccel, a fővárosban járt küldöttség vezetőjével. En­nek alapján közöljük az alábbiakat: A kétnapos konferencia üzemek látogatásával kez­dődött, majd a küldöttek csoportokra oszolva tárgyalták meg a lakóterületi, az üzemi és a szövetkezetekben folyó bé­kemunka elvi és gyakor­lati kérdéseit. Ennek vé­geztével plenáris ülésen hozták meg határozatukat. A lakóterületi munkacso­port határozata a többi kö­zött megállapítja, hogy a bé­­keagitációnak az adott terü­let sajátosságainak megfele­lően változatos módszereket kell alkalmaznia. Legered­ményesebbek a nemzetközi kérdésekről szóló tájékozta­tók, békegyűlések. Az üzemi békemunka irányelveivel és módszereivel foglalkozó munkacsoport véleménye: szükségesnek tartják, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a gyári béke­munkára vonatkozó határo­zatát mindenütt érvényesít­sék. Ez a határozat kimond­ja, hogy az üzemben a szak­szervezeti tevékenység a bé­kemunka része. A kisipari szövetkezetek békemunká­jával foglalkozó csoport ja­vaslatában rámutat: növel­jük a kisipari szövetkezetek dolgozói körében a béke kér­déseivel kapcsolatos munkát; hozzák létre a szövetkezeti békebizottságokat. A tanácskozás alkalmával a szegedi küldöttekben még erősebbé vált az a meggyő­ződés, hogy a békéért való harcnak van értelme. A bé­kemozgalomban a világ ös­­­szes jószándékú, becsületes emberei részt vesztnek, vi­lágnézetre való tekintet nél­kül. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel kísér­ték a szegedi küldöttség beszámolóját a békemun­­káró. A szegedi békebizottság a kerületekben tartott béke­beszélgetéseken kívül, több alkalommal, nagyobb csopor­tok részére, látogatást rende­zett a Textilművekbe, a Fű­­vészkertbe. Elősegítette, hogy a város lakossága még job­ban megismerje Szeged szépségeit, amelyet emberi életekkel együtt veszélybe dönthet a háború. A szegedi küldöttek elmondották azt is, hogy a népfrontnak és békebizottságának jó a kap­csolata a helyi újsággal, a Délmagyarországgal. Aján­lották, hogy a többi városok­ban is rendszeresen használ­ják fel az újságokat a bé­kemunka elősegítésére, kö­zöljenek térképes geopoliti­kai cikkeket, valamint tudó­sításokat a békebizottságok­ról stb. A tanácskozáson a többi között figyelemre méltó vitát folytattak az ifjúság szere­péről. Hangoztatták, hogy az idő­sebbek helyébe fiatalok ke­rülnek és ezért nagy gonddal törődni kell velük. Talál­junk nagyon emberi és köz­vetlen módokat arra, hogy a fiatalok tömegeit jobban be­vonjuk az aktív békeharco­sok táborába. Egyik budapesti kerület békebizottságának képviselő­je beszámolt arról, hogy hangversenyt is rendeztek az iskolákból kikerült, de sehol nem dolgozó fiatalok részé­re. Felmerült a szegedi kül­döttekben annak a gondola­ta, hogy városunkban is ha­sonlóan lehetne és kellene törődni azokkal a fiatalok­kal, akik abbahagyták az is­kolát, de még nem dolgoz­nak. A konferencia felhívást intézett Európa ősi és ifjú városaihoz, hogy mondjanak nemet a nukleáris kísérletek folyta­tásának, csatlakozzanak a béke leghívebb védelmezője, a Szovjetunió kezdeménye­zéséhez. A tanácskozáson házták, hogy megteremtik az elhaló­európai városok barátságának moz­galmát. Ezzel kapcsolatban felhívást intéztek Európa nagy váro­saihoz. Az európai nagy­vá­rosok kölcsönös kiállítások­kal, küldöttségek cseréjével megismerhetik egymás éle­tét. A népfront szegedi béke­bizottsága is készít fényké­pes kiállítást külföldre s be­mutatják a város életét, an­nak szépségeit. A szegedi küldöttek a bu­dapesti nagy jelentőségű ta­nácskozásról a következő héten tartanak tájékoztatót Szeged békeharcosainak. Megtalálják a módját, hogy a budapesti tanácskozás esz­méit a békebizottság útján a város lakói között hirdessék. Szegeden is méginkább virá­goznak majd a magyar váro­sok béketalálkozójának nagy­szerű gondolatai. Kihatnak-e az atomrobbaná­sok az időjárásra? Érdekes meteorológiai megfigyelések a meghosszabbított geofizikai évben Nemrégiben adtak hírt a lapok arról, hogy meghos­­­szabbították a geofizikai évet Megkérdeztük dr. Béli Béla meteorológust, miért vált szükségessé a kutatások meghosszabbítása és milyen meteorológiai eredményeket hozott eddig a geofizikai év. — A geofizikai év mete­orológiai kutatásai többirá­­nyúak — mondotta. Egyik fő ága A LÉGÁRAMLÁSI RENDSZERNEK VIZSGÁLATA, s azoké az erőké, amelyek a légáramlási rendszereket megindítják és fenntartják. Ilyen például a napsugár energiája. A felső levegőré­tegeket 35—10 kilométer ma­gasságig léggömbökkel, ezen felül már csak rakétákkal vizsgálják. Ennek a prog­ramnak keretében lőtték fel többek között a szeptemberi nagy szovjet rakétát, amely 420 kilométer magasságba emelkedett és kísérleti álla­tokat is vitt magával. Az ed­digi vizsgálat is hozott ered­ményt. Bizonyossá vált pél­dául, hogy még ezer kilomé­teren túl is van földünknek légköre­­, nagyobb sűrűsé­gű, mint gondoltuk.­­ A rakétakísérleteket azonban még korántsem fe­jezték be. Ezért az augusz­tusban, Moszkvában megtar­tott ülésen úgy határoztak, hogy a geofizikai évet 1959. december 31-ig meghosszab­bítják. — A geofizikai év máso­dik feladata: képet szerezni a föld légkörének radioaktív SZENNYEZŐDÉSÉRŐL. Megállapították, hogy a rob­bantások okozta radioaktív részecskék por és eső formá­jában nagyon messze eljut­nak a robbantás helyéről. A felső légrétegek áramlatai — hasonlóan a golf-áramlathoz — sok ezer kilométerre ma­gukkal hurcolhatják a radio­aktív szennyezettséget. Sürgős, fontos feladat tehát az em­beriségnek harcolni az atom­­kísérletek folytatása ellen. A szakemberek nem tartják lehetetlennek, hogy az atom­robbantások valamiképpen kihatnak az időjárásra is.­­ A harmadik, s egyik legfontosabb kutatási ága a geofizikai évnek A NAPSUGÁRZÁS energiájának vizsgálata. Mint ismeretes, nagyjából minden 11. évben számítha­tunk erősebb naptevékeny­ségre. Ilyen az 1957—58-as év is. Ezért rendezték meg idén a geofizikai évet. — Megbizonyosodtunk ar­ról, hogy az erősebb napte­vékenység változásokat idéz elő a felsőbb légrétegek moz­gásában, befolyásolja a nagy magasságok időjárását, hő­mérséklet-ingadozását. Azt azonban még nem tudjuk, hogy az erős naptevékeny­ség hogyan befolyásolja föl­dünk felszínén az időjárást. Érdekes megfigyeléseket engedményezett a sarki fény szokatlanul erőteljes megje­lenése. Hazánkban ebben az évben három ízben is észleltek sarki fényt. Ez szin­tén az erős naptevékenység jele. — Tudott dolog, hogy a naptevékenység megzavarja a rövidhullámú rádiózást. A geofizikai év kezdete óta sikerült az ionoszféra-kuta­­tóknak jelentősen segíteni a rövidhullámú rádiózást. Ma már ionoszféra prognózist adnak a rádiósoknak a fel­használható hullámhos­­­szakra. « Szerda, 1858. október 88. Rendelkezés az orvosok magánpraxisáról Az orvosok magánpraxisát szabályozó miniszteri utasí­tás egységes végrehajtása ér­dekében az Egészségügyi Minisztérium most hivatalos közleményt adott ki. A köz­lemény hangsúlyozza, hogy az egészségügyi szolgálat minden orvosa köteles a magánrendelésen jelentkező biztosított bete­get tájékoztatni, hogy az orvosi szolgáltatást az egészségügyi szolgálat szer­veinél díjtalanul igényel­heti. Az orvosnak a hozzá for­duló ilyen betegét a lehető­ség szerint arról is tájékoz­tatni kell, hogy a díjtalan szolgáltatást a beteg hol, milyen szervnél vagy gyógy­intézetnél veheti igénybe. A tájékoztatás célját szolgálja az az intézkedés is, hogy az orvosi rendelőben a magán­­rendelésről tájékoztató kar­tontáblát kell kifüggeszteni. Ha a beteg a tájékoztatás ellenére is ragaszkodik a magánorvosi ellátáshoz, er­­ről nyilatkozatot kell alá­írnia. A nyilatkozat szövegében az arra való utalás is szerepel, hogy a magánbetegként tör­tént gyógykezelés esetén az orvos a biztosított beteg ré­szére a társadalombiztosítás terhére gyógyszert és egyéb gyógysegédeszközt nem ren­delhet A tájékoztató és a nyilatkozat szövegére nyom­tatványt rendszeresítenek. A közlemény nyomatékosan felhívja az orvosok figyel­mét annak a rendelkezésnek a betartására, hogy igényjogosult betegnek vizsgálat nélkül gyógy­szert rendelni nem szabad és az illetékes orvos a má­sutt rendelt gyógyszert is csak akkor írhatja át a tár­sadalombiztosítás terhére, ha a felírt gyógyszer alkal­mazásának szükségességét előzetes vizsgálattal maga is megállapította. Sok új jelentkező a sándorfalvi és a deszki termelőszövetkezetekbe A sándorfalvi Rózsa Fe­renc Termelőszövetkezet tag­jai, a zömükben egykori ura­sági cselédek, az elmúlt években nagy megyei hír­névre tettek szert. Az idei eredményeik is igen szépek, ann­­ek ellenére, hogy az aszály a közösségnek is sok kárt okozott. A háztáji föl­dek hasznán túl a várható jövedelem munkaegységen­ként 40—50 forint lesz. E szép teljesítmény máris igen nagy tetszést váltott ki a falu egyéni gazdái között. Rövid idő alatt­ 30 egyéni gazda és földnélküli agrár­proletár írta alá a belépési nyilatkozatot. Számuk szin­te naponta szaporodik. A szövetkezet igazgatósága úgy határozott, hogy ezeknek az új belépőknek a kérelmeit a zárszámadó közgyűlés alkal­mával terjeszti majd a tag­ság elé. Semmivel sem kisebb mos­tanában az érdeklődés a deszki Kossuth Termelőszö­vetkezet iránt sem. Hosszú idő óta ebben a közös gaz­daságban is valamennyi köz­gyűlésre jut néhány új be­lépési kérelem elfogadása. A Kossuth Tsz múlt héten tartott közgyűlésén 6 dolgo­zó parasztot fogadtak el a 8 jelentkező közül. Sisák Jó­zsef például négy hold két­száz négyszögöl földdel lé­pett be. Csetrego Bozso dél­szláv dolgozó paraszt há­rom hold földet vitt a kö­zösségbe. A belépők csoport­jában volt többek között He­gedűs József kőműves kis­iparos is, aki már a felvéte­le előtt két héttel meg is kezdte a munkát a gazda­ságban. Szívesen fogadták őt is a tsz tagjai, szakmájára igen nagy szükség van a szö­vetkezetben. Bugyi Józsefné parasztasszony, már a tag­gyűlés óta járt a szövetke­zetben, s ő is aláírta a belé­pési nyilatkozatot Nagy közönségsikert hozott a vak művészek hangversenye A Kamaraszínházban mű­vészi hangversenyt rende­zett a V'­­k-ok és Csökkent­­látók Szövetsége. Ezen a Német Demokratikus Köz­társaság három művésze: Eva Luhn (ének), Walter Jentzsch (zongora), Walter Borgis (ének), valamint Bán Sándor zongoraművész, a Szegedi Zeneművészeti Szak­iskola tanára lépett fel. A német művészek szegedi hangversenye és magyaror­szági látogatása viszonzása három magyar művész, Cavrán Róza, a Homeros Kórus szólistája, Dobos Kál­mán zeneszerző és Geszner Jenő zongoraművész, a nagykőrösi zeneiskola taná­ra nyári, németországi ven­dégszereplésének. Éva Luhn megérdemelten aratott si­kert, különösen Schubert, Der Erlkönig-jének mélyen átélt tolmácsolásával, vala­mint két magyar dal kedves, kicsit tört magyarsággal va­ló eléneklésével. Walter Jentzsch, mint zeneszerző is bemutatkozott G-moll szo­natinájával. Walter Borgis igen ügyesen énekelte Figa­ró belépőjét Rossini: Sevil­lai borbély című operájá­­ból. A két énekest Eagmar é~ Junghahn kísérte zongorán, fc-Nagy közönségsikere volt­­ Bán Sándor zongorajátéká­­­­nak is, aki Beethoven asz­­dúr szonátáját és Chopin fisz-moll polonézét tolmá­csolta csiszolt, tökéletes technikával és művészi erő­vel. A hangverseny szü­netében a Vakok és Csök­kentlátók Szövetsége nevé­ben egy kis úttörő, Suti Ma­rika virágcsokrot adott át a hangversenyen fellépő művészeknek. A szövetség most újabb hangverseny előkészítésén fáradozik. Az ezen való fel­lépésre Ungár Imre Kos­­suth-díjas európahírű zon­goraművészt, Bán Sándort, Gesner Jenőt és más mű­vészeket, valamint a vakok Homeros Kórusát szeretnék felkérni. A hangversenyre előreláthatóan december vé­gén, vagy januárban került majd sor. (p. I.) Megyei munkavédelmi tanácskozások Szegeden A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszer­vezete a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetével és a Csongrád me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságával megyei munka­­védelmi tanácskozást ren­dez Szegeden a Szakszerve­zeti Székházban, a KPDSZ kultúrtermében. A tanács­kozás október 24-én, pénte­ken délelőtt fél 10 órakor kezdődik. Megnyitót mond Seprényi Sándor, a HVDSZ főtitkára. A tanácskozáson Frits István főfelügyelő be­számolót mond a Csomgrád megyei vállalatok munkavé­delmi helyzetéről. 0 III. szputnyik 1960-ig kering a Föld körül Az űrhajózás szakembereinek, valamint a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának közlése szerint a har­madik szovjet mesterséges hold 1960-ig kering a föld kö­rül. Ezt az adatot a szputnyik eddigi mozgásának megfi­gyeléseiből és értékeléseiből állapították meg. A Szovjet­unióban 70 optikai megfigyelő állomás működik. Ezenkívül a geofizikai év valamennyi megfigyelő állomását felszerel­ték a szputnyikok megfigyelésére szolgáló rádióvevő és radar berendezésekkel. Az optikai megfigyelő állomások a szputnyiknak az égbolton elfoglalt helyzetét egytized fok pontossággal, a hozzátartozó időadatot pedig tizedmá­­sodpercnyi pontossággal határozzák meg. A rádió­lokációs állomások mérik a szputnyik föld feletti magasságát. Ezek a mérések nemcsak a mozgás elő­rejelzését szolgálják, hanem felvilágosítást adnak a szput­nyik által átszelt légköri rétegek fizikai állapotáról is.

Next