Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
Vasárnap, SMS, szeptember 1. DÉL-MAGYARORSZÁG Gépi szedésre alkalmas csípmentes fűszerpaprikák Szegedi kutató érdekes kísérletei A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fűszerpaprika termesztési és nemesítő csoportja érdekes és jelentős kísérleteket végez. Erdei István tudományos kutató hat éve folytat nemesítő munkát gépi szedésre alkalmas fűszerpaprika előállítására. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak, a kísérleti parcellák növényei egyöntetűen fejlődnek. Egy szál növényen általában négy termés van , ami a legfontosabb: egyszerre érnek, egyforma pirosak. A cél ugyanis az, hogy gépekkel egyszeri szedéssel leszüretelhessék a termést. Ehhez pedig az szükséges, hogy egyformán érettek legyenek a csövek. A kísérletek annyira előrehaladottak, hogy a jövő évben néhány termelőszövetkezetben üzemi termesztést is végeznek az új fajtával. Koraiság és termésbiztonság Egy másik kísérlet arra irányul, hogy magas festéktartalmú csípősségmentes fajtákat hozzanak létre, amelyek az egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkeznek. Amíg a múltban a nemesítők szinte kizárólag a termőképesség fokozására törekedtek, most elsődleges szempont a termésbiztonság. Az eddigi fajtáknál az első termések kellő időben beértek ugyan, de az érés további stádiumai elhúzódtak. Ez okozta, hogy az első őszi fagyok kárt tettek a paprikában, nem volt biztonságos a bő termés, mert a második vagy a harmadik szedés eredményessége az időjárástól függőt. Olyan fajtákat kívánnak előállítani, amelyek koraiak, s az első és a második érés közötti időszak is rövidebb. Több festék, kevesebb cukortartalom A festék tartalom fokozása tekintetében sikerült elérni, hogy amíg 1950-ben a tenyészkertben négy gramm volt a kilónkénti átlagos festéktartalom, most megközelíti a tíz grammot. Ezenkívül az érési időt két héttel tudták előbbre hozni s javult a minőség is, mert a hullámos felületű, mattszínű termések helyett fényes, selymes keményhúsúak az új csípmentes fajták. A festéktartalom növelésével párhuzamosan csökkentik a cukortartalmat. Ez a feldolgozó ipar számára örvendetes elsősorban, mert a nagy cukortartalom lerakódást idéz elő az őrlő köveken, ami nehezíti, gátolja a feldolgozást. Ésszerű öntözés Az intézet öntözéssel kapcsolatos kísérletei is rendkívül figyelemre méltóak. A szeged-mihályteleki Új Élet Termelőszövetkezet bodomi kertészetében másfél holdon folytatnak üzemi kísérleteket. Megfigyelték, hogy az a paprika fejlődik jól és ad gazdag termést, amelynek öntözését nem túl korán, hanem június végén, július elején kezdik meg. Korábban általában nem szükséges az öntözés, mert a fűszerpaprika szárazságtűrő növény. Az észszerű öntözés nagyon hatásos, a terméshozamot háromszorosra lehet növelni s a holdankénti átlageredmény elérheti a nyolcvan mázsát is. J. B. M Új neonfeliratok kerülnek a Széchenyi térre Sok fénycsöbetd készül az üzletek fölé Sate szegedet többek között a neonfények teszik hangulatossá. Sok száz, amely az üzletek felett, a házak falán ragyog, s az a három, mely a tetőkön. Sok is meg kevés is ez, már ahogy vezszük Hiszen tavasszal írtunk róla, hogy bent a városban és régebben, hogy a szalámigyár szárítótornyán is rövidesen kigyúl majd új neontranszparens, s eddig még semmi sem lett belőle. Majd most lose. Szeptemberben ugyanis, csaknem egyidőben, két fénycsőreklám szereléséhez látnak a Hódmezővásárhelyi Vegyesipari Vállalat szegedi szerelői. Mindkettő a Széchenyi térre kerül. A kisebbik a Magyar Ifjúság című napilapra hívja fel majd a figyelmet az úgynevezett Kis D-ház homlokzatán, a másik az édességbolt sarkánál kezdődik, s húsz méter hosszú helyet foglal el, az átellenben levő ház tetején. Fényjátékos betűi is hirdetik majd: »Országról, világról tájékoztat a Népszabadság*. A betűk elhelyezéséhez 50 ezer forint értékű betonszerkezetet kell építeni. Bizonyára szép lesz mind a kettő. De más felírat nem késem? Év végéig fénycsőbetűkkel írják ki a Kárász utcai virágbolt, a Kígyó utcai ezermester- és úttörőbolt, az Alföldi Étterem, a Szivárvány Büfé, a Gulyáscsárda, s még jó néhány üzlet nevét. A szegedi neonszerelők három megyében dolgoznak. Kevesen vannak, bár éppen most nyílt lehetőség számukra hat munkással növelni a létszámot. S bár egyetlen üvegtechnikusuk van csupán, mióta az üvegtechnikai műhely működik, valóban kevesebb a rossz fényesőfielirat a városban. Nehéz lenne utánaszámolni, szerintük 80—90 százalékuk jól világít. Lehetne ennél is jobb az arány, de akkor még egy üvegtechnikus, valamint megfelelőbb gépjármű kellene, mellyel létrát is vihetnének magukkal.Ez a részleg speciális fénycsőarmatúrák szerelésével is foglalkozik. Ők csinálták a Vöröscsillag Mozi teljes világítási berendezését, valamint a Tisza Szálló külső és belső neonvilágítását is. Legutóbb a balástyai mozi korszerű világításénak kiépítését végezték A folyamatos munkát olykor erősen gátolja, hogy a 40 wattos fénycsövekből igen rotse az ellátás. A sokszínű neonfények vidám tánca szorosan hozzátartozik a városképhez. Ha automata vezérli, akkor fokozza a hatást, ha a kiégett csövek, bosszúságot okoz. Úgy a tó, ha minél több a fény, s minél kevesebb a hiba. Terven felül 400 ezer tonna szén Kitüntetések a bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 11. bányásznap alkalmából kitüntetéseket adományozott a legjobb eredményeket elért bányaipari dolgozóknak. A kitüntetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szombaton délelőtt adta át a parlament kupolacsarnokában. Dobi István üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy bányászaink áldozatkész munkájukért egész népünk szeretem élvezik. Most, a 13. bányásznapon is elismeréssel szólhatunk azokról az eredményekről, amelyek bányászaink munkájához fűződnek. A szénbányászat tavaly csaknem félmillió tonnával termelt többet, mint az azt megelőző évben, 2003 első félévében pedig 103,5 százalékra teljesítette tervét. Az előző év hasonló időszakához képest az üzemi átlagteljesítmény műszakonként 40 kilogrammal növekedett, és ma 13 kilogrammal magasabb a tervezettnél. A szénbányászok hősi helytállása a szigorú és hosszú téli időszakban gazdasági életünkben az utóbbi időszak egyik legfontosabb mozzanata volt. Le év első negyedében csaknem 400 000 tonna szenet adtak terven felül az országnak. „Adjanak még művezetőt !" ► Azt kérném, hogy adjanak még művezetőt, mert így nem lehet dolgozni. Nagyon sok a rossz gép. Csak akkor csináltatjuk meg amikor mér muszáj. Szólunk a mesternek, de legtöbbször az a válasza, hogy nem ér rá, s ez nemcsak kifogás. Valóban, nem lehet győzni azt a rengeteg munkát. Sietnek, kapkodnak, így fordul elő azután, hogy ugyanazon géphez többször is oda kell hívni a művezetőt. Adjanak még műszakit, de jót, ne olyant, mint az X. Y., mert az csak elpiszmog a gépen, de látszatja nincs a munkájának. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat jutaárugyári üzemében termelési tanácskozáson hangzott el ez a panasz. Hét hónap alatt hét műszaki Egy kis statisztika árulkodik arról, hogy a panasz jogos, és hogy az említett rutavezetőhiány nem időszakos jellegű. 1997 és 1960 között a jutaárugyárból hét technikusi végzettséggel rendelkező műszaki lépett ki. 1961- ben kettő, 1962-ben már öt és ez év első hét hónapjában heten mentek más vállalathoz dolgozni. Jelenleg nyolc műszakit tudnának alkalmazni. Ez a nyolc munkahely természetesen most is be van töltve, de nem megfelelő munkaerőkkel, csupán kényszermegoldásból, így fordulhat elő, hogy X. Y. nem tudja megjavítani a gépét. A vállalat vezetőinek válogatásra nincs módjuk. Ott tartanak, hogy az üzemben dolgozó segédmunkások közül keresik a rátermettebbeket, olyanokat, akik mér kicsit ismerik a fonodát, vagy a szövődét, s ilyenekkel próbálkoznak. Akiket lehet, iskolába küldenek, művezető továbbképző tanfolyamokat indítanak, csak sajnos, nincs kinek. Párban A helyzet nem újkeletű. Körülbelül két éve küzdenek ezzel a problémával. Azt mondják, hogy pedig eddig sem hanyagolták el a szakkáderképzést. Csak valahogy nincsen szerencséjük. Minden évben kérnek technikumot végzett fiatalokat, de többségükkel megjárják. Egy tipikus példa: az iskolából került ide az üzembe. Jó tanuló volt, az elméleti tudása mellé megszerezte a gyakorlati képzettséget is, azután elvitték katonának. Leszerelt és kérte, hogy a fonodából helyezzék át inkább a szövődébe, ahhoz nagyobb kedve volna. Áthelyezték. Fizetésemelést kért, amennyit tudtak, adtak neki, panaszkodott, hogy nincs ruhája, kapott segélyt is. Azután udvarolni kezdett egy kislánynak, kérte, tegyék őt abba a műszakba, ahol szíve választottja dolgozik. Áttették. Azután megszakadt a kapcsolat, s akkor már hiába akarták másik műszakba helyezni, azt mondta, inkább kilép. Vagy egy másik eseti — Most már leszerelek néhány hónap múlva — kezdi a napokban látogatóban ott járt katona — szeretném tudni, mire számíthatok. Hová kerülök, mert már nem akarok a porban, piszokban dolgozni, és főleg nem ennyi pénzért! Mit ígérnek? A személyzetis nem ígért semmit, azt válaszolta, hogy majd ahogyan dolgozik a régi munkahelyén, meg ahogy a lehetőségek kínálkoznak, a szerint alakulhat pályafutása itt az üzemben. A katona erre kijelentette, hogy akkor inkább elbúcsúznak egymástól. Mit feleljenek ? — Sajnos, nagy csábítók az új üzemek! Szebbek, modernebbek, meg a pamutipar sokkal jobban is fizet! Egy új üzem szociális munkakörülményeit még össze sem lehet hasonlítani a mi, régi üzemünkkel. Ha emberileg gondolkozunk megértjük, hogy a fiatalság az újhoz húz, de a megértés kevés, hiszen nekünk is szükségünk van műszaki munkaerőre — mondják az üzemben. — Úgy látjuk az a legnagyobb baj, hogy sokan azt hiszik, hogy ott nem kell majd dolgozni, vagy legalábbis jóval kevesebbet, mint nálunk. Ez pedig valószínűleg nem így van. A termelési tanácskozáson felszólaltaknak azonban választ kell adni. Miért nincs megfelelő és jó művezető? Mit feleljenek? Hiszen alkalmaznának ők új embereket, csak nincs jelentkező, nincs kit felvenni. De valamilyen megoldásra szükség van, s bízunk benne, hogy a vállalat vezetősége ezt meg is találja majd. M. E. 3 Miért növekszik szükségszerűen pártunk vezető szerepe? Azt már nem kell különösképpen bizonygatni, hogy társadalmunk eddigi fejlődésének ihletője, szervélője és legtettrekészebb cselekvő ereje a párt volt. Nem is szükséges az igazat bizonyító példákért népi demokráciánk fejlődésének kezdeti időszakába visszanyúlnunk. Elég az utóbbi évek eredményeire hivatkoznunk. A szocializmus alapjainak lerakása hazánkban, a szocializmussal kibékíthetetlenül szembenálló osztályok felszámolása, a kizsákmányolás társadalmi és politikai feltételeinek egyszer s mindenkorra történő megszüntetése, a kistermelő parasztság átszervezése a szocializmus útjára, külön-külön önmagában is olyan hatalmas feladat, amelynek elvégzésére csak marxista, lenihista, forradalmi párt képes. A párt eddigi útja, a társadalom életében betöltött szerepe tehát magától értetődő, világos. Az viszont már korántsem ilyen tisztázott mindenki előtt, hogy a párt vezető szerepe társadalmunk fejlődésében miért növekszik szükségszerűen, amint arra a párt VIli. kongresszusén elfogadott határozat is utal. Akik jobboldalról közelítik meg a kérdést, felszisszennek és azt mondják: »Hát hogyan? Még a kizsákmányoló osztályok felszámolása után, az osztályharc formáinak módosulása után sem csökken a politikai párt fontossága?« És burkoltabb, vagy nyíltabb formában kétségbe vonják a párt vezető szerepének fontosságát, a társadalom életében betöltött szerepe ellen ágálnak. Akik dogmatikusan, baloldalról szemlélik a dolgokat, azok megfeledkeznek arról, hogy nem elég a párt vezető szerepét hangoztatni, hanem azért jó politikai, eszmei és gazdasági munkával naponta meg kell küzdeni, az egyik is, a másik is hibás nézet. Semmiképpen sem érthetünk egyet velük. Való igaz az, hogy társadalmunkban a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával az osztályviszonyok leegyszerűsödtek, a társadalom szerkezete könnyebben áttekinthető. Ebből azonban korántsem következik az, hogy csökken a párt szerepe a társadalom életében. Sőt. A gazdasági építőmunkának, a marxizmus—leninizmus eszmei offfenzívájának előtérbe kerülésével a feladatok bizonyos értelemben még bonyolultabbá váltak, árnyattabbak, a szervező, a rendszerező, a kezdeményező tevékenységnek a korábbinál is nagyobb jelentősége vant. És ezek az igényesebb gazdasági, politikai és eszmei munkát követelő feladatok olyan körülmények között kerültek napirendre, amikor a szocialitmus építését még korántsem fejeztük be, csak az alapjait raktuk le és hozzáláttunk a szocializmus teljes felépítéséhez. A belső fejlődésünk által támasztott követelményeken kívül a nemzetközi életben zajló események is egyértelműek a marxista—leninista forradalmi párt szerepének szükségszerű növekedését követelik meg. Könnyű kijelentenünk és megértenünk, hogy a népek létérdeke a különböző társadalmi berendezkedési államok közötti együttműködést, a békés egymás mellett élés lenini politikájának alkalmazását követeli meg. Annak megértése sem jelent különösebb problémát, hogy a békés egymás mellett élés politikája nem jelent ideológiai megbékélést, hanem ellenkezőleg, feltételezi az ideológiai harcot is és a békés egymás mellett élés politikájának következetes alkalmazásával, a nemzetközi kérdések megítélésében is a korábbinál sokkal nagyobb körültekintésre, bölcsességre, politikai tisztánlátásra van szükség, de milyen nehéz ezeket a gyakorlatban alkalmazni. Azért vezető szerepe tehát a társadalom életében szükségszerűen növekszik, mert még előttünk áll a szocializmus teljes felépítésének feladata és a mind bonyolultabbá, árnyaltabbá váló feladatok magas színvonalú, tudományos előrelátást és vezetést tételeznek fel, erre pedig egyedül a párt képes, a tudományos szocializmus elméletének birtokában. Amikor az osztályharcot az osztályellenfél magatartása miatt élesebb fegyverekkel kell vívni, amikor a frontvonalak élesen elhatárolódnak egymástól, amikor a termelési feladatok is végeredményben leegyszerűsödnek, a politikai tájékozódás viszonylag könnyű. De mennyivel nehezebb ez akkor, amikor a társadalom adott helyzetének megítélése, az osztályok mozgásának, átalakulásának elemzése, és az ezekből levonandó elméleti és politikai következtetések elmélyült, körültekintő, alapos marxista elemzést tételeznek fel. Vajon nem ezt bizonyítják-e azok az élénk eszmecserék is, amelyek egy idő óta és mai is folynak a párt szövetségi politikájáról, a szocialista nemzeti egység problémájáról, a származási megkülönböztetés megszüntetéséről és más hasonló kül- és belpolitikai kérdésekről. És mindjárt azt is tgyük hozzá, hogy nem is olyan egyszerű mindig a legvilágosabb, legtisztább, legfélreérthetetlenebb, legmeggyőzőbb formában megfogalmazni gondolatainkat. Ám igaz, hogy a párt vezető szerepének szükségszerű növekedése automatikuan következik be. Nem igaz, mert a párt eddig is csak azért tudta betölteni a társadalom életében elfoglalt vezető helyét, mert minden tettét a legmagasabb fokú tudatosság hatotta át. Hiszen a szocialista társadalmat is minden más társadalomtól az különbözteti meg, a szocialista társadalomért küzdő marxista— leninista pártokat is minden más párttól az különbözteti meg, hogy cselekvésének rugója a tudatossság. A marxizmus—leninzmus birtokában, annak alkotó alkalmazásával mindig tanulmányozza az adott társadalom helyzetét és szükségleteit és annak megfelelően határozza meg a politikai vonalat és jelöli meg kinekkinek a helyét és feladatát a társadalom szerkezetében. A párt vezető szerepével kapcsolatos helytelen jobboldali és baoldali nézetek egyik közös vonása, hogy képviselőik teljesen elvesztik valóságérzetüket és a konkrét gazdasági és politikai helyzetből azzal olykor homlokegyenest szembenálló következtetéseket vonnak le. Pártunk egyik legnagyobb ereje éppen a valóságérzet magas fokában rejlik, amire a marxizmust leninizmus alkotó alkalmazása teszi képessé. Akkor, amikor a párt vezető szerepének szükségszerű növekedéséről vallott nézetét is kifejtette és határozatba foglalta, ebből a marxista—leninista alapállásból indult ki és vizsgálódott. Ez a biztosíték arra is, hogy az ítélete helyes, a párt vezető szerepének növekedése viszont biztosíték arra, hogy társadalmunk a szocializmus építésének soron következő feladatait is sikeresen megoldja. KATONA ISTVÁN s N* Épül Lengyelország első alumínium hídja A lengyelországi Gliwice- az ugyanolyan teherbírású ben a Kiodnica folyón ez év acélhíd súlyának, ami lényegszék átadják rendeltetésének gesen olcsóbbá teszi szerelé- Lengyelország felső gyalogossal is. Az aluminium ezen kialuminium hidjat. .... ., A hidat különleges, nagy val az acélnál sokkal jobban teherbírású alumíniumból ké- ellenáll a korrózió és az ipari színik. Súlya egynegyede lesz levegő pusztító hatásának.