Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 53. évfolyam, 881. szám 12 OLDAL, Ara 80 FILLÉR Vasárnap, 1963. december 1. 9 Átadták a Tiszamenti Már szerelik Vegyiművek új kénsav- , és szuperfoszfátgyárait az H gépeket Szolnokon szombaton ünnepélyesen átadták a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményét: a második kénsavgyárat és az első szuperfoszfát gyárat. Ebből az alkalomból a Tisza-parti városba látogatott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes, Gór Nagy Sándor, a Vegyipari Tröszt vezérigazgatója. Ugyancsak Szolnokra érkezett J. A. Nazarov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Az ünnepségen ott volt Váczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizottság titkára, valamint a város és a megye több párt- és tanácsi vezetője. A vendégeket Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója köszöntötte, majd dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter méltatta a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a smperfoszfát üzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A szovjet tervek alapján és szovjet gépekkel épült új kénsavüzem évi 120 000 tonna kapacitással dolgozik. A műtrágyagyár az előirányzatnál lényegesen rövidebb idő alatt készült el, s a tervezettnél csaknem háromnegyed évvel előbb kezdett üzemszerűen termelni, így már az idén 200 000 tonna szuperfoszfátot gyártanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az új gyár folyamatos feltárási technológiával dolgozik, az eddig elért műszaki és gazdasági mutatói megfelelnek a világszínvonalnak. A gyárból a műtrágya egy része szemcsézett állapotban kerül ki, s ezzel jelentősen növelik hatékonyságát. A gyárat és berendezéseinek túlnyomó többségét magyar mérnökök tervezték és magyar gyárak állították elő. A szemcséző üzem úgynevezett tányéros granuláló berendezését az NDK szállította. A miniszter kiemelte, hogy az új kénsavgyárban a kén elégetésénél keletkező hulladékhőt hasznosítják, mégpedig úgy, hogy egy 4,5 megawattos turbina segítségével elektromos áramot termel. A hulladékhő hasznosítása évente mintegy tízmillió forint megtakarítást jelent a vegyiműveknek. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy a KGST- országokkal való együttműködés a következő években mind erőteljesebb lesz, ami biztosítja a beruházások folyamatosságát, az új létesítmények megbízható nyersanyag-ellátását és nem utolsósorban sok termékünk értékesítését. Ma már minden nagyobb beruházásnál egyeztetjük műszaki terveinket a KGST-államokkal — mondotta. A vegyipari állandó bizottság is igen sok hasznos javaslatot tett a vegyipar fejlesztésére. A KGST nemcsak a beruházások kérdésénél játszik rendkívül nagy szerepet, hanem a szocialista országok közötti kölcsönös áruszállítás is mind nagyobb jelentőségű. A Tiszamenti Vegyiművek egész s piritszükségletét a KGST-országokban szerzi be, így a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából. A nyers foszfátot jelentős mennyiségben a Szovjetunió szállítja. A miniszter beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik az új létesítmények tervezésében, építésében és berendezéseinek szerelésében részt vettek. Ezután Rónai Sándor átadta a Tiszamenti Vegyiművek építőinek, dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottságának jókívánságait, majd J. A. Nazarov köszöntötte a két gyár építőit. A beszédek elhangzása után dr. Lévárdi Ferenc a tervező és a kivitelező vállalatok, valamint a Tiszamenti Vegyiművek 12 dolgozójának Szocialista Munkáért Érdemérem, 17 dolgozójának Munka Érdemérem kitüntetést és 31 dolgozónak a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt adott át. Az ünnepség után a vendégek megtekintették a két új gyáregységet. (MTI) Magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi delegációi között a barátság és a testvéri együttműködés szellemében lefolytatott tárgyalások eredményeként szombaton este Budapesten, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1964—1965. évekre szóló, magyar—szovjet áruszállítási jegyzőkönyvet A megállapodás a gazdasági együttműködés további fejlődését irányozza elő a két ország között. A jegyzőkönyvet az előző évektől eltérően nem egy, hanem két esztendőre írták alá, és ez lehetővé teszi a jobb tervezést, az ipari termékek egyenletesebb szállítását. Külpolitika + Napi összefoglaló + Moro még mindig tárgyal Erhard ismét Párizsba készül Moro, a kormányalakítással megbízott olasz miniszterelnök-jelölt már két hete tárgyal. Legújabb hír szerint hétfőn nyújtja be kormányának listáját Segni köztársasági elnöknek. Erhard, bonni kancellár januárban ismét Párizsba utazik — jelentették be Bonnban. A francia fővárosban megelégedéssel fogadták a hírt. Tudósítások a 2. oldalon. • Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román államtanács elnöke szombaton Belgrádban egyezményt írt alá a vaskapui vízi erőmű és hajózási rendszer létesítéséről. A panamai nemzetgyűlés egyhangú határozatában javasolta: azok a latin-amerikai államok, amelyek megtiltották területükön az atomfegyver kipróbálását, őrzését és gyártását, kössenek egymással egyezményt, vagy szerződést. • Az AP amerikai hírügynökség saigoni tudósítása szerint újabb dél-vietnami állampolgár választotta az önkéntes tűzhalált. Az áldozat ez alkalommal egy 20 éves leány, Tran Bathg Nga volt, aki hátrahagyott levelének tanúsága szerint azért lett öngyilkos, hogy tiltakozzon »a vietnamiak testvérháborúja ellen«. Külpolitika + Napi összefoglaló + A jog és a demokrácia hangosainak # Évi 106 ezer tonna üveg © 0'Légtiszták&zt az <+lixasáo-aL Rövidesen tető alá kerül a textilművek új üzemcsarnoka. Már csak néhány négyzetméter területen süt be a nap az óriás munkaterembe, ahol a kőművesek a gépek alapozásán dolgoznak. A szomszédban levő kisebb csarnokban, mint felső képünkön is látható, már a szövőgépeket szerelik a lakatosok. Több mint ezer kínai automata szövőgép kerül majd az alsó képen látható hatalmas csarnokba. Országos ankét Szegeden a védőnőképzésről A védőnőképzés időszerű feladatai címmel a szegedi Állami Védőnőképző Intézet országos ankétot rendezett A tanácskozáson Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Heves és Borsod megye vezető és tanító védőnői, valamint a budapesti, szegedi és Csongrád megyei tanácsok egészségügyi osztályainak képviselői vettek részt. Az érdekes napirendet — a védőnőképzés feladatait — dr. Boda Domonkosnak, a szegedi gyermekklinika igazgató professzorának irányításával vitatták meg. Boros Mihályné, az újszegedi védőnőképző intézet igazgatója bevezető előadásában az elméleti és gyakorlati képzés összhangjának fontosságáról beszélt. Dr. Fritz János, a Csongrád megyei tanács gyermekgyógyász-főorvosa a védőnők kötelességéről és munkakörülményeiről tartott előadást. Dr. Török János, a gyermekklinika adjunktusa pedig az NDK-beli tanulmányútjáról, a Német Demokratikus Köztársaság anya- és csecsemővédelméről számolt be. Az előterjesztéseket élénk vita követte. Valamennyi felszólaló a korszerű védőnőképzéssel kapcsolatos javaslatait mondta el. Milasin Ilona, Borsod megye vezető védőnője arról adott számot, hogy a megye egyes részein igen helyes gyakorlat alakult ki. Az orvosok naponként megbeszélik a védőnőkkel feladataikat. Sok szó esett az ankéton az úgynevezett látogatási normákról. A tanácskozás résztvevői egyértelműen leszögezték, hogy nem a számszerinti látogatást kell figyelembe venni, hanem azt, hogy a veszélyeztetettek körében milyen eredményeket ér el a védőnő. Wagner Viktória, Kiskundorozsma védőnője a tanító védőnők példamutatásának jelentőségéről beszélt. Az új diplomával kikerülő védőnőkkel sokat kell foglalkozni, s meg kell szerettetni a nehéz, de igen szép pályát. Többen hangoztatták, hogy a tanácsadó orvosok egy része nem nyújt kellő segítséget a védőnőknek. Megállapították a résztvevők, hogy elsősorban a tanácsok egészségügyi osztályainak kellene intézkedni ennek megszüntetéséért. Minden orvos lásson egyenrangú társat az anya- és csecsemővédelemben segítőjében, a védőnőben. Erről beszélt dr. Kovács Júlia főorvosnő is. Az ankétem megjelent és felszólalt Szabóka Margit, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója, valamint Oravecz Júlia, a minisztérium előadója. Tizenöt éves az újítómozgalom Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézéséről és a találmányok szerzői jog védelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Ezért ezt a napot tartják hazánkban a szervezett újítómozgalom születésnapjának. A mozgalom gyors ütemben fejlődött, 1949-ben 77 000, 1954-ben pedig már 415 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Később ez a fejlődés megtört, az újítások száma és a gazdasági eredmény egyaránt csökkent. 1957 óta ismét felélénkült az újítókedv. 1957-ben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfogadott újítások száma még mindig jóval kisebb, mint például 1354-ben, a gazdasági eredmény annál jóval nagyobb. 1962-ben a 108 000 elfogadott újítás segítségével 2,3 milliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el, ebből másfél milliót vezettek be, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a 10,3 milliárd forintot. Az újítóknak 15 esztendő alatt kereken egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős erkölcsi ösztönzőerő a kiváló újítói kitüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany, ezüst, vagy bronz fokozatát (MTD • r Ú/ÍIG 16,3 milli brit laka