Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
jítók sem maradnak ki a versenyből Októberben újítási hónapot rendeznek a Szegedi Kenderfonógyárban Már magunk mögött hagytuk az év nagyobb részét. Hétfőn megkezdjük az utolsó negyedév tervének teljesítését. Az éves munkaverseny utolsó szakaszába érkezett. Ez a verseny eddig a Szegedi Kenderfonógyárban sok érdekes eredményt hozott. Megtörtént, hogy az elsőkből utolsók és fordítva, az utolsókból elsők lettek egy-egy hónap versenye eredményeként. Most az augusztusi eredmények kihirdetése után például nagy meglepetést okozott a külső gyár helyezése. Ez az üzemrész a versenyben hosszú ideig első volt. Most az utolsó előtti. Jelenleg a szárazfonó vezet 50 ponttal a mögötte haladó kártoló előtt. A brigádok versenye is élénkül. Nemcsak a szocialista brigádok fokozzák a munka tempóját, lendületét, hanem a többi munkásközösségek is. Ezek vetélkedésének augusztusi eredményeit is most hirdették ki az üzemben. Itt is változóak a sikerek. Ehhez hozzájárult az is, hogy még mindig kísért egyes üzemrészekben az átszervezés »betegsége.« Márpedig, ha cserélgetik a munkásokat, vagy egyik gépről a másikra helyezik, nem várható, hogy kimagasló eredményeket érnek el a versenyben. A munkások, brigádok és üzemrészek versenye kedvezően befolyásolja az újítók alkotókedvét is. A vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság segíti e kedv erőteljes kibontakozását. Októberben újítási hónapot rendeznek és féléves újítási versenyt kezdeményeznek az üzemben. Az üzem újítói már sok ötletes javaslattal segítették a termelés növelését, a műszaki színvonal emelését a Szegedi Kenderfonógyárban. Most ismét sokat várnak nemes vetélkedésüktől. A vállalat vezetősége most azzal is segíti, serkenti munkájukat, hogy az újító hónap idején benyújtott javaslatokat 48 órán belül elbírálják, s a döntésről értesítik az újítót. A féléves újítási versenyben legjobb eredményt elért újítót külön is jutalmazzák egy nyolcnapos külföldi tanulmányúttal. Ezt az kaphatja meg, aki egy vagy több újításával legalább évi 120 ezer forint megtakarításához juttatja az üzemet. Serkenti az újítók versenyét most az is, hogy az október 6-án megnyíló országos textilipari újítókiállításon több munkájukat bemutatják. A kiállításon bemutatásra kerülő újítások között ott lesz majd egy modernizált kártológép kicsinyített mása, ezenkívül Meggyesi Mihály gilfonógépén bevezetett és sok más textilüzemben is alkalmazható újítás. Az üzem dolgozóinak küldöttsége is megtekinti majd a Budapesten rendezett kiállítást, hogy az ott szerzett tapasztalatokat hasznosíthassák munkájukban. Export tíz országba Tíz országba exportálja modern kerámiavázáit és egyéb iparművészeti készítményeit a budapesti kerámia, iparművész ktsz 3 Kádár János távirata a Nigériai Államszövetség miniszterelnökéhez Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a Nigériai Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Alhaji Sir Abubakar Tafawa Belawanak, a Nigériai Államszövetség miniszterelnökének. (MTI) Nagy érdeklődés mellett zajlott le tegnap a doktorrá avatás Tegnap, szombaton délben a szegedi Szabadság Filmszínházban — melyet zsúfolásig megtöltöttek a hozzátartozók és az érdeklődők — több mint 130 fiatal orvost és gyógyszerészt avattak doktorrá bensőséges, ünnepi külsőségek között Dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd a fiatal orvosok és gyógyszerészek fogadalomtételére került sor. Ezután dr. Rávnay Tamás, a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karának dékánja búcsúzott el a doktorrá avatott fiatal orvosoktól és gyógyszerészektől az egyetem tanácsa, professzori kara és oktatószemélyzete nevében. Ebből az alkalomból közöljük azoknak a szegedi születésű orvosoknak és gyógyszerészeknek névsorát, akiket a tegnapi, szegedi ünnepségen avattak doktorrá: Dr. Beliczay Tamás, dr. Bihari Ferenc, dr. Bödő János, dr. Madácsy László, dr. Mihalecz Lajos, dr. Rózsa Marian, dr. Szabó Dénes, dr. Szendrei Etelka, dr. Varga Béla és dr. Veszprémi György. Erősödik a szovjet—magyar tudományos és műszaki együttműködés Moszkvában a napokban megtartották a szovjet— magyar tudományos és műszaki együttműködési bizottság 15. ülésszakát. Az ülésszak összegezte a legutóbbi, 14. ülésszakon hozott határozatok teljesítésének eredményeit. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen megvalósult a tudományos és műszaki eredmények és a legjobb termelési tapasztalatok kölcsönös kicserélése. A két ország tapasztalatait sikeresen alkalmazzák a népgazdaság különböző ágaiban, ami segíti a termelési, a tudományos és a műszaki problémák megoldásának meggyorsítását. A felek megvitatták az 1961-es évre és 1962 első felére előirányzott tudományos és műszaki együttműködés tematikáját. Az elfogadott határozatoknak megfelelően a szovjet szervek kohászati, energetikai, elektroipari, gépgyártási, vegyipari, közlekedési és más műszaki dokumentációt adnak át a Magyar Népköztársaságnak, vendégül látnak magyar szakembereket és megismertetik velük az energetika, a vegyipar, a szénipar, a műszeripar, a kőolajfeldolgozó és az építőipar stb. területen szerzett tapasztalataikat. A magyar szervezetek gépipari, elektrotechnikai, könnyű- és élelmiszeripari, valamint gyógyszeripari dokumentációt adnak át a Szovjetuniónak, vendégül látnak szovjet szakembereket és megismertetik velük a közlekedési gépgyártásban, a hírközlésben, a rádióelektronikában és a cellulóz- és papíriparban szerzett tapasztalataikat Az ülésszak a testvéri barátság és a kölcsönös megértés szellemében folyt le. (MTI) Nagy sikerrel szerepelt a Szegedi Nemzeti Színház Kispesten és Lágymányoson Több mint egy évvel ezelőtt, az Egressi-klub javaslatára, kezdték meg a budapesti színházak a peremvárosok látogatását. Ugyancsak az Egressi-klub kezdeményezésére, a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával, most első ízben került sor vidéki — a Szegedi Nemzeti Színház — vendégjátékára pénteken este Kispesten. Már napokkal előbb helyi plakátok hirdették Gorkij Jegor Bulicsov című drámájának előadását, s a Vasas Szakszervezet »Vörös Csillag, Művelődési Otthonának szép nézőterén mintegy négyszázan helyezkedtek el. Az öltözőkben a szegedi színészek premier-hangulatban készültek a bemutatkozásra, amelynek sikerére jellemző, hogy felvonások végén szűnni nem akaró taps köszöntötte a művésze-Beszélgettem Nyakacska Emillel és Kiss Dezsővel, Kispest népszerű nyugdíjasaival, a Vörös Csillag Traktorgyár egykori munkásaival. Melegen köszöntötték a vendégjátékot, azt az áldozatot, amellyel az idejövetel járt, és azt mondták, elviszik a bemutató jó hírét, s máskor is várják a Tisza-partiakat. Tegnap este Budán, Lágymányoson, az ottani szakszervezeti művelődési otthon színháztermének földszintje és erkélye ismét megtelt. Sőt ezúttal a »szakma« is ellátogatott: a Nemzeti, a Déryné, a Jókai Színháztól rendezők, filmesek is kíváncsiak voltak a szegediek előadására A bejáratnál a darab főszereplői, Kiss Ferenc, Földi Teri képei mellett a következő felírás fogadta nagy plakáton az érkezőket: »Lágymányosi színházi esték — évnyitó előadás: Jegor Bulicsov és a többiek. A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka«. Tavaly — mondta Krizsán Sándor igazgatóhelyettes — a budapesti Nemzeti Színház kezdte az évadot, most mi kértük a szegediek bemutatkozását. Ez »csemege« számunkra. A lágymányosi üzemekben igen nagy volt az érdeklődés, alig tudtunk néhány jegyet fenntartani »városi« vendégeinknek. A vastapsok után a szünetben számosan keresték fel a szegedi színészek öltözőjét és őszinte szívvel gratuláltak nekik. »Olyan művészi élményben volt részünk — mondták többen —, amit egyhamar nem felejtünk el«. Amikor e sorokat írom, az előadás még tart, mindenki örül a sikernek. Az együttes ma, vasárnap érkezik haza és folytatják a készülődést a csütörtöki, illetve a szombati szegedi premierre. M. T. Se Ma délután nagyszabású, látványos harcászati bemutatót rendeznek a Tiszán alkalmából a szegedi műszaki alakult hajt végre hadi átkelést a Tiszán. A támadó harcrend az újszegedi parton, a Bertalan-szobornál kezdi meg hadműveleteit. A folyó közepén mesterséges, »ellenséges« akadályt építenek ekkorra. A szabad szemmel is látható cölöpépítményt búvár deríti fel. Először ezt az akadályt robbantják fel, majd az átkeléshez szükséges álcázást hajtják végre. Ködgyertyákkal ködfüggönyt eresztenek a Tiszára, s ennek leple alatt indulnak meg az egységek. Az átkelés a különböző lőfegyverek tüzelése közben — természetesen vaktölténnyel —, a képzelt ellenség felé történik, s a harcosokat rádióval és rakétákkal irányítják. A cél: a folyó szegedi partja, a Bertalan-szoborral átellenben, ott, ahol a Nagykörút torkollik a Felsőtiszapartra. Az átkelésben gumi- és rohamcsónakok, valamint rohamladikok vesznek részt, s amennyiben a vízállás megengedi, az érdeklődők láthatják az úszó gépkocsik közlekedését is a vízen. A délután négy órakor kezdődő látványos bemutatón minden érdeklődőt szívesen látnak. A gyakorlat körülbelül egy-másfél órán át tart, s erre az időre félfél kilométeres távolságban az egyéb vízi járművek nem közlekedhetnek. Ma, vasárnap délután négy órai kezdettel első ízben mutatnak be nyilvános, nagyszabású harcászati gyakorlatot Szeged közönségének. A fegyveres erők napja Vasárnap, 1961. október 1. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a kínai népi forradalom győzelme volt az, amely le inkább megdöbbentette az imperializmus öntelt urait. A hatalmas ázsiai félgyarmati ország öntudatos népének tömegei hősi harcok árán lerakták a külföldi imperialista igát, szétzúzták a népellenes, feudális és kapitalista rendszert, hozzákezdtek a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalom építéséhez. Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon alakult meg a Kínai Népköztársaság. Ez a világraszóló győzelem óriási csapás volt az imperializmusra, s hatalmas lendületet adott a nemzetközi munkásosztály harcának, a szocializmus terjedésének és elősegítette a szocialista világrendszer kialakulási folyamatát, óriási lökést adott a gyarmati országok nemzeti felszabadító mozgalmának. A közel hétszázmilliós kínai nép soha nem látott lendülettel fogott az építő munkához; bebizonyította, hogy méltó a nagy kínai történelmi múlt hagyományaihoz, s halomra döntötte azokat a burzsoá hazugságokat is, amelyek szerint a gyarmati és félgyarmati sorból felszabaduló népek nem képesek megbirkózni az önálló állami élet, a gazdaságfejlesztés és építés nehézségeivel. A hosszú, hősi harc nagyszerű tapasztalataival rendelkező Kínai Kommunista Párt mindig kellő gondot fordított a tömegekkel való kapcsolatának állandó erősítésére, s olyan feladatok megvalósítására vezette a kínai népet, amelyek elkerülhetetlen, saját érdekeikből következő, szükségszerű voltát mindig felismerték a kínai néptömegek. Bebizonyosodott, hogy az önálló, független és szabad életre ébredt kínai nép kimeríthetetlen, alkotó energiái olyan történelmi feladatok megoldására képesek, amilyenre még nem volt példa a világtörténelemben. A csangkaisekisták ellen vívott nehéz harcok sikeres befejezése után az amúgyis elmaradt, fejletlen kínai igi élet szétzilált állapotban volt. Az azóta eltelt évtized alatt a kínai nép alkotó munkája hallatlan sikerekhez vezetett. Az alig néhány üzemmel rendelkező, tíz évvel ezelőtti Kína modern, gyorsan fejlődő nehéziparral rendelkezik, amely csak úgy ontja a legkorszerűbb termékeket, gépeket, ipari felszereléseket, gépkocsikat, traktorokat. A kínai gépkocsiknak, textíliáknak nyugaton is a csodájára járnak. S ma már azok a polgári ideológusok és bértollnokok, akik tíz évvel ezelőtt a kínai szocialista építés reménytelenségéről, lehetetlenségéről, csődjéről rikoltoztak, ma félve és szepegő riadtsággal számítgatják az éveket, méricskélik a határidőt, amikorra a Kínai Népköztársaság olyan erős ipari, gazdasági hatalommá fejlődik, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország gyors, gazdasági fejlődésével együtt visszavonhatatlan a múlttá válik a vezető kapitalista hatalmak ideiglenes és ma már ingadozó gazdasági fölénye. A népi Kína ma már közel jár ahhoz, hogy olyan nagy és fejlett kapitalista hatalom ipari potenciálját utolérje, illetve túlhaladja, mint Anglia. A legfontosabb ipari alapanyagok termelésében a nyomában jár Angliának, sőt egyes anyagoknál túl is haladta. Ismeretes, hogy Kínában ma már több szenet bányásznak, mint Nagy-Britanniában és az acéltermelés is körülbelül azonos szinten mozog a két országban. A Kínai Népköztársaság ugrásszerű gazdasági fejlődése felkeltette az ázsiai és afrikai népek figyelmét. Sokak számára kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a tervgazdálkodás, a gazdaság irányításának szocialista módszerei és végeredményben a szocializmus biztosítja az elmaradott országokban a hihetetlen gazdasági elmaradottság leküzdését, a gyors gazdasági és társadalmi felemelkedést. A Kínai Népköztársaság a szocialista világrendszer fontos alkotórésze, a többi szocialista országgal együtt, elszántan harcol a szocialista tábor erősítéséért, határozottan fellép az imperialisták szocializmus- és békeellenes kísérleteinek meghiúsításáért. A kínai nép tömegei szilárd meggyőződéssel megbirkóznak a szocializmus építésében előforduló nehézségekkel, s a biztos jövőbe vetett hittel munkálkodnak szocialista hazájuk naggyátételén. Harcolnak azért is, hogy Tajvan szigete, a kínai haza része visszakerüljön az anyaországhoz. A szocialista országok, de ezen túlmenően a világ népeinek túlnyomó többsége támogatja a népi Kínának azt a jogát, hogy elfoglalja helyét az ENSZ-ben. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 12. évfordulóján a magyar nép testvéri szolidaritással emlékezik a kínai nép hősi harcaira, építő munkájának történelmi sikereire, s baráti együttműködéséről, támogatásáról biztosítja. Liu Sao-csi fogadta a magyar parlamenti küldöttséget Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke szombaton délelőtt fogadta a Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével Kínába érkezett magyar parlamenti küldöttség tagjait és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott velük.