Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Közéletünk hírei ILKU PÁL PRÁGÁBA UTAZOTT Ilku Pál művelődésügyi miniszter — a prágai spar­­takiád alkalmából — Cest­­mir Cisar csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszter meghívására szerdán a cseh­szlovák fővárosba utazott. A miniszter búcsúztatására a nyugati pályaudvaron megjelent a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügymi­nisztérium több vezető be­osztású munkatársa, s ott volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagy­követe is. (MTI) AZ ELNÖKI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁVIRATA Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait A. A. Osman-nak, a Szomáli Köz­társaság elnökének országa függetlenné válásának ötö­dik évfordulója alkalmá­ból, és üdvözölte Grégoire Kayibanda-t, a Rwanda Köz­társaság elnökét, IV. Mwami Mwambutsa-t, Burundi ki­rályát, országának nemzeti ünnepe alkalmából. Nagy véderők a Duna déli szakaszán A Duna magyar szaka­szán kedd reggeltől szerda reggelig általában 3,8 cen­timéterrel apadt a folyó. Budapestnél a június 18-i 845 centiméteres maximum­nál szerdán reggel kereken 1 méterrel kisebb, 745 centi­­méteres vízállást jelzett a mérce. A déli szakaszon azonban Bajánál 14, Mo­hácsnál 26 centiméterrel je­lenleg is magasabb, mint az 1954. évi maximum ide­jén. A szerdára virradó éjsza­ka továbbra is nagy erők védték a Duna dél-magyar­országi gátjait. Gombosnál öt helyen lep­te el a víz a gátakat. Ju­goszláviában a Duna, a Ti­sza, a Bega és a Temes mentén a gátak megerősíté­sén és építésén ma már több mint 37 000 ember dol­gozik. A Vajdaság területén Bácskában és Bánátban 110 települést, 45 000 épületet és 500 000 lakost fenyeget ve­szély. Ezenkívül az áradás 80 százalékos pusztítást oko­zott 30 000 hektárnyi terü­letén. A víz 80 kilométer hosszú útszakaszt csaknem teljesen megsemmisített. Június 27-ig az áradat 4530 épületet öntött el és ezek közül 600 összeomlott Eddig összesen 4200 csalá­dot, azaz 20 000 főt telepí­tettek ki. Az árvízvédelmi szervek szerint további 35 000 személy kilakoltatá­sára lehet számítani. Az árvíz által okozott kár Vajdaságban eléri a 80 milliárd dinárt is. A víz közvetlenül fenyegeti Újvi­déket. A város védelmére általános mozgósítást ren­deltek el és az emberek hő­sies erőfeszítése nyomán úgy tűnik, hogy a kataszt­rófát sikerül elhárítani. (MTI fotó Percze Lajos felv.) Bélyegek készülnek az árvízkárosultak megsegítésére. Az Állami Nyomdában négy különböző címletben: 5.—, 10.—, 50.—, 100.— Ft készülnek a bélyegek az árvízká­rosultak segélyezésére. Az üzem kollektívája egy napi kereset értékéért vásárol a bélyegekből. Laborc Sándor csoportvezető ellenőrzi a gépekről lekerült bélyeglenyo­matokat Víkend­h­áz, gyümölcsös az üzemi dolgozóknak Munkás kertszövetkezeteket szerveznek a földművesszövetkezetek Az üzemi dolgozók — kü­lönösen azok, akik faluról kerültek városba — szíve­sen, s általában hozzáértéssel kertészkednek. Már eddig is sokan vásároltak vagy bé­reltek kisebb-nagyobb telke­ket, s helyenként — mint Budaörsön a Ganz-MÁVAG dolgozói — szövetkezeti ala­pon szervezték meg az egyes munkákat. A Szövet­kezetek Országos Szövetsége sokoldalúan támogatja e ha­zánkban újszerű szövetke­zeti forma széles körű el­terjedését a városok és az ipartelepek környékén. Tíz megyében és a fővárosban megkezdődött az ilyen célra eladható vagy hosszú időre — 20, 30, 50 évre — bérbe­adható parlag, illetve állami tartalékterületek felmérése is. E munkát — a helyi ta­nácsok együttműködésével — a megyei földművesszövet­kezeti központok végzik. A terv szerint a kertszövetke­zet alapítására alkalmas, el­adható, vagy hosszú időre bérbeadható területeken 200 —400 négyszögöles parcellá­kat alakítanak ki. Helyen­ként — ahol az adottságok ezt lehetővé teszik —kisebb — esetleg 50—100 négyszög­öles parcellák kialakítására is sor kerülhet. A szövetke­zeti tagok bérlik, vagy meg­vásárolják a parcellákat. A helyi földművesszövetkeze­tek, a járási és megyei föld­művesszövetkezeti közpon­tok facsemete, dugvány, sző­lőoltvány, műtrágya és nö­vényvédőszer beszerzéssel, szaktanácsadással, s anyagi­lag — hitellel — segítik a megalakuló és a tagság ál­tal elfogadott alapszabályok­nak megfelelően működő kertszövetkezeteket. A par­cellák nagyságának, a helyi talaj és éghajlati adottságok­nak megfelelő — tanácsadó jellegű — telepítési tervek kiadásával igyekeznek elő­segíteni, hogy mindenki a lehető leggazdaságosabban hasznosítsa telkét. Segítséget nyújtanak a törpevízművek, esetleg raktárak építéséhez, a termelés, értékesítés meg­szervezéséhez és gépeket is kölcsönöznek a kertszövet­kezeteknek. A kertszövetke­zeti parcellák nem tekint­hetők házhelynek. Víkend­­ház építésre azonban lehető­ség lesz: már készülnek is az olcsón kivitelezhető csi­nos, szövetkezeti víkendhá­­zak típustervei. (MTI) „Ha akarom, semmi, ha akarom. Fantázia és modernség rejtőzik a szép kivitelű, né­gerbarna műanyag tokban. Alig nagyobb, mint egy pisz­tolytáska, s éppúgy övre akasztható. Ha a nomád kedvű campinges messze csavarog „otthonról”, akár magával is viheti. Nem fegyverről, mégis ha­sonló valamiről van szó: kis méretekben együtt a prakti­kusság tábori arzenálja, ha a szegedi kéziszerszám-gyár újdonságát, a campingkészle­­tet szemügyre vesszük. Adva van néhány célszerű acélda­rab, amelyek segítségével villámgyorsan megváltoztat­ható az egyetlen nyél „pro­filja”: ha akarom, fűrész, de egy fordítással a fűrész el­tűnik a nyélben és máris baltát tartok a kezemben, hasíthatok, cövekelhetek ve­le. S ha az ember a munka meg ,a nyár hevében meg­szomjazna, ott van kéznél a sörnyitó, csak üveg sör is legyen hozzá. De csavar- és szöghúzóért sem kell a szom­széd sátorba menni, továbbá van ásófej, gereblyefok, min­den, amire a táboréletet élőknek szüksége lehet. A praktikus campingkész­­let első sorozata — 1200 da­rab — július elsejére adott randevút a kereskedelemnek. Bizonyos, hogy a vásárlók megszeretik majd az új gyártmányt, s mint hűséges és nélkülözhetetlen kirándu­lótársat viszik magukkal tá­borhelyükre, túráikra. Mert a konstruktőrök jóvoltából valóban „ha akarom semmi, ha akarom minden” ez a fel­szerelés: könnyen vihető, ke­zelhető, s minden szükséges eszköz megtalálható b­enne. S. M. Szegedi dolgozók felajánlásai az árvízkárok helyreállításáért Mint már hírt adtunk róla, a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói a 6- os számú főépítésvezetőség kollektívájának kezdeménye­zésére felajánlották, hogy egynapi túlmunkából eredő bérüket az árvízkárok hely­reállításának segítésére for­dítják. A brigádvezetők érte­kezletén úgy határoztak, hogy nyolc napon át egy­­egy órával többet dolgoznak, és így gyűjtik össze az egy napnak megfelelő munka­bért. Miután a végrehajtást megszervezték a szakszerve­zeti bizottság közreműködé­sével, mától, július 1-től minden szegedi építkezésen egy órával tovább dolgoznak majd a munkások, mint egyébkor. A megyei építővállalat műszaki és adminisztratív beosztású dolgozói is hozzá­járulnak az árvíz sújtotta vidékek megsegítéséhez. Egynapi bérüknek megfelelő összeget ajánlottak fel erre a célra. Hasonló hír érkezett a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységéből is, ahol vala­mennyi dolgozó keresetének egy napra jutó részét adja az árvízkárosultak javára. Azok, akik már megkapták bérüket, be is fizették ezt az összeget. Igen érdekes megoldást ta­láltak a segítségnyújtásra a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának dolgozói. Felajánlásukkal az árvízká­rosultaknak és a mezőgazda­ságnak is segítenek. Felvet­ték a kapcsolatot a Hódme­zővásárhelyi Állami Gazda­sággal, s megszervezték, hogy július 4-én, vasárnap a fiók dolgozóinak nagy része, sőt sokuk családtagjai is a rossz időjárás miatt elma­radt növényápolásban vesz­nek részt az egyik üzemegy­ségben. A munkájukból ere­dő keresetet azután az árvíz­károk helyreállításához va­ló hozzájárulásra fordítják. Érdemes megemlíteni, hogy július 4-én a vásárhelyi gaz­daság tisztviselői nemcsak az irányítást látják majd­­ el, hanem a fiók dolgozóival együtt segítenek a növény­­ápolásban is. Fokozott peronoszpóra és lisztharmatveszély A késői tavaszodás és a hűvös tavasz okozta hátrányo­kat a szőlők máris behozták, a lombozat szépen fejlett, csupán a virágzás késett 10—12 napot. A fürthozam bő­séges. A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosz­tályán tájékoztatásul elmondták, a szőlők késői kivirág­zása és a párás, meleg idő fokozza a peronoszpóra és lisztharmat fertőzési veszélyt. Egyes dunántúli és északi szőlővidékeken máris tapasztaltak szórványos peronosz­póra fertőzéseket, néhány helyen lisztharmatot. A követ­kező napokban ajánlatos fokozni a védekezést. A szak­emberek azt ajánlják, hogy a szokásos bordóslé permete­zést egészítsék ki rézkénporos kezeléssel (MTI) A tavaszi békedemonstráció holnap zárul A július 10-én Helsinki­ben összeülő békevilág­­kongresszus előkészítése­ként világszerte nagyszabású békeoffenzívát indítottak a nemzetközi békemozgalom erői. A nagyméretű megmoz­dulásban jelentős helyet fog­lal el a magyar békemozga­lom egész országot átfogó demonstrációja, amelynek eddig lezajlott eseményein — baráti találkozók, gyűlé­sek, összejövetelek soroza­tán — munkások, parasztok, értelmiségieik százezrei vet­tek részt. A május 9-én megindult kampány központjában a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot ért sorozatos im­perialista támadások elle­ni, elemi erővel kibontakozott tiltakozás állt. Június köze­péi­g szerte az országban csaknem 3000 nagyobb bé­kegyűlésen emeltek szót a városok és falvak lakói a leplezetlen agresszió ellen, s fejezték ki szolidaritásukat a hős vietnami nép iránt. A tavaszi békedemonstrá­ció eseménysorozata július 2-án, az Országos Béketa­nács ülésével zárul. Ez al­kalommal választják meg azokat a magyar küldötte­ket, akik részt vesznek a finn fővárosban összeülő vi­lágkongresszuson, s a nagy tekintélyű nemzetközi testü­let előtt tolmácsolják majd a magyar dolgozók békeaka­ratát. (MTI) Aratási-cséplési ügyeleti szolgálat A gabonabetakarításban részt vevő mezőgazdasági gépek zavartalan munkájá­hoz szükséges pótalkatrészek folyamatos kiadására a ME­­GÉV- az AGROKER- és az AUTOKER-vállalatok au­gusztus 20-ig ügyeleti szolgálatot tartanak. A ME­­GÉV- és az AGROKER- vállalatoknál munkanapo­kon délelőtt 7-től délután 19 óráig, vasár- és ünnep­napokon délelőtt 7—13 órá­ig, az AUTÓKER-vállala­­toknál munkanapokon dél­előtt 7-től délután 19 órá­ig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 7-től délután 14 óráig tart az ügyeleti szolgálat. A szolgálat helye MEGEV Gépalkatrész Telep (Buda­pest, XV. ker. Cservenka M. utca 103—105.), továbbá a X. kerület Albertirsai út 26. alatti műszaki és gumi­árutelep. Az AGROKER-vállalatok megyei telephelyei az egész országban ügyeletet tarta­nak. Az AUTÓKER-vállaatok szolgáltatásai csupán a nyá­ri betakarításban részt­vevő gépek pótalkatrész­ellátása ügyében vehető igénybe. (MTI) Száz nap és a következők S­záz napja már, hogy a felduzzadt vizek rombolják, mossák a gátakat Végig a magyar Duna-szakaszon, s másutt is a folyók mentén átázott töl­tések, kőből, homokzsákok millióiból emelt hevenyé­szett gátak, acélpallók áll­nak ellen a szörnyű terhe­lésnek. Az emberi akarat, az elemek erejét legyőző szívósság és erőfeszítés cso­dákat művel. Évszázada mé­rik és jegyzik a szakembe­rek a Duna vízjárását, s év­százada csak hasonló víz­szintet jegyeztek fel, ekko­rát még soha. S mert eddig erősebb és szívósabb volt az ember, mint a száznapos ár, nem törtek át a gátak. Az utóbbi napokban cse­kély enyhülést, apadást kö­zölnek a jelentések. Még nem nagymérvűt és nem olyat, hogy végleg megpi­henhetnek az őrködök. Még mindig tízezrek dolgoznak és nem lankadnak. Még vigyázni kell, még fenyeget a víz. De már az eddig elért eredményeket össze­gezhetjük, s előre is tekint­hetünk a következő hetekre, hónapokra. Ha visszatekintve mérle­get vonunk, az egyik olda­lon páratlan elemi csapás, a másikon szinte példátlan erőfeszítés és összefogás áll. Ami az előzőt illeti, egé­szét és részleteit mindenki ismeri az országban. A vízállásjelentést, amelynek közlésekor ezelőtt kikap­csoltuk a rádiót, most or­szágszerte millió és millió ember figyelte feszülten, lé­legzetvisszafojtva. Ami az erőfeszítéseket illeti: az ál­lam koncentrálta erőit, gé­pek, járművek tízezreit mozgósította és küldte a helyszínre, rendelkezésre bo­csátott pénzt, anyagot, min­dent, amire a védekezők­nek csak szükségük volt. S mozgósította erőit a nép, mert hisz itt naponta tíz­ezrek összefogásáról volt szó, öregek és fiatalok, ci­vilek és katonák állták és állják a száznapos roha­mot Ennyi a múlt hónapok mérlege. S hozzá még an­­­nyi, hogy az időjárás szinte végig kedvezőtlen volt he­tek óta jóformán nincs nap, hogy ne zuhogna az eső, a termés későbben érik, a munkák torlódnak, az ár elleni védekezés leköt­i és mozgósít megannyi erőt. S e summázás a jövőre a következő hetekre, hónapok­ra — tartalmában meghatá­rozó. E summázás, gondok és természet adta nehézsé­gek összegezése az alapja annak a felhívásnak is, amelye­t a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizott­sága intézett országunk fia­­taláságához. Elismerése ez a dokumentum a fiatalok — — civilek és katonák áldo­zatos erőfeszítéseinek és összegezése az ifjúságra vá­ró legfőbb tennivalóknak. Mert most igaz, egész em­bert jellemző tettek után újabb ilyen cselekedetekre lesz szükség.­­­ A védekezés az országtól roppant anyagi-fizikai-er­­kölcsi erőfeszítéseket köve­telt. Folytatni kell: az ár még megvadultan hömpö­lyög a partok között , köz­ben beérett és érik a ter­més, a gabona aratásra és aratókra vár, a földeket munkálni kell, a növények gondos kézre várnak. S a gyárakban pótolni kell a munkát, azoknak a munká­ját, akik a­­ gátakra siettek, ott voltak, vagy ott állnak ma is. Rendeltetési helyére kell juttatni sok-sok tízezer tonna árut és anyagot, épí­teni kell a házakat, az uta­kat, mint eddig, ezután is tízezrek helytállása kell, hogy elkerüljük a további pusztítást. A felső Duna-sza­kaszon már visszaköltöznek a falvakba az emberek. Há­zukat sok helyütt romokban találják, vagy erősen meg­rongálta az épületeket a víz. Építők kellenek, de honnan? Közismert a gond, a mun­kaerőhiány, amellyel az építőipar küzd. önkéntes vállalkozókat hívnak, kér­nek az árvíz sújtotta fal­vak, városok- S ki jelent­kezhet nagyobb munkalen­dülettel, a hazáért, s a né­pért tennivágyóbb kedvvel, mint a fiatalság? K­ezdeményezések egész­"áwíit látjuk, a segíteni akarás ezer­­fajta megnyilvánulását nap­­nap után. Szemszerű gyűj­tés indult, sokasodnak a forintok a 10 200-as szám­lán. Helyes és jó ez, mert a kárt jószerével csak mil­liókban lehet mérni. S az is bizonyos, hogy minden felajánlott­­ forint valahol, valakinek az arcáról letöröl egy ráncot, t ebben az ak­cióban forintjainkkal, az önkéntes műszakok és a különféle rendezvények be­vételével a fiatalság is so­kat segíthet, sokat adhat Adhat szorgalmasabb mun­kával is, úgy, hogy minden eddiginél nagyobb részt vál­lal a tervek teljesítéséből, azoknak a forintoknak és millióknak a gyarapításából, amelyekkel majd anyag, eszköz, újjáépülő otthon for­májában az állam siet az árvízkárosultak megsegíté­sére. Friss példa, új kezde­ményezés, most vettük a hí­rét: a közlekedés több vál­lalatának dolgozói elhatá­rozták: bár alapos okuk és indokuk lenne rá, nem ké­rik terveik módosítását ha­nem teljesítik erre az esz­tendőre szóló előírásaikat sőt, túl azon, többletbevételt fizetnek az állam kasszájá­ba. A példa vonzó, köve­tésre feltétlenül érdemes. Nem vitás, hogy az ifjú­ság ebben is hozzá hason­lóan is nagy feladatot, sok tettet vállalhat­­. N­­em könnyű ez az esz­tendő. Árvíz, rossz idő, nehéz aratás, rend­kívüli megpróbáltatás és erőfeszítés jellemezte az utóbbi hónapokat. Most azt az erőt, azt az összefogást, amelynek e nehéz időszak­ban tanúi és részesei vol­tunk, folytatni és tovább­vinni kell. S akkor — ahogy az ember megállíthatta a gátak között az őrjöngő vi­zet — úrrá lehetünk min­den gondon, pótolhatjuk a veszteségeket, hogy majd az esztendő végén sikerben, erőben gyarapodva fordul­hassunk a következő évre. LANTOS LÁSZLÓ Csütörtök, 1965. július 1. DÉL-MAGYARORSZAS 3

Next