Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Kinek-kinek munkája szerint Egyszer szeretném összeszámolni, mennyi,,munkanélküli segély”-t fizetnek ki a mi üzemünkben! — mondta valaki az egyik megbeszélésen. A jelenlevők felkapták fejüket. Miféle „segélyt” emleget? — kérdezte a művezető. Azt az összeget, amit nálunk az el nem végzett munkáért adnak! — válaszolt a felszólaló. A már-már kitörő nevetést a gondolkodás csendje váltotta fel. — Vajon milyen képet kapnának — folytatta —, ha ebből a szempontból körülnéznénk az egész gyárban? ** A tréfának indult megjegyzésből komoly eszmecsere kerekedett, hisz olyan alaptételt érintett, amelyet magyarázni sem kellene: a társadalom csak azért adhat pénzt, amiért megdolgoztunk. Aki semmit vagy nagyon keveset tesz hozzá mindahhoz, amiből folytonosan elvesz, végül is abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz miből elvennie. Sajnos még számosan akadnak, akik ellógott munkanapok után is megkeresik ugyanazt, amiért másoknak keményen kellett dolgozniuk. Lógás... Nem a Legszebb szavunk, de használnunk kell, mert létező jelenségre mutat és tartozunk önmagunknak a jelenség józan vizsgálatával. Az üzemen belüli „munkanélküli segély” nemcsak szubjektív, hanem objektív okokból is származhat A hó végi hajrákat kiváltó szervezetlenség, a rossz ütemű termelés, az anyaghiány és nem egyszer kooperációs tényezők is szerepet játsszanak. Ezek megszüntetése elsősorban szervezési feladat. Mégis a szubjektív okok a döntők. A szép számú „csellengő” szereti a munka könnyebb végét megfogni. Így gondolkodnak: „Megy a szekér akkor is, ha nem mindenki tolja Az ember rajta tarthatja a kezét anélkül, hogy különösebb erőfeszítést követelne tőle. Nagy a gyár, a munkahely, elbírja a néhány órás üresjáratot, ha egy pár percre átruccan a szomszédba, jóbarátjához, büfébe, italboltba, vagy a mosdó előterébe egy kis tercierére”. És mintha még az eredményeink is őket igazolnák: valóban szépen fejlődünk. Csak hogy valamiről megfeledkeznek: mennyivel gyorsabban haladhatnánk, ha fizetésüket, bérüket valóban teljesítményük ellenértékeként kapnák és nem „jelenléti díj”-ként. Igaz ugyan, aki munkájával arányban nem álló fizetést feveszi, nem érzékeli, hogy bárki is károsodott volna. De tíz, húsz, kétszáz ilyen módon kifizetett összeg már nagyon számít. Nem gyártanak még olyan mindent észlelő elektronikus agyat, amely regisztrálni tudná, mit jelent egyik vagy másik munkahelyen, üzemben, gyárban, vagy iparágban például az egy évi „csellengés”, de a meg nem termelt érték mindenképpen hiányzik. Hol, miben jelentkezett volna? Új iskolákban, lakásokban, esetleg nagyon sürgős tatarozásban? Vagy egy részét alkothatta volna valamelyik lakónegyed hiányzó üzleteihez szükséges összegnek? Hamisan értelmezi a szocialista humanizmust és rendszerünk lényegét, aki megengedhetőnek tartja a munkában a lezserséget, ő a bérezésnél valamiféle egyenlősdi szempontokat követ. A munkaközösségiek erejére támaszkodva érhető el, hogy ki-ki legjobb tudása, igyekezete szerint elvégezze munkáját. A bérezésnél pedig csakis a szocialista alapelv lehet az irányadó. Kinek-kinek munkája szerint F. B. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUS KÁSPART LAPJA 54. évfolyam, 257. szám Ára: 6O fillér Vasárnap, 1904. november 1. Iliin 150 millióval gazdálkodik a Csongrád megyei tanács Elkészült az 1965. évi megyei tervjavaslat A Csongrád megyei tanács legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta az új esztendei, 1965. évi költségvetést és tervjavaslatot. Eszerint 1965- ben a megyei összesített költségvetés meghaladja a 450 millió forintot és közel 12 millióval lesz magasabb az ideinél. Ebből az összegből tekintélyes részt, 143 milliót fordítanak Csongrád megye egészségügyi és szociális helyzetének javítására. Még tekintélyesebb summát képviselnek a kulturális célokra fordítható kiadások: együttesen megközelítik a 179 millió forintot A községfejlesztésre fordítható összeg több mint 76 millió és tartalmazza a lakosság társadalmi munka hozzájárulását, amit 6,9 millió forintra terveztek.A helyi tanácsok a kiadási terv szerint utak, járdák építésére, helyi szociális és egyéb problémák megoldására 44 millió fölött költenek, együttesen pedig több mint 25 milliót tartalékolnak jelentősebb építkezésekre. A megyei tervjavaslat felújítási rovatán 45 millió forint szerepel. Ebből az összegből iskolákat, egészségügyi és egyéb intézményeket tataroznak és korszerűsítenek. A költségvetés gerincét képezi a tanácsi ipar fejlesztése. A terv a helyi iparban 4,9, az élelmiszeriparban 2,3 százalékos termelésnövekedést ír elő és 9,3 százalékkal magasabbra tervezi a helyi ipar exportját A lakosság ellátása érdekében 49 szolgáltató, javító fiókkal bővíti az ellátóhálózatot és 7 millióval magasabb értékű szolgáltatást tervez a szocialista szektor és a magánkisipar részvételével. A program szerint 1965- ben — beleszámítva a harmadik ötéves terv első évében megvalósuló beruházásokat is — mintegy 74,7 millió forint értékben készülnek új létesítmények, iskolák, utak, üzletek, csatornák, vízhálózat. A beruházási programban első helyen állnak a kommunális feladatok. ■ ■Ünnepségek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából Közeledik november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója. Mint minden évben, a szegedi dolgozók az idén is ünnepségeken fejezik ki tiszteletüket és szeretetüket a felszabadító Szovjetunió iránt, megemlékeznek a szocializmus sikereiről, amely mind az októberi forradalomban gyökereznek. A szegedi pártszervezetek és tömegszervezetek taggyűlésein, pártnapokon, illetve más rendezvényeken méltatják november 7-e jelentőségét. Az ünnepségeket kulturális műsorral teszik ünnepélyessé. Megemlékezésekre kerül sor a felsőoktatási intézményekben is: a hallgatók részére karonként, rövid műsorral egybekötött ünnepségeket szerveznek. Az általános- és középiskolákban az ünnep előtti utolsó tanítási órán emlékeznek meg november 7-ről. Több iskola úttörőcsapatában november 6-án, pénteken kisdobos avatások lesznek. A kiskereskedők és kisiparosok a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága rendezésében összevontan kívánják megünnepelni a történelmi évfordulót A kereskedelmi vállalatok ünnepi dekorációval díszítik fel kirakataikat. Szegeden az MSZMP városi bizottsága, a megyei jogú városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága november 6-án este 7 órakor díszünnepséget rendez a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ünnepséget kulturális műsor követi. November 7-én koszorúzási ünnepségre kerül sor a Széchenyi téri, valamint a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. A Szegedi Nemzeti Színház november 7-én este 7 órakor bemutatja Jevgenyij Svarc szovjet író A sárkány című szimbolikus mesejátékát. Ünnepségeket rendeznek a szegedi járás községeiben is. Megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket és sírokat, méltatják az évforduló jelentőségét. ségi gyár iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii új ebédlő (Somogyiné felv.) A szegedi ecsetgyár dolgozói most már kulturált körülmények között fogyaszthatják el ebédjüket. A közelmúltban épült fel, a társadalmi munkában lebontott szemépületek helyén az új ebédlő, ahol kényelmesen 150 dolgozó étkezhet egyszerre. Az épület hatszázezer forintba került. Ebből az összegből hatvanezret társadalmi munkában építettek be az üzem munkásai. A délutáni órákban felhasználják a termet tanteremnek, s a termelési tanácskozásokat is itt tartják Tíz éve független Algéria O Új magyar államiság és jogrend kialakulása O Egykori vízállások, mai városépítés O A'z a*zi-téti cUi/at Magyar-osztrák egyezményeket írtak alá Magyar államférfiak fogadása Rendezték a határ- és vagyonjogi kérdéseket Külügyminiszterünk meghívása Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettese szombaton délelőtt fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminisztert. Ezt követően Kádár János, a kormány elnöke fogadta Kreisky-t, majd az oszrák külügyminiszter látogatást tett Kállai Gyulánál, a kormány elnökhelyettesénél. A magyar államférfiaknál tett látogatások során a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről volt szó. Az osztrák küldöttséggel folytatott tárgyalások után szombaton délután aláírták a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti határ- és vagyonjogi kérdéseket szabályozó egyezményeket. Az egyezményeket magyar részről Péter János külügyminiszter, osztrák részről dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter írta alá. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Tímár Mátyás pénzügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, Sulyok Béla, a pénzügyminiszter első helyettese, Gergely Miklós protokolfőnök, Szabó Gusztáv ezredes, a határőrség parancsnoka, a magyar és az osztrák delegáció tagjai, valamint az osztrák követség diplomatái. Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter látogatása alkalmával három egyezményt írtak alá. A határjelek felújításával foglalkozó egyezmény előirányozza a határjelek pontos bemérését, azokban az esetekPéter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere 1964. október 29-től november 1-ig hivatalos látogatást tett Magyarországon. A látogatás lehetőséget nyújtott beható eszmecsere folytatására. Ennek során mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatok az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapelvén — tekintet nélkül a két ország politikai rendszerének különbözőségére — immár kedvezően fejlődnek. Mindkét fél kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy e tendenciákat erejéhez mérten támogatja és abból a meggyőződésből indul ki, hogy ezáltal nemcsak a magyar—osztrák kapcsolatok normalizálódását éri el, hanem jelentős mértékben hozzájárul a békéhez és az alkotó együttműködéshez Közép-Európában. Mindkét fél megállapította, hogy a világpolitika nyitott kérdéseit csak az Egyesült Nemzetek alapokmánya alapelveinek figyelembevételével lehet tartósan megoldani. A felek megerősítették azon kívánságukat, hogy mindent megtesznek a béke fenntartása érdekében és támogatják azokat a törekvéseket, amelyek az Egyesült Monte M Sssry £ zgb§ «aftben pedig, amikor határkő elmozdulásról vagy eltűnésről van szó, a határjelek felújítását. A másik határegyezmény magyar—osztrák határvegyes bizottságok felállításáról intézkedik, amely hivatott lesz a határon előforduló zavaró események megelőzésének biztosítására és az ilyen események helyszíni kivizsgálására. A vagyonjogi egyezmények egy részről, arról a 87,5 millió schilling globális kártérítési összegről szólnak, amelyeket Magyarország fizet a különböző osztrák igények fejében, másrészről arról a 65 millió schillingről, amelyet az Osztrák Köztársaság fizet Magyarországnak nyugdíj és más követelései kiegyenlítésére, nak szakosított szervei keretében a nemzetközi feszültség csökkentésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban aláhúzták a két kormány által a moszkvai részleges atomcsend-egyezménynek tulajdonított jelentőséget A két külügyminiszter aláírta a nyitott pénzügyi kérdések rendezéséről szóló magyar—osztrák szerződést, továbbá a közös államhatáron a határjelek felújításáról és ezzel összefüggésben a közös államhatáron előforduló esetek kivizsgálásának eljárásáról szóló szerződéseket. Ezenkívül tárgyalások folytak egy útlevél- és vámkezelési szerződésről, valamint egy kölcsönös jogsegély-egyezményről A tárgyaló felek különös figyelmet fordítottak a gazdasági és kulturális kérdésekre, valamint egyes konzuláris ügyek rendezésére. Megelégedéssel állapították meg, most már minden feltétele megvan annak, hogy a külképviseletek szintjét mindkét részről nagykövetségi rangra emeljék. Az Orsztrák Köztársaság külügyminisztere meghívta a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét Bécsben teendő viszontlátogatásra. A meghívást a magyar külügyminiszter köszönettel elfogadta. Ezen látogatás időpontját diplomáciai úton fogják megállapítani. (MTI Közös közlemény