Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
A ruhagyári szocialista brigád ,,igazoló jelentése 66 a Könnyűipari Minisztériumnak Sok gonddal, bajjal kezdődött az év a profilváltozás miatt a Szegedi Ruhagyárban. Hatodik hónapja birkóznak, küszködnek már a problémákkal. Az első hónapok munkájára az is bénítóan hatott, hogy igen nagymérvű volt az influenzajárvány az üzemben. Ezért a tervteljesítés „döcögött”. Az új profillal együtt a testvérvállalatoktól 250 varrógépet kaptak. Enyhén szólva igen rossz állapotban. Mire ezeket üzemképessé toldozgattákfoldozgatták, sok „mérget nyeltek” a szerelők s idegeskedtek a munkások is, míg „berázódtak” ezek a masinák. Hetekig-hónapokig kérték, követelték a géphez értő műszerészek segítségét. Ha pedig nem jött azonnal szidták még azt is, aki a profilváltozást kitalálta s ezeket a gépeket Szegedre küldte. Hogy elejét vegyék a későbbi bajnak Az üzem karbantartó részlegének dolgozói valósággal a munkaszalagok patronálói voltak. A műszerészműhelyben 11 ember helyett többnyire csak ketten-hárman dolgoztak. Nem csoda, hogy összecsapott a hullám a TMK terv teljesítése felett. A gépmunkásokat anyaghiány s a rossz gépek bosszantották, a vezetőket a tervteljesítés izgatta. A gépek tervszerű javítására kevés erő jutott. A karbantartás elhanyagolódott, pedig erre még nem volt példa a Szegedi Ruhagyárban. A Szputnyik szocialista brigád, hogy elejét vegye a későbbi bajnak, meghányta, vetette a dolgot. — Nagy kára származna az üzemnek abból, ha elmaradna a tervszerű megelőző karbantartás, a szükséges kis- és nagyjavítás — kezdte mondanivalóját Hetesi István, a brigádvezető. Ne maradjon el a gépkarbantartás — Tudjuk — hagyták helybek a többiek, s hozzáfűzték mit javasolnak, s mit vállalnak, hogy megelőzzék a bajt. Papírra is vetették vállalásokat április 4, hazánk felszabadulása tiszteletére. Egymás után sorakoztak a nevek a brigádnaplóban: Gödi József, Hetesi István, Dobai József, Lóricz János, Dani István, Dékány Lajos, Bubori Lajos. Mindenki odaírta neve mellé, hogy hány gép javítását vállalja társadalmi munkában, hogy segítsenek a vállalaton, ne maradjon el a szükséges gépkarbantartás. Vállalásukról nem szóltak senkinek, csak már akkor közölték min mesterkednek, amikor már szinte valamennyien teljesítették vállalásukat. A feszabadulás ünnepe előtt tartott termelési tanácskozáson munkatársaik a szalagokon dolgozó emberek nagyra értékelték segítőkészségüket, munkájukat, ezen belül a társadalmi munkában végzett gépjavításokat is. Egyhangúan ítélték oda a szocialista brigád kitüntetéseként az oklevelet és az üzemi vándorzászlót. Meg volt szorulva a gyár , szép elismerésen fellelkesülve elkészítettek még egy speciálgépet is, társadalmi munkával amit ugyancsak utólag jelentettek be. Ezzel aztán pontot tettek maguk részéről a társadalmi munkában végzett gépjavításokra. Többen már tíz éve dolgoznak ebben az üzemben, azt mondják ilyesmire még nem került sor, de most meg volt szorulva a gyár, hát segítettek. Úgy hiszik szocialista brigádtagokhoz méltóan helyesen cselekedtek. Ezzel egyetértettek a vállalat vezetői is, a pártszervezet, a szakszervezet is. De nem így a minisztérium revizorai. Három hétig tartó üzemi vizsgálat után megállapították, hogy a karbantartási létszám a Szegedi Ruhagyárban az elmúlt év első negyedévéhez viszonyítva 12 fővel emelkedett, ennek ellenére az idei első negyedévi TMK-tervet csak társadalmi munkával tudták teljesíteni. A vállalat felettes szervei most igazoló jelentést kérnek. Ez tudomására jutott a brigádnak s a meglepő hír után röpgyűlést tartottak. Felháborodott hangon mondották el, hogy ha még ebbe is belekötnek, akkor gátolják a brigád öntudatbeli, szocialista fejlődését. — A dolgozók azért zaklattak bennünket, mert rosszak voltak a gépek, ők dolgozni akartak. Mi segítettünk nekik is, de a vállalatnak is — mondja Hetesi István, a brigádvezető. Segíteni akartunk — Bajban voltunk és segíteni akartunk. Ez a szocialista brigád kötelessége — fűzte hozzá Dani István. — Dicséretet érdemelnénk, nem pedig azt, hogy igazoló jelentést kérjen a minisztérium társadalmi munkánkról — mondotta Gödi József. A brigád többi tagjai is azt kérdezték, vajon miért baj az, ha szorult helyzetben, társadalmi munkában gépeket javítottak. Megpróbáltam választ adni kérdéseikre: — Társadalmi munkában lehet csinosítani a parkot, építeni a röplabdapályát és minden olyat csinálni, ami az emberek szórakozását, kulturális igényét elégíti ki, ami szépíti az üzemet, a várost stb. De viszont a társadalmi munka alapvető félreértése termelőmunkát végeztetni, vagy termelőberendezést készíttetni. Erre aztán lett hadd es hadd. — Nem vagyunk mi olyan emberek, akiket csak úgy kényszeríteni lehet társadalmi munkára. Mi ezt önként vállaltuk — mondja Lőrincz János. Nem is tudjuk mit gondoljunk azokról, akik ebben hibát látnak. Érzéseink szerint cselekedtünk! Még hosszan sorolták érveiket, amellyel bizonygatták, hogy szocialista öntudatból tették amit tettek és mélyen sérelmezik, hogy ezt a minisztérium részéről szóvá tették. — Nem bánjuk akármit is írnak a vállalat vezetői az igazoló jelentésbe — mondták — mi kitartunk eredeti vállalásunk mellett és hisszük, hogy jót cselekedtünk. Lehet, hogy mindezt az íróasztal mellől másként látják emberek, ezt nagyon sajnáljuk. Mi érzéseink szerint cselekedtünk. Véletlenül voltam hívatlan részvevője a rögtönzött brigádértekezletnek. Nem kértek rá, hogy legyek a jegyzőkönyv vezetője. Röviden leírtam a véleményüket, mint az ő igazoló jelentésüket. Hátha elolvassák majd a revizorok is, a minisztérium illetékes képviselői, mert érdemes ezen elgondolkodni... Nagy Pál átadták a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Immár évtizedes szokásnak megfelelően szombaton, Semmelweis Ignác születésének 144. évfordulója alkalmából a Semmelweisteremben rendezett ünnepségen , átadták a kiváló és érdemes orvos, illetőleg kiváló és érdemes gyógyszerész kitüntetéseket. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter ünnepi beszédében elmondotta, hogy 1952 óta mintegy 1000 orvos részesült kiváló, illetőleg érdemes orvos kitüntetésben. Ez mutatja, hogy a magyar orvosok közül nagyon sokan dolgoznak Semmelweis Ignác szellemében, az ő kötelességtudásával és fáradhatatlan kutató tevékenységével. Beszéde végén dr. Doleschall Frigyes átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből az alábbiak részesültek kitüntetésben: Kiváló orvos kitüntetést kapott: Dr. Jancsó Miklós egyetemi tanár és dr. Kovács Júlia gondozóintézeti szakfőorvos. Érdemes orvos kitüntetést kapott: Dr. Buday Margit gondozóintézeti szakfőorvos, Szeged, dr. Révész István körzeti orvos, dr. Szegvári Menyhért egyetemi adjunktus. Kiváló gyógyszerész kitüntetést kapott dr. Novák István egyetemi tanár, míg Szentessy István gyógyszertárvezető érdemes gyógyszerész kitüntetésben részesült. A kitüntetett orvosok nevében dr. Csépai Károly budapesti kórházi osztályvezető főorvos, a gyógyszerészek nevében dr. Novák István, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerészkari dékánja mondott köszönetet, majd dr. Szabó Zoltán, az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke köszöntötte a szakszervezet nevében a kiváló és érdemes orvosokat, illetőleg gyógyszerészeket. (MTI) Éjszakai műszak A SZÉCHENYI TÉREN miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiii Aszfaltozók, akik a várost szépítik Sokan panaszkodtak Szegeden az elmúlt héten a nagy hőségre, a Klauzál téren elhelyezett hőmérő 34 Celsius fokot is gyakran mutatott. S a Széchenyi téren pedig a tűző napon 200—220 fokos aszfaltot terítettek az útépítők. A Köztisztasági Vállalat útépítő részlegének dolgozói dacoltak az időjárással. Az adott szónak megfelelően Az útépítőket hajtotta a vállalt kötelesség: teljesíteni az ígéretet, július 20-ra, a szabadtéri játékok kezdetére elkészülni az egymillió forintos Széchenyi téri felújítási munkával. Erre gondoltak akkor is, amikor a néhány percnyi szünetben letörülték arcukról a verejtéket, s jót húztak a friss vízből. Adott szavuk megtartásáért nemcsak a meleggel vetekedtek az útépítők. A kétszer 11 tagú aszfaltozó brigád hadat üzent a sötétségnek is. Váltott műszakban, este 6-tól reggel 6-ig is terítik, simítják az aszfaltot a Széchenyi téren. A múlt héten Józó Zoltán, e héten pedig Bózsó Mihály 11 tagú brigádja volt az éjszakás. Érdemes mindkét brigádvezetőt kicsit közelebbről is megismerni. Bózsó Mihály napégette, keménykötésű ember. Megedzefde a harminc év, amelyet nagyrészt aszfaltozással töltött. Munkájáról nem kis elismeréssel beszélt Dóczi András munkavezető. — Bózsó Mihályra a legkényesebb, legnagyobb körültekintést igénylő munkát is nyugodtan rá lehet bízni Mire megvirrad Józó Zoltán, a váltóbrigád vezetője »fiatalabb« a szakmában. A felszabadulás után átképzésként szerzett szakmunkás képesítést. Tudása nagyszerű. Vagy, ahogy a szakemberek beszélnek róla: »ismeri az aszfaltot, állja az időjárás viszontagságait«. Rózsó Mihály brigádja mára virradóra már felterítette a masztikátor tartalmát, a forró aszfaltot. Rövid pihenőre felegyenesednek, kifújják magukat, vagy ahogy tréfásan mondják: »Várakozási álláspontra helyezkednek«. Ugyanis a masztikátor, amely a dorozsmai úti telepről hordja a megfelelően elkészített, megfőzött forró aszfaltot, nem jár folyamatosan, hanem az egyik adag megérkezésétől a másikig bizonyos várakozási, készenléti idő van. Hogy szebb legyen... De használjuk ki az időt, érdeklődjük meg, milyen is lesz a Széchenyi tér arculata a felújítás után? — Formájában teljesen vissza kell állítanunk eredeti alakját — kapjuk a választ az aszfaltozóktól. Az első terv szerint ugyan terveztek a lámpaoszlopok vonalában három-négy méter széles parksávot, de a gyakorlatnál kiderült, hogy erre nincs szükség, ezért ez elmarad. Érdemes megemlíteni, hogy a városi tanácsháza stílusának megfelelően a ház előtt gránit szegélykövet építettek be. A közlekedés biztonságáért az átkelőhelyeket fehér aszfalttal jelöljük meg, csak arra várunk, hogy megkapjuk már végre a fehér aszfalthoz szükséges alapanyagot. Beszélnünk kell azokról is, akik jórészt nappal dolgoznak, akik előkészítik az aljazatot az aszfaltozóknak. Nyerges István kubikosbrigádja is mindent »belead«, hogy rajtuk se múljon az ígéret teljesítése. Közben megérkezik az újabb masztikátor, az aszfaltadaggal. Pár perc múlva ismét ontja a forró aszfaltot, de ezt már a váltó műszak emberei, a fázóbrigád teríti egyenesre, hogy minél szebb legyen a szabadtéri játékok idejére városunk egyik büszkesége, a Széchenyi tér. Horuczi Lászlóné Siratnak a szegedi határban Felkészült a nyári munkára a baktai Felszabadulás és az új szegedi Rózsa Ferenc Tsz is A szegedi határban is megkezdődött az aratás. A Táncsics Tsz fehértói területén két kévekötő-aratógép vágta le az 50 kataszteri hold őszi árpát. A gépek hétfőtől a röszkei határban levő ősziárpa-táblán folytatják a munkát. Megkezdték a gabona aratását a járás több szövetkezeti gazdaságában. Próbaaratást tartottak a baktói Új Élet Tsz-rben, s a szatymazi Szabadság Tsz ősziárpa-tábláin is megkezdődött a nagy munka. • Szemveszteség nélkül A termelőszövetkezetek mindenütt felkészültek az aratásra. A szegedi szövetkezeti gazdaságok igazgatóságai külön aratási ütemterveket dolgoztak ki, hogy a nagy munkák idején ne támadhasson fennakadás a közös munka szervezetében. A baktói Felszabadulás Tsz vezetősége jókor kidolgozta a nagy nyári munka ütemtervét. Megbeszélték azt a brigád- és munkacsapatvezetőkkel is, úgyhogy minden ember tudja majd a maga feladatát. A szövetkezetnek a Sándorfalvi Gépállomással van szerződése, amely szerint a gépállomás két kombájnt és egy kévekötő-aratógépet biztosít a baktói gazdaság számára. Ezenkívül megállapodtak abban is, hogy az őszi árpa és a San Pastore fajtájú búza mielőbbi learatása érdekében a gépállomás kisegítő kombájnokat is ad a tsz-nek. A nagy hozamú olasz búzafajta kalászából ugyanis, ha beéri, rendkívül gyorsan kipereg a mag. Hajdú László, a Felszabadulás Tsz mezőgazdásza elmondta, hogy a héten befejezték az összes időszerű növényápolási munkákat. A kukoricát már harmadszor is kapálták, s 540 kataszteri hold területet öntöznek állandóan. Az őszi árpa és a korán beérett San Pastore fajtájú intenzív búza aratásával kezdődik a nagy munka a jövő hét derekán, összesen 1 ezer hold gabona, 600 kataszteri hold búza és 400 hold őszi árpa vár aratásra. A 600 hold búzából 400 kataszteri hold intenzív, nagy hozamú búzafajta, szovjet Bezoeztája és olasz San Pastore fajtájú. Segítenek a gépek A mezőgazdász elmondta azt is, hogy az idei aratás könnyebbnek ígérkezik a tavalyinál. Nincs dőlt gabona, könnyebben dolgoznak majd a gépek mindenütt. Géppel akarják learatni az idei termést az újszegedi Rózsa Ferenc Tsz-ben is. 400 kataszteri hold gabonájukból 180 hold a búza, a többi őszi árpa. Ifj. Szirovicza Péter növénytermesztési brigádvezetőnek az a tapasztalata, hogy az idei kedvezőtlen időjárást a külföldi nagy hozamú búzafajtáknál sokkal jobban bírták a hazai szokvány fajták. Szorgalmasan Az újszegedi szövetkezeti gazdaság felkészült az aratásra. Nem kötöttek szerződést gépállomással, hiszen három aratógépjükkel könnyen le tudják majd aratni a 400 hold kalászost. Az aratógépeket a tsz kovácsműhelyében teljesen rendbehozta, kijavította már a két mindent tudó Kovács, Juszt József és Kovács Vendel. Előreláthatóan ők is a jövő hét közepén kezdik meg az aratást a Marostőben levő táblájukon. Itt mintegy 10—12 holdon kézi kaszával kell majd aratni, a földben esetleg bennhagyott tuskók miatt. Az időszerű növényápolási munkákat ők is befejezik az aratás kezdetéig. Másodszor kapálják már a kukoricát megkapálták a 12 hold takarmányrépát és a 10 kataszteri hold hagymát is. Most a 30 kataszteri holdas dinnyeföldön dolgoznak a kapások. Ha az idő kedvez, szép jövedelmet hoz majd ez a 30 hold sárgadinnye. Mindkét tsz-ben jól, lelkesen dolgozik a tagság. A Rózsa Ferenc Tsz gazdái a tavalyi keserű tapasztalatokon okulva, idén becsülettel megfogták a munka végét P. L. Munkában az aratógép a Táncsics Tsz-ben. Kovács Ferenc, a Dorozsmai Gépállomás traktorosa és az aratógép kezelője, Szögi József 20 kataszteri hold őszi árpát aratott már le