Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
Vasárnap, 1961. július 2. 4 Lelkesen készülődnek a traktoristák a szántási versenyre Július 10-ig fogadnak el további nevezéseket A Dél-Magyarország szegedi járási kiadásában már hírt adtunk arról, hogy július 23-án, vasárnap nagyszabású, látványos szántási verseny lesz Szegeden. A szegedi járás gépállomásainak, állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek legjobb traktoristái mérik össze erejüket, tudásukat. A legjobbak szép összegű pénzjutalmakban, versenydíjakban részesülnek, s díszokleveleket ajándékoznak a verseny valamennyi résztvevőjének. A hat győztes pedig részt vesz augusztusban a traktoristák megyei versenyében. S akik itt is a legjobbaknak bizonyulnak majd, bekerülnek az országos döntőbe. ősszel megrendezik hazánkban az első országos szántási versenyt is, s mint már értesültünk róla, a jövő évekre nagy nemzetközi szántási versenyeket is terveznek. Az ország más megyéiben rendezett szántási versenyek eredményeiből ítélve ezeken a nemzetközi versenyeken igen szép sikerekre számíthatnak a magyar traktoristák. Az idei hazai versenyek — így a most következő szegedi járási és Csongrád megyei traktorista-vetélkedések is az erők teljes felmérését jelentik. Ezért fordítanak most állami és pártszervezeteink rendkívül nagy gondot, anyagi áldozatot a versenyek megrendezésére. Okvetlenül fontos, hogy már a járási versenyeken is a legjobbak szerepeljenek. A szegedi járási szántási verseny szervező bizottsága már kijelölte a szegedi Táncsics Tsz határában a versenyterepet is. A repülőtér—Dorozsma közötti Zöldfás-dűlőben találtak erre a célra legalkalmasabb, egyenes, középkötött talajt. Elsőként a sándorfalvi traktorosok küldték el nevezéseiket a versenyre. A sándorfalvi traktoristákat Csányi Jenő, Makra István, Keresztes István képviselik majd. Nevezéseket július 10-ig elfogadnak még. Dorozsmáról a gépállomás öt legjobb traktoristája készül a versenyen való jó szereplésre. A résztvevőket — azokat is, akik a termelőszövetkezetekből és az állami gazdaságokból neveznek be — a gépállomások legjobb szakemberei készítik fel a versenyre. A versenyen mindenféle kerekes traktorral indulni lehet. A gépállomáson már megtörtént a »trénerek« kijelölése is. A gépek reggel 9-kor rajtolnak vörös rakétajelre, s délután 1 óra körül ér véget a küzdelem. Az elbírálás után a helyszínen kiosztják a díjakat és a jutalmakat is. Ezután a szereplőket és a zsűri tagjait a Táncsics Tsz gazdái látják vendégül finom birkapaprikással. ,,Az milliócska Mennyi zöldséget adnak a fogyasztóknak a baktói szövetkezeti gazdák ? A baktói Felszabadulás Tsz-nek az algyői műútnál húzódó kertészete mellett, amióta felépültek a szép, korszerű, termálvízfűtéses üvegházak, senki sem mehet el szó nélkül. Itt télen-nyáron nagy, serény munka folyik. A szebbnél szebb növények, zöldségfélék sokat sejtetően mosolyognak a járókelőkre. Az emberekben önkéntelenül is felébred a kérdés: vajon mennyit hozhatott már az idén a közösség konyhájára ez a valóságos kis üvegváros és a hozzátartozó közel 140 holdas öntözéses kertészet? Mi is erről beszélgettünk Nyeste Istvánnal, a kertészet vezetőjével és Árendás Györggyel a tsz népszerű elnökével. " Négy termés fél év alatt Mint elmondották, az építkezések még csak tavaly fejeződtek be, így csak az idei év tekinthető teljes esztendőnek. A tél kezdetétől idáig az üvegházak és a holland ágyak már négy jó termést adtak. Helyesebben a negyedik termés még most van »kifutóban«. Újévi salatéval kezdődött a téli idény, aztán üvegházi hónapos retekkel folytatódott. Kora tavasszal ismét több százezer forint értékű salátát exportáltak a telepről. Május első hetei óta szinte szakadatlanul özönlik innen a cecei paprika, a szegedi zöldpaprika, jó a termés csemegeuborkából is. Az áruk minősége kifogástalan, jelenleg is zömmel exportra szállítanak. Ez ideig mintegy 200 ezer cső zöldpaprikát küldtek a külföldi fogyasztóknak. Az árakkal is elégedettek, hiszen átlagosan 2 forint 50 fillért kaptak eddig egy-egy cső export-minőségű paprikáért. A feszített tervek is túlteljesíthetők A korai primőrtermesztésből származó kertészeti jövedelem június 15-én már jócskán meghaladta a 800 ezer forintot, s előreláthatóan nem lesz gond a termelési program végrehajtása. A kertészeti tervben 182 forint 45 fillér bevétel szerepel minden négyzetméter üvegházi, holland ágyi területre. A kertészet vezetői, dolgozói azonban úgy számítják, 220 forintig is eljutnak az egy-egy négyzetméternyi termőterület jövedelmének emelésében. A most is állandóan szállításban levő paprika jövedelmébe már jócskán belesegít a korai paradicsom is. Nemhogy Szeged vidékén, de még a paradicsom hazájában, Kecskeméten sem volt eddig példa arra, hogy a termelők már június 20-a előtt eladhatták az első szabadföldi, érett paradicsomtermést. Baktóben azonban az idén már ez is lehetségessé vált. Április 10-én kezdték kiültetni az üvegházban előnevelt, kétszer pikkozott, fejlett paradicsompalántákat, s az öt és fél holdnyi területről most már hetek óta folyamatosan értékesítik az első érésű termést. Bizakodók a kertészek A termelőszövetkezet kertgazdasága 2 millió 600 ezer forint értékű árutermelési programot kapott erre az esztendőre. Ennyi értékű árut vár innen a népgazdaság. S a kertészek nagyon bizakodóak. Azt mondják: ami a termést és a pénzbevételeket illeti, tulajdonképpen még csak most kezdődik az esztendő és az egyik »milliócska« már nagyjából megvan. A zöldségfélékből a sommás pénzeket a nagytömegű konzerváruk, a paradicsom, és a paprika hozzák. Ipari feldolgozásra még csak ezután kezdik a nagy szállításokat. Tehát minden remény megvan, mondta a főkertész, hogy az összesített tervet is túlteljesítik. Régi és új „termelési politika“ Aki ismerte hajdanában is ezeket a baktói földeket, itt az Algyői műút mentén, az tudja csak igazán: volt idő, amikor talán tíz év fáradságos munkája sem nyújtott itt annyi hasznot, mint amennyit most egyetlen esztendő eredményez. Régen is voltak errefelé vállalkozó szellemű kiskertészek, dolgoztak is tőlük telhetően, becsületesen, de mégsem haladhattak sokra. Az ő »termelési politikájuk« az akkori viszonyoknak megfelelően még ez volt: keveset, de sok pénzért eladni. A gazdálkodás módszereinek változásával megváltozott Baktóban a régi »termelési politika« is. A mostani »közös politika« lényege ez: sok jó árut és olcsón, hogy vehessen belőle Így a termelők és tök is jól járnak. mindenki, a fogyasz- Cs. J. A Új szövetkezeti öntözőtelep A közelmúltban nagyarányú csatornázási, alapcsövezési munkák kezdődtek el az újszegedi Haladás Tsz Tisza -Maros-szögi földjein. Még az idén 166 kataszteri hold földön építik itt meg a korszerű esőztető rendszerű öntözőműveket. A jelenlegi munkák azonban az itteni öntözési terveknek csak egy részét képezik. 1962-ben ezt az új öntözési egységet 300 kataszteri holdra szándékoznak kiegészíteni, s a bővítést a későbbi években is folytatják majd a Haladás Tsz gazdái. Az öntözővizet átemelő művek segítségével a Marosból veszik. Az öntözhető területen konzervipari növényeket, paprikát, paradicsomot termelnek majd, ugyanakkor öntözni akarják a kukoricát és a szálastakarmányokat is. Az új öntözéses gazdaság kialakításában nagyobb területen érdekeltek a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet gazdái is. Számukra szintén nagy lehetőségeket biztosít a marosparti földek öntözése. A Maros vizének felhasználásával ezeken a kifogástalan minőségű öntéstalajokon már az első időszakban mintegy kétszeresére lehet növelni a termésátlagokat. Védekezzünk az aranka ellen A MEZŐGAZDASÁGBAN közismert károsító az aranka. A legsúlyosabb károkat főképpen a lucerna- és herevetésekben okozza, de egyéb kultúrnövényeinket is megtámadja. Az aranka kezdetben csak egészen kis foltokban jelenik meg és végül annyira elhatalmasodik, hogy a növényállományt teljesen kipusztítja. A lucerna- és herevetéseket állandóan figyelni kell és az arankafertőzést még kezdeti állapotban meg kell szüntetni. Az irtás mechanikai vagy vegyi eljárással végezhető. Mechanikai után az irtást az aranka virágzása előtt kell elvégezni úgy, hogy az arankás foltot és ennek a szélétől számított 1—2 méteres körzetben a fertőzetlen növényzetet is lekaszáljuk és helyben, ásónyomai mélységre a talajba leforgatjuk. Ha az aranka már magot, kötött, tehát az irtással megkéstünk, akkor az arankás foltot csak felégetéssel lehet megszüntetni. Ilyen esetekben a lucerna-, illetve heretáblán keletkezett üres foltokat fűmag-keverékkel lehet bevetni. Vegyszeres eljárás esetén Krezonit »E« készítményt használunk, melynek 0,75—1 százalékos oldalához hl-enként 25 dkg Nikepon áztatószert is keverünk. Az oldatot cirkulációs rendszerű géppel kell kipermetezni a fertőzött foltra úgy, hogy annak 0,80—1 ones, látszólag fertőzésmentes körzetét is érje a permetlé. A permetezést ugyanazon munkamenetben egymás után kétszer megismételve, áztatásszerűen kell elvégezni kaszálási tarlón. Jól jövedelmez a nagyüzemi baromfitenyésztés A forráskúti Ezüstkalász Tsz gazdái is ugyancsak megkedvelték már a nagyüzemi baromfitenyésztést. Tavasszal Balog Imréné és Lajkó Nándorné vállalta a többezernyi naposcsibe gondozását. A két asszony sok szeretettel, hozzáértéssel végezte munkáját, s az eredmény nem maradt el Hamarosan, — amikor piacra viszik az állományt, — szép haszonhoz jutnak az Ezüstkalász Tsz gazdái. Képünkön: Balogh Imréné etetés közben. Gazdag szüret ígérkezik A szőlőtermelő gazdák nagy szerencséjére a júniusi esőzések nem tettek különösebb kárt az ígérkező gazdag szőlőtermésben. Most, hogy az esős időszak elmúlt, még nagyobb örömmel végzik a munkát a szőlőkben a pusztamérgesiek is. Felvételünk a pusztamérgesi állami szőlőbirtok ügyeskezű lányait mutatja be kaccsazás, kötözés közben. Tökéletes tűzvédelmet a mezőgazdaságban Csongrád megyében is megkezdődött az egyik legnagyobb munka, a termények betakarítása. A gépállomások és az állami gazdaságok a rendelkezésre álló gépeket lényegesen jobban készítették elő, mint az elmúlt években. A jó előkészítő munka azonban csak fél sikert jelent. A következő időben az egyik legfontosabb feladat, hogy az aratás és cséplés során a dolgozók betartsák a tűzvédelmi előírásokat. Ahol gondot fordítanak a tűzvédelemre, ott zavar nélkül tudják betakarítani a termést. Sajnos, igen gyakran előfordult az elmúlt évben is, hogy a tűzrendészeti hatóságok által kiadott rendelkezéseket megszegték. Emiatt keletkezett tűz tavaly augusztus 24-én Felgyőn, az Alföldi Róna Termelőszövetkezetben is. Százezer forint értékű búza, gép és szalma égett el. A Pankotai Állami Gazdaságban a betakarítási munkák ideje alatt kétszer egymás után keletkezett tűz, mert a szalmaösszehúzási munkában eleje — izzófejes része __ résztvevő izzófejes traktora egy méternél közelebb ne vezető felelőtlen munkája kerüljön a szalmához. A cséplésnél és a szalmakövetkeztében meggyújtotta a szalmát. Ugyanilyen eset fordult elő a Kutasi Úti Állami Gazdaságban, ahol Földi Antal traktoros izzófejes erőgépével nem tartotta be a tűztávolságot és nagymennyiségű szalmát gyújtott fel. A Barattyási Állami Gazdaságban ifj. Fulai Sándor traktoros cséplés közben leszerelte a szikrafogót és ezzel súlyos tűzrendészeti szabálysértést követett el. Az ilyen és ehhez hasonló eseteket minden körülmények között el lehet kerülni. Elsősorban a traktorosoknak kell példát mutatni a tűzvédelmi szabályok betartásában. Az elmúlt években a rendszeres felvilágosító munka ellenére igen sok esetben keletkezett szalmatűz gyermekjátékból. Nemegyszer halálos áldozatot is követelt a gyermekjátékból eredő tűz. Éppen ezért fokozott figyelemmel őrködjenek a szülők, és gondosan zárják el a gyermekek elől a gyufát és a gyújtóeszközöket. A traktorosok sokat tehetnek a tűz megelőzéséért. A traktoros izzófejes erőgépével az összevontatandó szalmacsomót úgy közelítse meg, hogy a fordulóknál és a vontatás közben a traktor összehúzásnál fordítsanak nagy gondot a tratorosok a szikrafogók naponkénti koromtalanítására, tisztítására. A lábon álló és az összehordott gabonák őrzését igen nagy gondossággal kell megszervezni a földeken és a rakodókon egyaránt. A kalászosok aratását a vasutak mentén kezdjük. Learatás után a vasútvonal mentén a kereszteket hatvan, az osztagokat pedig száz méter távolságon túl szabad összerakni. Egy keresztsorban 8—10 keresztnél ne legyen több. Két keresztsorközt, valamint 8—10 kereszt után legalább 8 méter tűztávolságot kell hagyni. A vasutak mentén a keresztsorok végétől — a vasút felé eső végén — 5—10 méter távolságra legalább négy barázda széles védőszántást alkalmazzanak a A vasútvonaltól .300 méter távolságon belül a kereszteket szántsák körül abban az esetben, ha három napon belül nem hordják el a gabonát. Ha a cséplés közvetlenül a tarlón történik, akkor tartalékasztagokat lehet rakni, több tartalékosztag összerakásához azonban az elsőfokú tűzrendészeti hatóság engedélye szükséges. Dohányozni a gabonatáblák szélétől, az asztagoktól, kazlaktól 30 méter távolságon, tüzet rakni pedig száz méteren túl szabad csak. A szémben az osztagok mellett egyébként 200 literes vízzel teli edényt, egy lapátot, egy vasvillát, a cséplés időtartama alatt pedig 500 liter vizet, és három darab vedret kell a cséneke+önek készenlétben tartania. Gyermekek felnevetet nélkül a gabonatáblákon, a rakodókon, szerükön nem tartózkodhatnak. A tűzrendészeti hatóság felhív minden dolgozót, traktorost, gazdaságvezetőt, hogy a gabona betakarítása érdekében a megelőző tűzrendészeti szabályokat tartsák, illetve tartassák be. A szabályok megsértőit az elsőfokú tűzrendészeti hatóságok felelősségre vonják. A tűzvédelem biztosításának ellenőrzését a társadalmi szervek bevonásával megszereztük. A községi önkéntes tűzoltók őrködjenek saját területük felett, biztosítsák a megelőző tűzvédelmet. Ficsór Sándor tűzoltó őrnagy